Lengváriné Bárány Mária

A kiskőrösi Bem József Általános Iskola
kézműves tehetségműhelye

Árgyélus királyfi

Bevezetés

Kézműves műhelyünk 1986 óta működik. Egészen 2000-ig a Vasvári Pál Általános Iskolában tartottuk foglalkozásainkat, 2000-től 2007-ig pedig a műhely átkerült a Városi Alapfokú Művészeti Iskola (VAMI) épületébe. 2007-ben a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás (KTKT) létrehozta városunk Egységes Iskoláját, amelynek korábbi, időközben átkeresztelt anyaintézményünk, a Bem József Általános Iskola is tagintézményévé vált. Ugyanebben az évben a Műhely is visszakerült az iskolába és a mai napig ott működik.

Tehetséggondozás a kistérségben

A KTKT Egységes Iskolája a Kézműves Tehetségműhelyünk fenntartása mellett is rendkívül kiterjedt tehetséggondozó tevékenységet folytat. A kistérségben a tehetséggondozás az elmúlt évben több szinten valósult meg:

• Helyi szintű tehetséggondozó szakkörökben foglalkoztatott tanulók.
• Tagintézményekben folyó emelt szintű képzések, tagozatok.
• Kistérségi alközponti szintű műhelyekben foglalkoztatott tanulók.
• Kistérségi szintű programok – a Kiskőrösön működő programokon a kistérség minden településéről részt vehetnek tanulók.

Kézműves Tehetségműhelyünk tevékenységi területei

Programunk kidolgozását motiválta, hogy a több évtizedes kézműves szakköri tapasztalatot és munkát folytassuk, és új formába öntsük, a kézműves hagyományokat, anyagokat, és technikákat megismertessük a tanulókkal. Ezen túl a múlt, őseink élete és környezete is mindig érdekelt bennünket, s úgy éreztük, hogy kötelességünk a tőlük kapott örökséget megőrizve, megbecsülve továbbadni. Kós Károly szavaival: „A néphagyományok feltárása egyáltalán nem szakmai ügy. Fontos feltétele ez a nemzeti, illetve nemzetiségi önismeretnek, létezésnek, az emberiség közös kulturális kincsestárához való méltó hozzájárulásnak.”

Célok és feladatok

A program célcsoportját alsó és felső tagozatos tehetségígéretek képezik, akik között jó szociokulturális háttérrel, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos családi helyzettel rendelkező gyermekek is vannak (a megoszlás aránya megegyezik intézményünk mutatóival). A Műhely, integráló funkciót is betölt, így beilleszkedési és tanulási zavarokkal, magatartási zavarokkal, vagy fogyatékkal rendelkező tanulók is járnak hozzánk. A kiskőrösieken kívül részt vesznek más településről bejáró diákok is, akik azonban iskolánk tanulói (pl. Kaskantyú, Tabdi, Csengőd, Akasztó, Soltvadkert, Kecel).

Tevékenységi területek

A kisgömböc

Programunk célja a gyermekek vizuális, manuális, valamint intellektuális képességeinek feltárása és fejlesztése. Részletesebben azt szeretnénk elérni, hogy:

• fejlődjön a tanulók kézműves alkotások, értékek iránti nyitottsága, érzékenysége;
• hozzásegítsük a tanulókat a körülöttük lévő tárgyak tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához;
• fejlődjön a lényeglátásuk, szelektáló képességük;
• belső világuk gazdagítása lehetővé tegye, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött információkat.

Feladatunk az új elvárásoknak megfelelő módszerek, a saját élményű csoportmunka, a kézműves projekt terjesztése. A csoportmunka alapvető eszköze a szociális érzék fejlesztésének, az empátia és a türelem elmélyítésének. A kézműves munka páratlan e tekintetben is, hiszen értő vezetéssel egyben igazi örömforrást jelent az alkotó gyermekek számára

Tehetségazonosítás és beválogatás

A tehetség felismeréséhez a legtöbb kapaszkodót a pedagógus és a gyermek folyamatos közös tevékenysége adja. Ugyanakkor alapelvünk, hogy annál megbízhatóbb az azonosítás, minél több forrásból szerzünk információkat a gyermek képességeiről, továbbá fontosnak tarjuk a szunnyadó tehetségek felismerését is. A kézműves tehetségeket négy különböző forrásra támaszkodva azonosítjuk:

