Nagyné Szabó Etelka

Érvek, ellenérvek az óvodai informatikai nevelésről

22 nagyné

„Ha meg akarod változtatni a világot, magaddal kell kezdened!”

(Arisztotelész)

nsze1

Érvek, ellenérvek

A számítógép óvodáskori használata a mai napig vitatott kérdés a szakemberek körében. Két táborra oszlanak a vélemények.

  • Van, aki azt mondja, hogy a számítógép nem tartozik a fejlődést támogató környezetbe.
  • Van, aki azzal érvel, hogy az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, haladni kell a korral.

Vizsgáljuk meg, mire hivatkoznak azok, akik ellenzik a számítógép óvodai alkalmazását:

  • Túlterheli a szemet.
  • A gyermekek így is keveset mozognak.
  • Elősegíti a mozgásszegény életmód kialakulását.
  • Nem megfelelő a bútorzat.
  • A technika világa idegen a gyermekektől.
  • Sorvasztja a személyes kapcsolatokat, bébiszitter szerepet tölt be.
  • A valóságtól eltérő világba vezet.
  • A számítógépes játékok rombolják a kreativitást, a motivációt, a figyelmet.
  • Elveszi az időt az egyéb más fontosabb tevékenységtől.
  • Politikai, gazdasági célok mozgatják.

Zilahi Józsefné a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola docense így nyilatkozik az óvodások számítógép használatáról:

  • „A számítógép az óvodai adminisztráció jó eszköze, de nem a 3–7 évesek játékszere.”
  • „A számítógépes játékon felnövekvő kicsik nem lesznek iskolaérettebbek, különös érdeklődésük, figyelemhiányuk, és társas magatartásuk problémái miatt.”
  • „A jó óvodában nincs magnó, lemezjátszó, TV, rádió.”
  • „A gép mechanikusan reagál, elszigetel.”
  • „Az óvoda nem lehet üzlet, a reklám, a politikai kampány színtere.”

Nézzük meg, mi az, ami gátolja a pedagógusokat a számítógép használatában:

  • Az IKT alkalmazási és módszertani ismeretének hiánya (nem ismerik a téma szakirodalmát, nem láttak sikeres gyakorlatot, bemutatót, a pedagógus maga is idegenkedik a számítógéptől, nem ismeri a lehetőségeket, személyiségfejlesztő hatását).
  • Mások feltételezése, véleményezése alapján ítélkeznek.
  • Eleve helytelennek, túlzónak tartja a gyermekek TV-nézési mobilozási, számítógépes játékait.
  • Ragaszkodnak a régi, berögzült pedagógiai eljárásokhoz.
  • Féltik a pedagógiai tekintélyüket.
  • Eszközhiányra panaszkodnak.
  • Nincs megfelelő szakember (pl. rendszergazda, oktatástechnikus).
  • Nincs támogató környezet.

Török Balázs oktatáskutató felmérése alapján 2002-ben az óvodáskorú gyermekek 33,3%-a, míg 2006-ban a 88,4%-a használt a családban számítógépet. A TV, rádió, telefon, videó a gyermekek természetes közege.

Óvodánkban egy 2010. évi felmérés alapján a családok 96%-ban van számítógép. A gyermekek 83%-a használja. A szülők 96%-a jónak tartja a számítógép óvodai használatát. Indoklásként néhány érdekesebb mondatot idézek:

„Nélkülözhetetlen a mindennapokban. Fejleszti a gyermekek képességeit. Bővül az ismerete. Ez a mai kor velejárója. A korai fejlesztés része lehet. Alapokat megtanulja, segíti az iskolai tanulást. Mert akinek nincs lehetősége a családban számítógépet használni, az oviban megtanulhatja.”

Néhány éve még én is harcoltam a mobiltelefon ellen, ma már napi használati eszközöm. Nagyon szerettem olvasni, de sajnos egyre kevesebb időm, pénzem van rá, viszont szükségem van számtalan információra. Bevallom, így napi szinten használom a számítógépet, TV-n nézem a híreket.

Kell-e harcolnunk a változások, az új dolgok ellen? Meggyőződésem, hogy nem érdemes! A változások új képességeket hívnak elő, kihívásokra, fejlődésre késztetnek. Egyes képességeink, értékeink viszont gyengülnek. Ezeket kell átértékelnünk, újragondolnunk. A technika fetisizálása, elutasítása között kell megkeresnünk a kompromisszumokat. Egy fővárosi gyermek számára nehezen tudok élményt biztosítani a tehén vagy a tyúk viszonylatában, viszont a technikai eszközök terén építhetek az előzetes ismereteire.

Nemzetközi és hazai példák

Ha kitekintünk a nemzetközi szakirodalomba, irigykedve látjuk, hogy a francia Nemzeti Oktatási Minisztérium előírása a következő: „…a francia elemi iskolában (6–11 éves korosztály) serkenteni kell a tanulókat a számítógép, az egyes szoftverek, a multimédia, az elektronikus levelezés, és az internet használatára. A jövő állampolgára számára biztosítani kell az információs és kommunikációs technikai eszközök alkalmazásának tudását, függetlenül az iskolatípustól.”

