Dr. Pompor Zoltán

Szakértő és szaktanácsadó – mi a különbség?

S5 1 Pompor Zoltán

Az utóbbi időkig a pedagógiai szakmai szolgáltatások kiemelkedően fontos területe volt a szaktanácsadás. Az elmúlt tíz évben azonban egyre inkább háttérbe szorult a szaktanácsadói munka. A pedagógiai szakmai szolgáltatók egyik legnépszerűbb szolgáltatását egyre kevesebb intézmény tudta (vagy akarta) igénybe venni. Félő volt, hogy ez a sok haszonnal kecsegtető terület anyagi források hiányában teljesen elsorvad. A legújabb oktatáspolitikai koncepcióban azonban kiemelt területté vált a szaktanácsadás, jelzi ezt az is, hogy a szaktanácsadók korábbi támogató szerepe néhány olyan momentummal is kiegészült, amelynek köszönhetően a szaktanácsadói munka kulcsszerepet kap például a pedagógus munkájának értékelésében.

A szaktanácsadás története egybefonódik a szakfelügyeletével, sokszor össze is mossák a szakértő és a szaktanácsadó tevékenységét, ám míg a tanácsadás nevéből adódóan a pedagógus munkáját támogató folyamat, addig a szakértés jobbára ellenőrző, értékelő momentumokat takar. A Nemzeti köznevelési törvényben a két terület külön is nevesítve van („A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.”), s bár hasonló szakértelmet vár el a törvény mind a szaktanácsadótól, mind a szakfelügyelőtől, és mindkettő esetében segítő munkatársként definiálódik a szerepkör, a törvény koncepciójából nyilvánvalóan látszik a két terület közötti különbség.

Szakértő: feladata a szakmai ellenőrzés, szakvélemény készítése a felkérésben foglaltak szerint.

Szaktanácsadó: feladata a pedagógusok munkájának szakirányú (tantárgyi vagy sajátos pedagógiai területen igényelt) segítése, véleményezése, konzultációk, továbbképzések, szakmai fórumok szervezése. Részt vesz a pedagógusok minősítő vizsgájának értékelésében és minősítésében. Ötévenként legalább egy alkalommal meglátogatja a körzetében dolgozó, szakterületéhez tartozó pedagógusok foglalkozásait. Igazgatói felkérésre külön segítséget nyújt.[1]

A szakértő, a szakfelügyelő és a szaktanácsadó szerepekkel kapcsolatban a pedagógusok körében nagyfokú zavar érzékelhető – nem világos az egyes munkakörök közötti különbség. Tovább nehezíti a dolgot, hogy legtöbb esetben az oktatási intézménybe kívülről érkezik a megfigyelő (legyen az szakértő vagy szaktanácsadó), és nem minden esetben világos milyen felhatalmazással, céllal érkezett: segít vagy ellenőriz. Ráadásul a szakértők és a szaktanácsadók egyaránt listán szerepelnek, és az ott megjelenő tevékenységterületek, szakterületek és szakirányok sokszor hasonlók.

Ha egy-egy szóval kellene meghatározni a szaktanácsadó és a szakértő közötti különbséget, akkor valóban a segít és az ellenőriz szavak lennének a legtalálóbbak. Pőcze Gábor ekképpen bővíti a két tevékenység tartalmát: „… különbséget szükséges tenni az iskolák folyamatos igényeit kielégítő szaktanácsadói hálózat, és az egyes speciális esetekben alkalmanként tanácsot adó szakértők között. Míg az előbbi tevékenység állandó kapcsolattartást jelent az iskolákkal, és ezért eredményes végzése órakedvezményt és szaktanácsadói pótlékot feltételez, az utóbbi munka eseti, amiből a tevékenység eseti honorálása következik.”[2]

A felkészített szaktanácsadót a pedagógiai intézetek által közzétett listáról választják, hívják az intézmények azért, hogy tanácsot adjon neki, segítse a munkájukat olyan témákban, amelyekkel a maguk erejéből nem tudnak megbirkózni. A szakértőt az intézmény fenntartója vagy a jogszabályban meghatározott módon a Hivatal küldi.