• Véleménygyűjtés – diáktársaktól, önmagától, szülőtől, családtól, óvónőktől, pedagógustól, kortársaiktól (saját iskolánkból, de akár társintézményekből is). Ezek a személyek felkeresnek bennünket és felhívják figyelmünket a leendő tehetségre.
• Tanulmányi teljesítmény alapján
  • Jól teljesít technika órán, rajzórán.
  • Kitűnik jó kézügyességével, alkotó képzeletével, különleges gondolattársításaival.
  • Jó vizuális memóriával rendelkezik.
  • Jó tervező, érdeklődő, kíváncsi a tárgykészítés folyamatára.
  • Jól motiválható.
  • Kreatív, motiváló családi háttérrel rendelkezik.
• Jó eredményeket ér el rajz kiállításokon, tárgykészítő versenyeken.
• Az általunk tartott városi, kézműves rendezvényeken feltűnik ügyességével, kreativitásával.

A műhelyben tevékenykedő gyermekeket mindezek után képességeik szerint három csoportba soroltuk:

• Átlagon felüli, kézügyességgel, tehetséggel rendelkező gyermekek csoportja
  • Felfedezők: kísérletezik, tervez, épít, összerak, kiválaszt, megold, játszik.
  • Fantáziadúsak: kitalál, elképzel, eredeti konstrukció, új design.
  • Képszerűen gondolkodók: illusztrál, művészi, újszerű, eredeti, eszes, expresszív.
  • Önállóak: egyedül dolgozik, önmagára figyel, kezdeményez, elmélyül, szorgalmas, koncentrál, megold.
  • Gondolkodók: megért, összekapcsol, asszociál.
• Még nem derült ki róluk, hogy tehetségesek – Kíváncsiságból, érdeklődésből, időtöltésből jönnek hozzánk. Motiválja őket a jókedvű, közösségi hangulat is.
• Mozgáskoordinációs és figyelemkoncentrációs zavarokkal, vagy más képességbeli zavarokkal küszködő gyermekek, akiknek a foglalkozások fejlesztésként is szolgálnak.

A tehetségsegítő program bemutatása

Programunk a Kézműves Tehetségműhely keretei között valósul meg. Kézművességnek nevezzük az emberi erővel és kézi szerszámaival a természetes eredetű alapanyagokon végzett forma-átalakító tevékenységet, kézműves-terméknek pedig az így létrehozott termékeket. Kézműves az, aki hagyományos technikával, vagy ornamentikával, természetes anyagokból alkot; maga tervezi, és kézi technikákkal készíti egyedi tárgyait.

A program módszertani alapelvei

Tartalmi szempontból az iskolai tehetséggondozás legfőbb alapelve a gazdagítás. Célja alapvetően az ismereteknek a kötelező tananyagon túllépő kiszélesítése és az elsajátítási folyamat hatékonyabbá tétele. A kézműves szakkör a gazdagítás tanórán kívüli változata. Műhelyünkben a minőségi dúsításon van a hangsúly, amelyet a gazdagítás és a differenciálás különböző formáival igyekszünk megvalósítani.

• Mélységben történő gazdagítás: ennek során a tehetséges gyermekeknek több lehetőséget kínálunk tudásuk és képességeik felhasználására, mint általában a tanulóknak.
• Tempóban történő gazdagítás: a tehetséges gyermekek ugyanannyi idő alatt társaiknál többet képesek megtanulni, így új tartalmakat is be lehet vonni a fejlesztésükbe.
• A feldolgozási képességek gazdagítása a kreatív és kritikus gondolkodásukat fejleszti elsősorban.
• A differenciálás során kihasználjuk a gyermekek egyedi természetét és szükségleteit, érdeklődését és a feladatokat, a munkát személyre szólóan állítjuk össze.

Műhelymunka

A műhelymunka alkalmas arra, hogy a gyermekek alkotó fantáziáját megmozgassa. A saját kreativitásukra hagyatkozzanak, önmaguktól alkossanak. Fejlettségi szintjüknek megfelelően fejlődjön finommotori­kájuk, képzeletük, esztétikai érzékük. A műhelymunka során mind az egyéni, mind a csoportos foglalkoztatási formákat alkalmazzuk.