Az angol nemzeti Alaptantervben már az iskoláskor elején, az 5–7 évesek korosztályában megjelenik az IKT. A tanulókkal megismertetik az információk változatos gyűjtését, tárolását, ötleteik megvalósításához használják a számítógépet, ismerjék a szövegszerkesztést, táblázatok, képek, hangok kezelését.

Norvégiában az oktatási program egyik legfontosabb feladata a gyermekeket megtanítani tanulni, felkészíteni az élethosszig tartó tanulásra. Lényeges az IKT eszközeinek megismerése, alapkészségek elsajátítása, a tanulásba való alkalmazása.

Az ausztrál alaptanterv az ötévesekkel szemben a következő elvárásokat határozza meg:

  • az adatokat mentse el állományokba,
  • szabadkézzel tudjon rajzolni,
  • CD-lévő információt tudjon olvasni, annak tartalmát képes legyen elmondani,
  • fogadjon és olvassa el az e-mailen kapott levelet.

Hazánkban is egyre több, az olyan iskola, óvoda, ahol az informatikai nevelés lehetőségeit ismerik és alkalmazzák. A nemzetközi kutatási eredmények tapasztalatait felhasználva számos innováció indult el már a 90-es évek elején.

A kisgyermekkori informatika nemzetközi tapasztalatainak megismerésében vitathatatlan érdemei vannak Kőrösné Mikis Mártának, az OKI munkatársának. Az ő nevéhez fűződik a coheni pedagógia magyarországi elterjesztése. Rachel Cohen professzorasszony, a Paris-Nord Egyetem tanára több konferencia kertében mutatta be kutatásainak eredményeit.

Fő célkitűzése: „a gyermeki képességfejlesztés, az iskolai kudarcok csökkentése, az analfabetizmus és marginalizálódás felszámolása.”

Kiemelten kezeli a kisgyermekek (2–6 év) képességfejlesztését, valamint az új technikai eszközök (elsősorban a számítógép) fejlesztő alkalmazását az oktatási-nevelési folyamatban. Véleménye szerint már az óvodában jelenjen meg a betűvilág, az anyanyelv írott változata. Kapcsolódjon napirendhez, a gyermeki tevékenységekhez, játékokhoz, feliratokhoz piktogramok formájában. Készüljenek mesetáblák, időjárástáblák, képeskönyvek.

A professzor asszony egy másik kutatási projektje az MMM, azaz Mini-web. négy ország (USA, Spanyolország, Franciaország, Andorra) 31 óvodájában és elemi iskolájában működik a program, amely nemzetközi interaktív együttműködésen alapszik. A gyermekek és pedagógusok interneten és e-mailen keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Leveleznek, rajzokat cserélnek, ismerkednek. Magyarországon is megalakult az MMM műhely, melynek alapító tagjai óvodapedagógusok és tanítók voltak. Nemzetközi koordinátora Kőrösné Mikis Márta lett.

2002-ben lelkes pedagógusok segítségével megalapította a Gyermekinformatikai Szakmai Műhelyt, amely ma az ISZE (Informatika-Számítástechnikai Tanárok Egyesülete) része.

Kőrösné Mikis Márta coheni elvekre épülő szoftvert is készített Mesevilág néven. Utóda a Lapoda mese. Egy-egy szóképre kattintva jelennek meg az esztétikus képek, amelyekből egy-egy történetet varázsolhatnak a gyermekek. Akár verset, mesét is írhatnak, kiszínezhetik, összefűzhetik azokat. A képek nyomtatása is lehetséges, fekete-fehér, vagy színes formában.

A coheni pedagógia mellett érdemes szót említeni a Logo-pedagógiáról.

A Logo-pedagógia kidolgozója és elterjesztője Seymour Papert amerikai professzor, aki Genfben Piaget munkatársaként dolgozott.

Olyan pedagógiai környezetet hozott létre, amelyben a gyermekek egy teknőcfigura segítségével játékosan jutnak új ismeretek birtokába. A Logo-pedagógia Magyarországon a Comenius Logo program Windows-környezetben futó változatával vált népszerűvé. Előnye, hogy „nyitott program” kimenete a gyermekek egyéni alkotása.

A teknőc mozgatása közben megismerkedhetnek bonyolult matematikai fogalmakkal, megtapasztalhatják pl. a tükrözést, a szimmetriát.

Magyarországi elterjesztésében Farkas Károly vállalt úttörő szerepet. Az Ő vezetésével jött létre a 90-es években a Játékos Informatikaoktatás Szakmai Társasága. (JIO), amely később a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság egyik szakosztályává vált.

