Kovács Erika

Az óvodai nevelés jövője — szabályozás, tartalom és fejlesztés

kovacs e

„Bármilyen aktivitás kreatívvá válik, amint az, aki csinálja, törődni fog azzal, hogy jól csinálja vagy jobban csinálja.” (John Updike)

I. Szabályozás

A Kt. módosítása egy új többcélú intézménytípust vezetett be az „egységes óvodabölcsőde” formájában (33. § (14) bekezdés). A módosítás célja az önkormányzat mozgásterének növelése az intézményalakítás terén, és a gyermekek minél hamarabb történő óvodába lépésének elősegítése. Egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez hozható létre. Az egységes óvodabölcsőde csak meghatározott feltételek fennállása esetén alapítható. Az egységes óvodabölcsőde infrastrukturális feltételeihez szükséges forrásokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv” keretében meghirdetésre kerülő Regionális Operatív Programok, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Programok támogatási rendszere segíti.

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodáztatásának kiterjesztéséhez olyan források biztosítására (óvodáztatási támogatásra) vonatkozó szabályozás lépett hatályba, amely kizárhatja annak lehetőségét, hogy a szegény gyermekek az óvodai hozzájárulásokhoz szükséges források hiánya miatt kimaradjanak az óvodai nevelésből.

Óvodai fejlesztő program szervezésének támogatására már második alkalommal nyílik lehetőség, amennyiben az intézmény a miniszter által kiadott Óvodai Integrációs Program szerinti foglalkozást biztosít. A támogatás abban az esetben igényelhető, ha 2008 szeptemberében az óvoda körzetében élő, három éves korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább hetven százaléka vesz részt óvodai nevelésben, továbbá ha az óvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tizenöt százalékot. 2008-ban a fenti forrásokat az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet alapján lehetett igényelni.

II. Tartalom

Óvodai nevelés Országos Alapprogramjával kapcsolatos kutatás

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Közoktatási Szakállamtitkársága és az Országos Köznevelési Tanács (OKNT) az óvodapedagógusok körét bevonva, tapasztalataikra, javaslataikra is építve elemzést kívánt készíttetni az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram (ÓNOAP) felülvizsgálatának esetleges szükségességéről, indokoltságáról, az esetleges korrekció lehetséges irányairól, továbbá arról, hogy az Alapprogram hatályba lépése óta eltelt több mint egy évtized milyen kihívásokat támaszthat az alapdokumentummal szemben.

III.    Kutatási program a SNI gyermekek óvodai befogadásának a feltárására

A tanulmány a kutatásnak abba a tágabb céljába illeszkedik, aminek célja, hogy a Magyarországon folyó, szakértők, pedagógusok szakmai diskurzusában összességében pozitívnak tartott, óvodai integrációról helyzetképet kapjunk. A jelen tanulmány fókuszcsoportos interjúk feldolgozására épül, melyekben részt vesz a közoktatásban minden résztvevője. A Kiadvány kötet megjelent.

 

Fejlesztés

A fejlesztés eredménye a NFT I. végére

  • Az integrációs folyamatok erősödése, pedagógusok felkészítése
  • A képességfejlesztés előtérbe helyezése az ismeretközpontú oktatással szemben
  • Új pedagógiai kultúra megismertetése az intézmények kb. 10 százalékában
  • Korszerű tanulási környezet megteremtése — infrastrukturális fejlesztés
  • Új hálózatok kiépülése: TIOK, szolgáltatók

A közoktatás kapcsolódási pontjai az ÚMFT-hez

  • TÁMOP — Társadalmi Megújulás Operatív Program — tartalmi fejlesztés
  • ROP — Regionális Operatív Program Infrastruktúra.