Dr. Köpeczi Bócz Tamás

A közoktatás-fejlesztés lehetőségei Európai Uniós eszközökkel

Szeretettel köszöntök mindenkit!

A konferenciasorozat 9. alkalmával egy rövid visszatekintést tennék. Én magam 6-7 alkalommal vettem részt e rendezvénysorozaton. Az elmúlt években a legizgalmasabb kérdés a HEFOP indulása, majd a tervezés és az új program előkészítése volt. Azok a résztvevők, akik az előadásom meghallgatását választották, várakozással figyelik, milyen pályázati kiírások voltak, vannak, lesznek.

Komoly dilemmák és feladatok előtt állunk többek között azért, mert a HEFOP-ot még nem sikerült lezárnunk. Magyarország azt az utat választotta - ki fog derülni néhány év múlva, hogy ezt helyesen tettük-e -, hogy egyszerre próbálja lezárni az NFT I-est, tehát az első programozási időszakot, és indítani a következőt. Például az első pályázati kiírások a mi esetünkben januárban jelentek meg, vannak már olyan NFT II-es pályázók, akiknél kvázi záró beszámolókat is befogadunk, és vannak olyanok is, akik ellen már NFT II-ben szabálytalansági eljárást kellett indítanunk. Tehát pörög az NFT II, ezek egyszerűbb területek, vállalati képzések, viszonylag könnyen átláthatóak és beláthatóak, különösebb reform és poliszi nincs mögöttük.

A közoktatási terület sokkal bonyolultabb kérdés, ezért fejlesztéspolitikai szempontjainkat tekintve első helyre azt tettem, hogy mely dolgokat szükséges tisztáznunk az indulás érdekében. Akik ismerik az előadásaimat, tudják, hogy igyekszem a számadatokkal megfontoltan bánni. Ezt nagyon egyszerűen azért teszem, mert egy-egy intézmény vagy egy-egy személy esetében felhasználható összeg volumenében eltér az egy-egy pályázati kiírásnál meghatározott akár milliárdos keretösszegtől. Azonban most meg kell említsem, hogy az ÚMFT-ben a következő 9 évben rendelkezésünkre álló forrás közoktatás-fejlesztés humánfejlesztési részére, beruházások figyelembe vétele nélkül 270 milliárd forint. Ekkora fejlesztés soha nem volt és nem is lesz. Azt gondolom, hogy ez az utolsó olyan lehetőség, amikor erre a területre ekkora forrást tudunk fordítani. Nem volt egyszerű idáig eljutni. A területemhez tartozó 9 prioritás közül a közoktatás az egyik legnagyobb költségvetéssel bíró és rendelkező terület. Az én személyes aggályom jelenleg nem arról szól, hogy lesz-e elég pénzügyi fedezet kinek-kinek a saját egyéni vagy intézményi tervét megvalósítani. Sokkal inkább szól arról, hogy megfelelő felkészülést követően az Európai Bizottság felé prezentált közoktatás-váltást végre tudjuk-e hajtani? Mindezt olyan körülmények között, amikor csökken a gyereklétszám, amikor valamennyi intézmény esetében egy nagyon jelentős intézményreformról beszélünk. Ennek keretében át kell strukturálni az intézményeket, ami sajnos gyakorlatilag számos intézmény bezárását jelenti, illetve sok esetben negatívan megélt integrációt jelent. Úgy kalkulálunk, hogy a kezdeti szakaszban meglévő intézményszámhoz képest feleződni fog az intézmények száma a ciklus végére. Ennek a folyamatnak minden negatívuma éreztetni fogja hatását a rendszeren.

A kérdéses támogatási formák jellemzően személyeknek szólnak. Támogatást élvezhetnek a szociális vagy egyéb szempontból hátrányos helyzetű magyar állampolgárok, legyenek fiatalok vagy felnőttek. Egyrészt ezeknek a célcsoportoknak az érdekében kell a fejlesztési forrásokat felhasználni, másrészről pedig világos reformstratégiák esetén magát az átalakulási folyamatot tudjuk támogatni. Ez sok mindent magában foglalhat. Én azt gondolom, hogy a HEFOP során elindított irányok, a kompetencia-fejlesztés, az ehhez kapcsolódó tananyagtartalmak, könyvek és egyéb más tanulássegítő eszközök, akár elektronikus tananyagok készítése alapvetően jó irány. Jól működik vagy működhet ez a dolog, ahogy Európában is sokfelé.

