Dr. Polonkai Mária

Jogszabályi és tartalmi változások a szakértői munkában

19/2008. (VII. 19.) OKM rendelet

az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet módosításáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-ának (1) bekezdése és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1-9. §

10. § (1) E rendelet a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

(2) E rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított, R. 9. § (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésen történő részvétel igazolását első ízben a 2009. március 31-e után - a nyilvántartás meghosszabbítása tárgyában - indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(3)-(5)

31/2004. (XI. 13.) OM rendelet

az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-ának (1) bekezdése c) és j) pontjában, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 4. §-ának (2) bekezdése g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel, a Központi Statisztikai Hivatal elnökével és a Közbeszerzések Tanácsának elnökével (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter), valamint az eljárási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzék

1. § (1) A közoktatási törvény 20. §-ának (1) bekezdésében felsorolt nevelési-oktatási intézményben szakmai ellenőrzésben, értékelésben a fenntartói döntés-előkészítésben való közreműködésre jogosult szakértőket tartalmazó Országos szakértői névjegyzéket szakterületenként kell összeállítani. Szakterületek, különösen:

a) az óvodai nevelés;

b) az általános iskola bevezető és kezdő szakaszában folyó nevelés és oktatás;

c) a napközis és tanulószobai foglalkozás;

d) a kollégiumi nevelés és oktatás;

e) a szakrendszerű oktatásban - beleértve a szakiskolai és a szakközépiskolai évfolyamokon folyó oktatást - az egyes tantárgyak, tantárgycsoportok, illetőleg művészeti oktatásban a tanszakok;

f) az iskolai testnevelés és sport;

g) a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésében és tanuló iskolai nevelésében és oktatásában az egyes fogyatékosság típusának megfelelő nevelés vagy nevelés és oktatás, valamint integrált nevelés és oktatás;

h) a pedagógiai szakszolgáltatás;

i) a nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés és oktatás;

j) az iskolai könyvtár;

k) a felnőttoktatás;

l) a pedagógiai értékelés;

m) a tanügy-igazgatás;

n) a pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek, szakmai alapozó, szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás;

o) a szakoktatás-igazgatás;

p) a szervezet- és minőségfejlesztés;

q) tantervi szakértői tevékenység;

r) a tankönyv, taneszköz;

s) a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók integrált oktatása, együttnevelése;

t) az alapfokú művészetoktatásban az egyes művészeti ágak és szakirányok megjelölésével;

u) uniós (közösségi) pályázatírás és projektmenedzsment;

v) térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés;

w) szakszolgálat-esélyegyenlőség,

z) pedagógiai fejlesztő szakértő.

A szakterületeken belüli szakirányokat a pályázó jelölheti meg, amelynek jóváhagyásáról a 3. §-ban meghatározott bírálóbizottság javaslata alapján az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: hivatal) elnök dönt.

(2) Az Országos vizsgáztatási névjegyzék tartalmazza

a)

b) az érettségi vizsga vizsgaelnöki (a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás tekintetében a kisebbség, a két tanítási nyelvű nevelés-oktatás tekintetében a célnyelv megjelölésével),

c) az emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi bizottságának elnöki (a tantárgy megjelölésével) feladataira felkérhetők névsorát.

(3) A hivatal által meghatározott, az érettségi vizsga megszervezésére felkészítő továbbképzés követelményeinek elsajátítását követően, az érettségi vizsga vizsgaelnökei felvételt nyernek az emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi bizottságának elnöki névsorára.

2. § (1) Az Országos szakértői és az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe (a továbbiakban a két névjegyzék együtt: közoktatási névjegyzék) való felvételről a hivatal elnöke dönt.

(2) A közoktatási névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázat a hivatalba bármikor benyújtható.

(3) A közoktatási névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a felvétel iránti kérelmet, annak megjelölésével, hogy melyik névjegyzékbe és mely szakterületre, illetve vizsgáztatási területre kérik a felvételt;

b) a részletes szakmai önéletrajzot;

c) az Országos szakértői névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnél a szakmai tevékenység, és - ha a kérelmező végzett ilyet - a szakterületen végzett kutatómunka, tudományos tevékenység ismertetését.