Farkas Károly a számítógéppel való játékot két csoportba sorolja

  • A 3–5 éves gyermekeknek javasolja a meséket a számítógépről, a robotokról, az informatikai játékokról;
  • az 5–7 évesek számára korlátozott időkeretben a megfelelő számítógépes programokat.

Az ország számos óvodáiban már a kilencvenes évek elején elindult az informatikai nevelés.

Kiemelkedő többek között az ELTE Óvodája, a Cinege utcai BM óvoda, a csepeli Jupiter utcai Óvoda, pesterzsébeti Köztársaságtéri Óvoda, a budapesti Paulay Ede utcai Óvoda innovatív munkája. Vidéken a törökszentmiklósi Hámán Kató úti Óvoda, az ópusztaszeri Óvoda, és a solymári Kék Óvoda voltak úttörői az óvodai informatikai nevelésnek. 

Az OKI honlapján számos cikk jelent meg Knizner Anikó a Budapest XVIII.ker-i Pitypang Óvoda vezetőjének tollából.

Az Óvodai Nevelés című szaklapban – 2004-ben – Perlai Rezsőné írt vitaindítót a „Számítógép az óvodában” címmel. Az óvodai körökben elismert szakember így ír a számítógép óvodai alkalmazásáról: „Sokat vitatott kérdés, engedjük-e óvodáskorú gyermekünket a számítógép elé. Meggyőződésem, hogy igen!” A folytatásban biztatja a pedagógusokat, hogy ismerjék meg a számítógép működését, használják ki lehetőségeit a gyermekek fejlesztése érdekében. A cikkben ismerteti a számítógép előnyeit, azzal összefüggő tapasztalatait.

Dr. Balázsné Szűcs Judit – óvodapedagógus, az Alap Pedagógiai Központ vezetője – „Találjuk ki újra a nevelést!” című könyvében szintén foglakozik a gyermekek megváltozott életmódjával. Ezt írja könyvében: „A mai gyerekek gyorsabbak nálunk, sok szempontból több információval rendelkeznek, mint mi, jobban tudják, hogy ezekhez az információkhoz milyen úton-módon jutnak hozzá. Érdeklődőek, tudásvágyuk határtalan – csak másra irányul, mint mi elvárnánk.” Véleménye szerint az internet nem elmagányosít, hanem kinyitja a világot.

Páli Judit – pszichológus, az ELTE Fejlődés és Neveléslélektani Tanszékének docense – szerint: „… nem az a kérdés, hogy hány éves kortól léphet be az informatika a gyermek életébe, hanem az, hogy hogyan? A számítógép a magas képi szimbólumaival, absztrahációs szintjével magával ragadja a gyermeket. Izgalmas, érdekes számára.” A számítógép használata segítséget jelenthet a preventáció, a korrekció, kompenzáció terén. Az egészséges gyermekek esetében – véleménye szerint – a felnőtt környezet felelőssége, hogy a gyermek számára fontos tevékenységekre legyen elegendő idő. A szoftver megválasztása, a játékos géphasználat és körülmények biztosítása a pedagógus felelőssége.

Az informatikai nevelést az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint az IBM is igyekezett segíteni. Az IBM KidSmart programjának célja: „az információs társadalom kialakításának elősegítése, a digitális szakadék csökkentése, hogy mindenki egyenlő eséllyel tehessen szert a számítógépes ismeretekre.” A 2–7 éves gyermekek részére készült képességfejlesztő programcsomag mellé a gyermekek részére kialakított ülőbútor is társult.

 Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium finanszírozta 2003-ban a Brunszvik Teréz programot. A pályázat a hátrányos helyzetű települések óvodáinak adott speciális számítógépeket, programokat. A program célja: a társadalmi esélyegyenlőség és a digitális szakadék csökkentése, a digitális írástudás elterjesztése, a hátrányos helyzetű családokban született gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása. A program keretében 269 óvoda nyert számítógépet. Összefoglalóját 2009-ben készítette el az Információs Társadalom-és Trendkutatásért Alapítvány. A program számos előnnyel járt, de a pedagógusok felkészítése, a programok kötöttsége nehezítette a projekt megvalósulását.

Informatikai nevelés óvodánkban

Óvodánkban az informatikai nevelés kezdete 1995-re vezethető vissza. Egy Fővárosi Pedagógiai Intézet által indított tanfolyam – az Informatika a vezetés és nevelés folyamatában – keltette fel érdeklődésem a téma iránt. A tanfolyamot Holló István és felesége Holló Istvánné vezette. A számítógéppel való ismerkedés bonyolultnak, száraznak bizonyult számomra, de a gyakorlati oldala olyan lehetőségeket mutatott, mely akkor igencsak újnak, sőt sokak szemében „eretneknek” számított.

A Budapest XII. kerületi Cinege utcai Óvodában a pedagógusok az infokommunikációs eszközöket példaértékűen használták, a gyermekek magabiztosan működtették a számítógépet, a nyomtatót, érdekesebbnél-érdekesebb játékokban vettek részt. A látvány önmagáért beszélt, meggyőző volt.