A műhelyben kiemelt szerepet kap az egyéni bánásmód, hiszen a gyermekek tehetségük, jártasságuk, élményanyaguk, érzelmi életük alapján rendkívül eltérő szinten alkotnak. Arra törekszünk, hogy mindenki önmagához képest fejlődjön, lépjen előre. Emellett a személyes bánásmód az egyéni érdeklődéshez és fejlettségi szinthez igazodva önálló látásmód kialakításához is vezet.

Megosztani a feladatokat egymás között nem egyszerű feladat, de a gyermekek ezen keresztül tanulják meg szervezni a munkát, továbbá a módszer a közösségi nevelésre is lehetőséget ad. A gyermek maga döntheti el, hogy egy közös alkotásból mi az, amit ő „bevállal”, amit ő el tud készíteni. A társas együttdolgozás a közös élmények emellett a társas kapcsolatokat is erősíti, gazdagítja, továbbá a közösségi életrend (alkalmazkodás, beilleszkedés, segítségnyújtás, türelem, tolerancia), a viselkedéskultúra fejlesztését is magában hordozza.

A munka a tárgyak megfigyelésével kezdődik. A tárgyak (legyenek azok fából, textilből, üvegből) érdeklik a gyerekeket, szeretik megvizsgálni, ábrázolni, de elsősorban szétszedni, összerakni, elkészíteni őket. Miután alaposan megszemlélték, megérezték a természeti anyagokat (fa, gyapjú, agyag, csuhé, szalma), az előállításuk, feldolgozásuk folyamatának a megértése következik. Az anyagismeret mellett az eszközhasználat ismerete is fontos.

Sok-sok gyakorlással, fokozatosan lehet elsajátítani a bonyolultabb, veszélyesebb szerszámok balesetmentes használatát. Ilyenkor a differenciált, kiscsoportos foglalkozás ajánlott, a mester és a tanár fokozottabb odafigyelése, segítsége, irányítása mellett. A tevékenység befejezése után nem maradhat el a rendrakás, az anyagok gondos tárolása, pazarlás nélküli használata, értékének tudatosítása.

Az alábbi táblázatban vázlatosan bemutatjuk programunkat mind szakterületek, mind időrend szerinti bontásban.

Munkaterv szakterületek szerint
Kerámia, fazekasság	Ősi technikák: marokedény, hurkaedény készítése; Korongolási technikák; Kisplasztikák készítése; Agyagjátékok készítése: formavilág, praktika kivitelezésben, díszítő eljárások, agyagok, földfestékek, mázak; Népek kerámiái.
Nemezelés	A gyapjú. A nemezelődés természetes körülmények között; A nemezkészítés alapvető technikái; Egyszerű nemezelési eljárások; Gyapjúfestés; Nemezből készült egyszerű alkotások; Hengerelési, mángorló módszerek; Forró vizes technikák; Népek nemezmunkái.
Textil	A gyapjú és más fonalak; A szövés eszközei és azok használata: szövőkeret, szalagszövés; Különböző fonások, kisebb használati tárgyak készítése szövőkereten; Foltvarrás: alapvető öltések, szabásminták készítése, textilfajták, textilfestési eljárások; Egyszerűbb használati tárgyak és játékok tervezése, készítése; Papírfajták, egyszerűbb papír-megmunkálási módok.
Szálas anyagok	Anyagismeret, gyűjtésük, szerszámok; Előkészítő technikák; Megmunkálási technikák: fonások; Használati tárgyak, dísztárgyak, játékok készítése.
Gyöngy	Műanyag-, fa-, üveg- és cserépgyöngyök; Egyéb kiegészítők és alkatrészek, megmunkáló szerszámok; Fűzési módok és technikák; Egyszerűbb figurák és díszek; Ékszerek, öltözködés kiegészítők, kulcstartó, mobildísz stb.; Gyöngyszövés;
Bőr	Anyagismeret, bőrfajták, megmunkáló eszközök, kiegészítők; Egyszerűbb bőrmegmunkálási technikák: fonások, varrás, fűzés, lyukasztás, szegecselés, domborítás stb.; Egyszerűbb használati és dísztárgyak készítése.
Fejlesztő gyöngy	Gyöngymozaik készítése, színek, egyszerűbb formák felrakása, rögzítése vasalással.

