Dr. Polonkai Mária

Megnyitó

Változás és stabilitás a magyar közoktatás elmúlt 10 évében

Tisztelt Konferencia! Kedves Kolléganők, Kollégák! Tisztelt Előadóink!

A konferencia rendezői nevében nagy örömmel köszöntöm Önöket a X. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián!

Mindenekelőtt mindannyiunk nevében szeretném megköszönni a Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda ügyvezetőinek: Kónyáné Tóth Máriának és Molnár Csabának, valamint munkatársaiknak, hogy megszervezték a X. jubileumi konferenciát.

Hajdúszoboszló 3. alkalommal ad helyet a konferenciának, remélem felbecsülhetetlen értékű gyógyvizével most is hozzájárul ahhoz, hogy a konferencián hallottak után kellemesen pihenhessenek is egy kicsit.

Az elkövetkező néhány percben nagyon röviden szeretném bemutatni az elmúlt tíz évben történteket, természetesen teljességre nem törekedve, de ezt talán megteszi a mögöttem lévő kivetítőn megjelenített kötet, melyet Önök megérkezésükkor megkaptak.

Ebből a kötetből jól nyomon követhető, hogy a célkitűzés mindig az volt, hogy a résztvevők megismerjék a magyar közoktatás előtt álló feladatokat, az oktatásirányítás terveit, szándékait, fejlesztési elképzeléseit. Cél volt az is, hogy legyen lehetőség az eredményekről, a jó gyakorlatról tájékoztatni a résztvevőket, valamint jusson idő a problémák, gondok megbeszélésére. A szekcióüléseken párbeszéd alakult ki az oktatáspolitikusok, a szakma jeles képviselői, kutatói, valamint az intézményvezetők, szakértők, pedagógusok között.

Minden esztendőben, amint azt a kötet is mutatja, más-más témát állított a konferencia mondandója középpontjába. Volt szó a közoktatási törvény változásairól, a szakértő szerepéről és a szakértő feladatairól, a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztő Programról, a kerettantervekről, a modernizációs folyamatok hozta reformelképzelésekről, az EU csatlakozás előtt a felkészülésről, utána a feladatokról, a mérésről, az értékelésről, a közoktatás tervszerű fejlesztéséről. Sorra került a közoktatásban résztvevő szereplők esélyegyenlősége, a közoktatási rendszerben lévő értékek megbeszélése. A konferenciák szóltak az esélyegyenlőség, minőség, hatékonyság követelményeinek jegyében elindult jogszabályi, tartalmi, szervezeti, infrastrukturális fejlesztésekről, ezek elemzéséről.

Vannak olyan témakörök — vagy önkényesen ki lehet választani ezeket — melyekbe össze lehetett válogatni az elmúlt kilenc év kiadványköteteiből az előadások szerkesztett változatait.

Az első fejezet címe: jogszabályi változások a közoktatásban. Az 1999 előtt megjelent törvényeket, kormányrendeleteket, miniszteri rendeleteket, mint a meglévő stabilitást jelentő elemeket vette figyelembe. Az újdonságok megjelenését a tartalmi szabályozás kimunkálása, az iskolaszerkezet átalakulása, az ellenőrzés, értékelés, minőségbiztosítás kiépítése, a neveléssel kapcsolatos tevékenység erősítése, a pedagógus tevékenységének újragondolása indokolta.

A második fejezet az EU-s környezettel és forrásokkal foglalkozik, melyek a fejlesztés jelentős tényezőiként jelennek meg életünkben. A konferenciákon nyomon követhető volt a NFT I. ciklusának kibontakozása. A HEFOP-ból ki kell emelni az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák, készségek fejlesztését, vagy a szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztését, a TISZK-ek infrastrukturális feltételeinek javítását. Az NFT II. ciklusában megtalálható az előzőek folytatása, a kompetencia alapú oktatás fejlesztése, a formális, nem formális, informális tanulási rendszerek összekapcsolása, a pályakövetés fejlesztése, a felsőoktatás és felnőttképzés kapcsolatának fejlesztése, az interkulturális pedagógia fejlesztése.