Akkor határoztam el, hogy saját lehetőségeinkhez mérten a mi óvodánkba is jó lenne a látottakat kipróbálni.

Abban az időben az önkormányzati képviselőnk informatikus volt, így őt kértem meg, hogy segítsen az eszközök beszerzésében. 1996 őszén számítógépet kaptunk, ezt az én irodámban helyeztük el. Amikor megismerkedtem a működésével, tapasztalataim alapján tervet készítettem, s csoportokból a nagyobb gyermekek számára egyéni foglakozást szerveztem. Olyan programokat szereztem be, (pl. Ovi, Puzzle, Mesevilág) amelyek speciálisan kisgyermekeknek készültek. Szerettem a gyermekekkel való foglalkozást, de tudtam, ez a forma csak átmenetileg jó megoldás.

A hosszabb távú cél: az informatikai nevelés óvodai életbe való beépítése. Adott volt a feladat, meg kell nyernem a kollégákat, a szülőket, nem utolsó sorban a fenntartót. A következő évben elküldtem egy óvónőt továbbképzésre, ismerkedtünk az eddig megjelent szakirodalmakkal. Meghívtuk Kőrösné Mikis Mártát egy nevelési értekezletre. Ebben az időben jelent meg a „Gyermekinformatika című kiadványa is, amely jó alapot adott az informatikai nevelés értelmezésének, utat mutatott a gyakorlati megvalósításhoz. Ennek alapján kezdtük el az óvodai innovációt.

Látván törekvéseinket, a szülők is segítségünkre siettek és 1997-ben a Harkály csoport számítógépet kapott. Megfelelő előkészítés után a gyermekek birtokba is vehették. Mi, óvónők is egyre jobban megbarátkoztunk az eszközökkel, figyeltük a hatását. 1998-ban a helyi nevelési programunkban már szerepelt az informatikai nevelés. A célját akkor a következőképpen fogalmaztuk meg: „A jövő évezred informatizált társadalma számára nyitott, kreatív, művelt gyermeket nevelni az óvodai nevelés eszközeivel, a nevelés keretein belül.” Tehát az óvodai életbe, a mindennapokba beépítve, a gyermekek érdeklődése szerint, mint egy sokadik tevékenységet.

Az óvónők és gyermekek egyre jobban megbarátkoztak az eszközökkel, játékuk színesebb, gazdagabb lett. A kerület informatika tagozatos iskolájával is felvettük a kapcsolatot. (Szabadság Sugárúti Általános Iskola) Kölcsönös hospitáláson vettünk részt, megismerkedtünk egymás intézményével, az ott folyó munkával. Egyik informatikatanáruk részt vett bemutató foglalkozáson, majd az azt követő megbeszélésen.

nsze2

Az önkormányzat támogatását is elnyertük, helyi programunkat is jóváhagyták. 1999 tavaszán már kerületi bemutatót is tartottunk. 2000-ben a Főváros Pedagógiai Napok keretében ismertettük elképzeléseinket, nézeteinket, óvodai gyakorlatunkat. A bemutatón Villányi Györgyné is részt vett, elismerően szólt munkánkról.

A sikeres bemutató után egy csendesebb időszak következett. A kollégák tették a dolgukat, keresgéltünk új programokat, szakirodalmakat kisebb-nagyobb sikerrel. 2003-ban részt vettünk egy, az ISZE és a Microsoft által rendezett konferencián. Ott megerősítést kaptunk, hogy jó úton járunk. Az Óvodai Nevelés 2004. 6. számában vitaindító jelent meg Perlai Rezsőné tollából, Számítógép az óvodában címen, amelyre én is reagáltam.

2005-ben egy országos napilap is megkeresett e témában. 2007-ben kapcsolatba kerültünk az Alap Pedagógiai Központtal. Vezetője Balázsné Szűcs Judit érdeklődését felkeltette óvodánk specialitása.

A következő évben felmerült egy közös akkreditált továbbképzés beindítása, de külső okok miatt csak egy kisebb kihelyezett továbbképzés jött létre Tevékenység és személyiségfejlődés címen, amelybe – bemutató foglalkozások formájában – becsempésztük az informatikai nevelést is. Az együttműködés felpezsdítette életünket. Megváltoztattuk a folyosó, a csoportszoba arculatát. Új képek piktogramok kerültek a falra, a bútorokra.

Új lehetőségek iránt kutattunk. Bemutatót tartottunk, hogyan lehet az érzelmi nevelést összekötni az informatikai neveléssel. Éves terv készült, új projekteket, sőt informatikai játékgyűjteményt állítottunk össze. Közben pályáztunk a TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben projektre. A második fordulóban egy másik (Százszorszép) óvodával közösen nyertünk is. 2009 szeptemberétől az önkormányzat EU-s irodájával karöltve az Oktatási Iroda közreműködésével elindítottuk a Rákosmente Óvodafejlesztő programot. A program továbbképzéseit, a szakértőket a debreceni Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda adta. A pályázat tartalmazott IKT szakértői és továbbképzési lehetőséget is. 

