Dr. Hunya Márta

Az intézmény és a pedagógus szerepe, felelőssége
a folyamatos szakmai fejlődésben

Bevezetés

Provokatív állítások:

• Minden iskola olyan jó, mint amilyen jók a benne dolgozó pedagógusok.
• A pedagógus nem a képzésnek kitett áldozat, hanem saját szakmai fejlődésének felelős irányítója.
• A pedagógusszakma szólókarrier.
• A tanár szerepe nem az, hogy tanítson.

A résztvevők aktivizálása – beszélgessenek a felvillanó állítások valamelyikéről a szomszédjukkal Mely állítást vitatták meg a legtöbben vagy melyikről beszéltek a legtöbbet?

Prekoncepció: „A tanár szerepe nem az, hogy tanítson” (Sir Ken Robinson)

Ha nem ez, akkor mi a szerepe?

• a tanulók különbözőségének tiszteletben tartása és figyelembe vétele
• az emberi életet, a társadalmat mozgásban tartó kíváncsiság és kreativitás „kiprovokálása” és/vagy fenntartása;
• olyan helyzet teremtése, amelyben „megtörténik” a tanulás már az intézményben
• segítés az információk közötti eligazodásban

A folyamatos szakmai fejlődés értelmezése

A szakmai életutat végigkísérő reflektív magatartás.

A résztvevők aktivizálása – minden résztvevő gondolja át az alábbi idézetet, és ütköztesse a szakmai fejlődésről kialakított álláspontjával. Mindenki emeljen ki egy elemet, amelyet saját helyzetében még nem gondolt át vagy nem gondolt ilyen fontosnak.

„A szakmai fejlődésbe beletartozik minden természetes tanulási tapasztalat és azok a tudatos és tervezett tevékenységek, amelyeknek az a direkt vagy indirekt céljuk, hogy az egyén, a csoport vagy az intézmény hasznára váljanak, és amelyek hozzájárulnak az osztálytermi munka minőségének javulásához. Olyan folyamat, amelyben a pedagógusok a változások aktív szereplőiként egyedül vagy másokkal áttekintik, megújítják és elmélyítik az oktatás morális célja iránti elkötelezettségüket. Kritikus magatartással szerzik meg azt a tudást, készségeket és azt az érzelmi intelligenciát, amelyek a gyerekekkel, fiatalokkal és a kollégákkal való közös gondolkodás, tervezés és munkálkodás alapfeltételei a pedagógus pálya minden szakaszában.” (Day, 1999).

Prekoncepció:

• „hozzájárul az osztálytermi munka minőségének javulásához”
• „elmélyíti az oktatás morális célja iránti elkötelezettséget”

Az a bizonyos osztálytermi hatás

			Osztálytermi gyakorlat
	Kompetenciák			Értékek egybeesése (azonosulás)
	Motiváció		Érzelmi hatás		Intézményi hatás
Anyagi javak, fizikai tényezők		Információ				Tudatosság (ráébredés)

22. ábra: A továbbképzés lehetséges hatásainak hierarchiája (Harland & Kinder, 1997)

„A szakmai továbbképzések közmegegyezés szerint akkor eredményesek, ha a pedagógusok a tanultakat beépítik gyakorlatukba, és ennek hatására javul a tanulók eredményessége, motivációja, jólléte. A továbbképzések kategorizálására született modellben nyolcféle hatást nevesítenek (Harland & Kinder, 1997). Azok a továbbképzések, amelyek a harmadrendűnek nevezett eredményekre fókuszálnak, eleve nem lehetnek hatással az osztálytermi gyakorlatra (22. ábra). Bármilyen (1) eszközöket, például óravázlatokat, munkalapokat, tananyagokat és (2) információkat szerezzenek is a résztvevők a képzésen, ez még akkor sem változtatja meg bevett gyakorlatukat, ha (3) új felismerésekre jutnak, belátják, hogy valamilyen tanítási tartalmat vagy módszert meg kellene változtatniuk. Ehhez még a második szintű eredmények sem elegendőek, de feltétlenül szükségesek. Ha a továbbképzés (4) pozitív élmény, kellemes tapasztalás, akkor ez az érzelmi viszony segít abban, hogy gyakorlattá váljon, ebből fakadhat (5) az a motiváció, amely alkalmazásra sarkall. Ahhoz, hogy a képzés hatása fennmaradjon, szükséges (6) az intézményen belüli megfelelő légkör, a közös cselekvés. Ha több pedagógus vagy az egész tantestület részt vesz valamilyen képzésen, annak általában sokkal nagyobb hatása van, mint az egyéni részvételnek. Egy képzés elsőrendű eredményének azt tekintik, ha a pedagógusok rendelkeznek a tanultak alkalmazásához szükséges kompetenciákkal (tudással, képességekkel és attitűdökkel) (7), és képesek (8) azonosulni a célokkal és módszerekkel. Az osztálytermi gyakorlat megváltoztatásához, a tanítás minőségének javításához mind a nyolc tényezőre szükség van.”[1]

