Könczöl Tamás

Digitális kompetencia-fejlesztés a 21. századi közoktatási innováció szolgálatában

Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Konferencia!

Azt gondolom, hogy a kompetencia alapú hagyományos formátumú fejlesztésekről szóló előadás után Elnök Úr szavai tökéletesek voltak átvezetésnek az én előadásomhoz, azaz hogy hogyan lehet az egyes kompetencia-területek fejlesztésének információit-információ hordozóit, a „tudást”megőrizni és eljuttatni a felhasználókhoz, mind a pedagógusokhoz, mind a diákokhoz.

Azt gondolom, hogy a technológia ad erre megoldást, ha tudunk vele élni és nem visszaélni. Én minden előadásomat úgy szoktam kezdeni — ahhoz képest, hogy informatika tanár vagyok — hogy a technológia soha nem szabad, hogy kiváltson bármilyen hagyományos módszert, tartalmat, eszközt. A technológiának és a technológiára épült új módszertani lehetőségeknek, a tanítás-tanulási módoknak, módszereknek alapvetően csak segítenie, kiegészítenie kell a hagyományosokat.

Az előző előadásban szó volt arról, hogy a kompetenciafejlesztő programcsomagok oktatási tartalmai léteznek. Ezek a tartalmak majd nyomtatásban el fognak jutni az iskolákba, de jelen pillanatban is elektronikusan elérhetők a SuliNova adatbankban, majd a közeljövőben publikáljuk az új verziót a Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtárban (KFDT), a www.tankonyvtar.hu címen, szabványos, jól kereshető formában.

Az on-line tartalmak sajnos még nem mindig elérhetők, ezért szükség van olyan eszközökre is, mint amit a kezemben tartok: ez egy ePapir kijelzőjű elektronikus könyvolvasó készülék. Ennek az a célja, hogy statikus elektronikus szövegeket nagy tömegben, könnyen hozzáférhetően, hosszú ideig töltés nélkül tudjon megjeleníteni. Nyilván ez sem fogja forradalmasítani a közoktatást, ugyanúgy, ahogy a digitális tábla sem tette meg, de bizonyos oktatási célok, feladatok elérését nagyban tudja támogatni. Nem fog módszertani megújulást hozni, de most is 30 darab komplett könyv szövege és három hangos könyv van rajta számos hasznos szolgáltatással. Nem mondom, hogy olcsó a készülék, de a technológia fejlődésével ezek tömegcikké fognak válni és akkor kiválthat bizonyos jelenleg nyomtatott taneszközöket.

Mit is jelent a „digitális kompetencia”?

A válasz megadásához először is a Nat2007 digitális kompetencia definícióját idézném:

"A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül."

Kiegészíteném az idézetet a tanulási területtel is, valamiért a nekünk legfontosabb terület megemlítése kimaradt a Nat-ból...

A digitális kompetenciafejlesztés mindig cél és eszköz jellegűen jelenik meg:

• célként jelenik meg, amikor megtanulják az info-kommunikációs technológia (IKT) eszközeit (hardver, szoftver) és az eTanulás (eLearning) szolgáltatásokat használni,
• eszközként jelenik meg, amikor a tanuló már készség, képesség szinten, alkotó módon alkalmazni tudja az IKT eszköz- és szolgáltatás rendszert.

Mint a definícióból is látható, a korszerű digitális kompetencia igénye a tanulás, a munka és a szabadidő terén is alapvető jelentőségű. A digitális kompetencia horizontális kompetencia terület, a kiemelt szerepének megfelelően a Nat2007-ben az EU-s irányelvekkel összhangban a kilenc kulcskompetencia terület között jelenik meg. A digitális kompetencia — mint horizontális kompetencia terület — kapcsolódik a többi kulcskompetencia területhez, azok fejlesztésében mind az IKT eszközök, mind az IKT alapú módszerek esetében segíti azok fejlesztését. Ezek együttese jelenti a digitális pedagógiát.