A harmadik fejezet az intézmények szerkezeti megújulásáról szól. A 4 évfolyamos gimnáziumi képzés mellett megjelent a 6 és 8 évfolyamos képzés, valamint a vegyes képzési típusú intézmények száma is nőtt. Szakiskolában a 9-10. évfolyam az alapozásé, a 11-12. évfolyam a szakképzésé. Szakközépiskolában a 9-10. évfolyam általános képzés, a 11-12. évfolyam alapozás, a 13-14. évfolyam a szakképesítés megszerzése. A felsőoktatási intézmények szélesre tárták kapuikat, megnőtt az érdeklődés az érettségit adó intézmények iránt. A középiskolákban megnőtt a nyelvi előkészítő csoportok száma. A települési önkormányzatok nehezen tudják a közoktatási feladatokat önállóan megoldani, lehetőségük van többcélú kistérségi társulásban a feladatellátásra. Az iskolákban megkezdődött a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés.

A negyedik fejezet a tartalmi szabályozás változásait mutatja be. 1995-ben megjelent a NAT, ’96-ban az Óvodai nevelés országos alapprogramja. Azok az irányelvek, melyek a tartalmi szabályozást befolyásolták, a stabilitást jelentették, vagyis ezzel számolni kellett. Kiadásra kerültek a kerettantervek, az iskolarendszerű szakképzésben is elindult egy változás. 1997-ben ugyan megjelent az érettségi vizsga vizsgaszabályzata, de ezzel csak később foglalkozott a rendszer, amikor 2002-ben kiadták az általános és részletes vizsgakövetelményeket. 2003-ban megtörtént az 1995-ös NAT felülvizsgálata a szakképzésben, és elengedhetetlenné vált a tartalmi fejlesztés is. A modularizáció előnyei között említhetjük a szakképzés átjárhatóságát a képzés, továbbképzés egymásra épülését, az előzetes tudás beszámíthatóságát. És itt is megemlíthetjük a kompetenciaalapú moduláris képzés kialakítását.

Az ötödik fejezet a kompetencia-fejlesztéssel, és méréssel foglalkozik. A magyar közoktatásban kialakult, vagy kialakulóban lévő értékelési rendszer részeként hazánkban 2001-2004. és 2006-2008-ig szövegértésre, matematikai eszköztudásra kiterjedő kompetenciamérés zajlott le. A kompetenciafejlesztés tudást, képességet, attitűdök kialakítását jelenti reális tananyagmennyiséggel, tanulóközpontú differenciált módszertan alkalmazásával, tevékeny tanulói magatartással, integrált befogadó csoportokkal. A NAT és a helyi tantervek közé, a kerettantervek kínálata mellé felsorakoztak a kompetenciafejlesztő csomagok. A kompetencialapú oktatás elterjedésekor fogalmazták meg az előadók, szakértők, hogy paradigmaváltás szükséges a pedagógusképzők, az intézményvezetők, a pedagógusok és a szülők részéről is.

A hatodik fejezet címe: A minőségfejlesztés az intézményekben, mely a mindenki által ismert Comenius 2000. Minőségfejlesztői Programmal kezdődött. A Com I. és Com II. modell kidolgozása és megvalósítása során nyilvánvalóvá vált, hogy ez egy önértékelésen alapuló, belső fejlesztő munkára építő rendszer. A minőségfejlesztési programot követte 2003-ban a FMIP illetve az IMIP, és ma is napirenden van a külső és belső értékelés kérdése, azok megfelelő aránya az intézményekben.