A folyamatszakértő (Smizsánszkyné Marján Ida) és mentorunk (Petránné Képes Gizella) és az IKT mentor (Bori Judit) is arra biztatott bennünket, hogy „Jó gyakorlatként” dolgozzuk ki az informatikai nevelést. Megtettük, sőt folytatásként a referencia intézményi cím elnyerésére is jelentkeztünk. Ma már előminősített intézménnyé váltunk.

Az infokommunikációs technológiák alkalmazásában példaértékű intézmény, referenciahely valamint Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely.

Várjuk a TÁMOP 3.1.7-es pályázati lehetőségeket.

Hol tartunk most? Hol a helye az informatikai nevelésnek a helyi nevelési programunkban, a gyakorlatban?

Helyi nevelési programunk célja: hogy óvodánkban a felnövekvő gyermekek sokszínű egyénisége harmonikusan fejlődjön, s illeszkedjék a magyar és az európai uniós értékrendhez.

Küldetésünk: a gyermekek egyéni képességeit felfedezve és megismerve, az eltérő fejlődés ütemét figyelembe véve, meleg, elfogadó légkörben, változatos tevékenységek biztosításával, korszerű szemlélettel a személyiségük kibontakoztatása, pozitív irányú fejlesztése.

Programunk kiemelt feladatai:

  • Tevékenységközpontú szemlélet
  • Személyre szabott fejlesztés
  • Erkölcsi értékek átadása, a gyermeki személyiség pozitív formálása
  • Változatos mozgás- és informatikai nevelés lehetőségeinek biztosítása

Az informatikai nevelés óvodai létjogosultságát megerősítette az Európai Tanács kompetencia alapú elképzelése. Nyolc kulcskompetencia került meghatározásra, amelynek segítségével a pedagógusok a leglényegesebb fejlesztési területekre fokuszálhatnak.

Az Európai Unió egyik fejlesztésre ajánlott területe a digitális kompetencia „… amely a következő készségeken, képességeken alapul. Az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, bemutatása, és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten”

Az informatikai nevelés óvodánkban önálló fejezetként a tevékenységformák között kapott helyet.

Célunk: a tágabb és szűkebb környezetében való magabiztosan eligazodó, az információszerzés és -kezelés technikáit ismerő, az infokommunikáció különböző formáiban jártas gyermek nevelése.

Óvodánk nevelőközössége az informatikai nevelést széleskörűen, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a gyermekek érdeklődése szerint, a mindennapokba beépítve, sokadik játéktevékenységként értelmezi.

Játékok sokaságával bevezetjük gyermekeinket az információs és kommunikációs kultúra rejtelmeibe. A játékok formái is változatosak, egyéni, páros, csoportos és egész csoportot érintő is lehet. A gyermekek kíváncsiságára, alkotókedvére, ismereteire építünk. A cél megvalósulását tartalmi és formai jegyekben is elősegítjük.

A számítógép működtetését az óvónő folyamatosan figyelemmel kíséri. A gépkezelést, a programokkal való megismertetést mindig egyénileg végzi. A későbbiek folyamán, szükség esetén segítséget nyújt, buzdít a továbblépésre, folyamatosan betarttatja a szabályokat.

Az informatikai nevelést a gyermekcsoportban mindig közvetlen tapasztalatszerzéssel, játékkal kezdjük!

Főbb feladataink:                  

  • Az informatikai nevelés feltételeinek megteremtése:
    • Az informatika, mint óvodai specialitásunk már az óvoda, a csoportszoba arculatán is tükröződik:
      • a folyosón elhelyezzük az épület térképét, piktogramokkal jelöljük a fontosabb helyiségeket, a fontosabb tevékenységek sorrendiségét,
      • feliratokkal, jelekkel látjuk el a csoportszoba eszközeit, játékait,
      • könyvtársarkot alakítunk ki,
      • időjárás és egyéb jeles táblát készítünk,
      • gyűjteményeket helyezünk el,
      • informatikai tevékenységközpontot alakítunk ki.

nsze3

  • Érzékelés, észlelés által sokrétű ismeretszerzés biztosítása:
    • Udvaron, séták során megfigyeljük a virágok, a levelek színét, megszagoljuk illatát, meghallgatjuk a fák susogását, az állatok hangját. Beazonosítjuk a környezet zajait. Csoportosítjuk a növényeket, gyümölcsöket színük, formájuk, illatuk szerint. Megfigyeljük és értelmezzük érzelmeinket, játszunk a mimikánkkal. Megfigyeljük a környezetben található piktogramokat: az óvodában, a csoportszobában, a buszvégállomáson, az utcán, a környező intézményeken. Megfigyeljük az időjárás változásait.

