Juhászné Víg Éva 

„A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” kiemelt projekt fejlesztési eredményei

24 juhászné

A közoktatási szakértők konferenciájának Szakképzési szekciójában a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet mutatta be a szak- és felnőttképzés megújításának nagy horderejű projektjét, amelynek első szakasza hamarosan lezárul, így már konkrét eredményekről, sikerekről értesülhettek azok, akik ezt a szekciót választották.

Az uniós forrásból megvalósuló ÚMFT TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” kiemelt projekt célkitűzéseiről, alprojektjeiről, megvalósításának mérföldköveiről és eredményeiről szóló előadást követően, a szakképző iskolák számára legnagyobb jelentőséggel bíró 4. sz. „Tananyagfejlesztés” alprojekt – továbbá az ahhoz szorosan kapcsolódó 3. sz. „Vizsgarendszer fejlesztése”, és az 5. sz. „Mérés-értékelés” alprojektek – fejlesztéseiről külön előadásban az alprojekt vezetője, Chytilné Velenczei Zsuzsa tartott tájékoztatót.

A TÁMOP 2.2.1 projekt alapvető célja, hogy az oktatás reformjával összhangban, az államreform részeként és a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a HEFOP 3.2.1 Központi Programban már megvalósított moduláris szakmai képzési szerkezettel erősödjön a szak- és felnőttképzési rendszer munkaerő-piaci alkalmazkodása, a munkaerő-piaci igényekre reagáló képessége. A foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakításával és fejlesztésével járuljon hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez, és a képzésből kilépők szakmai és személyes kompetenciájával elégedettebbek legyenek a munkáltatók.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiak­ban: NFÜ) programtervezési felhívásában projektgazdaként – a szakmai fejlesztés előzményeinek megalkotóját – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet (NSZFI) jelölte meg.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet az országos fejlesztés keretében a következő kilenc alprojekten keresztül az alábbi célokat kívánja elérni:

  • Pályakövetés rendszere: jöjjön létre összehasonlítható adatokat, információkat eredményező módszertan a szakképzésből kilépők pályakövetésére, készüljön adatbázis az adatok gyűjtésére és elemzésére;
  • Minőségbiztosítás: alakuljon ki és kerüljön bevezetésre az európai minőségbiztosítási keretrendszerhez illeszkedő, a szak- és felnőttképzést folytató intézmények ön- és külső értékelését is magában foglaló minőségbiztosítási rendszer;
  • Vizsgarendszer fejlesztése: jöjjön létre olyan vizsgaellenőrzési rendszer, amely sztenderd és kipróbált módszertan alapján kiterjed a szakmai vizsgát szervező intézménynek a vizsgaszervezési tevékenységére, egy-egy szakmai vizsga előkészítésének és lebonyolításának ellenőrzésére;
  • Tananyagfejlesztés: a korábban megkezdett fejlesztést folytatva és annak eredményeire alapozva készüljenek tanulást, tanítást segítő tananyagok a moduláris OKJ-ben szereplő alap, páros-többes modulokhoz;
  • Mérés-értékelés: készüljenek olyan bemért, kipróbált feladatok, amelyek a tanulói teljesítmény mérését, a megszerzett tudást, a kompetenciák értékelését szolgálják, és segítik az önálló tanulást is;
  • Szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek fejlesztése: épüljön ki a szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók számára a továbbképzési rendszerbe illeszthető valós munkahelyi körülmények között végezhető tapasztalatszerzés rendszere;
  • Szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztése: erősödjenek a szakképzésben oktató tanárok szakmai idegen nyelvi kompetenciái, hogy megfelelő színvonalon biztosítani tudják a tanulók szakmai idegen nyelvi készségének fejlesztését;
  • A munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése: növekedjék a tanulók gyakorlati képzésében részt vevő vállalkozások száma; a gazdálkodó szervezetek oktatásra vállalkozó munkatársai pedagógiai, módszertani segítséget kapjanak a gyakorlati oktatás megvalósításához.
  • Képzési kereslet növelése: a tanköteles korú és a felnőtt lakosság növekvő számban vegyen részt a tanulás különböző formáiban. Növekedjék a szakképzés és a szakmunka presztízse.