(4) A közoktatási névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolni kell:

a) az erkölcsi bizonyítványt;

b) a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, vagy a felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél, továbbá pedagógus-szakvizsga, illetve vizsgaelnöki ismereteknek az oktatásért felelős miniszter által meghatározott pedagógus-továbbképzés keretében a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül történő elsajátítását igazoló oklevél, illetve tanúsítvány hiteles másolatát;

c)

d) a közoktatási törvény 101. § (3)-(4) és (7) bekezdésében előírt tíz év gyakorlati idő meglétét tanúsító igazolást;

e) a jelentkező szakmai tevékenységét értékelő - legalább két - szakmai ajánlást;

f) a jelentkező által írt könyvek, cikkek, tanulmányok jegyzékét;

g) a szakterület elismert képviselőjeként kapott díjak, címek stb. igazolását;

h) az Országos szakértői névjegyzék esélyegyenlőségi szakterületére való felvétellel kapcsolatos pályázathoz az esélyegyenlőség területén szervezett továbbképzésen való részvételt igazoló okleveleknek, bizonyítványoknak és tanúsítványoknak a hiteles másolatát.

(5) Az Országos szakértői névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolhatók a pályázó által megjelölt szakterülethez kapcsolódó képzések és továbbképzések elvégzését igazoló oklevelek, illetve tanúsítványok hiteles másolatai is.

(6) A közoktatási névjegyzékbe való felvételi kérelmet külön pályázattal kell benyújtani a különböző névjegyzékre, illetőleg az adott névjegyzék több szakterületére.

3. § (1) A közoktatási névjegyzékbe benyújtott pályázatok értékelésére, a meghosszabbítással, kiegészítéssel, törléssel összefüggő döntések előkészítésére a hivatal bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság kilenc tagból áll. A bírálóbizottság öt tagját az oktatásért felelős miniszter kéri fel, két-két tagjára az oktatásért felelős miniszter megkeresésére az Országos Köznevelési Tanács, illetve a Közoktatás-politikai Tanács tesz javaslatot. A bírálóbizottság tagjainak megbízatása hat évre szól. A bíráló bizottság a pályázatokkal kapcsolatos véleményét megküldi a hivatal elnökének.

(2) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést-oktatást érintő szakértői és vizsgaelnöki ügyekben a bírálóbizottság jogkörét az Országos Kisebbségi Bizottság gyakorolja.

(3) A közoktatási névjegyzék összeállítása és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában történő közzététele a hivatal feladata a 9. § (6) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően. A kiegészítéseket is magában foglaló egységes névjegyzéket minden bírálatot követő hónap utolsó napjáig a hivatal és az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján meg kell jelentetni, és szükség szerint, de legalább háromévenként az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni.

Az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék

4. § (1) A szakképzési törvény 2. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott szakképzést folytató intézményben (a továbbiakban: szakképzést folytató intézmény) szakmai ellenőrzésben való közreműködésre és más szakértői tevékenységre jogosult szakértőket tartalmazó Országos szakmai szakértői névjegyzéket az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmacsoportonként kell összeállítani.

(2) A szakképzést folytató intézményben szakmai vizsgaelnöki teendők ellátásával megbízható vizsgaelnököket tartalmazó Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéket az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmacsoportonként és szakképesítésenként kell összeállítani.

5. § (1) Az Országos szakmai szakértői és Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe (a továbbiakban a két névjegyzék együtt: szakmai névjegyzék) történő felvételről a szakképesítésért felelős miniszter dönt. A szakképesítésért felelős miniszter a döntési jogkörét átruházhatja az általa kijelölt, felügyelete alá tartozó intézmény vezetőjére.

(2) A szakmai névjegyzékbe történő felvétellel kapcsolatos pályázat bármikor benyújtható a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vagy az (1) bekezdés alapján kijelölt intézménybe.

(3) A szakmai névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a szakmai névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet, annak megjelölését, hogy melyik szakmai névjegyzékbe, mely szakmacsoportra, illetve szakképesítésre kérik a felvételt;

b) a részletes szakmai önéletrajzot;

c) az Országos szakmai szakértői névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelemnél a szakmai tevékenység, és ha a kérelmező végzett ilyet, a szakterületen végzett kutatómunka, tudományos, művészeti tevékenység ismertetését.

