Papp Lászlóné

Hogyan vezettem be az óvodámban
a tehetséggondozást?

A püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény, amelynek 7 tagóvodájában 540 gyermeket nevelünk, 13 éve dolgozik az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című alternatív program alapján. A bátorító nevelés filozófiája, az egyéni fejlesztés kiemelt szerepe, a művészeti nevelés gazdag gyakorlata, a tudatosan összeállított dokumentációs rendszer jó alapul szolgált intézményünkben a tehetségígéretek gondozói rendszerének kiépítéséhez, amit nagy lelkesedéssel kezdtünk el.

Az első szakaszban megszerveztük az óvodapedagógusaink felkészülését az óvodai tehetséggondozásra. Egy Európai Uniós pályázat segítségével 30 órás elméleti és 30 órás gyakorlati képzésen vett részt valamennyi óvodapedagógusunk a tehetséggondozás témakörében. Megismertük a Nemzeti Tehetség Programot. Tanulmányoztuk a szakirodalmat, de sajnos nagyon kevés utalást találtunk az óvodai tehetséggondozásra vonatkozóan.

A továbbképzés után humánerőforrás vizsgálatot végeztünk minden tagóvodánkban. Feltérképeztük óvodapedagógusaink kiváló képességeit, érdeklődési területeit. Arra törekedtünk, hogy a tehetségműhelyek vezetését a legjobb képességű, legmotiváltabb és a legkreatívabb óvodapedagógusokra tudjuk rábízni. Például: egy olyan óvónő, aki szeret énekelni, hangszeren játszik, gyönyörű hangja van és érdeklődési területe a zene, minden bizonnyal örömmel és szeretettel fogja vezetni a zenei műhelyt. Minden óvodában voltak olyan alkalmas pedagógusok, akik vállalták a zenei, vizuális, mese, mozgásos, logikai, játékműhelyek beindítását.

A képzések és a műhelyvezetők kiválasztása után kidolgoztuk a tehetségígéreteket gondozó rendszerünket – speciálisan a Helyi Nevelési Programunkhoz igazítva, annak értékeit megerősítve. Ebben a folyamatban végig nagy segítségünkre volt Nagy Jenőné főiskolai adjunktus, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagja.

A rendszer kiépítésének kezdetén megfogalmaztuk az alapelveinket és a céljainkat. Alapelvként elfogadtuk azt, hogy

• minden gyermek tehetséges lehet valamiben, amit fel kell fedeznünk;
• a teljes személyiség kibontakoztatásával a speciális egyéni és kiscsoportos tehetséggondozást vállaljuk fel;
• elköteleztük magunkat a tehetséggondozás magas színvonalú megvalósítása mellett;
• a tehetséggondozás folyamatában mélyítjük a kapcsolatunkat a családokkal;
• tehetségpontként törekszünk minél szélesebb körű hálózat kiépítésére.

A tehetséggondozói rendszerünk működtetésének célja:

• a tehetséggondozás új szemléletének kialakítása;
• tehetségígéretek kibontakoztatása városunk értékeinek bevonásával;
• módszertani kultúránk gazdagítása a tehetséggondozás terén.

Értelmeztük az ismert tehetséggondozó modelleket, és az alábbi döntéseket hoztuk:

• A Renzulli, Mönks–Renzulli modellek Nagy Jenőné által adaptált változatát választottuk intézményi modellnek.
• A tehetséggondozó programokba beépítettünk a GAGNE-féle rendszerelemekből.
• Alkalmazzuk Renzulli: Gazdagítási triád modelljét. (Olyan felfedezési tapasztalatokat biztosítunk a gyerekeknek, amelyek nem részei a mindennapi óvodai életnek, műhely keretek között a teljes személyiség kibontakoztatásával mikrocsopotos, páros és egyéni formában valósítjuk meg a fejlesztéseket, a műhelyfoglalkozásokat úgy tervezzük, hogy valós problémák megoldására törekedjenek a gyerekek.)
• Megteremtjük a megvalósítás személyi és tárgyi feltételeit.
• A fentiek alapján kidolgozzuk az intézményünk színes, gazdag műhelymunka programjait.