nsze4

  • Információk feldolgozása változatos tevékenységek során
    • Gyűjteményeket készítünk különféle témákkal, az óvodai nevelési területek bevonásával (pl.: gyümölcsök, dalok, mesék, versek) hívóképek felhasználásával. Az óvoda napi tevékenységeit fázisokra bontjuk (pl.: étkezés, fogmosás). Táblákat készítünk a szülők tájékoztatására, a gyermekek tevékenységének jelölésére, a sorrendiségre. Időjárásnaptárt készítünk, megbeszéljük a meteorológiai jeleket. Könyvtári látogatásaink során megismerkedünk a könyvtár használatával, régi könyveket, folyóiratokat nézegetünk. Elolvassuk, hogyan alakult ki az írás, a papírkészítés. „Kutakodunk” a titkosírási formák között. Értelmezzük a fényképek, rajzok, épületek üzenetét. Régi szavakat, mondákat, közmondásokat keresünk. Ismerkedünk országok zászlajával, címereivel.
    • Megbeszéljük és eljátsszuk, hogyan kommunikálnak egymással az emberek, állatok. Készítünk mesekönyvet, plakátot, meghívót, címkét, digitális mesét.
nsze5 nsze6
  • Térben, síkban való tájékozódás fejlesztése
    • Rajzokat egészítünk ki megadott irány szerint. Sokféle labirintust hozunk létre, majd az általunk kialakított szabályoknak megfelelően játszunk velük. Terepasztalt, térképet készítünk, jelek, iránytű segítségével tájékozódunk.
    • Eljátsszuk a bolygók mozgását, beszélgetünk a csillagokról. Tárgyakat rajzolunk, majd nagyítunk, kicsinyítünk. Az óvónők a tanév során sok társasjátékot, puzzlét, dominót, egyéb játékot készítenek, illetve a vásárlás során a célnak megfelelően válogatnak.

nsze7

  • A számítógép használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel
    • Az informatikai eszközökkel való ismerkedés novembertől történik. Óvodában megbeszéljük a TV, a magnó, a telefon, fax, fényképezőgép diavetítő alkalmazási lehetőségeit. A számítógép működését a gyakorlatban is megismertetjük. A számítógépet az informatikai központban helyezzük el. A bútorok a gyermekek méretéhez igazodnak. Az egér vásárlásánál figyelembe vesszük a gyermekek kézméretét
    • A monitor beszerzésekor a gyermekek szemének védelme érdekében tanácsot kérünk. Jelenleg a sík képernyőt részesítjük előnybe.
    • A gyakorlati használattal kapcsolatosan szabályokat alakítottunk ki:
      • a számítógépet reggel 8 órától, a kezdeményezés megkezdéséig, illetve délután az ébredés után 15 órától 17 óráig használhatják a gyermekek.
      • A számítógép mellett a gyermekek jelét táblán helyezzük el, amelyen, nyomon követhetik ki, mikor következik. Szintén itt található az a piktogram sorozat, melyről leolvashatják a számítógép használatának betartandó szabályait.
      • Egyszerre két gyermek van a számítógép előtt, az egyik játszik, a másik figyeli, illetve megbeszélik élményeiket, problémáikat. Egy-egy kisgyermek 10 percig játszhat, de a megkezdett játékot ezen túl is befejezheti. A számítógép használatának idejét óracsörgés jelzi.
      • A számítógépet csak óvónő kapcsolhatja be és ki. Ha valamilyen technikai probléma adódik, szólnak az óvónőnek. A billentyűzetet csak a megbeszéltek szerint lehet használni.
  • Tehetséggondozás, részképesség zavarok megelőzése
    • A számítógépes játékokat úgy válogatjuk össze, hogy alkalmas a tehetséggondozásra, valamint a részképesség zavarok korrekciójára. Alapelv, hogy minden gyermek a maga szükséglete és igénye alapján tevékenykedik. A számítógép kreativitásra, logikus gondolkodásra sarkall. A tehetséges gyermek szereti a kihívást, itt lehetősége van az egyéni feladatadásra. A nehézségi fokozatokat önállóan választhatja meg.
    • A számítógépes programok érdekesek, maga a tevékenység lehetőséget ad a nyitottság, a felfedezőkedv kiélésére, a gazdag tapasztalatcserére. A nehézségi fokozat megválasztása önkéntessége miatt sikerélményt, ezáltal önbizalmat ad. A vidám játékok, a kellemes zene által a gyermek biztonságba, nyugodt légkörben van. Az egérhasználat során fejlődik szem-kéz koordinációja, kézügyessége, térbeli tapasztalatokra tesz szert. A gyermeknek megadatik a tévedés lehetősége, de törekszik a helyes megoldásokra. A játékok által nő a figyelem tartóssága, a türelem, a szabálytudat. A sokféle játéktípus (pl.: memória, puzzle, labirintusjáték) segíti a téri tájékozódást, a formafelismerést, a vizuális motoros képességet.
    • A szocializációs szerepe megfigyelhető az internetes játékokban, a feladatok megbeszélésében, egymás segítése folyamán.
    • A testi fogyatékos gyermekek esetében az érzékelés, észlelés fejlesztésére külön figyelmet fordítunk. A programok megismertetésére hosszabb időt szánunk. Folyamatos segítséget nyújtunk, de buzdítjuk a gyermekeket az önálló feladatmegoldásra.