A digitális pedagógia fogalmát mi a következő módon definiáltuk: azok a hagyományos és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Így új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség.

A digitális pedagógia felhasználja az IKT eszközrendszerét:

• hardver-szoftver eszközök
• tartalom menedzsment
• tanulás menedzsment
• "blended learning"-kevert oktatás: eLearning eszközökkel támogatott tanulás menedzsment, de a jelenléti oktatással kevert módon alkalmazva
• egyénre szabott — adaptív tanulás
• online/offline, illetve szinkron/aszinkron kommunikáció
• IKT alapú mérés-értékelés
• WEB 2.0 alapú, felhasználói oldalú közösségi tartalomfejlesztés és kommunikáció
• ...

Ha megengedik (és nem értik félre), ezen a dián egy poénnak szánt képet vetítek ki. Bizony-bizony az emberek IKT kompetencia szintje és ennek értelmezése — hogy mondjam — nem mindig a megfelelő. Egy dolog viszont biztos: csak az a pedagógus fogja átadni az IKT kompetenciát, aki maga is rendelkezik azzal. A mi fejlesztéseinknek régebben a Sulinetben és most az Educatio Kht. eLearning Igazgatóságában is ugyanaz a célja: fejlesszük a pedagógusok digitális kompetenciáját, ehhez biztosítsunk módszertani segítséget és digitális taneszközöket, továbbképzési programokat alapítsunk és adjunk át, komplex eTanulás rendszert fejlesszünk és üzemeltessünk.

Ez a komplex fejlesztési rendszer biztosíthatja, hogy valóban LEGYEN a pedagógusnak digitális kompetenciája.

IKT kompetenciafejlesztés: "konzerv" illetve "friss"? Mit kell érteni ez alatt?

A digitális taneszközök esetében — mint a valóságban az ételkonzervek esetében — tartalmi szempontból a "konzerv" az átlag szükséglet kielégítése szolgál, nagyjából „garantált” minőségben; a "konzerv" készítője azonban nem ismeri annak egyedi ízlését, igényeit, nem kap azonnali visszajelzést a fogyasztótól — éppen ezért azt hatékonyan fejleszteni sem tudja.

A "friss" termék esetében — az előző kulináris analógiának megfelelően — nagyobb a lehetőség az egyedi ízlés kielégítésére. A fogyasztó (diák) egyedi ízlése (igényei) alapján alakít(hat)ja a készítő (a pedagógus) a terméket, a készítő azonnali visszajelzést kap a fogyasztótól, de a rizikó faktor is nagyobb (személyközpontúság, személyre szabhatóság).

Természetesen a pedagógusnak rendelkeznie kell a "friss" termék megfelelő elemeinek kiválasztását lehetővé tévő kompetenciákkal, és egy jó "szakácskönyvvel", vagy lefordítva a pedagógia nyelvére: korszerű módszertani kultúrával, megfelelő IKT kompetenciával. 

Az IKT eszköztárával megvalósított digitális kompetencia fejlesztés során a tanmenet, a digitális taneszközök és a felhasznált módszerek is az adott tanulócsoport, illetve a tanulók igényeihez folyamatosan, dinamikusan alakíthatók, adaptálhatók.

Az ikt.sulinet.hu oldalon megtalálható IKT programcsomag pedagógiai dokumentumai, illetve a Sulinet Digitális Tudásbázis és az SDT oldalon önállóan megjelenő digitális „jó gyakorlatok”, vagy akár az interneten megtalálható egyéb, szabadon hozzáférhető digitális taneszközök mind felhasználhatók, beépíthetők a helyi tantervbe, tanmenetbe, a tanórák mindennapi gyakorlatába.

Az előbbi kulináris példától elszakadva ezen a dián foglaltam össze a pedagógus szükséges kompetenciáit ahhoz, hogy maga is fejleszteni tudja a digitális kompetenciát.

