Szabóné Oláh Márta

Miért szeretjük
a tehetséggondozó tevékenységet?

Intézményünk az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív programmal dolgozik. Néhány gondolattal szeretném bemutatni az óvodámban folyó tehetséggondozó munkát, melynek elkötelezett híve vagyok. Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, visszakanyarodnék az óvoda alapításához. Talán megfelelő magyarázatot ad arra, hogy miért kezeljük kiemelt területként a zenei nevelést.

Az óvoda 1966-tól „Zene-óvoda” jelleggel működő módszertani központként működött. A megye óvónőinek zenei továbbképzése itt történt. A legelső Országos Győri Zenei Konferenciát itt tartották 1968-ban. Az első szekciót Forrai Katalin vezette. 1977 januárjában az OPI megbízatásaként, óvodánk egy zenei kontrollvizsgálatot kezdett meg. A felmérést maga Forrai Katalin irányította. Figyelemmel kísérték a 3 év folyamatában a gyermekek zenei megnyilvánulásait.

1999 óta nevelési programunk az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” alternatív óvodai program – 2005-ben elnyertük a bázisóvodai címet. Ez a kihívás, folyamatos szakmai megújulásra késztette a nevelőtestületet.

Tehetséggondozásunk alapját az adja, hogy valljuk, minden gyerekben ott rejlik a tehetség csírája! Ahhoz, hogy elő tudjuk csalogatni a gyermek kedvező adottságait tudatosan alkalmazzuk a tehetséggondozást elősegítő módszereket, eszközöket, foglalkoztatási formákat:

• Bátorító nevelés – elfogadó környezet – erősíti a helyes önértékelés kialakulását.
• Projektmódszer alkalmazása – sokszínű, komplex ismeretek tevékeny feldolgozása folyamatosan fejleszti a problémamegoldó képességet, gondolkodást.
• Mikrocsoportos foglalkoztatási forma előnyben részesítése, alkalmazása – sokkal több idő és figyelem jut a gyermekre. Valóban megvalósulhat az egyéni bánásmód elve.
• Egyéni fejlesztés, differenciálás alkalmazása (pl.: több technika felkínálása a megoldáshoz, választási lehetőségek megnövelése).
• Párhuzamos tevékenységek prioritása, sokoldalú, változatos tevékenységek felkínálása a gyermeknek.
• Modell- és mintakövetés lehetőségeinek kiaknázása.

Rendkívül nagy erőt rejt magában a felnőtt minta követése. A nagy felelősséggel felépített modellszerep az értékek közvetítését is magában hordozza.

Nevelőtestületünk zeneszeretete kisugárzik környezetünkre. Furulyazenekarunkkal gyakran színesítjük ünnepeinket.

Ennek hatására gyermekeink nagy része öt éves korától maga is ízlelgeti a furulya használatát. Csoportszobáinkban meghitt, művészeti sarkok biztosítják a zavartalan tevékenykedést. Ezekben a sarkokban a gyermek számára is könnyen elérhető helyen mindig megtalálhatók a különböző eszközök, melyek maguk is erős motiváló erővel hatnak. Így hallás és utánzás útján, a belső hallásra hagyatkozva könnyedén elsajátítják a furulya használatát. Gyermekek, felnőttek közös „furulyazenekart” alkotva megízlelhetik a közös zenélés élményét.

Hat éve működik óvodánkban a Szülői–óvónői kórus. Az óvoda falai között – délutánonként, heti egy alkalommal próbál a csoport. A gyerekek közvetlen részeseivé válnak a közvetlen műhelymunkának.

Természetes gyakorlattá vált az is, hogy bevonjuk a szülőket az évszaki ovigaléria megrendezésébe. Minél jobban megismerjük a családokat, annál több értéket fedezünk fel. Így találkoztunk az ötletekben gazdag játszóház-vezető édesanya, a kosárfonó nagymama, a grafikus, festő édesapa munkáival.

Ilyen környezetben neveljük gyermekeinket. Akinek a tehetségcsírája már 3 éves korban megmutatkozik, egyéni tehetséggondozást tervezünk számára.

Mindenkit önmagához viszonyítva fejlesztünk. Átfogó személyi diagnosztikával rendelkezünk, így 3-5 éves korig folyamatosan megfigyeljük gyermekeinket, próbáljuk hitelesen feltérképezni a gyermekek adottságait, érdeklődési körét, speciális tulajdonságaikat.

