Dr. Polonkai Mária
Megnyitó
Tisztelt Konferencia!
Kedves Kolléganők, Kollégák!
Nagy örömmel köszöntöm Önöket a IX. Országos Közoktatási Konferencián a konferencia rendezőinek nevében. Mindannyiunk nevében köszönöm a Suliszerviz vezetőinek és munkatársainak, hogy kilencedik alkalommal szervezték meg ezt a most már hagyományosnak nevezhető konferenciát.
Akik minden évben elfogadták a meghívásunkat, tudják, hogy az első hét konferencia helyszíne Debrecen volt, és most második alkalommal élvezhetjük Hajdúszoboszló vendégszeretetét.
Hajdúszoboszló nagy hagyományokkal rendelkező város, 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem telepítette le szoboszlói birtokaira a hajdúkat, akik itt virágzó gazdaságot építettek. A város fejlődésének új lendületet adott, amikor a XX. század elején a város határában földgáz mezőkre bukkantak. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc földgáz kutatása során 1100 méter mélyről körülbelül 80oC körüli hévíz tört a felszínre, mely hévíz alkalikus, jódos, brómos, konyhasós víz, egyedülálló Magyarországon és egyedülálló Európában is.
Ennek a víznek köszönhette Hajdúszoboszló, hogy a gyógyturizmus centruma lett. De mikor méltatjuk Hajdúszoboszlót, mint a turisztika központját, akkor elfelejtkezünk arról, hogy Hajdúszoboszlón a debreceni Kollégiumhoz kötődő partikuláris iskola 1621-től működött és a XVIII. századtól már lányok is tanulhattak az iskolában. Szoboszlón a XX. században népkönyvtárak, színjátszó körök, dalárdák működtek és 1938-ban megnyílt az első kultúrotthon, a helyi születésű Kovács Máté egyetemi tanárnak, könyvtárosnak köszönhetően. 1950-ben felépült az ország első művelődési háza.
Ma a városban nyolc telephellyel működő óvoda, négy általános iskola és három középfokú intézmény van. Ha a városban sétálnak, nézzék meg a Református Templomot, a régi városfalat, Bocskai István lovas szobrát, Pávai Vajna Ferenc szobrát a fürdővel szemben, illetve Gönczi Pál kiváló tankönyvíró, pedagógus és Hőgyes Endre orvos szobrát.
A konferencia szervezőinek nem titkolt szándéka, hogy Hajdúszoboszló vendégszeretetén, és gyógyvizének élvezetén túl kiváló előadóktól kapjanak tájékoztatást a közoktatás aktuális kérdéseiről, valamint a szekciókban, kötetlen beszélgetésekben tapasztalatot tudjanak cserélni, és informálják egymást megtörtént, hallott, látott eseményekről.
Az imént említettem, hogy a IX. Közoktatási Konferencián vagyunk. Közeledik a X., és a szervezők nevében mondhatom, készülnek arra, hogy a X. konferenciát is méltóképpen megszervezzék.
Az elmúlt nyolc konferencián körülbelül 80-85 előadás hangzott el, legtöbb a „változásról szólt a közoktatásban”. Úgy látszik, hogy majdnem egy évtizede a változás jellemzi ezt a rendszert. A másik jellemző, hogy minden konferencián jelen volt és előadott az OKÉV vezetője, bemutatva a szervezet tevékenységét, az elvégzett, vagy tervezett feladatait, az eredményeket, megmutatva a tapasztalatokból levonható következtetéseket. Mind látják a programból, most is bemutatja az megalakult Oktatási Hivatalt a szervezet elnöke, és szól a „régi-új” feladatokról.
Volt szó az elmúlt nyolc esztendő alatt
- a minőségről,
- a minőségfejlesztésről,
- a pedagógiai programról,
- a helyi tantervről,
- a kerettantervről,
- a kompetenciáról,
- a kompetenciafejlesztésről,
- a kétszintű érettségiről,
- a bolognai folyamatról a felsőoktatásban,
- a mérés-értékelésről,
- a hozzáadott pedagógiai értékről,
- a hatósági ellenőrzésről,
- az informatika forradalmáról,
- a digitális nemzedékről,
- a hátrányos helyzetről,
- az esélyteremtésről,
- a kistérségekről,
- a hazai szakképzésről, valamint
- az imént felsoroltak megoldását segítő támogatásokról,
- az EU-s forrásokról,
- az NFT I-ről.
Minden konferencián beszéltünk a címében is megjelenő szakértőkről. Igen szép számú előadás, referátum hangzott el a szakértőkről, a szakértők munkájáról, képzéséről és szerepéről a közoktatásban. Ez a sorozat folytatódik az előttünk álló három napon a 16 előadáson, és a 4 szekcióban.
Ebben az évben is szép számban jelentkeztek a konferenciára. A regisztrált résztvevők száma 246 fő, és a szervező közreműködők 12-en vannak, előadók 34-en. Település szerinti megoszlásban 67 településről érkeztek a kollégák, természetesen a regisztrált résztvevők többsége nő, 142 fő, de az előadók között a többség férfi: 22 férfi, és 12 nő. Intézményi eloszlásban óvodából 11, általános iskolából 72, középfokú oktatási intézményből 41, felsőoktatási intézményből 6 fő. Fenntartóktól, pedagógiai szakszolgáltatást végzőktől, és egyéb intézményektől is érkeztek résztvevők. Külön köszöntöm a határon túli résztvevőket, akik 15- en tisztelték meg a konferenciánkat, akikkel holnap reggel szeretnénk találkozni, hogy tájékoztassuk őket a hazai közoktatás legfontosabb kérdéséről, és válaszoljunk azokra a kérdésekre, melyek megfogalmazódtak bennük ideérkezésükkor.
Megtisztelő kötelességemnek teszek eleget, amikor bemutatom a szünet előtti előadók közül dr. Szüdi János közoktatási szakállamtitkár urat, és dr. Köpeczi-Bócz Tamás főigazgató urat. Holnap délután négy szekcióban folytatódik a munka. Az óvodai szekciót Petránné Képes Gizella, a miskolci Vasgyári Óvoda vezetője vezeti. Az általános iskola szekciót Bella Tibor, a budapesti XVII. kerületi Gregor József Általános Iskola igazgatója, a középiskolai szekciót Szenes György a budapesti Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola igazgatója vezeti, aki jelenleg az OKNT ülésen vesz részt, és holnap érkezik meg a konferenciára. A szakértői szekció a negyedik emeleten lesz, és én vezetem.
Mindannyiunk nevében még egyszer nagy tisztelettel köszöntöm dr. Szüdi János közoktatási szakállamtitkár urat és kérem, hogy tartsa meg előadását.
