Dr. Szenes György

Intézmények együttműködése a szakképzésben

szenes szekcea

Az elmúlt évek a szakképzés szervezeti és tartalmi változásait hozták. Ennek egyenes következménye lett, hogy a szakképző iskolák egyesével egyre nehezebben tudnak működni, ezért egymással együttműködésre kényszerülnek.

Vizsgáljuk meg a bekövetkezett változásokat!

szgy0
Napjainkban Magyarországon mintegy 1200 iskolában folyik szakképzés.

Ezzel egyidőben a nyolcadik osztályt végzettek száma jelentősen csökkent az elmúlt 15 évben. A szakképzésben a laboratóriumok és a műhelyek fejlesztése nagyon költséges, ezért ez a szétaprózott szakképzési hálózat ma már nem finanszírozható. Az iskoláknak együtt kell működniük. Ha nem hoznak létre térségi integrált szakképző központokat, akkor nem jutnak hozzá a fejlesztési forrásokhoz.

A regionális fejlesztési és képzési bizottságok a jövőben meg fogják határozni a térségben oktatható szakképesítéseket és a fenntartók csak ezekre adnak az iskoláknak beiskolázási engedélyt.

szgy1

Az ábrán jól látható, hogy 1990 és 2005 között hogyan változott a tanulók aránya a középfokú iskolák között.

Sajnálatos tény, hogy a szakiskolákban tanulók száma a felére csökkent. Így érthető, hogy egyes szakmákban jelentős szakemberhiány van.

Országosan jelenleg a szakközépiskola a legnépszerűbb. Szakképző iskolákba jár a nyolcadik osztály után a gyerekeknek majdnem 2/3-a, gimnáziumba pedig kicsit több mint 1/3-a.

szgy2

2008. szeptembertől az iskolák nagy része áttért az új moduláris OKJ szerinti oktatásra.

Az új központi programok alapján a szakmai és vizsgakövetelmények figyelembevételével kidolgozták helyi tanterveiket. Az iskolai új helyi tantervek a követelménymodulokat tantárgyakká szervezik és heti valamint éves óraszámokat határoznak meg.

Az új vizsgaszabályzat szerint vizsgáztatásra az új OKJ felfutásával 2009-ben és 2010-ben kerül sor az iskolákban. Ez igen nehéz feladat elé állítja a vizsgaszervezőket, mert az új vizsgakövetelmények szerinti vizsgáztatás meglehetősen újszerű és bonyolult.

szgy3

Hazánkban a munkaerő-piaci igényeket a gazdaság szereplői csak rövid távra — legfeljebb néhány hónapra — tudják megadni. Hosszú távú prognózisok nincsenek. A szakképző iskolában a gyerekek 4-6 évet tanulnak, ezért az iskola a rövidtávú munkaerő-piaci prognózisokkal nem tud semmit kezdeni.

Az iskolának nevelési feladatai vannak, közismereti tantárgyakat tanítanak, olyan széles és továbbépíthető szakmai ismeretekkel kell felvértezni a fiatalokat, amely képessé teszi őket az élethosszig tartó tanulásra, a változó világ körülményeihez való alkalmazkodásra.

A tankötelezettség idején a képzés alapvetően az iskola feladata, a gazdaságnak pedig támogatnia kell a jövő generációjának képzését.

szgy4

A fővárosi iskolák 11 térségi integrált szakképző központba szerveződtek. Ezt meg kellett lépniük, mert a fővárosi önkormányzat, mint az ország legnagyobb iskola fenntartója, nem tudja finanszírozni a szétaprózott szakképzési iskolahálózatot.