Ezek után tájékoztattuk a szülőket az innovációnkról, megkerestük az együttműködés lehetőségeit, hogy minél jobban be tudjuk vonni őket a tehetséggondozó programba. A szülők is nagy örömmel fogadták a hírt, hogy minden 5 évesnél idősebb gyermek speciális adottságának figyelembevételével részt vehet valamelyik műhely foglalkozásán, segítségükről, támogatásukról biztosítottak bennünket.

Átdolgoztuk a Helyi Nevelési Programunkat, beépítettük a tehetségígéretek gondozói rendszerét, és kértük a fenntartó önkormányzat jóváhagyását az új tevékenységünkhöz. Nagy örömmel fogadta a polgármester és a képviselő testület is, hogy már ilyen kicsi korban elkezdünk egy pozitív értékeket erősítő folyamatot. Bíznak abban, hogy a város valamennyi iskolája és középiskolája is azonosul a tehetséggondozás elveivel, és a közös gondolkodásnak és együttműködésnek köszönhetően hosszú távon sikeresebb emberek kerülnek ki a püspökladányi oktatási intézményekből. Bíznak abban, hogy a siker visszahat majd a város fejlődésére is.

Elkészítettük a szükséges dokumentumokat. Arra törekedtünk, hogy könnyen használható, praktikus mérőeszközöket, és a valóságot tükröző folyamatszabályozásokat készítsünk, amelyek segítségére vannak az óvodapedagógusoknak a tehetségazonosítás, a beválogatás, a tehetséggondozás és a hatásvizsgálat során.

Munkatervben rögzítettük az egy évre és minden műhelyre vonatkozó feladatokat. Elkészítettük a műhelyek működési rendjét, melyben rögzítettük többek között a helyszíneket, időpontokat. Nagy gondot jelentett számunkra a helyszínek kiválasztása, ahol meghitten, szép körülmények között működhetnek a műhelyek. Végül minden tagóvodában találtunk megoldást erre a problémára is.

Már évek óta alkalmazzuk Nagy Jenőné „Gyermektükör” című gyermeki személyiséget diagnosztizáló rendszerét, amit most kiegészítettünk tulajdonságlistával. Ezeket a megfigyeléseket 2 éven át végezzük a gyermekeknél, és 5 éves korában elkészítjük mindenkinek a saját „tehetségtérképét”. A beválogatáshoz minden műhely elkészítette a kategóriarendszeres megfigyelését az átlagon felüli adottságok, motivációs adottságok és a kreatív adottságok felméréséhez is. E két dokumentum szolgálja a bemeneti mérést, ezekbe kerül rögzítésre az az állapot, amiben a fejlesztés kezdetekor volt a gyermek.

A gyermekek tehetségcsíráinak ismeretében minden óvoda megpróbált olyan típusú műhelyeket szervezni, ahol a legoptimálisabban fejleszthetők a gyermekek erős oldalai. A gyermekek beválogatása a műhelyekbe a csoportban dolgozó és műhelyt vezető óvónők közös döntése alapján történt.

Elkészítettük a műhelyek munkatervét. Minden műhelyvezető pedagógus választhatott maga mellé egy segítőtársat a kollégái közül, és vele együttműködve elkészítették a 30 órás programokat. Ez azért nagyon fontos, mert a foglalkozásokon videó vagy fotódokumentációk készülnek, és míg a műhelyvezető foglalkozik, a társa készíti el a felvételeket. Fontos azért is, mert ha távol van a műhelyvezető, nem szakad meg a folyamat, mert a társa helyettesíteni tudja, és ott folytatja a fejlesztést, ahol abbamaradt. Segít az eszközök beszerzésében és előkészítésében is.

Minden műhelynek kreatív, a műhely jellegét tükröző neveket találtak ki az óvónők, és a gyerekekkel együtt választottak logót maguknak. Elkészítették a szülők tájékoztató rendszerét, amelyet a műhely helyszíne mellett helyeztek el, hogy a szülők minden alkalommal tájékozódni tudjanak.