(4) A szakmai névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos pályázathoz csatolni kell:

a) az erkölcsi bizonyítványt;

b) a szakirányú pedagógus végzettséget, vagy felsőfokú szakirányú végzettséget, vagy felsőfokú iskolai végzettséget és szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél hiteles másolatát és a tíz év szakmai gyakorlati idő meglétét tanúsító igazolást;

c) a jelentkező szakmai tevékenységét értékelő - legalább két - szakmai ajánlást;

d) szakértői pályázat esetén a jelentkező által írt könyvek, cikkek, tanulmányok jegyzékét;

e) a bírálati díjról szóló befizetési csekk másolatát, kivéve, ha a kérelem előterjesztése vagy a bírálati díj befizetése elektronikus úton történik.

(5) A szakmai névjegyzékbe való felvételi kérelmet külön pályázattal kell benyújtani mind a két névjegyzékre, illetőleg az Országos szakmai szakértői névjegyzék több szakmacsoportjára. Az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék esetén több szakképesítésre egy pályázatot kell benyújtani.

(6) A szakmai névjegyzékbe benyújtott pályázat esetén a gyakorlati idő beszámításánál figyelembe vehető a megjelölt szakmacsoport, illetve szakképesítés oktatói feladataiban szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlat, amely lehet oktatói vagy gyakorlatvezetői tevékenység, curriculum-fejlesztés, kutatómunka vagy más hasonló, igazolt tevékenység.

6. § (1) A pályázatok értékelésére, a törléssel, felfüggesztéssel összefüggő döntések előkészítésére a szakképesítésért felelős miniszter bírálóbizottságot hoz létre, és gondoskodik a működés feltételeiről. A bírálóbizottság legalább öt tagból áll.

(2) A bírálóbizottságba be kell vonni:

a) a szakképesítésért felelős miniszter,

b) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács képviselőjét, vagy a gazdasági kamara, ennek hiányában a szakmai szervezet, vagy a szakképesítés tekintetében érdekelt felsőoktatási intézmény képviselőjét.

(3) A szakmai névjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter készíti el és adja ki lehetőség szerint évente egy alkalommal, az elbírálást követő hónap utolsó napjáig a minisztérium hivatalos lapjában a 9. § (7) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően. Az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában valamennyi szakmai névjegyzéket közzé kell tenni. A kiegészítéseket is magában foglaló egységes szakmai névjegyzéket szükség szerint, de legalább háromévenként közzé kell tenni.

 

A névjegyzékekre vonatkozó vegyes rendelkezések

7. § (1) Nem szükséges az erkölcsi bizonyítvány csatolása annak, akinél jogszabály rendelkezése alapján a büntetlenség az alkalmazás és a foglalkoztatás előfeltétele, és akinek a munkáltatója ezt igazolja.

(2) A hiteles okiratról készült másolatnak az eredetivel történő azonosságát, a tíz év gyakorlati idő meglétét a munkáltató, nyugdíjban lévő jelentkező esetén az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszűnt munkáltató esetén a megszűnt munkáltató fenntartója, ennek hiányában, más hitelt érdemlő módon igazolja.

(3) Amennyiben a pályázó elektronikus úton nyújtja be pályázatát, annak e jogszabály által előírt kötelező közokirati mellékletei elektronikus úton nem terjeszthetőek elő.

8. § (1) A 3. és 6. §-ban meghatározott bírálóbizottság tagja nem vehet részt

a) saját pályázatának elbírálásában,

b) az őt érintő döntés meghozatalában,

c) a Polgári Törvénykönyv 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója pályázatának elbírálásában,

d) munkáltatója, a munkáltatói jogkör gyakorlója által benyújtott pályázat elbírálásában, valamint annak a személynek a pályázata elbírálásában, akivel egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2) A bírálóbizottság működésének rendjéről szabályzatot fogad el, amelyet közoktatási névjegyzék esetén az oktatásért felelős miniszter, szakmai névjegyzék esetén a szakképesítésért felelős miniszter hagy jóvá. A bírálóbizottság tagjainak névsorát az Oktatási Közlönyben vagy a szakképesítésért felelős minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

9. § (1) Az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői, illetve az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékben (a továbbiakban a négy névjegyzék együtt: névjegyzékek) történő nyilvántartásba vétel időtartama öt év.