Az oktatás morális célja[2]

A NAT – az oktatás morális célját „A köznevelés feladatai és értékei” címen fogalmazza meg:

A „…Nemzeti alaptanterv a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában,megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.

Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék

• a haza felelős polgárává váljék;
• kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága;
• reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;
• megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;
• törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;
• legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;
• váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;
• ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;
• tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.”

A Köznevelési törvény célja és alapelvei szerint olyan köznevelési rendszerre van szükség,

„ … amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás”.

Egyéni és az intézményi érdekek, oktatáspolitikai célok

Az ötévenként készítendő továbbképzési programot az intézményvezető készíti el, a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó hagyja jóvá. A március 15-éig elkészítendő program az elkövetkező öt tanévre szól. Felülvizsgálatára évente egyszer kerülhet sor. Ennek alapján készül a beiskolázási terv. Mindkettőnek összhangban kell lennie az intézmény pedagógiai programjával. A fenntartó dönt arról, hogy milyen képzéseket támogat, ezzel az eszközzel érvényesítheti az oktatáspolitikai prioritásokat.

A továbbképzési programnak az intézmény érdekeit és a pedagógusok szakmai fejlődési szükségleteit kell tükröznie. Az egyéni szükségletek meghatározásában segít az életpályához kapcsolódó szakmai fejlődési terv, amelynek összeállítása a pedagógus és a szaktanácsadó, tantárgygondozó közös feladata.

A pedagógusok egyéni érdeklődésüknek megfelelően olyan továbbképzéseken is részt vehetnek, amelyeket a fenntartó nem támogat, de ezekre sem munkaidő-kedvezményt, sem anyagi támogatást nem kaphatnak.

Az új továbbképzések jellegzetességei

Kulcsszavak: folyamatba ágyazott, intézménybe kihelyezett, blended, moduláris, követő támogatást tartalmazó.

A résztvevők aktivizálása – mely fogalmak igényelnek értelmezést?

Prekoncepció: Az „intézménybe kihelyezett” kivételével mindegyik.

A résztvevők aktivizálása – mikrofon segítségével a résztvevők adják meg a magyarázatot, majd a dián is szerepelnek a következő definíciók.

Folyamatba ágyazott képzés: A pedagógus-továbbképzésbe 2–4 hetes vagy ennél is hosszabb kipróbálási szakasz van beillesztve. Ennek során a gyakorlatban próbálják ki a tanult módszereket, eljárásokat, s közben lehetőségük van egymással és a képzővel is konzultálni (online formában). Ebben a szakaszban általában valamilyen feladatot kell a képzés résztvevőinek párban, kiscsoportban kooperálva megoldaniuk. A kipróbálási szakaszt optimális esetben megelőzi és követi is egy-egy jelenléti képzési szakasz.

Blended képzés: Kevert, azaz jelenléti (kontaktórás), illetve távoktatásos környezetben megvalósuló képzés, amely szintén aktív részvételre, együttműködésre és kommunikációra épül. A számonkérés is történhet a távoktatási környezetben.

Moduláris képzés: Olyan képzési szerkezet, amelyben egyes képzési részek (modulok, tematikai egységek) választhatók, illetve kiválthatók.

Követő támogatás: A TÁMOP 3.1.5./12 kiemelt projekt keretében, az OFI által akkreditálásra benyújtott képzések mindegyike tartalmazza és a felkészítőknek, képzőknek kell biztosítaniuk legalább egy hónapon keresztül a felkészítésen tanultak mélyebb megértéséhez és alkalmazásához. Ez a támogatás általában az OFI által rendelkezésre bocsátott online felületen, várhatóan Moodle környezetben történik. Lényegében abból áll, hogy a fórumon bármely résztvevő vagy személyesen a felkészítő, válaszolhat a Moodle környezetben feltett kérdésekre i. Ösztönözni kell a résztvevők egymástól való tanulását, hálózati együttműködését.