A projektgazda NSZFI – a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében sikeresen lezárult – két HEFOP programjának végrehajtása során szerzett tapasztalatait felhasználva tervezte meg humánerőforrását és alakította ki az ÚMFT TÁMOP Programirodát. A projekt meghatározóan a programiroda menedzsmentjének irányítása, valamint a 40, a projekt időszakában foglalkoztatott, határozott idejű közalkalmazott munkatárs által végzett koordináció mellett, az alprojektek egyes feladataihoz, feladatcsoportjaihoz rendelt szakértői csoportok közreműködése révén valósul meg. A munkát a szakmai audit, pénzügyi folyamatok, ellenőrzés, közbeszerzési specifikációk, informatika területén az Intézet további 75 közalkalmazott munkatársa is segíti.

A végrehajtásban részt vevő szakértőket alprojektenként és azon belül szakértői feladatonként eltérő, többlépcsős eljárás keretében, előre meghatározott követelmények meghatározásával és versenyjellegű értékeléssel választottuk ki pályázati úton, illetve közbeszerzés keretében. Pályázati úton 750 fő tartalomfejlesztő szakértő, közbeszerzéssel közel 8000 fő - mentor, tréner, tartalomfejlesztő - került kiválasztásra. Így került sor a projekt egészét segítő 18 ügyviteli munkatárs és 4 műszaki (kiadvány) szerkesztő megbízására is.

A szakértők számára kötelező volt az alprojekt keretében végzendő feladatokhoz meghatározott felkészülés és annak előre meghatározott formában való dokumentálása, szakmai önéletrajz és referenciák benyújtása, egyes feladatok esetében személyes megbeszélés a programiroda megbízottaival, meghatározott esetekben nyilvános szakértői listán való jelenlét.

A projekt végrehajtásának indulásakor a programiroda elkészítette a projekt fejlesztéseiben való részvételhez szükséges tudás, illetve kompetenciák elsajátítását célzó felkészítő anyagokat. Ezek elsajátítása és a felkészültség igazolása valamennyi szakértői, szerzői tevékenységre jelentkező esetében a megfelelés egyik feltétele volt. Az egyes alprojekteken belüli feladatok elvégzéséhez szükséges további tananyagokkal a projekt előrehaladtával folyamatosan bővült a rendszer. Ezek a dokumentumok a projektidőszak után a tevékenységeket tovább folytatók, a rendszereket fenntartók, használók, a helyi feladatokat ellátók rendelkezésére áll majd.

A felkészülés egyéni úton, távoktatási formában, a programiroda, illetve a végrehajtásban közreműködők által erre a célra kialakított és üzemeltetett informatikai rendszer, valamint személyes jelenléttel járó keretek között történt. A szakértő-felkészítő rendszer – az informatikai alapú távoktatásos megoldás következtében külön költségráfordítás nélkül és ingyenesen – bárki számára hozzáférhető. Így azok a szakképzésben dolgozó szakemberek is felkészülhetnek a kompetencia alapú Országos képzési jegyzék (OKJ) bevezetésével és a képzések felfutásával folyamatosan bővülő feladataikra (pl. az új OKJ szerinti vizsgáztatás, gyakorlati vizsgafeladatok elkészítése, helyi tananyagfejlesztés, az új központi programoknak megfelelő moduláris képzésszervezés stb.), akik a projekt végrehajtásában közvetlenül nem vettek részt.

1. alprojekt: Pályakövetés rendszere

A pályakövetési tartalommal létrehozott honlap kialakításának célja, hogy a diákok, munkavállalók, iskolák és iskolarendszeren kívüli képzők, munkáltatók, tanárok és szülők széles körű tájékozódását segítse elő országosan, regionálisan és helyi szinten egyaránt. Elkészült a pályakövetés informatikai rendszere, amelyből a felhasználók naprakész információt nyerhetnek a képzések színvonaláról, az adott képzés „piaci értékéről”, az elhelyezkedési esélyekről és a munkáltatói elvárásokról. A szakmai felhasználók (pl. regionális képzőközpontok) részére is fontos adatok elérésére nyílik lehetőség: a munkáltatóktól kapott visszajelzések segítségével könnyebbé válik a képzések tervezése, pénzügyi támogatása.

A belső tesztelés időszaka lezárult. A pályakövetési rendszer most szimulált, tesztadatokkal van feltöltve. Jelenleg 620 fő bevonásával folyik a külső tesztelés. A tesztidőszak lezárását november 15-re tervezzük. A rendszert többféle, kívülről származó, más, állami adatbázis rendszerekben már meglévő adatok befogadására készítettük fel, így az egyének képzettségére, munkáltatására, illetve munkanélküli helyzetére vonatkozóan is. A rendszerben erős hangsúly van az adott szakképzések egyéni és társadalmi hasznosulásán: milyen foglalkozásban, munkakörben dolgoznak a szakképesítést szerzett egyének. A pályakövetési rendszerben regisztráltak száma a tesztidőszak lezárulta és az éles üzemi átállás után eléri majd a vállalt 25 000 főt.