(2) Az, aki szerepel a névjegyzékekben, annak érvényességi időtartamára kérheti a nyilvántartásban szereplő adatok új szakterületek, szakmacsoportok, szakképesítések szerinti kiegészítését. A kiegészítésre vonatkozó kérelemre a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az, aki szerepel a névjegyzékekben, kérheti a nyilvántartásban szereplő szakterületen, vizsgaterületen, szakmacsoportra, illetve szakképesítésre nyilvántartásának meghosszabbítását. Az Országos szakértői névjegyzéken történő nyilvántartás meghosszabbítását a szakértő akkor kérheti, ha részt vett egy tanügy-igazgatási vagy minőségirányítással vagy szervezetfejlesztéssel vagy menedzsmenttel vagy az egyik szakterületével közvetlenül összefüggő, az oktatásért felelős miniszter által az adott szakterülethez meghatározott, akkreditált, legalább harminc órás időtartamú továbbképzésben. A nyilvántartás meghosszabbításához nincs szükség a továbbképzésen való részvétel igazolására azon szakértő esetében, aki ilyen továbbképzésen képzőként vett részt. A szakmai névjegyzéken történő nyilvántartás meghosszabbítását a szakértő akkor kérheti, ha részt vett a 12. § (9) bekezdés szerinti továbbképzésen. A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelemre egyebekben - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő beadványnak tartalmaznia kell:

a) a kérelmet,

b) a nyilvántartásba vétel idejét, a jegyzék és a szakterület, a vizsgaterület, a szakmacsoport, illetve a szakképesítés megnevezését,

c) a nyilvántartásba vétel óta végzett szakmai, szakértői tevékenység, illetve vizsgaelnöki tevékenység ismertetését.

(5) A nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelmet legalább a nyilvántartási idő lejárta előtti utolsó elbírálásra kell benyújtani. A nyilvántartás 5 évvel történő meghosszabbítására az elbírálás időpontja alapján kerül sor. A kérelemhez csatolni kell

a) az Országos szakértői névjegyzéken történő nyilvántartás meghosszabbítása esetében azoknak az okleveleknek, bizonyítványoknak és tanúsítványoknak a hiteles másolatát, amelyekkel igazolni lehet a szakértő szakterületéhez kapcsolódó, a (3) bekezdésben meghatározott továbbképzésben való részvételt, vagy az ilyen továbbképzésen képzőként való részvétel igazolását,

b) azoknak az okleveleknek, bizonyítványoknak és tanúsítványoknak a hiteles másolatát, amelyekkel igazolni lehet a tevékenység folytatásához szükséges ismeretek elsajátítását, amennyiben ezeket korábban nem nyújtották be.

(6) A közoktatási szakértők és vizsgaelnökök esetében benyújtott pályázatokat azok benyújtásától számított, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőn belül el kell bírálni.

(7) A szakmai szakértők és vizsgaelnökök esetében benyújtott pályázatokat, meghosszabbítási, illetve kiegészítési kérelmeket évente három alkalommal kell elbírálni.

10. § (1) A névjegyzékekbe történő felvétellel kapcsolatos pályázat és kiegészítési, meghosszabbítási kérelem benyújtásakor a pályázó bírálati díjat köteles fizetni.

(2) A bírálati díj összege a pályázat, illetve a kérelem benyújtásakor érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)

a) tíz százaléka az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe, illetve az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékbe,

b) harminc százaléka az Országos szakértői névjegyzékbe, illetve az Országos szakmai szakértői névjegyzékbe benyújtott pályázat, illetve kérelem esetén.

(3) Ha a pályázat benyújtója több névjegyzékre vagy szakterületre, szakmacsoportra kéri a felvételét, pályázatonként köteles bírálati díjat fizetni, kivéve az 1. § (3) bekezdésében foglaltak esetében.

(4) A névjegyzéken való meghosszabbítás iránti kérelem és a jogorvoslati kérelem bírálati díja a (2) és a (3) bekezdés alapján meghatározott bírálati díj összegének ötven százaléka.

(5) Az e rendeletben megállapított bírálati díjat a hivatal, illetve a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium - e rendelet mellékletében meghatározott - bankszámlájára kell befizetni a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson vagy elektronikus úton. A befizetett bírálati díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik. A befizetett bírálati díj a hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, Közbeszerzések Tanácsa, illetve az érintett minisztérium bevétele. A bírálati díj a bírálóbizottság feladatainak ellátásához, a jogorvoslati kérelmek elbírálásához, az e feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére használható fel. Ha a szakképesítésért felelős miniszter az e rendeletben meghatározott feladatai ellátásába felügyelete alá tartozó intézményt von be, a bírálati díj az intézményi feladatok ellátásának fedezetéül is felhasználható. A bírálati díj elektronikus úton történő megfizetésének szabályait külön jogszabály állapítja meg.