A pedagógusok szakmai fejlődésének támogató rendszere

„A folyamatos szakmai fejlődés támogató rendszere… azoknak az elemeknek a rendszerbe szervezését és működtetését jelenti, amelyek hatására

• a pedagógus munka minősége egyéni, intézményi és társadalmi szinten javulhat
• amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy minden egyes tanuló intézményi pályafutása sikeresebb, tanulása eredményesebb legyen, és
• megszerezzék és megőrizzék az egész életen át tartó tanulásra való képességet és hajlandóságot”⁶⁵.

A támogató rendszer TÁMOP 3.1.5. keretében megvalósuló elemei

• szaktanácsadói támogatás és
• a továbbképzések hasznosulásának segítése (beépülés és multiplikáció)
• mentor-gyakornok program

Várható új képzések

A résztvevők aktivizálása – az új képzések közül válasszanak legalább egy témakört, és írják be a kérdőívre. Adják a sor végére az előadás végén.

Vezetőképzés (egy alapmodulra épülő választható modulok külön óvoda- és iskolavezetőknek):

• Új elvárások az intézményvezetőkkel szemben
• Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmegosztás
• Intézményi innováció, projekttervezés, projektmenedzsment

Pedagógus életpálya:

• Előrehaladás az életpálya szintjein
• A pedagógus kommunikációja
• Stressz-kezelés, kiégés elleni technikák
• Konfliktuskezelés

Pedagógia/módszertan

• A reflektív pedagógusszerep és az aktív tanulás gyakorlata
• A felnőttképzés módszerei
• Kooperatív technikák haladóknak
• Fejlesztő értékelés
• Egész napos iskola
• A gyermekirodalom szerepe az olvasóvá nevelésben
• Gyermekbarát igazságszolgáltatás
• Tanuló-megismerés
• Szövegértés

Szaktárgy/szakmódszertan:

• A szakiskolára és a Híd programokra, a Sakk-kerettantervek alkalmazására, valamint óvodapedagógusoknak és tanítóknak is.
• Minden kifejezetten tantárgyi képzés blended jellegű: 15 óra jelenléti és 15 óra távoktatás.
• A szaktárgyi tartalmak és a szakmódszertan 18 óra, ami egy 12 órás általános keretbe illeszkedik. Ez az általános, minden képzésben közös tartalom az életpálya-modellt és a hozzá kapcsolódó portfólió-készítést, a pedagógusok munkáját meghatározó egyéb jogszabályok megismerését, a többszintű osztálytermi folyamatok menedzselésére való felkészítést, valamint a reflektív pedagógiai magatartás témáját és a tanultak multiplikációjának lehetséges módjait tartalmazza.

A NAT fejlesztési területei, nevelési céljai:

Legalább egy-egy képzést tervezünk az alábbi témákhoz, ahol releváns, ott külön az általános és a középiskolai pedagógusok számára.

• Testi és lelki egészségre nevelés
• A közösségi szolgálat élményszerű megvalósítása a középiskolában
• Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
• Erkölcsi nevelés
• Gazdasági és pénzügyi nevelés
• A tanulás tanítása

Hasznosítás, beépülés – a reflektív pedagógus

A képzésen tanultak használata, a pedagógiai munkába való beépülése a pedagógus felelőssége. A szakmai fejlődés alapvető célja az osztálytermi folyamatok befolyásolása, a tanulás és a nevelés eredményességének javítása. A továbbképzés szükségességét ez indokolja. A reflektív magatartás azt jelenti, hogy a pedagógusnak úgy kell próbálkoznia a különböző nevelési, tanítási, tanulási problémák megoldásával, hogy figyeli, sőt lehetőleg felméri az alkalmazott módszerek hatását, és ennek megfelelően igazítja, irányítja a folyamatokat.

Vagyis nem tanít, hanem tudatosan éli meg feladatát:

• Olyan helyzeteket teremt, amelyekben „megtörténik” a tanulás már az intézményben.
• Tiszteletben tartja és figyelembe veszi a tanulók különbözőségét, „kiprovokálja” és/vagy fenntartja minden egyes tanuló kíváncsiságát és kreativitását.