A rendszer elérhető az alábbi linken: https://palyakovetes.nive.hu/pkr

2. alprojekt: Minőségbiztosítás

Az NSZFI, a Minőségbiztosítás alprojekt keretében tavasszal, 16 alkalommal térítésmentes, regionális módszertani felkészítést tartott az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer (ESZMK) alkalmazása céljából. A 2×1 napos felkészítések első részén az intézmények elsajátíthatták a meglévő minőségbiztosítási/minőségirányítási rendszereiknek az NSZFI TÁMOP 2.2.1 projektjében kidolgozott ESZMK-hoz való kapcsolódását. Több mint 1000 szak- és felnőttképző intézmény képviselőjét készítettük föl a rendszer alkalmazására.

Elkészült az Egységes Minőségirányítási Kézikönyv. Célja, hogy az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszerhez (EQARF) is illeszkedő, a szak- és felnőttképzést folytató intézmények ön- és külső értékelését is magában foglaló minőségirányítási keretrendszer intézményi bevezetéséhez segítséget nyújtson. A Kézikönyv bemutatja és elemzi az Egységes Szakképzési Minőségirányítási Keretrendszer elemeit, módszertani segítséget nyújt a bevezetéshez. Részletesen bemutatja a megvalósítás folyamatát, módszertani segédleteket és sablonokat ad a bevezetés eredményes megvalósításához.

Jelenleg központosított közbeszerzéssel folyik az MBR informatikai fejlesztése. (A 1132/2010-es kormányhatározat költségvetési szervekre elrendelt szerződéskötési tilalma miatt a tervezett időben nem tudtuk az informatikai fejlesztést elindítani, ezért az őszi képzéseket halasztani kellett.) A felkészítéseket ezért 2010. november 8. és 15. között valósítjuk meg.

3. alprojekt: Vizsgarendszer fejlesztése

A szakmai vizsgáztatás minőségének növelése érdekében kialakítottunk egy vizsgaellenőrzési rendszert, amely lehetőséget nyújt a szakképesítésért felelős miniszterek számára, hogy ellenőrizzék a vizsgaszervezési joggal felruházott intézmények vizsgaszervezési tevékenységét, illetőleg a szakmai vizsgák vizsgatevékenységét, vizsgarészeit, vizsganapjait, vagy a teljes szakmai vizsgát. Így valós képet kaphatnak az ágazatukba tartozó szakképesítéseket megszerzők tudását mérő rendszerről. Ennek érdekében létrehoztunk egy szakmai vizsgaellenőrzési adatbázist, illetve 33 fő vizsgaellenőrt képeztünk ki. Elkészült a szakmai vizsgaellenőrzési kézikönyv szakmaspecifikus része, mely biztosítja a szakmai vizsgák ellenőrzésének egyenletes minőségét.

A bemeneti kompetenciák méréséhez 240 db mérési eszközt fejlesztettünk ki, ezek az eszközcsomagok a projekt honlapjáról már letölthetőek. A többi eszközcsomag még szakértői fejlesztés alatt áll, de november 15-ig elkészül, mint ahogy a jelenleg még fejlesztés alatt álló vizsgaellenőrzési informatikai rendszer is. (VER).

4. alprojekt: Tananyagfejlesztés

Az egyéni módon és csoportos keretekben egyaránt folyó szakértői tananyagfejlesztés eredményeképpen 3000 tartalomelemnek kell elkészülnie (ebből 2000 közbeszerzéssel fejlesztetten). Folyamatosan kerülnek új tartalomelemek a honlapra, jelenleg 151 szakmai követelménymodulhoz 1174 db tartalomelem tölthető le. (Október első hetéig 40 000 fő látogatta meg azt az oldalunkat, ahonnan a tartalomelemek letölthetők.) Az alap-, páros, páros-többes, illetve saját modulokhoz kifejlesztett tartalomelemek által lehetővé válik a szakképzésben a rendszerszerű építkezés. A kipróbált tartalomelemek aránya 1%.

A projekt során létrehoztunk egy adatbázist, valamint a hozzá kapcsolódó weblapot, melyek közös elnevezése a Szakmai Tankönyvi Tartalomszolgáltató Rendszer (SzTTR). Ebben olvashatóak, szerkeszthetőek a szakértők által kifejlesztett, a kompetencia-leírásokon alapuló és a központi programok tartalomstruktúrájához illeszkedő tananyagtartalmak. Az elektronikus tartalmak szabadon letölthetőek, kinyomtathatóak lesznek.

