Pappné Gyulai Katalin

A debreceni példa

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a tehetségek felismerését és fejlesztését a tanulók alapvető jogaként határozza meg. A nevelési-oktatási intézmények számára e törvény következő mondatai jelentenek eligazítást, a tehetséggondozást megvalósító, illetve azt segítő tevékenységek megszervezéséhez:

• a gyermek részesüljön „a képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében” (10. §),
• az az intézmény, amely a tanulók oktatását, nevelését biztosítja, „ellátja a tehetségkutatással és gondozással kapcsolatos feladatokat” (41. §),
• az iskola pedagógiai programjának meg kell határoznia „a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet” (48. §).

A törvény megfogalmazása azt jelenti, hogy az iskoláknak a tehetségnevelés eszközeit is felhasználva kell a jövőre felkészíteni tanulóikat, az egyén és a közösség fejlődését segítő tehetségnevelési eszközökkel.

Ha abból a megállapításból indulunk ki, hogy (majdnem) „minden gyermek tehetséges valamiben”, akkor az első feladat a tehetség felismerése. A további teendő a felismert tehetség gondozása.

A tehetséggondozás útjai közül választhatjuk:

• a gyorsítást/lépetetést (egy tanév alatt több tanév anyagát végzik el),
• az elkülönítést/szegregációt (a tehetségesek külön iskolában tanulnak),
• gazdagítást/dúsítást (a tehetséges gyerekek normál iskolai oktatásban tanulnak).

A különféle életkori szakaszokban a feladataink eltérőek:

• Alsó tagozatban ahol az általános intellektuális fejlesztés megalapozása történik, meg kell tanítani a gyerekeket írni, olvasni, számolni, meg kell teremteni a lehetőséget ahhoz, hogy próbálgassa a gyerek a képességeit.
• A felső tagozat az általános intellektuális képességek erősítésnek időszaka. Az általános képességek fejlesztésén túl el kell indulni a speciális képességek fejlesztése útján. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy minél több területbe „kóstolhasson bele a gyerek”.
• A középiskola az igazi tehetséggondozás, tehetségfejlesztés időszaka.

A fentiek alapján a következő lehetőségeket biztosítjuk tehetséges tanulóink számára az általános iskolában, a művészeti iskolában és a középfokon.

Általános iskola

Emelt szintű, emelt óraszámú általános iskolai képzéseket vezettünk be matematika, angol, német, informatika, testnevelés, számítástechnika, francia, magyar nyelv és irodalom, tantárgyakból. Két tanítási nyelvű oktatást indítottunk angol nyelvből.

Művészeti oktatás a következő tanszakokon folyik:

• képző és iparművészeti ág: grafika, tűzzománc, festészet, fafaragás, textilműves, bőrműves, kézműves;
• táncművészeti ág: néptánc, balett;
• szín- és bábművészeti ág: színjáték, báb- és drámajáték.

Középfok

Két tanítási nyelvű középiskolai oktatás folyik magyar-angol, magyar-német, magyar-olasz, magyar-francia, magyar-spanyol nyelveken. Több intézményünkben a 9. évfolyamon nyelvi előkészítő angol, német, francia, spanyol. Emelt szintű, emelt óraszámú középiskolai oktatás ének-zene, dráma, angol, német, olasz, testnevelés, matematika, rajz és vizuális kultúra, tánc, biológia, fizika, informatika, kémia, magyar nyelv és irodalom, történelem, francia, fizika, képzőművészet, művészeti ismeretek, művészettörténet, tantárgyakból.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007–2012-ig terjedő idő­szakra vonatkozó közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-mű­köd­tetési és –fej­lesz­tési tervében tárgyalja az intézményrendszer fenntartásával, működtetésével, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, feladatokat.

E dokumentumban célul tűztük ki, hogy az országban egyedülálló módon tehetségfejlesztő osztály(ok), tehetségfejlesztő központ létrehozását kívánjuk megvalósítani úgy, hogy

• a 4. évfolyamon a város általános iskoláiban diagnosztikai mérés alapján kiválasztja a „tehetségígéretes” gyermekeket.
• Az 5-6. évfolyamon saját intézményükben, képzett tehetségfejlesztő pedagógusok által történik a fejlesztésük.
• A 6. évfolyam végén kontrollmérés történik. A mérés eredményeként a létszámtól függően tehetséggondozó osztály(ok) kijelölésére kerül sor.

A szakemberek szerint a tehetséges tanulók azonosítása a tehetséggondozó munka legkritikusabb pontja. A feladat nehéz, hiszen a gyerekek különböző képességekkel, jelentős képességszintbeli különbségekkel rendelkeznek. Egyesek átlag alatt, míg mások az átlag felett teljesítenek.