11. § (1) Az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék kivételével a névjegyzékekben szereplők részére - a névjegyzéket összeállító - sorszámmal ellátott igazolványt állít ki. Az igazolvány közokirat, amely igazolja, hogy tulajdonosa jogosult szakértői, illetve vizsgaelnöki feladatok ellátására.

(2) Az igazolványnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a tulajdonos nevét, születési helyét és időpontját, lakóhelyének, ennek hiányában tartózkodási helyének címét;

b) azt a szakterületet, szakmacsoportot, amelynek ellátására az igazolvány jogosít;

c) az igazolvány kiállításának és érvényességének idejét;

d) kiállítója bélyegzőjének lenyomatát, a kiállító aláírását.

(3) Annak a részére, akit felvettek mind az Országos szakértői, mind az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe, külön-külön igazolványt kell kiállítani.

(4) Annak a részére, akit az Országos szakmai szakértői névjegyzéken több szakmacsoportban vettek nyilvántartásba, akkor kell szakmacsoportonként külön-külön igazolványt kiállítani, ha az egyes szakmacsoportnál eltérő az igazolvány kiállítására jogosult.

(5) Az igazolványokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás az Országos szakértői névjegyzék esetében tartalmazza a szakértő által elvégzett tanfolyamok, képzések, továbbképzések megnevezését. A hivatal külön nyilvántartja a közoktatási törvény 79. § (3) bekezdésében és 88. § (6) bekezdésében meghatározott, illetve az esélyegyenlőségi szakértői feladatok elvégzéséhez felkérhető szakértőket. Ezen külön nyilvántartásban csak az a szakértő szerepelhet, aki részt vett a hivatal által évente, a tanügy-igazgatás területén szervezett önköltséges akkreditált továbbképzésen, illetve a 13. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének minden érintett szakvélemény esetében eleget tett. Az e bekezdés szerint szervezett továbbképzés díja nem haladhatja meg a mindenkor érvényes minimálbért.

(6) Az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékre felkerültek részére igazoló levél adható ki, amelynek tartalmaznia kell:

a) a vizsgaelnöki tevékenység jogosultságának időpontját;

b) azt a szakképesítést, amelyben vizsgaelnöki teendőket láthat el;

c) a kiállítója bélyegzőjének lenyomatát, a kiállító aláírását.

12. § (1) Törölni kell a névjegyzékekből azt,

a) aki kéri;

b) akit öt évnél hosszabb ideje vettek fel a névjegyzékbe, s nyilvántartását nem hosszabbították meg;

c) aki elhunyt;

d) akit büntetőeljárás keretében - jogerős ítélettel - a foglalkozásának gyakorlásától vagy a közügyek gyakorlásától eltiltottak.

(2) A hivatal elnöke határozattal felfüggesztheti annak a közoktatási szakértőnek a tevékenységét, illetve az Országos szakértői névjegyzékből törölheti azt a szakértőt, aki ellen szakszerűtlen munkavégzés, így különösen jogszabályellenes szakmai vélemény nyújtása vagy a szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet 5. §-ában foglaltak megsértése miatt panaszt emeltek, illetve ezen körülmények fennállásáról a hivatal hivatalból tudomást szerez. A szakértői tevékenységgel kapcsolatos panaszt a hivatal elnöke által felkért legalább három főből álló eseti szakértői bizottság (a továbbiakban: eseti szakértői bizottság) vizsgálja meg. A vizsgálatot a panasz bejelentésétől számított hatvan napon belül le kell folytatni, ennek keretében a szakértőt meg kell hallgatni.

(3) Az eseti szakértői bizottság a panasz kivizsgálása során beszerezheti a szakértőt igénybe vevő szerv vagy személy véleményét és a szakértő tevékenységével kapcsolatos bármely iratot.

