Antalffy Gabriella

Lovaskultúra kerettanterv
mint képességfejlesztő program a gyakorlatban

1. A lovaglásról általában

Sokszor hallani a csípős kérdést, miszerint „A lovaglás is sport? Hiszen csak ülni kell a nyeregben és a ló cipeli a lovasát”. Ezzel csak olyan emberek élcelődnek, akik még soha nem ültek lóháton, nem keresték helyüket a nyeregben. A lovaglás ugyanis ideális, eszményi testedzés. A lovas minden porcikáját megmozgatja, egyenletesen, arányosan erősíti, fejleszti izmait és fellazítja ízületeit. Lovagolni bárki képes megtanulni, hiszen a lovagláshoz minimális ügyesség szükséges, amely pedig gyakorlással fejleszthető.

2. Miért üljünk lóra?

Mert jó. Ha valamit szeretünk, akkor szívesen foglalkozunk vele, ezért fokozottan motiváltak vagyunk a tevékenység folytatásában. A lovaglás szabad levegőn zajló fizikai tevékenység, amely különleges hangulatba hoz és kitűnő szabadidős elfoglaltság, ezért sokan választják kikapcsolódásként a rohanó, stresszes élettempó ellensúlyozására. A lovaglás fejleszti a koncentrációt is, mert a kikapcsolódás feltétele a kellő odafigyelés.

3. Miért jó mindez gyermekeinknek?

A lovasoktatásban résztvevő gyerekek személyisége pozitívan változik, magabiztosabbá válnak és bátrabbak lesznek az új helyzetek kezelésében is. Környezetükhöz való alkalmazkodásuk javul, társaikkal és nevelőikkel szívesebben együttműködnek. Nyitottabbak és kezdeményezőbbek lesznek, magatartásuk határozott javulást mutat.

4. A lovaglás hatása

A lovaglás dinamikus testgyakorlat. Lovaglás közben szabadnak, függetlennek érezhetjük magunkat és nagyfokú sikerélményt élhetünk meg. Mindez bizonyos fokú kezdeményezőkészséget feltételez, mely által nő az önbizalom és fejlődik az önértékelés. A lovaglás komplex hatású, összetett sport, amely pozitívan hat a fizikumra: fejleszti a testtartást, a mozgáskoordinációt, a változó egyensúlyi helyzetekhez való alkalmazkodást, javítja a keringést, a légzést és az izomegyensúlyt. Emellett jótékony hatással bír a pszichére is, lévén pozitív befolyással az érzékelésre, a kommunikációra, a környezettudatosságra, illetve fejleszti a szociális készségeket, úgy mint a kapcsolatteremtésre vonatkozó fogékonyságot, a gyorsan felmerülő döntéshelyzetek megoldását, az alkalmazkodást, a felelősségérzetet és a szoros együttműködést.

5. A lovaglás mint iskolai sport, szabadidős tevékenység

A sport, így aztán a lovaglás is a szabályrendszer értelmezésére és betartására ösztönzi a gyermekeket. Fontos, hogy fogékony korban kell kezdeni a lovagoltatást, amikor is a pontos irányok meghatározása elengedhetetlen. A sportolót felügyelő világosan tudja hovatartozását, ismert legyen számára a mindenkori elvárható szint. A tapasztalatok szerint az iskolaérettség kora a legalkalmasabb időszak a lovaglás elkezdésére. Ekkor már kialakul az akarat, a feladattudat, a kötelességtudat. Létezik késleltetett feladatmegoldás, illetve a figyelem tartóssága is lehetővé teszi a tanítást. Amellett, hogy előtérbe kerül a tudásvágy, érdeklődés (versengés, vetélkedés), megerősödik a természet iránti érdeklődés, amely terén esztétikai érzékenységük is jelentős. A pszichés tényezők komplett hatása formázza igazán értékes személyiséggé a kis lovasokat. Elengedhetetlen a család és az iskola jó kapcsolata, együttműködése. Az iskola a professzionális oldal, mely feladatokat rendel a gyermekekhez, rugalmasan kezeli azokat, s célokat tűz ki, fejleszt. Hiszen a tanulás-tanítás folyamata oktat-nevel, a készségszint pedig állandóan fejleszthető. A lovaglás elméleti és gyakorlati témaköreit nem csak testnevelésórán (mindennapos testnevelés keretein belül, sportnapok, -hetek alkalmával, délutáni szakkör jelleggel), de nyári táborok szervezésével is kitűnően oktathatjuk. A téma kimeríthetetlenségének csak fantáziánk, ötletességünk szabhat határt.

6. Lovas táborok, szünidei lovagoltatás

Nemcsak hogy hasznos időtöltés, jó szórakozás, de nagyon jó lehetőséget biztosít az iskolás gyermekek számára, hogy megismerhessék egymást. Észre sem veszik és folyamatosan szocializálódnak, kommunikálnak, szabályokat alkotnak, együttműködnek. Ezekhez segít hozzá a tábor színes, jól átgondolt programja, mely nem nélkülözi a csapatépítés lehetőségét (pl. lovas akadályverseny), felelősségérzet kialakítását (például: nyergelés, lóápolás megtanítása), konkrét tudásanyag kialakítását (például: fajtaismeret, ló anatómia, takarmányozás, szerszámismeret).

Fontos, hogy magatartásmintákat közöljünk a gyermekekkel, tapasztalhassák meg a sikerélmény fontosságát az empatikus viselkedéssel együtt. Ezen feladatok elvégzése aktív pedagógiai munkát, valamint megfelelő felelősségtudattal rendelkező lovasoktatót igényel.