nsze8

  • Az interneten való kommunikáció lehetőségének megteremtése
    • A kisgyermekek részére az interneten sokféle játék található. Az óvodás korosztály számára ajánlott a Lapoda Mese, a Comenius Logo, Egyszervolt, Pöttyöskapitány. Ezek a játékok szakemberek által kidolgozottak, figyelembe veszik a gyermekek életkorát. Kirakó, kifestő, rajzoló, elemekből állnak. Az internettel való ismerkedést a jövő tanévtől tervezzük, a meseprogramokon kívül az ismeretszerzés lehetőségét is megmutatnánk. (pl.: állatok, növények képei). A nyomtatást egy központi nyomtatóval oldanánk meg.
  • A szülők informatikai szemléletének formálása
    • A család bevonásának lehetőségei:
      • Az óvoda kér segítséget a szülői háztól:
        • honlap gondozása,
        • informatikával kapcsolatos képek gyűjtése,
        • fényképek, videó felvételek készítése az óvodai életről.
    • Az óvoda javasol a szülői háznak:
      • gyermek honlap ajánlása,
      • gyermek honlapok böngészésének módszerei,
      • a gyermekek által használható programok ajánlása, játszóház keretén belül informatikai játékok készítése.

nsze9

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén

  • A közvetlen környezet jeleit ismerik, megértik.
  • Biztosan mozognak a térben.
  • Szívesen vesznek részt informatikai játékokban.
  • Óvónői segítséggel készítenek informatikával kapcsolatos eszközöket.
  • A számítógép használatának szabályait betartják.
  • A számítógépet alapszinten kezelik.
  • Játékprogramokat ismernek, alkalmaznak.

A tanulás tervezése projektekben történik. A már említett érzelmi nevelés kapcsán szeretnék mazsolázni projektjeink között: A Kerületi bemutató címének: Érzelmi kaleidoszkóp, avagy informatika színesen címet adtuk. A bemutatókat úgy szerveztük, hogy forgószínpad szerűen vehettek részt a látogatók. Mind a négy csoportba egy-egy szeletet láthattak az informatikai nevelés lehetőségeiből.

  • Közlekedj okosan
  • Csodálatos tavasz
  • Nem szeretem állatok
  • A múlt tisztelete, a jelen megbecsülése

Az utóbbi projektet szeretném egy kicsit bővebben bemutatni.

A projekt gazdag előzmény biztosításával indult (feltételek biztosítása). A gyermekek elmentek a környéken lévő nevezetességekhez. (Rákos patak, Cifra malom, Erdős Renée ház, Podmaniczky kastély.) Megismerték a környék történetét. Vendégségbe hívtuk a Rákosmenti daloskört. Elmentek a gyermekek a közeli 1848-as emlékműhöz. Megismerték a ló tulajdonságait, beszélgettek az emberrel való kapcsolatáról. Megismerték a szabadságharc fő eseményeit, nemzetünk jelképeit (zászló, címer, Himnusz). (sokrétű ismeret gyűjtése)

Játékuk során huszártábort építettek. A homok-vízasztalnál patakot építettek, várfal, bástya, kastély készült. Kiegészítő eszközöket készítettek: ló, zászló, katona. Zászlós memóriajáték készült, címeres párkereső, huszár puzzle. Festettek lovat, zászlót, kokárdát. A lányoknak gyönyörű párta készült. Barkácsolás: botosló, parasztház.

A régi eszközök gyűjtésé alatt összehasonlították az űrtartalmakat (korsó, tál, kancsó, köcsög). Az udvaron folytatódtak a tevékenységek. Az elkészített lovakkal harcba indultak. Várat készítettek dobozból, rotikonból. Két tábor alakult. Minden tábornak volt zászlója. Labirintus készült textilből. Az udvaron is térkép segítségével kincset kerestek. Kavicsokból labirintust alakítottak ki a várhoz. A lányok gyakran kezdeményeztek dalosjátékokat. (az ismereteket feldolgozása változatos tevékenységek által)

A projekt végén kiállítás, gyűjtemény készült. (ismeretek bemutatása)

A szülők sokat segítettek. Régi képeket hoztak be, elkísérték a csoportot a múzeumba, a sétákra.