Mint sok nemzetközi kutatás is bizonyítja: a digitális kompetencia fejlesztés hatékonyságát nem az IKT infrastruktúra megléte, vagy hiánya határozza meg alapvetően, hanem a pedagógus attitűdje: pozitív attitűd nélkül nincs hatékony digitális kompetencia-fejlesztés.

Arra viszont nagyon vigyáznunk kell, hogy nyilvánvalóan ez az eszköz is — mint bármilyen más eszköz — az alkalmazó céljainak megfelelően használható "jó" és "rossz" célok elérésére, hatékony és kevésbé hatékony, értelmetlen, vagy akár kifejezetten káros célra, feladatra is.

Az IKT eszközrendszer használatában, a digitális kompetencia fejlesztésben a pedagógusoknak van döntő szerepe a tartalmilag, módszertanilag, erkölcsileg megfelelő irány megfogalmazásában: mikor, milyen célcsoportnak vagy személynek, milyen céllal mely eszközt, módszert választja.

Például szerintem az internetet tartalmilag nem szabályozni, korlátozni kell (műfajából adódóan tulajdonképpen nem is lehet), hanem meg kell tanítani a pedagógusokat és a diákokat a hatékony, eredményes, legális, erkölcsös használatára.

Lépjünk tovább az elmélettől a gyakorlat irányába!

Ezen a dián az ÚMFT közoktatás-fejlesztéshez kapcsolódó operatív programjait és annak összefüggéseit láthatjuk:

• a Regionális Operatív programok keretében, a ROP-okban valósul meg kb. 1000 iskola infrastrukturális fejlesztése
• a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében, a TIOP 1.1.1 pályázati konstrukcióban valósul meg az intézmények IKT eszközökkel való ellátása
• TIOP 1.1.2 kiemelt projektben valósul meg az összes TÁMOP-TIOP konstrukció központi IKT infrastruktúrával és elektronikus szolgáltatásokkal való támogatása
• a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt keretében valósul meg a TÁMOP-TIOP konstrukciók humán erőforrás fejlesztéssel való támogatása
• a TÁMOP 3.1.2. keretében valósulnak meg a nagyarányú hagyományos és digitális taneszköz fejlesztések
• a TÁMOP 3.1.4 pályázati konstrukció keretében valósul meg az intézmények kompetencia alapú oktatásának bevezetése
• a TÁMOP 3.1.5 pályázati konstrukció keretében valósul meg az új, piaci alapú továbbképzési programok kifejlesztése és a képzések lebonyolításának támogatása

A következő három dián a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt digitális kompetencia fejlesztés céljait láthatjuk, nézzük ezeket!

A Nemzeti Fejlesztési Tervben megkezdett fejlesztéseinket tovább kell folytatnunk, de tulajdonképpen az elsődleges cél ugyanaz: az IKT cél- és eszköz jellegű kompetencia fejlesztése, amelyet a kifejlesztendő központi szolgáltatási rendszerrel a közoktatás minden szereplője számára biztosítani kell, kiemelten a pedagógusok és a diákok részére.

A cél elérése érdekében nézzük a meghatározott fejlesztési területeket:

A TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt fogja megvalósítani az előbb említett célok központi, régiós és helyi szintű támogatását. A kiemelt projektet tartalmilag kilenc ún. pillérre osztottuk. A digitális kompetencia fejlesztés támogatása az ötödik pillér tevékenységein keresztül valósul meg, amelyen belül három tematikus egységet határoztunk meg:

• Komplex eTanulás rendszer
• Tartalmi, módszertani támogatás
• Piaci alapú digitális taneszköz fejlesztés- és terjesztés pilot végrehajtása

Nézzük a Komplex eTanulás rendszer fejlesztésének elemeit típus szerint!

Ebben a modulban a komplex eTanulás rendszer szoftver technológiai fejlesztései valósulnak meg a látható három témacsoportban.

