Dr. Polonkai Mária

Lovaskultúra kerettanterv
mint képességfejlesztő program

A tehetséggondozással foglalkozó szakirodalom igen nagy száma mutatja, hogy nagyon nehéz a tehetségnek egy, vagy egy mindent magába foglaló leírását adni. Azt a tehetséggondozással foglalkozó szakemberek ismerik, hogy a gyerekek, a tanulók, a fiatalok egyének, nehéz azt a képesség-, tulajdonság-listát leírni, amely minden képességet tartalmaz, és azt is megmutatja, mik azok a képességek, amelyek az egyéni különbségeket adják.

A tehetséggondozó szakemberek saját tapasztalataik alapján eljutnak annak a felismeréséig, hogy egy kiemelkedő képességgel, képesség-együttessel rendelkező gyermeket/tanulót tekinthetünk tehetségesnek, ez azt is jelentheti, hogy más területen átlagos vagy átlag alatti képességekkel rendelkezik.

Ez a tehetség-megközelítés azt sugallja a tehetséggondozónak, hogy keressék meg a gyerekben/tanulóban azokat a képességeket, amelyek megléte elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a gyermeket/tanulót tehetségesnek tekintsük, de Gagné (1991) felfogása is elgondolkodtatja a szakembereket, tanárokat, miszerint egy adott képesség többféle tehetség kialakulásához vezethet, vagy egy tehetség többféle képességből is kialakulhat.

Ezért gondolják a pedagógusok, hogy a Nemzeti Lovaskultúra tantárgy kerettanterve, mivel céljai megfogalmazásában és a programban is nagy hangsúlyt helyez a képességfejlesztésre, a különböző képességek fejlesztésére, hozzájárulhat különböző tehetség kibontakoztatásához, vagy többféle képesség egy tehetség-kibontakozás kezdete lehet.

A Nemzeti lovaskultúra tantárgy kerettanterve három évfolyamra készült, az iskola 3–5. évfolyamára, amikor nagyon fontos a minél többféle képesség kialakítása. A fenti célokat a kerettanterv a bevezetésében bemutatja.

„A lovaskultúra az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként, a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek, lovas és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint egészségfejlesztő és környezettudatos tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget, és a felelősségteljes magatartást saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy a mozgás és a lóval, mint élőlénnyel való bánásmód egyaránt váljon személyes és társas élménnyé. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás mellett a gondoskodás, az odafigyelés, a kooperáció és az empátia a gyermekek magatartásának fontos részeivé váljanak. Az iskola 3–5. évfolyamán a lovaskultúra tantárgy elsődleges célja a gyermekek testi és lelki fejlődésének támogatása, a rendszeres mozgás, egészséges életmód, felelősségteljes, együttműködő magatartás, koncentrációs készség élményszerű elsajátítása, különböző speciális mozgássorok megtanulása és összekapcsolása, önálló végrehajtása, valamint az elméleti és gyakorlati ismeretek közötti összefüggések megértése, alkalmazása. A lovaskultúra-oktatás feladata az adott három tanévben a lovaglás alapjainak megtanítása és a lóhoz, mint társállathoz kapcsolódó alapszintű ismeretek, szabályok, továbbá a lóval való helyes bánásmód megismertetése a gyermekekkel, mindez változatos és egyre magasabb szinten történő, főleg gyakorlatorientált oktatási módszer segítségével. A lovaskultúra-oktatás 70%-a gyakorlati, míg 30% elméleti oktatás.

A lovaglás és lovaskultúra-oktatás tantárgy olyan eleme az oktatásnak, amely egy társállat segítségével, az élményszerű tanulás és megismerés folyamatát helyezi előtérbe, miközben kapcsolódik több műveltségi terület fejlesztési területeihez, valamint sajátos közegben segíti az életkornak megfelelő nevelési célok elérését, és egyéb kulcskompetenciák fejlesztését. A lovaskultúra-oktatás ezeken felül alkalmas az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezés és bánásmód megvalósítására is a tanuló képességeihez mérten. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. A tantárgy célja a fent meghatározottakon túl az öröm- és élményszerzési lehetőség biztosítása.