Munkaterv időrend és programok szerint

Február (4 óra)	Téli ünnepkör zárása – farsangi előkészületek: Álarcok készítése papírból, nemezből, textilből; A maskarázás története, magyar hagyományai; Üveggyöngyből készült egyszerű állatfigurák készítése; Papírhajtogatás alapjai: egyszerű, síkbeli formák készítése.
Március (10 óra)	Tavaszvárás, tavaszi ünnepek: Kiszebábu készítése vegyes technikával: kötözött rongybabák, csuhébabák; Madár alakú agyagsípok készítése; Ismerkedés a húsvéti szokásokkal: Hímes tojás karcolással, „írással”, berzseléssel; Nemeztojás, nemeznyúl; egyszerű textilfigurák – csirke, nyúl – tervezése, nemezelése, varrása; Lepke készítése üveggyöngyből; Gyöngymozaik készítése az adott téma szerint.
Április (8 óra)	Tavaszi játékok a szabadban – Papírsárkány készítése, röptetése; Ismerkedés a távol-keleti népek papírtárgy kultúrájával; Bőrből készült egyszerű ékszerek, viselet kiegészítők (szütyők, nyakláncok stb.); Textiljátékok: labdák, párnababák varrása; Agyagjátékok készítése; Nemezből készült labdák, ügyességi játékok készítése. Előadás, bemutató foglalkozás
Május (8 óra)	A játék története. Korok játékai – Társasjáték lapjának, figuráinak megtervezése, megnemezelése; Játékok, sípok, készítése agyagból; Szálas anyagokból: szalmából, gyékényből és csuhéból készült egyszerű játékok; Gyöngymozaik képek készítése felrakással.
Június (6 óra)	Nyíljatok virágok! – Papírvirágok készítése batikolt papírból; Egyszerűbb papír megmunkálási módok; Nemez virágok készítése; Ismerkedés a gyöngyszövéssel; Reliefek készítése agyagból, virágmotívummal.
Szakmai kirándulás	Egész napos szakmai kirándulás június második hetében Kecskemétre

Nyílt kézműves napok a Bem iskolában

Húsvéti foglalkozás

 

Gyermeknapi nyílt foglalkozás

 

Szüreti napok: Alkotó udvar a szlovák tájházban

Márton napi sokadalom

Karácsonyvárás

Betlehemi jászol pályázat

Egyéb tevékenységek

Tehetséggondozó munkánkat kiegészítik eseti jellegű programok is.

A kecskeméti kiránduláson ellátogattunk a nemzetközi rajzfilm stúdióba. Gyönyörködtünk az Arborétum különleges növényeiben. Bócsán vidám perceket töltöttünk egy ismerős kézműves házaspár tanyáján. Találkozások iparművészekkel: Októberben meglátogatott bennünket Hellenbach Gabriella textilművész, aki vetítéssel egybekötött, gyakorlati bemutatóval örvendeztetett meg bennünket.

Kecskeméti kirándulás

 

Hellenbach Gabriella látogatása

 

 

A jeles napokhoz kötődő foglalkozásokon több mint száz gyermek ismerkedett a sokféle anyaggal és munkafogással.

Nyári kézműves tábor

A nyári kézműves tábort iskolánk táborában, Csikóváralján rendezzük minden évben. Ennek során diákjaink reggeltől délutánig több napon át, tehát igen nagy időtartamban foglalkozhatnak a tervezett munkafolyamattal, illetve annak aktuális részfeladatával

A tábor szép természeti környezete aktivizálja a tanulókat, megmozgatja alkotó fantáziájukat és megindítja tevékenységüket. A természetes környezet, a szabad légkör, a vidék nyugalma felszabadult, örömteli kutató tevékenységet eredményez. A gyermekek itt közvetlen közelről figyelhetnek meg jelenségeket, s így saját élmények alapján bővíthetik természettudományi ismereteiket is. Az alkotó táborra jellemző továbbá, hogy nincs rohanás, nincs kapkodás: a választható ajánlott tevékenységek és a játék remekül kiegészítik egymást.

Személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek

Tematikánk szerint a heti rendszerességgel tartandó foglalkozásokon két pedagógus és az adott kézműves területen jártas segítő mester van jelen. A nyílt műhelyeken minden pedagógus és mester is jelen van, hiszen ilyenkor nagyon sokan vagyunk és forgószínpadszerűen cserélődnek a csoportok. Ezen felül a nagyobb, jártasabb gyermekek is segítenek a lemaradóknak példaadással, ötlettel, egy-egy munkafogás bemutatásával. A műhelyvezetők szakképzett pedagógusok és őket öt kézműves mester segíti.