Ha nem találjuk meg az igazi tehetséget, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított program sem. A tehetségek azonosítása és speciális képzése szükséges ahhoz, hogy a tehetség kibontakozhasson. A beválogatás célja a tehetséges tanulók azonosítása különböző módszerekkel. A beválogatáshoz szükség van az iskolai tanítás során arra, hogy objektív eszközökkel megállapítsuk a gyerekek képességeit. A tehetséggondozó programok beindítása és megvalósítása során tudni kell, hogy milyen képességű gyerekeknek történik a tervezés.

A cél megvalósítása érdekében a város minden önkormányzati általános iskolájában a 4. évfolyamon diagnosztikai mérés alapján kiválasztjuk a tehetségígéretes gyermekeket.

Többfajta módszert alkalmazunk a 4. osztályos tanulók beválogatásában (pszichológiai vizsgálatok, tantárgyi tesztek, tanári jellemzés), amelyek mindegyike másfajta információval fogja gazdagítani a tanulókról kialakítandó képet. A módszerek együttesen biztosíthatják a komplexitást és a realitást a tehetségígéret felismerésében.

Pszichológiai vizsgálatok (megismerési képességek vizsgálata):

• figyelemvizsgálat (mennyiségi és minőségi szempontok);
• emlékezetvizsgálat (verbális és vizuális);
• gondolkodásvizsgálat (figurális és absztrakt problémamegoldás).

Tantárgyi tesztek:

• matematika (számolási képességek, logikus gondolkodás, kreativitás, kitartás, térbeli látás)
• magyar nyelv és irodalom (szófaji rendszerező képesség, helyesírási TOTÓ, betűrend)

Tanári jellemzés:

• a tanulókról az osztályfőnökök – megadott szempont szerint – jellemzést készítenek.

Az 5-6. évfolyamon a kiválasztott tanulók számára saját intézményükben, képzett tehetségfejlesztő pedagógusok által történik a fejlesztés.

2008-ban 1424 tanulóból 203, 2009-ben 1384 tanulóból 194, 2010-ben 1261 tanulóból 198, 2011-ben 1427 tanulóból 199 vesz részt a tehetségfejlesztésben, a következő modulokban:

• tanulásmódszertan,
• matematika,
• anyanyelv,
• idegen nyelv,
• mozgásművészet,
• egyéb művészetek,
• természettudományos ismeretek.

A modulok mátrixának kidolgozása egységes szemlélet alapján az általános iskolában tanító, tehetséges tanulók képzésével foglalkozó pedagógusok által történt.

A tehetségesek speciális csoportját képező gyerekek azonosításában és a számukra történő speciális fejlesztés, speciális program összeállításában, a fejlesztő programok metodikájának kidolgozásában módszertani segítséget, konzultációs lehetőséget kell nyújtani, melyre egyik megoldás a speciális hatosztályos képzésben való részvétel.

2010/11-es tanévtől a Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában elindítottuk a hatévfolyamos tehetséggondozó osztályt.

A gimnáziumban nagy örömmel és várakozással fogtak a hatalmas feladatnak. Minden tanítandó tárgyból beiskolázták a kollégákat a Debreceni Egyetem kétéves tehetséggondozó pedagógus szakképzésére. A cél, hogy a tantestület minden tagja rendelkezzen a szükséges elméleti ismeretekkel és lehetőség szerint gyakorlati tapasztalatokkal is. Az együttműködés eredményeként sikerült 2010/2011-es tanévre felkészíteni az iskolát a feladatra és megteremteni a szükséges tárgyi, infrastrukturális és személyi feltételrendszert.

A gimnáziumi képzés minden tantárgy esetén nívócsoportos bontásban történik, délutáni kiegészítő programokkal műveltségterületenként, harmonikus fejlődést biztosítva a sport- és közösségfejlesztő foglalkozásokkal.

Hatodik évfolyam után gondot jelentett a 7. és 8. osztályosok további fejlesztése azok számára, akik nem a hat évfolyamos tehetséggondozó osztályt választották. A megoldást a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program által kiírt pályázat jelenti, melyet a Fazekas Mihály Gimnázium nyert meg. A pályázat keretein belül valósul meg a 7. és 8. osztályosok fejlesztése. Az intézmény rendszeres foglalkozások keretében internetes feladatsorokat készít. Kéthavonta személyes feladat-megbeszéléseket tartanak a gimnáziumban. 12 alkalommal szerveznek idegen nyelvi tehetséggondozó programot, amely ismeretátadást és képességfejlesztést jelent az anyanyelv, a metanyelv, az interkulturális fogékonyság és a kognitív kompetencia területén. A foglalkozásokon olyan tevékenységekkel találkoznak a gyermekek, amelyek lehetővé teszik a motiváció és a kreativitás egyidejű, egyénre szabott és folyamatos fejlesztését. Mindezek mellett beszélgetést szerveznek a tehetséges gyermekek szüleinek a tehetséggondozásról, a tehetségek gyermekek fejlesztéséről.