5. alprojekt: Mérés-értékelés

A fejlesztés eredményeképpen létrehozott, gazdasági igényekhez rugalmasan alkalmazkodó feladatbank és informatikai rendszere segíti a szakmai-pedagógiai munkát, a vizsgára történő felkészülést, biztosítja az egész életen át tartó tanulást. Eddig 2000 kompetencia-leírást készíttettünk el a szakértőkkel. A honlapon megtekinthető 1258 db szakmailag már ellenőrzött kompetencia-leírás. A portálra érkező kompetencia-leírások egységesítése, ellenőrzése folyamatos. (A 2000 db kompetencia-leírásból 1381 db közbeszerzés keretében készült, ezekből 1200 db már auditált.) A kipróbált feladatsorok aránya jelenleg 10%.

6. alprojekt: Szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók szakmai ismereteinek fejlesztése

A szakmai tanárok, oktatók, szakoktatók számára - egy olyan, a továbbképzési rendszerbe illeszthető, intézményesített és a valós munkahelyi körülmények között működő - tapasztalatszerzési rendszert (továbbképzést) építettünk ki, melyet 81 fő szakmai oktató részvételével pilot projekt keretében teszteltünk. A tapasztalatszerzés komplex továbbképzési rendszerét a fejlesztés során kidolgozott, működést biztosító alrendszerek (kiválasztási, gyűjtési rendszer; felkészítési módszertan; akkreditációs rendszer; kompenzálási, támogatási rendszer; valamint az ezekhez tartozó jogi és finanszírozási lehetőségeket tükröző módszerleírások, iratminták) alkotják. A pilot projekt tesztelése folyamán elnyert tapasztalatok és korrekciók által tökéletesedik és véglegesedik a létrehozott munkahelyi tapasztalatszerzés továbbképzési rendszere. Az alprojekt vállalt indikátora teljesült.

7. alprojekt: Szakmai tanárok, szakoktatók idegen nyelvi kompetenciáinak fejlesztése

A háromhetes belföldi, majd háromhetes külföldi (angol vagy német nyelvű) képzésre pályázott és kiválasztott 132 szakmai tanár és szakoktató sikeresen vett részt a képzéseken, ahol a résztvevők az adott szakmára jellemző szakmai nyelvi ismereteiket felelevenítették, aktualizálták és bővítették, valamint szakmai idegen nyelvi útmutatókat, tananyagsegédleteket alakítottak ki. A fejlesztés eredményeképpen elkészült 8 db útmutató, valamint 15 db idegen nyelvi tananyagsegédlet. Szerkesztés alatt áll még 4 db módszertani kézikönyv.

8. alprojekt: Munkahelyi gyakorlati képzés ösztönzése

Kidolgozásra került a munkahelyi gyakorlati képzés specifikumaihoz igazított felkészítési-képzési rendszer a vállalati szakemberek felkészítéséhez, amely biztosítja a felkészítés szempontjainak egységes értelmezését és gyakorlati alkalmazását. A rendszerelvű fejlesztési szempontok alapján a kész rendszert mind a munkahelyi gyakorlati képzésbe újonnan bekapcsolódó, mind pedig az abban már aktív szerepet játszó gazdálkodó szervezetek egy teljes képzési csomagként vehetik át. A kierjesztési koncepció véglegesítése jelenleg folyamatban van. A 200 fő munkahelyi gyakorlati képzéssel foglalkozó gyakorlati oktató 4 napos képzése, 5 régióban sikeresen lezárult.

9. alprojekt: Képzési kereslet növelése

Az alprojekt legfőbb célja, hogy „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” projekt elemeinek bemutatásával, disszeminációjával népszerűsítse a szak- és felnőttképzést, növelje azok presztízsét. Létrehoztunk egy a weboldalt, amely jellegéből fakadóan alkalmas az információk közvetlen célcsoporthoz történő gyors eljuttatására, illetve arra is, hogy ezen a csatornán keresztül széles tömegeket lásson el naprakész információval. A honlapról tájékozódhatnak az érdeklődők a Képzési kereslet növelése alprojekt keretén belül megvalósult eredményekről is: egy 10 részes módszertani film készítéséről, a Szakmák Színháza régiós előadásairól, a projekt Sziget Fesztiválon való sikeres megjelenéséről 2009-ben és 2010-ben, a Honfoglaló játékban való eredményes megjelenésről (900 kérdés között 300 a projektről és a szakképzésről). A weblap látogatottsága október közepére elérte a 112 460 megkeresést.