A műhely éves tematika szerint dolgozik. Helyigénye az éppen készítendő tárgytól, technikától, alkotástól függ. Más helyigényűek és más körülményeket kívánnak az úgynevezett vizes munkák (nemezelés, kosárfonás, agyagozás, csuhézás), mint a száraz munkák (gyöngyözés, varrás, papírhajtogatás, bőrözés). A szakkör állandó tagjaival két kisebb méretű tanteremben dolgozunk. Az egyikben melegvíz-vételi lehetőség is van, ami nélkülözhetetlen a nemez készítéséhez. A jeles napokhoz kapcsolódó nyílt kézműves napokon az iskola több terme is foglalt, mert ilyenkor százon felüli a létszám. A városi napokon dolgozunk a Szlovák tájház udvarán és a Petőfi Sándor Múzeum termeiben is.

A nyári, kézműves táborunkhoz a kézi szerszámokat, eszközöket hosszú évek során vásároltuk és gyűjtöttük össze. (ollók, szövőkeretek, karmantyúk, textil és bőrmegmunkáló eszközök, agyagmunkák kellékei stb.). Fogyóeszköz a feldolgozandó anyag (textil, gyapjú, gyöngy, vessző, bőr, agyag, fonál, papír stb.). Ezeket gyűjtéssel (szalma, csuhé, fűzfavessző, gyékény, sás stb.), illetve vásárlással, (bőr, textil, agyag, nemez, gyöngy stb.) szerezzük be. Van olyan nyersanyag, amelyet közvetlenül a gyártótól veszünk, ez olcsóbb, mintha viszonteladótól vennénk. A gyapjút, textilt magunk festjük természetes növényi festékekkel. A zöldvesszőt és más szálas anyagokat a gyermekekkel együtt gyűjtjük be.

A mesterek és a műhelyvezetők díjazását pályázat finanszírozza (NTP-OKA-II. „Tehetséggondozó műhelyek támogatására a közoktatás területére”). Hasonlóképpen pályázati forrásokból vásároltuk a tábor kellékeit, de a műhelyben használt számos anyagot is.

Az eredmények mérése és a hatásvizsgálat

A program sikerét első közelítésben az jelenti, ha a jelentkező tanulók a program végéig részt vesznek a foglalkozások munkáiban, nincs lemorzsolódás. Ezen felül igyekszünk figyelemmel kísérni a műhelyben tevékenykedő gyermekek iskolai eredményeit és személyiségük fejlődését is. A továbbtanulási irányok pedig jelzik, van-e olyan tanuló, akire szakmailag hatással volt a program a középiskola megválasztásakor.

Programunk eredményességének másik tükrét eddig elért eredményeink, helyezéseink jelentik. Ezek között tartjuk számon a következőket:

• Kiállítás rendezése az év során készített munkákból a város kiállító helyiségeinek valamelyikében.
• Országos nemezpályázatok meghirdetése, rendezése a kiskőrösi Petőfi Irodalmi Múzeumban: 1997, 1998, 2000, 2001, 2003-as években.
• Önálló rajzos kiállítás-katalógus készítése az 1998. évi kiállításhoz a műhelyben dolgozó gyerekek és felnőttek rajzaiból.
• Részvétel országos és nemzetközi nemezpályázatokon.
• Részvétel egy Norvégiában rendezett nemzetközi nemezkiállításon 1998-ban.
• Részvétel Kiskőrös város rendezvényein: Kiskőrösi Szüreti Napok Szlovák Tájház: Kézműves Udvar – nemezelés, babakészítés, agyagozás, gyöngyfűzés, csuhézás, szalmázás, kosárfonás, kötélsodrás – 1998 óta minden évben
• Városi Napok – VAMI, Petőfi Irodalmi Múzeum kiállító termeiben kiállítás.
• „Legjobb iskolai műhely” cím, 1997.
• „Legjobb gyermekműhely” különdíj, 1998.
• Nemezjáték kategóriában egyéni I. hely, 1996.
• Nemezjáték kategóriában országos III. hely, 2000.
• Nemezjáték kategóriában országos II. hely, 2001.
• A Szépművészeti Múzeum, levelező versenyén: különdíj, összesített országos VII. hely, 2007.

