Dr. Pompor Zoltán

A továbbképzések hasznosulása
a pedagógiai folyamatokban

S5 4 Pompor Zoltán

A TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 kiemelt projekt keretében az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a pedagógus-továbbképzésekkel kapcsolatban három területen valósít meg feladatokat:

  • A pedagógus-továbbképzés akkreditációs rendszerének felülvizsgálatához tartalmi elemzéssel járulunk hozzá. Az elemzés során reprezentatív mintán vizsgáljuk a képzések módszertani és követelménybeli kritériumait, az észrevételek összegzését követően javaslatot fogalmazunk meg az akkreditációs követelmények módosítására.
  • Az új akkreditációs rendszer paraméterei mentén hiányterületekre pedagógus-továbbképzéseket dolgozunk ki és akkreditálunk. A kidolgozott képzések a projekt eredményekén létrejövő Iskolatáska felületre kerülnek. Az újonnan fejlesztett képzésekhez képzőket képezünk.
  • A továbbképzések hasznosulásának vizsgálata ugyancsak fontos feladata a projektnek.

Hazai és nemzetközi kutatások szerint három területen érzik úgy a tanárok, hogy szakmai fejlődésükhöz nagyobb mértékben lenne szükség továbbképzésre: a speciális tanulási igényű tanulók oktatása, a tanulók viselkedési és fegyelmezési problémái megoldásának technikái, valamint a tanításhoz szükséges számítógépes ismeretek.

A kiemelt projekt vállalt feladata, hogy nyelvi, digitális kompetenciákat és tantárgyfüggetlen, általános módszertani ismereteket fejlesztő képzések kerüljenek kidolgozásra. A 2011 decemberében megjelent Köznevelési törvény, valamint annak koncepciója mentén keletkezett új tartalmi szabályozók (Nemzeti Alaptanterv, kerettantervek) egyfelől szükségessé teszik a korábban kifejlesztett pedagógus-továbbképzési tartalmak felülvizsgálatát, azok illesztését az új jogszabályok és tartalmi szabályozók által támasztott követelményekhez, másrészt új képzési hiányterületekre világítottak rá.

Mitől nevezhető egy továbbképzés új típusúnak? A jelenlegi pedagógus akkreditációs rendszer jelenlétet feltételező kontaktórás, illetve távoktatásos képzési formákat támogat. Ugyanakkor elvárásként felmerült, hogy szükség lenne kevert típusú képzési formákra is. Ennek oka, hogy a magyarországi tanárok a szakmai fejlesztési igényeik kielégítetlenségének fő okaként a nemzetközi átlaghoz képest gyakrabban említik a munkáltatói támogatás hiányát, illetve azt, hogy a képzés számukra túl drága. Intézményvezetők mindemellett a továbbképzésen résztvevő pedagógusok helyettesítéséből adódó problémákat hangsúlyozzák.

Az e-learning alkalmazásának egyik célja a hagyományos oktatási módszerek kiegészítése az informatika nyújtotta lehetőségekkel. Ez a módszert „blended learning”-nek, azaz kevert típusú képzésnek is nevezik. Ez az újszerű, nyitottabb képzés világszerte az emberi erőforrás-fejlesztés középpontjába került, hiszen széleskörű eszközrendszerével kiváló lehetőségeket teremt a hagyományos képzési struktúrák bővítésére, az élet egészére kiterjedő ismeretszerzés támogatására. A projekt során ilyen kevert típusú (blended) képzések kidolgozása és megtartása is megvalósul 4000 pedagógus részvételével. Az eTanulási környezetet támogató képzések ugyancsak prioritást élveznek a projektben, ezek mellett még moduláris, egymásra épülő képzések kidolgozása is elkezdődik.

A képzési szükségleteknek fontos halmaza a szaktanácsadói szükségletfelmérés segítségével beazonosított hiányterületek. A szakiskolákban közismereti tárgyakat tanító pedagógusok és a HEFOP-TÁMOP fejlesztésekből mindezidáig kimaradt közoktatási intézményi feladatellátási helyek pedagógusai körében szaktanácsadók segítségével végzünk szükségletfelmérést. A továbbképzéseken is a fentebb meghatározott intézménytípusok pedagógusai vesznek részt.

A részben vagy teljesen távoktatásos online rendszeren keresztül megtartott továbbképzések hatékonyságának egyik legfontosabb feltétele a tanári szemléletmód megváltoztatása, amihez szükség van új és változatos módszerekre, amelyek képesek a tanárokat is motiválni az IKT használatára. Továbbá nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak az IKT használatának köszönhetően.

A továbbképzést követően szükség van egy intenzív, személyre szabott mentori támogatásra, folyamatkövetésre, amely során a továbbképzésen szerzett ismeretek a pedagógus munkahelyén, valós tanulási helyzetben, gyakorlati és személyre, tanuló csoportra, illetve iskolára szabott, specifikus információkkal, tanácsokkal egészülnek ki. Törekedni kell arra, hogy a megszerzett tudás elemei tantestületi szinten is hasznosuljanak.

OECD-elemzők úgy látják, hogy a tanári professzionalizmus megújítása és az iskolák IKT-színvonalának korszerűsítése két olyan kulcselem, amely nélkül aligha képzelhető el az iskolák tanuló szervezetekké való átalakítása. A pedagógus-továbbképzés vonatkozásában olyan jó gyakorlatok megvalósítására van szükség, amelyek ösztönzik az iskolán belül a tantestület tagjai közötti együttműködést, tapasztalatcserét, a szakmai tudás megosztását, a közös fejlesztési projektekben való részvételt.