(4) A vizsgálat során a szakértővel ismertetni kell a panasz tartalmát, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy észrevételt tehessen. A szakértő meghallgatásáról és a panasszal kapcsolatos észrevételeiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) Ha a szakértő meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a panaszt vele írásban kell közölni, és határidő megjelölésével fel kell hívni, hogy a panasszal kapcsolatos észrevételeit írásban tegye meg.

(6) Ha a panasz súlya és jellege indokolttá teszi, az eseti szakértői bizottság a panasz kivizsgálásáig a szakértő tevékenységének felfüggesztésére tehet javaslatot a hivatal elnökének.

(7) Az eseti szakértői bizottság - ha a panaszt a beszerzett bizonyítékok alapján megalapozottnak találja - a panasz súlyától függően

a) a szakértő írásban történő figyelmeztetésére,

b) a szakértői tevékenység meghatározott időre történő felfüggesztésére,

c) ismételt panasz esetén a szakértő Országos szakértői névjegyzékből való törlésére

tehet javaslatot a hivatal elnökének.

(8) A szakértői tevékenység felfüggesztéséről és az Országos szakértői névjegyzékből való törlésről a hivatal közleményt jelentet meg az Oktatási Közlönyben.

(9) A szakmai szakértői névjegyzékben szereplő szakértők és szakmai vizsgaelnökök a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott időközönként - legalább 3 évenként - továbbképzésen vesznek részt. A továbbképzésről a szakképesítésért felelős miniszter vagy az általa kijelölt fejlesztő-szolgáltató intézet gondoskodik.

(10) Felfüggeszthető annak a szakértőnek a tevékenysége is, akivel szemben a 2. § (1) bekezdése, illetve az 5. § (1) bekezdése alapján a döntéshozatalra jogosultnál - a közoktatási törvény 107. § (2)-(3) bekezdésének, illetve e rendelet 13. § (1) bekezdésének megsértése miatt - panaszt nyújtottak be. A felfüggesztés a panasz kivizsgálásáig, legfeljebb három hónapig szólhat.

(11) A (10) bekezdés szerinti felfüggesztésről és a törlésről - hivatalból vagy bejelentés alapján - a bírálóbizottság egyetértése mellett a 2. § (1) bekezdés, illetve az 5. § (1) bekezdés alapján a felvétel tárgyában döntéshozatalra jogosult dönt.

 

A szakértői tevékenység

13. § (1) A szakértő tevékenységét kizárólag a jogosult szakterületen (az igazolványban megjelölt szakterületen, szakmacsoportban, szakképesítésben) az ország egész területén kifejtheti. A szakértő a feladatát közigazgatási hatósági eljárásban való közreműködés esetén kirendelés, más esetben megbízás (a továbbiakban együtt: felkérés) alapján látja el. Kirendelés előtt a szakértővel előzetesen egyeztetni kell, hogy elvállalja-e a szakvélemény elkészítését. Ha a szakértő a kirendelést nem fogadja el, vagy a kirendelés módosítását kéri, öt munkanapon belül jeleznie kell ezt a kirendelőnek.

(2) Adott ügyben nem lehet szakértő, aki az ügy tárgyilagos megítélésére nem képes, így különösen:

a) az érintett közoktatási, illetve szakképzést folytató intézmény vezetője, annak közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont];

b) az érintett közoktatási, illetve szakképzést folytató intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban álló;

c) az adott ügyben szaktanácsadóként közreműködő;

d) az érintett közoktatási, illetve szakképzést folytató intézmény számára a közoktatási törvény 36. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény alkalmazottja;

e) a döntéshozatalban részt vevő;

f) az érintett közoktatási intézmény fenntartójának alkalmazottja.

(3) A szakértő a szakértői tevékenységéről nyilvántartást vezet, amelyben fel kell tüntetnie a felkérő megnevezését, a felkérés tárgyát, keltét, az elkészített szakvélemény keltét. A közoktatási törvény 79. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ának (6) bekezdésében meghatározott szakértői tevékenységgel összefüggő szakvéleményt a szakértő a szakvélemény elkészítésétől számított nyolc napon belül megküldi a hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságának.

(4) A felkérésben meg kell határozni a feladat ellátásával összefüggő kérdéseket, így különösen:

a) a szakértő nevét, szakterületét, illetve szakmacsoportját, azokat a feladatokat, amelyeket el kell végeznie;

b) azokat a kérdéseket, amelyekre választ kell adnia;

c) a szakértő részére átadott iratokat, az átadás időpontját;

d) a szakvélemény elkészítésének határidejét;

e) minden olyan szükséges tényt, adatot és tájékoztatást, amely a feladat ellátásához szükséges;

f) a szakértői tevékenységért járó ellenszolgáltatás megállapítására vonatkozó feltételeket, kikötéseket.