Ugyanez az egyik fő elem, ami folytatódik az ÚMFT-ben. Az intézmények támogatást kell kapjanak, hogy képesek legyenek egyfajta pedagógia váltásra és szervezet-fejlesztésre, valamint szervezeti váltásra is. A reform egy másik eleme kifejezetten arról szól, hogy a hátránnyal élők, a hátrányos helyzetben lévők számára nyújtsunk segítséget. Persze ennek látjuk az európai források megjelenésével a másik oldalát is, egyre nehezebb ma már meghatározni, hogy ki számít bizonyos szempontból hátrányosnak. Ezeknek a tényezőknek a tisztázása érdekében - annak ellenére, hogy ágazati fejlesztésről beszélünk -, lesz területi lehatárolás. Lesznek a jelenlegi irányok alapján kistérségi alapú megközelítések, ahol nem a személyek helyzetét vizsgáljuk. Ha azon a területen oktatási tevékenységet végeznek, valaki ott iskolába szeretne járni, vagy tanítani szeretne, akkor biztosan jogosult lesz támogatásra.  Ez összesen egyéb szabályozások miatt a lakosság 10%-át, tehát a mi esetünkben 1 millió embert érinthet, valamint 33 kistérséget jelent jelen pillanatban. Azt gondolom, hogy ennek a 33 kistérségnek a listája ma már elérhető és hozzáférhető. Tehát ilyen típusú döntések már születtek, de ugyanezeket a döntéseket meg kell hozni a közoktatás területén is.

Egy pályázatot akkor lehet kiírni, ha a pályázati feltételekkel összhangban álló, megfelelő jogszabályi környezet áll rendelkezésre, ha a pályázaton egyébként bevezetni kívánt eszközök, taneszközök, tankönyvek, programcsomagok, oktatócsomagok, akkreditált pedagógus-továbbképzések megfelelő kapacitásban és megfelelő számban elérhetők. Ezt a feltételt jelen pillanatban nagyon nehezen tudjuk teljesíteni. Maguk a pályázati tartalmak egyébként szinte készen vannak, ezeket röviden be is tudom majd mutatni. A közoktatás közvetlenül érintett 2 ágazati operatív programban és 7 regionális programban. Magyarország abban a helyzetben van, hogy valamennyi operatív programja elfogadásra került. Összehasonlításképpen: Csehország esetében most gondolkodnak azon, hogy hány darab program legyen. Mi 15 operatív programmal működünk, a regionálisakat leszámítva 9 program van, ahol a közoktatás közvetlenül érintett. Ezek közül már van olyan, ahol pályázati kiírások vagy élesben már megjelentek és már lehet pályázni, vagy teljesen részletesen elérhetők, és látszik mikortól és milyen feltételek mellett lehet pályázni. Gyakorlatilag az államreformot támogató operatív programon kívül egyetlen egy olyan program van, amely az Európai Szociális Alapból kap támogatást. A Bizottság a tárgyalás utolsó szakaszában kérte Magyarországot, hogy növelje meg ennek az operatív programnak a költségvetését az embereknek nyújtandó esély növelése érdekében. Ennek megfelelően nyújtottuk be az Új Magyarország Fejlesztési Tervet és az operatív programokat. A Társadalmi Megújulás Operatív Program egy új elemére feltétlenül felhívnám a figyelmet, különösen akkor, ha nem adott intézmények, hanem a fenntartók képviseletében vannak itt. Célszerű végignézni az aktuális akcióterveket. Az akciótervek helyettesítik a korábbi program-kiegészítő dokumentumot. Az akciótervekből lehet arra következtetni, milyen pályázati tervek vannak, milyen kiírások lesznek, ezek várhatóan milyen keretösszeggel, mikor, milyen intézményi körnek és jellemzően milyen tevékenységre íródnak ki. Az akcióterv általában két évre készül, a mostani elfogadott akcióterv még gyakorlatilag az operatív programokkal együtt látott napvilágot. Januárban történik meg ennek a felülvizsgálata és pontosítása. Azért fogalmaztam úgy, hogy általában két évre készül, mert az első két évre viszonylag részletes, azonban a következő két évre is próbál előre vetíteni, és a most elkészülő terv már a 2010-es fejlesztéseket is felvázolja. Ez egyrészt egy tervezési metodika, másrészt pedig a leendő pályázók ennek révén tudnak tájékozódni a jövőbeni folyamatokról. Az első akciótervet július 25-én fogadta el a Kormány, ez nyilvánosan hozzáférhető és megtekinthető. A következő időszakban ezen akciótervek szabják meg az induláskor rendelkezésre álló maximális keretet, és ennek megfelelően indulnak el az akciótervben szereplő egyes konstrukciók.

