Dr. Polonkai Mária

A szakértői munka feltételrendszerének változása

Tisztelt Konferencia!

A szekcióban nagy volt az érdeklődés, közel 40 fő volt jelen mindkét félidőben. Ahogy Elnök asszony említette a bevezetőben, volt szó a 32/2004-es OM rendelet módosításáról, és arról, hogy milyen változást jelent ez a szakértői tevékenységben. Ezt most nem szeretném részletezni, hisz Csillag Márta főosztályvezető asszony a plenáris ülésen erről részletesen fog szólni.

Az első előadás a bevezető után Tellné Horváth Zsuzsa főosztályvezető asszonytól hangzott el a hatósági ellenőrzés mikéntjéről és arról, hogy hogyan végzik ezt a hatósági ellenőrzést az Oktatási Hivatal központjának, illetve a regionális igazgatóságok munkatársai. Előadásának második részében azt gondolom, hogy egy nagyon érdekes példacsokorral ismertette meg a szekció résztvevőit. Ugyanis a hatósági, majd a szakmai ellenőrzés is általában a tanév rendjében, vagy a miniszter által elrendelt ellenőrzések. De van egy csokor, egy fajtája az ellenőrzéseknek, ami bejelentésre indul.

Azt gondolom, hogy ez azért volt érdekes a résztvevőknek, mert az intézmények nem is mindig tudják, hogy miért jelentkeznek be az Oktatási Hivatal munkatársai, vagy esetleg értesítés nélkül miért jelennek meg ellenőrzés céljából az intézményekben. Természetesen az ellenőrzés szabályai szerint lefolytatják azt, és a határozattal zárul a procedúra. Mindig szoktuk hangsúlyozni, hogy minden esetben meghatározzuk, mikor térünk vissza, és mikor nézzük meg, hogy azt az esetleges szabálytalanságot megszüntették-e.

A harmadik előadás Merklné Kálvin Mária osztályvezető részéről hangzott el. Ebben azt a helyzetet mutatta be, amikor a hatósági ellenőrzés kiegészül szakmai ellenőrzéssel. Itt már szokott keveredni, hogy ki végzi a hatósági ellenőrzést. Azt gondolom, a résztvevők számára ez teljesen világos, hogy a köztisztviselők, az Oktatási Hivatal munkatársai végzik. A szakmai ellenőrzésbe pedig Önöket, a szakértőket — akikkel tíz éve mindig találkozunk ezen a konferencián — vonjuk be.

Két ilyen szakmai ellenőrzésről beszélt Merklné Kálvin Mária. Az egyik a sajátos nevelési igényű tanulók ellátását vizsgálta az előző esztendőben. A másik a szakképző intézményeket ellenőrizte, és ehhez tartozott egy szakmai vizsgálat is. Ezt azért nem nevezzük ellenőrzésnek, hisz az ellenőrzést meghagyjuk a köztisztviselőknek, a szakmai vizsgálatot azoknak a szakértőknek, akiket az Oktatási Hivatal felkér.

A szakmai vizsgálat jellemzőiről is hallhattunk, a folyamatról, ahogyan elkészülnek azok a projektek, amik kidolgozzák a vagy kettős, vagy csak szakmai ellenőrzést és elkészítik az ellenőrzésnél használt anyagokat — gondolok itt táblázatokra, irányított interjúkérdésekre, stb., és a szakértőket felkészítik. Ez a felkészítés akár több napos is lehet, és az a bevált módszer, ha két napig a bevont szakértők együtt vannak, és pontról-pontra részletesen megtárgyalják mindezt. Ez nagy segítség a szakértőknek.

Ezután elvégzik a szakértői munkát, elkészülnek a szakértői jelentések, melyből regionális vagy országos jelentés mindenképpen készül, természetesen a megrendelő, tehát az oktatásirányítók részére. Mindezt eljuttatjuk azokhoz a vizsgált intézményekhez, vagy a vizsgált intézmények széles köréhez, illetve a szakképző intézményekbe, hogy tanuljanak a jelentésben foglaltakból. Az talán már a prevencióhoz tartozik, hogy ezeket a tapasztalatokat felhasználva a munkájukat úgy alakítsák, hogy a jogszabályokban megfogalmazottak szerint működjenek.

A szekcióban az utolsó előadó Pálóczi Gábor, a derecskei általános iskola igazgatója volt. Ő az Oktatási Hivatal által kijelölt független szakértő munkájáról beszélt. Ez azért volt érdekes, mert ez volt a tipikus, a szakértő immár önállóan végzett munkája, amikor nem fogjuk a kezét. A kijelöléstől a megbízáson, a konfliktuskezelésen át, itt a három nap alatt sokszor hangzott el, hogy milyen szerep-problémái lehetnek a szakértőnek. Ezért konfliktuskezelő képességgel kell rendelkeznie a szakértői munka során. Hallhattunk még dokumentum-elemzésekről, a szakértő helyszíni szemléjéről, részvételéről, megjelenéséről, a szakértői jelentésről, és arról, hogy sokszor a megrendelő elvárja — meghívja, vagy megkéri — hogy vegyen részt a képviselő-testületi ülésen, amikor döntés születik. Az Oktatási Hivatal által kijelölt, a Kt. 88. § 6. pontja értelmében intézmény-átszervezés történik.

A szakértői munkát a gyakorlatban mutatta be Pálóczi Gábor kollégánk, és ehhez a gyakorlati munkához a három nap alatt a plenáris üléseken elméleti segítséget kaptunk. A szakértői szekció résztvevői azt mondták el a kérdéseik után, hogy jól tudják majd használni ezeket az ismereteket a gyakorlatban. Mind azok, akik már gyakorló szakértők, mind azok, akik most kezdik ezt a munkát. Köszönöm szépen!