(5) A felkérésben meghatározható a szakvélemény terjedelme.

(6) A szakértő szakvéleményét - a felkérésben foglaltaknak megfelelően - írásban vagy szóban terjeszti elő. Az írásban elkészített szakvélemény magában foglalja különösen:

a) a szakértő adatait (név, lakóhely, szakterület, szakértői igazolvány száma);

b) a felkérésben foglaltak ismertetését;

c) a szakmai megállapításokat;

d) a levont következtetéseket, a javasolt intézkedéseket, mindazt, amit a szakértő fontosnak tart.

(7) Ha ugyanarra a feladatra több szakértőt kértek fel, a szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen feladatot látott el. Több szakértő esetén felkérhető szakértő az egységes - összefoglaló - szakvélemény elkészítésére is.

(8) A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli. Ezekről a tényekről és adatokról csak a felkérésben meghatározottak szerint lehet tájékoztatást adni.

(9) Ha a szakértő olyan feladatban működik közre, amelynek finanszírozásához a hivatal nyilvános pályázat útján hozzájárul, a szakértő foglalkoztatásának szabályait a hivatal a pályázatban meghatározottak szerint ellenőrzi.

14. § (1) A szakértői tevékenységért munkadíj és költségtérítés jár. A munkadíjat és költségtérítést a megbízó és a szakértő közösen állapítja meg, kirendelt szakértő esetén az e rendeletben meghatározott keretek között, a szakértő által készített jegyzék alapján.

(2) A kirendelt szakértő szakértői véleményéhez jegyzéket kell csatolni, amelyben a szakértőnek részleteznie kell a szakértői tevékenységet és a ráfordított időt, továbbá a munkadíj és költségtérítés megállapítását befolyásoló minden adatot, tényt. Több szakértő együttes eljárása esetén mindegyik szakértő külön-külön jegyzéket köteles benyújtani.

(3) A munkadíj a kirendelt szakértő szakértői véleményének elkészítése évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér)

a) húsz-harminc százaléka, a szakvélemény szóbeli ismertetése esetén;

b) harminc-ötven százaléka, kész dokumentum véleményezésekor, elektronikus és nyomtatott anyag esetén szerzői ívenként, a hang és képi ismerethordozón található dokumentum esetén százhúsz perc hosszúságú rész után;

c) százötven-kettőszázötven százaléka, önálló munkaként elkészített szakvélemény esetén, szerzői ívenként.

(4) Amennyiben a kirendelt szakértő szakértői véleményének elkészítése során a (3) bekezdés a)-c) pontban felsoroltak közül több különböző feladatot kell megoldani, az egyes feladatokra a munkadíjat külön-külön kell megállapítani. A (3) bekezdés b)-c) pontjaiban a munkadíj arányos részét kell megállapítani, ha az előírt mennyiségnél kevesebbet kell véleményezni, illetve, ha a készített szakvélemény terjedelme nem éri el a meghatározott terjedelmet. A (3) bekezdés alapján számítható munkadíj legfeljebb száz százalékkal megemelhető, ha a szakvéleményt nem magyar nyelvű anyagról, vagy nem magyar nyelven, illetve soron kívül - hét munkanapon belül - kell megadni, illetve a szakvélemény elkészítése tudományos kutatást igényel.

(5) Az utazással eltöltött időre legfeljebb a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott díj alsó határának megfelelő összeg számolható el.

(6) A kirendelt szakértő költségként számolhatja el a szakvélemény elkészítésével, az utazással és egyéb költséggel járó szükséges és igazolt pénzkiadását. A számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségek fedezésére (posta, telefon, irodaszer, világítás, fűtés stb.) költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő részére megállapított munkadíj legalább tíz százaléka.

 

Egyéb rendelkezések

15. § (1) A névjegyzékbe való felvétel iránti és a nyilvántartás meghosszabbításával összefüggő kérelem elbírálásával, továbbá a névjegyzékből való törlés, valamint a szakértői tevékenység felfüggesztésével összefüggő döntés meghozatalával kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Kirendelés esetén a szakértői tevékenységért járó munkadíj és költségtérítés megállapítása ellen a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jogorvoslatnak van helye.