Felmerült a kérdés, hogy mi legyen azokkal a diákokkal, akik már túlhaladták ezt a korosztályt, és középfokon tanulnak? Hogyan segítsük a tehetségek kibontakoztatását a meglévő képzési kínálaton túl?

A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Hatvani István Szakkollégiuma saját középiskolai szekciójának megszervezésével részt vállal a középiskolás diákok tehetséggondozásának feladatából, lehetőséget biztosítva számukra a kutatómunkába való bekapcsolódásra. A Szakkollégium komplex fejlesztési program kereteibe illeszkedve kíván foglalkozni a tehetséges gyerekekkel. Ez egyszerre jelenti a képességek fejlesztését és a személyiségfejlesztést. Nem egyszerűen a szakirányú ismeretek gazdagítása áll tehát a középpontban, hanem a tehetséges gyerekek egész személyiségének fejlesztése, a képességek, a kreativitás, a motiváció, a problémamegoldás, a szociális és együttműködési képességek valamint az önkép építése.

A Szakkollégium a tehetséges és motivált középiskolás diákokat az alábbi műhelyekbe várja:

• Biológia műhely
• Fizika műhely
• Kémia műhely
• Matematika–Informatika műhely
• Filozófia műhely
• Irodalomtudományi, Média és Kommunikációtudományi műhely
• Történettudományi műhely

A Szakkollégium a következő lehetőségeket kínálja a tehetséges középiskolások számára:

• személyre szabott tudományos foglalkozások mentortanárokkal,
• kutatási témák ajánlása, az önálló kutatómunka segítése,
• laborhasználat, kísérletek,
• ismeretterjesztő és szemlélettágító egyetemi kurzusok ajánlása,
• interdiszciplináris kutatásokban való részvétel,
• határon átnyúló régiókutatási programban való részvétel,
• konferencia részvétel előadóként,
• publikációs lehetőség,
• pályázati segítség,
• tudományos rendezvényeken való részvétel,
• nyári tudományos táborok,
• közösségi programok,
• a Szakkollégium infrastruktúrájának használata (fénymásolás, nyomtatás, könyvtárhasználat).

Az átfogó tehetséggondozás érdekében 2011 nyarán Tehetséggondozó Központot hoztunk létre.

A tehetségfejlesztő központ létrehozásának célja, az eddigi tehetséggondozó munka erősítése, kiteljesítése, a tehetségesek sokrétű, szakszerű, és tervszerű ellátása, a tehetségsegítő tevékenységek gazdagítása, a meglévő tehetségsegítő kezdeményezések működési feltételrendszerének a javítása, valamint új kezdeményezések elindításának ösztönzése, támogatása, a tehetséges gyermekben rejlő értékek kibontása, a felnövekvő generációk értékeinek kibontakoztatása érdekében. A központ feladata az intézményi tehetségfejlesztő–programok koordinálása, továbbképzések szervezése. Szaktanácsadás a programban résztvevő tanulók, pedagógusok, szülők számára, együttműködés, kapcsolattartás az országos Tehetségpontokkal. Adatbázis létrehozása.

Városi tehetséggondozó munkaközösséget működtetünk. Célunk a tudatos tehetségfejlesztés érdekében a modulokban dolgozó kollegák egy munkaközösségbe szervezése. A munkaközösségben való együttgondolkodás, tapasztalatcsere, lehetőséget biztosít az autonómia megtartása mellett az egységes szemléletre az 5. és a 6. évfolyamon végzett tehetséggondozáshoz.

2011. augusztus 31-én szakmai, társadalmi, gazdasági élet szereplőinek bevonásával megalakítottuk a Debreceni Tehetségsegítő Tanácsot. A Tehetségsegítő Tanács feladata, hogy összefogja a városban a tehetségsegítő kezdeményezéseket, és egyeztető, döntéshozó, véleményformáló fórumként kialakítsa, elősegítse a tehetségsegítő tevékenységek együttműködését. Debrecen város tehetségsegítés iránti elkötelezettségét jelzi az a tény is, hogy a Tanács elnöke: Kósa Lajos Debrecen város polgármestere, társelnökök: Somogyi Béla alpolgármester, Dr. Papp László alpolgármester és Pappné Gyulai Katalin oktatási osztályvezető.

Az átfogó tehetséggondozó munka komplex együttműködést kíván, ezért figyelmébe ajánlom mindenkinek Gallagher gondolatait miszerint: „Ha az akadályozott gyermeknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az egyéni tragédia. Tragédia neki és családjának. De ha a tehetséges gyereknek nem segítünk abban, hogy a képességeit kibontakoztassa, az már társadalmi tragédia”