A programmal elért eredményeket mindemellett különböző hatásvizsgálati eszközökkel is mérjük. Ezek az alábbiak:

• Kérdőívek – a gyermekek és a szülők véleményének megismerése fontos a program hatásainak elemzése során.
• Látogatottsági mutatók – alkalmanként hány tanuló jelenik meg a foglalkozásokon, mennyi a lemorzsolódás, illetve hány új taggal bővül a műhely. Ez nagyon fontos visszajelzés arról, milyen hatékonyságú az adott foglalkozás.
• Kiállítások – a vendégkönyvbe bekerülő látogatói bejegyzések, vélemények alapján.
• Nyílt foglalkozások – az iskolai és városi rendezvényeken hányan érdeklődnek, vesznek részt a foglalkozásainkon (Városi napok, Szüreti napok, Szlovák nemzetiségi napok, Iskolai jeles napok, Adventi napok stb.)
• Az alsós munkaközösség és a művészeti munkaközösség véleménye – a műhelybeszámolók véleményezéséből, elfogadásából derül ki.
• A versenyeken, tárlatokon elért részvételek és elért eredmények – pl. Országos nemez- és játékkiállítás, Országos tárgykészítő kiállítás, Múzeumi Projektekben való eredményes részvétel, Regionális Tavaszi Tárlat stb.
• A médiában megjelenő cikkek, interjúk – helyi és kistérségi lapok, rádió, tv stb.

A program kommunikációja

Programunkat a lehető legszélesebb körben próbáljuk megismertetni. Ennek főbb eszközei a következők:

• A kézműves műhely tehetséggondozó programja teljes tematikájában felkerül az iskola honlapjára.
• Az iskola tanulói és a szülők, valamint az érintettek szórólapokon, plakátokon és a helyi médiumokon keresztül értesülhetnek a műhely létezéséről és programjáról, a foglalkozások idejéről és tematikájáról.
• Az iskolai nevelési értekezletek, alsós munkaközösségi foglalkozások témája lehet a műhely és a benne folyó munka hatékonyságának, eredményességének megvitatása, kiértékelése.

A Petőfi Sándor Múzeum kiállítóterme

• Kapcsolattartás más városi szervekkel, társintézményekkel (pl. Petőfi Sándor Múzeum és Szlovák Tájház, Kiskőrösi Városi Napok, Szüreti Napok, Pünkösdi Napok az István Borházban stb.).
• Az iskolai jeles napok kézműves foglalkozásairól az eddigiekben és reméljük a továbbiakban is jelennek meg cikkek, képek, interjúk a helyi médiumokban (pl. Márton napi, Luca napi, húsvéti foglalkozásokról stb.).
• Iskolai és városi szintű kiállításokon való részvétel.
• Országos szintű megmérettetés más műhelyekkel.
• Más iskolák pedagógusai átvették, átveszik bevált módszereinket, hospitálnak foglalkozásainkon, egyes kézműves területeket nálunk ismernek meg, illetve itt sajátítják el a technikákat.
• Pedagógusjelöltek szakmai gyakorlataik színhelyéül választják műhelyünket. Szakdolgozataikba beépítik az ott tapasztaltakat.

A programból kikerülők nyomon követése

A felső tagozatos diákjaink továbbtanulási, pályaválasztási irányultságát nagymértékben befolyásolja érdeklődési körük, képességeik, a környezetükben élők személyes példamutatása. Az eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a kézműves műhelyünkbe járók közül többen választanak kézműves szakiskolát, művészeti szakközépiskolát vagy gimnáziumot, ahol tovább tudják folytatni azokat a tevékenységeket, amelyekbe nálunk már belekóstoltak. Alkalmanként visszatérve beszámolnak előrehaladásukról, sikereikről, kudarcaikról, néha tanácsot, biztatást várnak tőlünk.

Élethivatásul, megélhetési forrásul választják a kiválasztott kézműves ágat, sőt vannak közöttük, akik mesterré, művésszé váltak az évek során, de akad olyan is, aki pedagógussá válva tanítja, amit tőlünk tanult. Visszatérő tanítványaink ellátogatnak egy-egy nyári táborba vagy néhány évközi foglalkozásra. Akik pedig nem választják élethivatásul a kézművességet, később szülővé válva kézen fogva hozzák el gyermekeiket foglalkozásainkra és hívják fel gyermekeik figyelmét ezek fontosságára.

Reméljük, hogy ebből a csapatból is lesznek ígéretes, hagyományőrző kézművesek, vagy legalábbis értő, elfogadó, műkedvelők.