 

szaktanácsadó

szakértő

funkciója, szerepe

segítő, tanácsadó

ellenőrző, értékelő

megbízója

igazgató, munkaközösség, pedagógus

általában a fenntartó, kivételes esetekben a miniszter, az igazgató, a pedagógus, a tanuló, a szülő

munkájának eredménye

szakértelem növekedése, informáltság, iskolafejlesztés

ellenőrzési jegyzőkönyv, mérési, értékelési eredmények

Munkamódszere

ajánl, segít,

feltett kérdésre válaszol,

mintát mutat

hibát tár fel, döntést készít elő,

arra keres választ, amiért odaküldték,

összehasonlít

célja

a szakmai tevékenység színvonalának javítása

Végeredményben elmondható, hogy a szaktanácsadó megelőzi az ellenőrző szakértőt, az ő feladata az intézmények szakmai segítése, vagyis „a szaktanácsadó a folyamat közben segíti a nevelőtestületet, a szakértő a „végterméket” méri össze a kívánalmakkal.”[3]

A szaktanácsadói rendszer kapcsán a szakirodalom alapján az alábbi problémák, lehetőségek és feladatok azonosíthatók.

Problémák, anomáliák

A szaktanácsadók felől nézve:

  • Szaktanácsadó/szakértő/szakfelügyelő – szerepzavar.
  • A szaktanácsadók munkája csak lehetőségeken és nem kötelezettségeken alapul. A kellő szabályozottság hiányában a szakatanácsadói felkérések esetlegesek.
  • Az órakedvezményes szaktanácsadók órakedvezményeinek mértéke nem áll arányban a munkavégzésükhöz szükséges időtartammal.
  • A listán szereplő szaktanácsadók munkája nincs kihasználva, ezért az önképzésre fordított idő, energia, pénz nem hasznosul.
  • A tényleges alkalmasság a szaktanácsadók között is kérdés.

Az intézmények felől nézve:

  • Szaktanácsadó/szakértő/szakfelügyelő – fogalmi zavar.
  • Az intézményi „bezárkózás” nem kedvez a szaktanácsadói munkának.
  • Az intézmények nem „találják” a szaktanácsadás helyét és szerepét az intézmény életében.
  • Az általános iskolában szívesebben kérik fel őket munkára (itt nagyobb az innovációs hajlandóság is), mint a középiskolában – itt nehezebben fogadják a segítő véleményeket is (rosszul értelmezett szakmai öntudat).
  • A pedagógus-továbbképzések (30-60 órás akkreditált tanfolyamok) sok pedagógus szerint elegendőek a szakmai-módszertani ismeretek frissítéséhez, ezért sem igénylik a szaktanácsadói segítséget.

Feladatok, lehetőségek

A szaktanácsadók felől nézve:

  • A szaktanácsadók körültekintő kiválasztása – nemcsak a szakmai tudás, de annak átadására való képesség is szempont.
  • Kötelező igénybeveendő szaktanácsadás. Intézményi keret, amit csak szaktanácsadásra vehetnek igénybe.
  • A szaktanácsadói látogatások koordinálása a pedagógiai intézetek munkatársainak feladata.
  • Szaktanácsadói hálózatok kiépítése, vezető (senior) szaktanácsadó irányításával a szaktanácsadói munka mentorálása. Hálózat épülhet egy szaktanácsadó intézményei között is.

Az intézmények felől nézve:

  • Átgondolandó, miként lehet az intézményvezetőt érdekeltté tenni abban, hogy szaktanácsadót hívjon intézményébe akár egy-egy pedagógus, akár az egész intézmény pedagógiai támogatására.
  • A szaktanácsadó a pedagógussal közösen fejlesztési tervet dolgozhatna ki, amelynek része, hogy mely továbbképzéseket szükséges igénybe vennie (ez nem más, mint a fejlesztő értékelés).
  • A szaktanácsadói látogatások hasznosulása:
    • A továbbképzéseken, szakmai napokon elsajátított ismeretek beépülése a pedagógiai gyakorlatba – folyamatos szaktanácsadói segítséggel (offline és online).
    • A munkaközösségi vagy nevelőtestületi értekezleteken szaktanácsadói jelenlét, tájékoztatást a korszerű tanítási módszerekről, vagy más aktuális, az egész tantestületet érintő témákról.

 

[1] A Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója. http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-nemzeti-koznevelesrol-szolo-torveny-koncepcioja

[2] Pőcze Gábor: A pedagógus mint szaktanácsadó és szakértő. In. Tanári LÉTkérdések, B 11.3, Raabe Kiadó, Budapest, 2000. május 11.

[3] Dr. Ligeti Csákné: Szakértő és szaktanácsadó a közoktatásban. Új Katedra, 1998. február 8.