Ezt segíti a képzésbe épített követő támogatás, a képzésen részt vett pedagógusok műhelye pl. a pedagógiai intézet szervezésében, valamint az öntevékeny szakmai hálózatok, illetve remélhetőleg a szaktanácsadók, tantárgygondozók is. Érdemes megismerkedni a tanórakutatás módszertanával.

Intézményen belüli és intézmények közötti tudásmegosztás

Az intézményen belüli tudásmegosztás és együttműködés

Egy-egy intézmény akkor tud fejlődni, ha tanuló közösséggé válik, amelyben a pedagógusok a változások aktív szereplőiként egyedül vagy másokkal áttekintik, megújítják és elmélyítik az oktatás morális célja iránti elkötelezettségüket. Kritikus magatartással szerzik meg azt a tudást, készségeket és azt az érzelmi intelligenciát, amelyek a gyerekekkel, fiatalokkal és a kollégákkal való közös gondolkodás, tervezés és munkálkodás alapfeltételei a pedagógus pálya minden szakaszában.”

Leginkább intézményen belül, egymástól lehet tanulni szakmai beszélgetések, műhelymunka, belső innováció, projekttervezés és kivitelezés, kölcsönös óralátogatás vagy belső képzések, illetve kutatásban való közös részvétel során. Az intézményvezető és a munkaközösség-vezetők külön felelőssége, hogy ennek rendszeres alkalmait, módszereit, kultúráját megteremtsék és fenntartsák. Az egyéni, speciális tudás megosztása ennek épp úgy szerves része, mint a továbbképzésen tanultak vagy egy konferencián hallottak továbbadása.

A résztvevők aktivizálása – Milyen mértékben terjedtek el a résztvevők szerint a tudásmegosztás felsorolt módjai? A legelterjedtebb hármat tüntessék fel a kérdőíven!

Ritkább, kevesebb kollégát érintő módszerek

• Mentorálás: valamely területen jártasabb kolléga szárnya alá vesz, segít, a gyakorlatban megtanít valamire egy vagy több nála járatlanabbat, nem csak a pályakezdők esetében. Ez egy hosszabb, rendszeres, de nem feltétlenül formális tanulási módszer.
• Kritikus barát módszer: Az egyik fél szeretne visszajelzést valamely speciális módszertani megoldásról vagy egy-egy pedagógiai helyzet kezeléséről. A másik kizárólag megfigyelései (óralátogatás) alapján ad visszajelzést, tanácsot.
• Peer coaching: (nincs magyar neve, de lehetne például szakmai tandem J). Olyan egyenrangú kapcsolat, amelyben a közösen kitűzött célok megvalósításán együtt dolgoznak és egymást segítik. Például közösen megterveznek egy-egy órát, egyikük vagy mindketten megvalósítják, s közben a másik a közösen kialakított szempontok szerint megfigyel, majd visszajelzést ad. Ez akár egy komplex módszer bevezetésére vagy egy-egy tanulási vagy viselkedési probléma megoldására is alkalmas módszer, szintén hosszabb és rendszeres együttműködéssel.

Intézmények közötti tudásmegosztás és együttműködés

Ennek stimulálása a szaktanácsadó/tantárgygondozó feladata, hiszen ő ismeri a környező intézményekben rejlő szakmai potenciált. Különösen hatékony a kölcsönös előnyökön alapuló szakmai együttműködés, vagyis ha mindkét intézmény tanulhat a másikból, „barteloznak”. A referenciaintézmények esetében ez a tanulási folyamat inkább csak kifelé irányul, de az ő szakmai fejlődésük is megköveteli a nyitottságot.

A horizontális vagy hálózati tanulás értelmezése és jelentősége

Hálózati tanulás egyenrangú, általában nem egy munkahelyen dolgozó felek vagy több intézmény között mehet végbe, közös és nagyon konkrét szakmai céllal

• zárt, erre a célra alakult hosszú távú együttműködés keretében, vagy
• laza, változó hálózatban, amelyben mindenki addig vesz részt, amíg azt hasznosnak találja.

Kerete lehet egy közös projekt, egy online szakmai fórum vagy akár egy levelezőlista is.

A résztvevők aktivizálása – Írják le, melyik volt az a téma, amelyről a legtöbbet és a legkevesebbet tudtak az előadás előtt!

 

[1] A pedagógus-továbbképzés és a képzésfejlesztés, valamint a pedagógusok szakmai fejlődése támogatásának koncepciója. TÁMOP 3.1.5.

[2] Az előadás csak érintette e fejezet tartalmát, részletesen itt szerepel.