Csakis 5-6-7 éves gyermekeknek szervezzük meg délutáni tehetségműhelyeinket. A gyermekek adottságaihoz igazítjuk. Természetesen ennek feltétele az is, hogy az óvónők is megtalálják a nekik megfelelő legoptimálisabb műhelyt. „Tehetséges gyermekeket csakis tehetséges pedagógusok nevelhetnek” elv alapján a kolléganők képességeit, érdeklődését feltétlen szem előtt tartjuk. Egy tehetségműhelyt két óvodapedagógus vezet. Kiegészítik egymás munkáját, hiányzás esetén sem szakad meg a fejlesztő tevékenység.

Az azonosítást, beválogatást a gyermek óvónője és a műhely vezetője végzi. Ügyelnek arra, hogy a létszám 10-15 főnél ne legyen több, különben semmiképp sem lesz hatékony a fejlesztő munka. Az egyenlő hozzáférés elvét figyelembe véve, az 5-6-7 évesek mindegyike bekerül valamelyik műhelybe.

A szülőkkel, családdal fogadóórán, szülői értekezleten keresztül beszéljük meg a terveket, ajánlásokat. Egy év tapasztalatával a hátunk mögött, bátran mondhatjuk, hogy örömmel fogadják segítségünket. Jólesik hallani, hogy felismertük gyermekük pozitív oldalát, amire építkezni lehet. A folyamat zökkenőmentességét köszönhetjük az aprólékosan felépített óvoda – család kapcsolatnak, a hiteles szakmai munkának, no és a nagyfokú gyermekszeretetnek.

Öt területen működtetünk tehetségműhelyt:

• Nyelvi tehetségterület: „Meseország” dráma–bábjáték műhely – Egy-egy mese világába belépve, a gyermekek azonosulnak a mesék szereplőivel, a drámajáték eszközeivel kifejezhetik önmagukat. Sok kreatív gondolat, mozdulat, önálló megvalósítás jellemzi a foglalkozásokat.
• Logikai-természeti terület: „Kis felfedezők” környezeti műhely – Egyszerű gyermek kísérletek, „kutatások” teszik érdekessé közvetlen környezetünk megfigyelését. A feltett kérdésekre a választ a gyerekeknek kell megtalálni.
• Testi–kinesztetikus terület: „Kör-kör ki játszik?” népi gyermekjáték műhely – Barsi Ernő gyűjtéséből származó népi gyermekjátékokhoz természetes úton társulnak az ehhez kapcsolódó szokások. Idén népi játékok és társas játékok elsajátításával gazdagodik a műhely.
• Térbeli–vizuális műhely: „Kis kézművesek” kreatív műhely csuhézás, nemezelés, szövés, fonás – népi technikák adnak lehetőséget a gyermeki kreativitás kifejezésének.
• Zenei tehetségműhely: „Kis hangszerek nagy mesterei” furulyán, metallofonon, behangolt csengőn, ritmus hangszereken zenélnek a gyermekek, játékos kis „zenekarokat” alakítva élvezik a közös zenélés élményeit. Zenés kreatív játékok színesítik a foglalkozásokat.

Egy év tapasztalatával a hátunk mögött, megfogalmazódott bennünk, vajon miért is szeretjük a tehetséggondozó munkát?

• Folyamatos megújulásra késztet – ahhoz, hogy a gyermekek érdeklődését fenntartsuk, mindig felkészülten kell a gyermekek elé állni. Tudatos fejlesztőmunkához, hozzátartozik a szakmai képzés, önképzés rendszere. Gazdagodik módszertani kultúránk, mi is kreatívabbá válunk.
• Mindig figyelni kell a gyermek reagálására – így sok mindent megtudhatunk róla, ebből építkezhetünk.
• Kis létszámban mindenkire jut elegendő idő, sokkal eredményesebben tudunk fejleszteni.
• Mindig nyitva hagyjuk az „ollót” – a gyermekek ötleteivel gazdagítjuk a tevékenységet.
• Sokféle tevékenységgel kínáljuk meg a kicsiket
• Saját tehetségünket is kipróbálhatjuk. Továbbképzési rendszerünket igyekszünk ennek szolgálatába állítani.
• Csodálatos erőt ad a gyermekek szeretete, építi a felnőtt személyiségét is.
• Nagyon jó bevonni a családokat a műhelymunkába, érezni támogató elismerésüket!

„A pedagógiában az esélyegyenlőség nem azt jeleni, hogy mindenkit azonos oktatásban kell részesíteni, hanem azt, hogy a gyerekben rejlő értéket meg kell próbálni kamatoztatni. Így jár jól az egyén és a társadalom is.” (Balog László)