Informatikai nevelés

Érzelmi nevelés

Kifestők keresése, színezése

egyszervolt.hu: lovas internetjátékok

Ismerkedés a műemlékeket, természetvédelmet kifejező táblákkal

Képek, könyvek, tárgyak gyűjtése

Plakát készítése: múlt-jelen

Keresőjáték térkép segítségével

A tisztelet, megbecsülés felébresztése a lakóhely a régen élt emberek iránt

Régi épületek szépségének megismertetése

Közös élmények biztosítása séták, kirándulások által

Néphagyományok megismertetése

A hónap elején állatok világnapja volt. A konferenciára készülve kiemelten figyeltem, hogy kollégáim milyen játékot, tevékenységet társítanak az informatika területéről. Íme a Harkály csoportból néhány példa:

  • Harkály csoport
    • Memóriajáték, állatok vezetése különféle úton, papíron, kártyajáték
    • Internetes játék: egyszervolt.hu: Kukacdivat, Keresd meg a különbségeket, Memóriajáték, Saláta
    • Nemes Nagy Ágnes: A csiga, Csukás István: Sünmese, A cinege cipője (dal), Iciri-piciri (Kaláka együttes)
    • Lapoda Mese: állatkert
    • Mini Manó – ősz: Vadaspark, Madarak
    • Mozgásos játékok: Állatnyomok megkeresése, fonalvezetés, állatok mozgásának utánzása vonal mellett
    • Udvari játék: állatok nyomának keresése a labirintusban.

nsze10

További terveink

  • 5 éven belül minden pedagógus rendelkezik ECDL bizonyítvánnyal.
  • A pedagógusok a dokumentációikat szövegszerkesztővel készítik el.
  • Minden pedagógus használja az internetet a foglalkozások, játékok színesítésére.
  • A szülői értekezletek prezentációval támogatott előadással színesednek.
  • Az óvoda honlapja változatos, aktuális tájékoztatást nyújt.
  • A pedagógusok folyamatosan, belső indíttatásból gyűjtik és bővítik az informatikai játékokat, önmaguk is kitalálnak újakat.
  • A pedagógusok folyamatosan keresik az új szakirodalmat, cikkeket, a foglakozásokhoz alkalmas programokat, képeket, hangokat.
  • Minden csoportszobában van fényképezőgép, korszerű számítógép, nyomtató, magnó.
  • Az IKT lehetőségei bővülnek (pl.: fényképező használata, digitális mesék, albumok készítése)
  • Széleskörű szponzorok támogatják óvodánk specialitásának megvalósítását.
  • Az óvodának jó rendszergazdája van.
  • Szakmai kapcsolataink szélesednek: partneróvoda, szakértők, szakmai szervezet.

Összegzés

Valamennyi technikai eszköz – köztük a számítógép – lehet hasznos és káros a gyermekek számára.

  • A pedagógus felelőssége, a megfelelő fejlesztő környezet biztosítása.
  • A módszer, eszköz, csak az életkori sajátosságok figyelembe vételével választható.
  • A gyermekekkel olyan pedagógus foglalkozzon, aki motivált, felkészült, alapvető ismeretekkel rendelkezik.
  • Szükséges a folyamatos önképzés, a szakmai innovációk, publikációk, előadók megismerése.
  • A számítógépes programok felkínálása előtt a pedagógus tájékozódjon a program alkalmazhatóságáról.
  • A gyermekeknek szánt programok serkentik a képzeletet, felfedezést, problémamegoldást, nyílt végűek legyenek, a gyermek irányíthassa.
  • A gyermekeknek adott eszközök korszerűek legyenek.
  • A számítógép használata csak önkéntes alapon, a gyermekek érdeklődése szerint működjön.
  • A szülőket folyamatosan tájékoztassák a pedagógusok a gyermekek tevékenységéről, az informatikai nevelés lehetőségeiről
  • Legyen nyílt nap, a szakmai, a szülők bevonásával.
  • Hívjunk meg külső szakembereket, hallgassuk meg véleményüket (pl.: pszichológus, logopédus)
  • Mérjük fel a gyermekek informatikai hátterét, előzetes ismereteikre építsünk.
  • Biztosítsunk ösztönző környezetet az informatika számára. (piktogramok, képek, gyűjtemények)
  • Közösen készítsünk eszközöket, játékokat, használjuk fel egyéb óvodai tevékenységbe.
  • Alakítsunk ki szakmai kapcsolatot, együttműködést általános iskolával, óvodával.
  • Nyerjük meg a fenntartó, oktatási bizottság, oktatási iroda, képviselők bizalmát, támogatását.
  • Tapasztalatainkat tegyük nyilvánossá, publikáljunk helyi lapokba, szakmai folyóiratokba. Vegyünk részt pályázatokon.
  • Építsünk ki szakmai együttműködést szakértőkkel, számítógépes cégekkel.
  • Kérjünk segítséget szülőktől.

„A számítógép segítségével egy lebilincselő, szórakoztató tanulási világ jelenjen meg, amellyel a gyermekek tanulási tapasztalata is gazdagodik.”

(Seymour Papert)