A szakképző intézmények képviselőinek figyelmébe ajánlom a 2-es számú prioritást, mivel a hazai kormányzati struktúrához igazodó felosztás szerint a 2-es prioritásban olyan elemek kaptak helyet, melyek jellemzően a Szociális és Munkaügyi Minisztérium tervezési és végrehajtási szándékát tükrözik – s a szakképzés e tárca felügyelete alá tartozik. Az „alkalmazkodóképesség” prioritásban található minden olyan fejlesztés, ami szakiskolákat és szakközépiskolákat érint. Jellemzően a térségi integrált szakképző központok továbbvitelében gondolkodnak.

Részletesebben beszélünk a közoktatás fejlesztését célzó önálló prioritásról, mely a 3-as prioritás. Ahogy már említettem, jelentős költségvetéssel számolunk. A végrehajtás megkezdődött az elmúlt hetekben. A tervek szerint már ebben az évben mintegy 19 milliárd forintnak megfelelő lekötést eredményez ez a prioritás. A jövő évre lényegesen nagyobb, mintegy 85 milliárd forint körüli tervezettel számolhatunk, de ezek csupán irányszámok. Javaslom a 3.1.1.; 3.1.2  kódszámok megtekintését.

A zárójelezett „k” betű a kiemelt programot jelenti. A kiemelt program a régebbi rendszerbeli központi program megfelelője. A közoktatás területén központi programot a sulinova, az Educatio és az akkori OKI végzett. A mostani kiemelt programok kedvezményezettje elsősorban az Educatio KHT, ezen kívül a létrejövő új közoktatási és felsőoktatási intézet (OFI), illetve javaslatunk szerint maga az Oktatási Hivatal is bizonyos tevékenységekben kedvezményezett lenne. Elsősorban a regionális összefogó szerep tekintetében gondoljuk ezt fontosnak.

Ezen kívül pályázati programjaink vannak, melyeket „p” betűvel jelöltünk.

Szakértőként is érinteni fogja Önöket a kiemelt program, amely a „XXI. századi közoktatás” elnevezést kapta. Igen nagy költségvetésű programról beszélünk, gyakorlatilag ez a program viszi tovább a HEFOP-os fejlesztéseket, azok eredményeit átveszi, hasznosítja, kiterjeszti, illetve a hiányosságokat pótolja. Jelentős változás, hogy a kiemelt programban kifejlesztett, kidolgozott elemek bevezetésére pályázó intézmények, mint pályázati program nyertesei. és a Educatio KHT között jogi úton is rendezett kapcsolatrendszert kell kiépítenünk. Ezt elsősorban az iskolák védelmében tesszük. Jelenleg a HEFOP-ban 361 iskolával próbáljuk lezárni a 3.1.3-as kört, ha végbemennek a változások, ezres nagyságrendben kerülnek intézmények pályázati úton bevonásra. Egy világos és tiszta feltételrendszer mellett kell dolgoznunk. Ez az első és leglényegesebb elem. Az új Educatio-s program, a „XXI. századi közoktatás”, egyfajta fejlesztés-szervezés, fejlesztés-koordinációról fog szólni. Elsősorban külső kapacitások bevonásával a legkülönbözőbb módon ezeknek az összefogását, egy rendszerbe foglalását, minőségbiztosítását, kontrollját, tehát az egésznek a menedzselését kell ellássa az Educatio. Bízunk abban, hogy ezt sikerrel meg fogja tenni. Lehetőség nyílik a 3.1.2-es program keretében arra, hogy Önök személy szerint, vagy az Önök által képviselt intézmények, cégek, szervezetek, felsőoktatási intézmények, tankönyvkiadók, pedagógiai intézetek, különböző szervezetek pályázati úton bekapcsolódjanak a munkába. Ha tehát a közoktatás területén már a korábbi időszakban bármilyen fejlesztésük, sikerük van és volt, és ezt szeretnék továbbvinni, akkor azt a 3.1.2-es - Új tartalomfejlesztések a közoktatásban - kiírandó nyílt pályázaton tehetik meg. Ezen nyílt pályázat és a kiemelt program között szerves kapcsolat fog létrejönni. Azon intézmények, akik nem feltétlenül szeretnének a fejlesztési szakaszba bekapcsolódni, hanem ezeket az eredményeket szeretnék beépíteni és alkalmazni, az ő számukra egy önálló pályázati program kerülne kialakításra, melynek elnevezése: Innovatív iskolák. Ezzel kapcsolatban sokféle zavar van, melyeket rendezni kell. A HEFOP-ban használtuk a „követő iskola” fogalmat, mely a jól kipróbált és validált oktatási programcsomagok intézményi bevezetését jelentette, teljesen önálló, különálló tevékenységként. A mostani tanévben megjelenő pályázat kapcsán mintegy ezer intézmény bekapcsolódását várjuk, körülbelül ugyanolyan feltételek mellett, mint korábban.