Nézzük az IKT kompetenciafejlesztés tartalmi, módszertani támogatásának lehetőségeit a különböző TÁMOP konstrukciókban:

• a TÁMOP 3.1.1 szakmailag előkészíti és minőségbiztosítja a TÁMOP 3.1.2 tartalomfejlesztési pályázatot
• továbbfejleszti a meglévő IKT programcsomagot
• támogatja az IKT alapú pedagógus továbbképzési programok fejlesztését és lebonyolítását
• programon belül és kívül disszeminációs feladatokat lát el
• és átadja a kifejlesztett termékek és szolgáltatások egy részét a helyi koordinációs szintre

Nézzük a piaci alapú digitális taneszköz fejlesztés és terjesztés pilot végrehajtása projekt elemet!

Ebben a projektben megvalósul az elektronikus piactér, amely a központilag támogatott digitális taneszköz fejlesztés utáni időkben, a piaci alapú fejlesztések minőségbiztosított közvetítését végzi a fejlesztőktől, szolgáltatóktól a felhasználók (oktatási intézmények, pedagógusok) felé.

A Digitális Oktatási Piactéren keresztül, minőségbiztosított munkafolyamat által bekerült termékek és szolgáltatások lesznek elérhetők az oktatási intézmények és a pedagógusok részére.

Fontos pályázati konstrukció számunkra a TÁMOP 3.1.4, mivel ennek keretében történik meg a kompetencia alapú oktatás bevezetése a közoktatási intézményekbe.

A szakmai támogatás keretében kifejlesztettük a szakértői rendszerünket és támogatjuk a különböző típusú szakértők munkáját:

• az IKT helyzetelemzés és tanácsadás a TÁMOP 3.1.4-es pályázat készítéséhez nyújt szaktanácsadói támogatást
• az IKT folyamat tanácsadás az elnyert pályázat megvalósításában nyújt támogatást intézményi szinten
• az IKT mentorálás szintén az elnyert pályázat megvalósításában nyújt támogatást, de a pedagógusok számára

Az ÚMFT-ben végzendő feladatainkat szakmai, pénzügyi és adminisztrációs szinten is minőségbiztosítjuk. Ezt a folyamatot belső és külső kontroll is támogatja.

A minőségbiztosítási elemekből kiemelem a digitális taneszköz akkreditációt, mivel mind a taneszközpiacon, mind az intézmény, a pedagógus számára mindenképpen szükség van minőségbiztosításra és a téma aktuális is. A tankönyvpiacon már régóta működik az akkreditáció, jogszabályi környezet is támogatja. A digitális taneszközök minősítése az OKNT keretén belül működő a Digitális Tananyag (taneszköz) Minősítő Bizottság gondozásában három terület szerint történik: tartalmi, módszertani, technológiai.

A minősítési rendszer első verziója szakmai-társadalmi vita után szeptemberben vált hivatalossá, a közeljövőben üzemszerűen fog "működni" az Oktatási Hivatal hatósági eljárásaként.

Engedjék meg, hogy a minőségbiztosításhoz kapcsolódóan a végén elmondjam, munkánk eredményét egyre többen ismerik el.

Büszkén jelenthetem, hogy a díjaink száma ezen a héten megint eggyel emelkedett!

A Sulinet Digitális Tudásbázis elnyerte a Magyar Minőségháza Díj 2008-at. A hibáink, hiányosságaink tudatában és ellenére ezek a díjak nagyon fontosak nekünk, mert biztató jelnek vesszük arra, hogy jó úton haladunk. Az elmúlt egy évben ez az ötödik díjunk, amelyből három hazai és kettő nemzetközi megmérettetésen kapott elismerést. A pozitív visszajelzések után sem fogunk hátradőlni, a következő akciótervi szakaszban pótoljuk hiányosságainkat.

Tulajdonképpen ennyit szerettem volna mondani, most pedig megköszönöm megtisztelő figyelmüket!

Viszontlátásra!