A hetedik fejezet címe: Informatika a közoktatásban. 1995-ben a NAT-ban jelent meg az informatika, mint műveltségi terület. 2002-ben az oktatási kormányzat meghirdette Sulinet Express néven az IKT stratégiáját. A célok között volt az IKT-val támogatott módszerek fejlesztés, adaptálása, elterjesztése a közoktatásban. Az SDT tartalomfejlesztési program IKT-val támogatott tanítási-tanulási forrásokat, eLearning alapú tartalom és tanulási rendszereket használják, hogy a közoktatásban is alkalmazható módszerekhez jussanak. A Sulinet Express II. szakaszában sok iskola kapott zsúrkocsit, multimédiás bőröndöt, interaktív táblát. Az EU-s támogatással megvalósuló infrastrukturális fejlesztések a XXI. század kívánalmainak megfelelően felszerelt iskolákat akarják megvalósítani.

A nyolcadik fejezet az érettségi, felvételi, felsőoktatás ügye köré szerveződik. Az érettségi vizsgákról szóló 100/1997. Korm. Rendelet után 2002-ben általános és részletes vizsgakövetelmények jelentek meg, 2005-ben „kis baleset után” „jól vizsgázott” a kétszintű érettségi. Az írásbeli feladatsorok teljesítették az elvárásokat, a szóbeli tételek megfeleltek a követelményeknek, az objektív vizsga betölti a felvételi szerepét. A felsőoktatás tudomásul vette a saját felvételijének megszűnését, bevezette a bolognai kétciklusú képzést. A tanári felkészítés is két ciklusos, változott a megszerezhető pontok száma.

A kilencedik fejezet a pedagógus-továbbképzésről, közoktatási szakértésről szól. Megnövekedett a pedagógusok érdeklődése a változások iránt (jogszabályi, tartalmi, módszertani, stb.). A 277/1997. Korm. rendelet megteremtette a pedagógus továbbképzés alapjait. A felsőoktatási intézményeknek, szakmai szolgáltatóknak nagy kihívást jelentett a „továbbképzési piacra” való kilépés. A továbbképzésekkel párhuzamosan megjelent a miniszteri rendelet a szakértői, vizsgáztatói listára kerülés mikéntjéről és a szakértői munkáról. Megalakult a Közoktatási Szakértők Egyesülete. A jelenlévők közül többen is átélték a szakértővé válás folyamatát (szerepproblémák, szerepkonfliktusok), valamint látják azt, hogy állandóan képeznünk kell magunkat.

A tizedik fejezet az OKÉV-ről és az Oktatási Hivatalról szól. A 105/1999. Korm. rendelet nyomán létrejött az OKÉV. Feladatai közé tartozott: hatósági feladatok (hatósági ellenőrzési feladatok), középfokú beiskolázás, érettségi szervezés, független vizsgabizottságok működtetése, OKTV szervezés, országos kompetenciamérés, határon túli magyarok diákigazolványai, tankönyvvé nyilvánítás, RFKB, szakértői és vizsgáztatási névjegyzék. A 307/2006. (XII.23.) Korm. rendelet létrehozta az Oktatási Hivatalt, hogy ellássa a közoktatási hatósági ügyintézés, köz-és felsőoktatási hatósági ellenőrzés, érettségi, közoktatási felvételi, mérés- és versenyszervezés, felsőoktatási hatósági ügyintézés, felsőoktatási felvételi, ekvivalencia-ügyek, nyelvvizsgáztatási akkreditáció, oktatási igazolványok, szakképzés egyes feladatait, a regionális együttműködés feladatait. A szervezet kiépülése folyamatban van.

Bízunk abban, hogy a kötet felidézi az elmúlt évtizedben megrendezett Országos Közoktatási Szakértői Konferenciák eseményeit, a szerkesztett előadások, referátumok áttekintést adnak a közoktatás legfontosabb változásáról.

Ezzel a rövid összefoglalóval ajánlom Önöknek a kötetet: használják sikerrel munkájukban, tevékenységeik ellátása során!