3-4. évfolyam

A tantárgy segíti a tanuló erkölcsi nevelését, képessé teszi alkalmazni az emberekkel és állatokkal kialakított kapcsolatok elfogadott formáit. A tanuló el tudja magát helyezni az adott közösségben. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, és bekapcsolódik közös tevékenységekbe. A tanuló képes oktatójával, társaival és a lóval való együttműködésre, empátiára, és életkorának megfelelő kooperatív készséget mutat a foglalkozások során. A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Megismeri és elsajátítja az alapvető együttműködési normákat a lovardában és az adott közösségben. Ismeri és betartja a lovardai foglalkozáshoz kötődő szabályokat. Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. A lóval való bánásmód kapcsán megérti a testi és lelki egészség fontosságát. Megérti a rendszeres mozgás, helyes táplálkozás, a környezetre való odafigyelés és higiénia jelentőségét. Tisztában van azzal, hogy a lovakhoz kapcsolódó vállalt feladatok felelősséggel járnak. A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat. Érdeklődővé válik a környezete iránt, képes alapvető megfigyelésekre, és következtetések megtételére, törvényszerűségek meglátására és ezek alapján pedig helyes cselekvésre. Megismeri az emberi tevékenység környezetre és az élőlényekre gyakorolt hatását, és törekszik a helyes magatartásminták követésére. A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Figyelemmel tudja követni oktatója és társai mondandóját, fel tudja idézni élményeit, meg tudja fogalmazni tapasztalatait. A tantárgyhoz kapcsolódó szakszavak megismerésével bővül a szókincse. Műveltségét bővíti a lóhoz kapcsolódó magyar mesék, mondák, versek, mítoszok, dalok megismerésével.

A tantárgy sajátos fejlesztési célja a lovaskultúra elemeiből nyert értékekből egy olyan testi és szellemi műveltség kialakítása, amely megalapozza a későbbi cselekvési biztonságot, és a rendszeres fizikai aktivitást, kötődést jelentő élményeket nyújtva a gyermek mozgásvágyának és a lovak iránti érdeklődésének fenntartásához.

Az első két év fő célkitűzése, hogy a gyermekek megtanuljanak magabiztosan viselkedni a lovak környezetében, és társállatként viszonyuljanak a lóhoz. Az egészséges, élményalapú testmozgás nyújtotta lehetőségen felül fejlesztési cél, hogy a gyermekben kialakuljon a felelősségérzet, empátia, tisztelet és megismerési vágy egy másik élőlény iránt. Testi fejlődés szempontjából fontos a sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség-készlet megszerzése, az alapvető (generikus) mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése, a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, koordinációs képességek fejlesztése (egyensúly, ütem- és ritmusérzék, tér- és időbeli tájékozódás, nagy- és finom-motorika fejlesztése). Fontos, hogy életkoruknak megfelelően fejlett izomzattal legyenek képesek uralni testtömegüket a különböző feladatmegoldások során, és legyenek képesek összerendezett mozgásokra a földön és lóháton egyaránt.

5. évfolyam

A tantárgy által átadott ismeretanyag több fejlesztési területtel és nevelési céllal kapcsolódik, mint például az erkölcsi nevelés, a nemzeti öntudat erősítése, önismereti és társas kapcsolati kultúra fejlesztése, a testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért, környezettudatosság.

A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább a lovak kapcsán, és felismeri érdeklődési körét, motivációját, és tud célokat kitűzni. Van önkritikája, ismeri erősségeit és a fejlesztést igénylő területeket. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. A tanuló a lovas foglalkozás alatt rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket, megérti a normakövetés fontosságát.

A tanuló a tantárgy nyújtotta élmény kapcsán képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére. Képes hallott és olvasott szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Természettudományos ismereteit egyre önállóban képes a gyakorlatban is alkalmazni.

A gyakorlati órák célja 5. évfolyamon az előző két év tudásának elmélyítése, kifinomítása, helyes berögzülése. Ez az előző két évhez képest nagyobb koncentrációt, több kitartást, és nagyobb fizikai állóképességet is igényel. A tanulónak precízebben kell a feladatokat végrehajtania, ismernie kell a segítségadások közötti összefüggéseket, a sikeres és sikertelen feladat végrehajtás okait, és tudnia kell korrigálnia a hibáit. A feladatok helyes elsajátításához és a továbbhaladáshoz önfegyelem, elszántság és alázat szükséges.

Az elméleti oktatás célja, hogy a tanuló megismerje lovas történelmi múltunkat és hagyományainkat, lovas művészeti alkotásainkat, a lovakultúra meghatározó korszakait, személyeit, lovait. Hazánk lovas hagyományain túl ismerje a világ főbb lófajtáit, más népek lovas kultúráját.”[1]

A bemutatott kerettantervi részlet alapján is láthatjuk, hogy a gyakorlatközpontú képzés, előbb szakköri keretben, majd – a lehetőségekhez képest – választott programként rendkívül intenzív képességfejlesztő tevékenység, jól kapcsolható sokféle tehetséggondozó programhoz.

[1] Nemzeti lovaskultúra tantárgy kerettantervének bevezetője