Megszerkesztettük a munkánk eredményességét mérő kérdőíveket, mérőlapokat.

Az egész nyarat átfogó előkészítő munka után folyamatosan működtettük a tehetségműhelyeket. A nevelési év során minden tagóvodánkban minden 5-7 éves korú gyermeknek biztosítottuk, hogy részt vegyen egy 30 órás tehetséggondozó programban, mert hisszük azt, hogy minden gyermek tehetséges lehet valamiben. Óvodás korú gyermekeknél mi úgy értjük ezt, hogy minden gyermeknek van legalább egy olyan adottsága, ami jobb, mint a többi adottsága. Természetesen olyan gyermekek is vannak, akiknek már óvodás korukban kitűnik egy-egy olyan adottságuk, ami a társaihoz viszonyítva is sokkal fejlettebb. Ezeknek az ún. erős oldalaknak a fejlesztését célozzuk meg a tehetséggondozás folyamán, de úgy, hogy közben tervszerűen fejlesztjük az ún. gyenge oldalát is a gyermekeknek.

A 2010/2011 nevelési évben intézményünk 7 tagóvodájában 24 tehetséggondozó műhelyben zajlottak a 30 órás tehetségígéreteket gondozó programok. A típusát tekintve 10 zenei, 4 térbeli-vizuális, 5 nyelvi, 2 testi-kinesztetikus és 3 logikai műhely működött.

Az egyéves tapasztalat után elmondhatom, hogy a gyerekek, a szülők és az óvodapedagógusok is nagyon sok élményt szereztek. A gyerekek úgy fejlődhettek, hogy újabb csodákat élhettek át. A szülők kíváncsisága kielégülhetett a műhelyekbe való látogatások során, ezáltal sokat változott az ő szemléletük is. Az óvodapedagógusok sikerélményben bővelkedhettek a gyermekek fejlődését látva, és a társadalmi elfogadottság, elismerés miatt.

Jó volt megélnünk azt az élményt, hogy a nehéz helyzetben élő, hátrányos helyzetű családokban is felcsillant a remény sugara, hogy az Ő gyerekük, unokájuk is „tehetséges” lehet valamiben. Abban bízunk, hogy ez a legnehezebb körülmények között élőknek is erőt ad ahhoz, hogy segítsék, támogassák  a gyermeküket a fejlődésben, annak megtalálásában, amiben sikeres lehet, és bízzanak abban, hogy ezáltal jobbra fordul a sorsa.

Intézményünkben azt tapasztaltuk, hogy a tehetséggondozó műhelyek működtetése ragyogóan kiegészítette a már több éve működő integrációs tevékenységünket.

Óvodáinkban az innováció elfogadottságát mi sem jelzi jobban, minthogy tanév végén két fiatal, a tehetséggondozás iránt elköteleződött, ott szép eredményeket elérő kolléganőnek ítélte a nevelőtestület az intézményi kitüntetéseket.

Eredményként könyvelhető még el a kapcsolatrendszerünk bővülése. Alapítói vagyunk az Óvodapedagógusok Országos Tehetségsegítő Tanácsának. Példánkat látva a sárréti kistérség valamennyi óvodája csatlakozott ehhez a szervezethez.

Fontosnak tartjuk az óvodapedagógusok tehetséggondozását is. Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Óvodapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete kezdeményezésére részt vettünk fiatal óvodapedagógusok tehetséggondozó műhelyeinek szervezésében. Intézményen belül munkaközösségek alakultak át művészeti együttesekké, csoportokká. Ezekben az együttesekben lehetősége van az óvodapedagógusainknak a saját tehetséges oldaluk fejlesztéséhez, a fellépéseken a siker megéléséhez.

Együtt pályáztunk egy megyei intézménnyel és városunk tagiskolájával tehetséggondozó műhelyek működtetésére. Tapasztalatainkra építve az új nevelési évben is elkötelezetten, nagy örömmel és lelkesedéssel folytatjuk munkánkat a tehetségígéretek gondozásában.