16. § (1) Ahol e rendelet pedagógus-szakvizsgáról rendelkezik, azon a

a) pedagógus-szakvizsgával egyenértékű vizsgát, illetve oklevelet,

b) tudományos fokozatot

is érteni kell.

(2) A tanügyi-igazgatási, a szakotatás-igazgatási és a térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakértői szakterületen a pedagógus-szakvizsgával egyenértékűként kell elismerni a közigazgatási szakvizsgát és a közigazgatásban tanügy-igazgatási, szakoktatás-igazgatási és térségi (kistérségi, megyei, régiós) tervezés és fejlesztés szakterületen igazolt tíz éves gyakorlatot.

(3) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kivétellel az vehető fel, illetve annak a nyilvántartása hosszabbítható meg, aki a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés vagy a pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a vizsgaelnöki feladatok ellátásához szükséges ismereteket.

(4) Teljesítették az (3) bekezdésben meghatározott feltételt azok, akik 1997-ben vagy 1998-ban a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában (XLI. évfolyam 16/II. és 24/II. szám, XLII. évfolyam 14/I. és 16/II. szám) közzétett továbbképzések keretében vagy a felsőoktatási intézmények által szervezett mentor, vezetőtanár, illetve szakvezető képzések keretében sajátították el az előírt ismereteket.

(5) Az Országos szakértői névjegyzékbe csak az vehető fel, vagy annak a nyilvántartása hosszabbítható meg, aki a szakértői munkavégzéshez szükséges ismereteket pedagógus-szakvizsga keretében sajátította el, illetve teljesítette az (1) és (2) bekezdésben előírt valamely feltételt.

(6) A pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a pályázó az Országos szakértői névjegyzékbe a közoktatási törvény 101. § (3) bekezdésének második gondolatjelében foglaltak alapján kerül nyilvántartásba vételre.

(7) Teljesítették a 9. § (3) bekezdésében előírt továbbképzésen való részvételi kötelezettségüket azok, akik az adott szakterületre meghatározott továbbképzéseken oktatóként vettek részt, legalább 20 óra időtartamban.

(8)

17. § (1) Ez a rendelet 2004. december 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdés kivételével - hatálybalépése után benyújtott pályázatok, illetve kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet 16. § (8) bekezdésének rendelkezéseit a benyújtott pályázatok, illetve kérelmek folyamatban lévő elbírálása során is alkalmazni kell.

(3)

(4) A miniszter e rendelet hatálybalépését követően kéri fel a 3. § (1) bekezdésében és a 6. § (1) bekezdésében meghatározott bizottságok tagjait. A bizottságok megalakulásáig az előzőleg alkalmazott eljárás szerint kell a pályázatokat, illetve kérelmeket elbírálni.

(5) A rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott szakmai szakértői engedélyek a szakértői igazolványban, a szakmai vizsgaelnöki megbízások az igazolólevélen feltüntetett időpontig érvényesek. A nyilvántartás meghosszabbításakor az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

Melléklet a 31/2004. (XI. 13.) OM rendelethez

 

A Magyar Államkincstárnál vezetett bankszámlák, amelyekre a pályázat-elbírálási díjat be kell fizetni

a) Belügyminisztérium Oktatási Főigazgatóság 10023002-00284787-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámla.

b) Egészségügyi Minisztérium 10032000-01491838-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

c) Szociális és Munkaügyi Minisztérium 10032000-00285568-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámla.

d) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 10032000-01494549 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

e) Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 10032000-01460658-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

f)

g) Honvédelmi Minisztérium KPSZH (0101 Bp.) 10023002-01780420-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

h) Igazságügyi Minisztérium 10032000-01483305-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

i) Informatikai és Hírközlési Minisztérium 10032000-00285544-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

j) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 10032000-01468216-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

k)

l) Oktatási és Kulturális Minisztérium 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

m) Pénzügyminisztérium 10032000-01454055-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

n) Központi Statisztikai Hivatal 10032000-01456363-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

o) Közbeszerzések Tanácsa 10032000-01720361-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

p) Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla.

q) Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 10032000-01744260-00000000 számú előirányzat felhasználási keretszámla.