A 3.1.4-es pályázat aktiválásának és hivatalos meghirdetésének egy feltétele van: a megpályázható tananyagok elérhetővé válása, jegyzékbe kerülése, mely a szakctárca aktív közreműködését igényli. Célunk, hogy e pályázat keretében támogatott tevékenységek a következő nyáron elkezdődjenek, és a 2008-2009. tanévben sor kerülhessen a források felhasználására, körülbelül 1000 iskolában. Előkészületben van az Infrastruktúrális fejlesztés tartalmi támogatása pályázat, mely azon ROP-os pályázatok kapcsán együttműködési elhatározásra jutó intézményeknek szól, akik közösen adtak be beruházási pályázatot.

További pályázati lehetőségek is megjelennek: pedagógiai kultúra korszerűsítése, egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény fejlesztése, pedagógusok új szerepben című pályázat, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban című pályázat, ez utóbbi egy kiemelt program, a 3.1.8-as. Ezek jellemzően nem az iskolákat, tehát nem közvetlenül az intézményeket érintő pályázatok, hanem elsősorban regionális vagy területi szereplőket, sok esetben felsőoktatási intézményeket, pedagógiai intézeteket és más olyan szolgáltatást nyújtó szervezeteket és cégeket érintenek, akik az Önök munkáját fogják tudni segíteni. Természetesen az intézmények sem záródnak ki ez alól.

A prioritáson belül két másik nagyon fontos intézkedés van, az egyik a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, maga a prioritás is ezt a célt szolgálja, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása. Ennek keretében egy program új tanulási formák és rendszerek önálló kidolgozásával foglalkozik. Ennek létezik egy kiemelt programos része és egy pályázati része. Jelenlegi információk alapján a kiemelt programos részét a Közoktatási és Felsőoktatási Intézet fogja koordinálni, és ehhez kapcsolódó pályázatok kiírására nyílik lehetőség. Javaslatunk szerint ehhez a pályázathoz vagy ehhez a kiemelt programhoz kapcsolódóan a 3.1-eshez kapcsolódó területi együttműködések támogatására is mód nyílik.

Összességében: a közoktatási prioritásokban nagyon sok olyan tevékenység van, amely az intézmények közötti hálózatépítésről, együttműködésről szól, ezek támogathatók, de még finomítások szükségesek. A 3.3-as intézkedés dedikáltan a hátrányos helyzetűek segítését, felzárkóztatását, támogatását kell, hogy jelentse. Az a fő célkitűzésünk, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekbe jussanak el a források.

A közoktatási területen ez így működik, de ugyanilyen pályázatok vannak az egészségügyi, szociális, foglalkoztatási, egyéb területeken is, egy összehangolt technika alapján.

Az oktatási esélyegyenlőség és integráció kiemelt program szeptemberben elindult, jelen pillanatban szerződéskötési szakaszban van. A program gyakorlatilag megkezdte munkáját, fölállt a menedzsment, munkájával már segíteni fogja a leendő kiírandó pályázatok hátterét is. E prioritás alatt megjelenő valamennyi pályázatra legkésőbb 2008. márciusig lehet számítani. A 3.4-es, az egy kifejezetten hosszú-hosszú vita után került kialakításra. A migráns tanulókkal való foglalkozás még szokatlan, de ne felejtsük el, hogy egy 9 éves terminusról beszélünk, és minden Európai Uniós országban megoldást kell adni e kérdésre. A sajátos nevelési igényű tanulók integrációja, illetve a tehetséggondozás is ide került. Szeptember 30-adikával sikerült a Nemzeti Tehetséggondozó Tanácsnak összeállítani egy komoly programot, abban bízunk, ez a program el tud indulni decemberben. Maga a tanács fogja a szakmai hátterét adni, és várhatóan a Tempus Közalapítvány gondozza a gyerekeknek szóló pályázatokat is.

A TIOP esetében is van egy önálló oktatási prioritásunk. TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program), mint ahogy a neve is mutatja, infrastruktúrális fejlesztésekről szól, ez egy 170 milliárdot jelentő program. Arányaiban jól látszik, hogy amit a társadalmi infrastruktúra fejlesztésére szántunk, ott több mint az egynegyede a forrásoknak szintén a közoktatás fejlesztésére fordítódik. Maga a program javarészt – több mint 50%-ban - egészségügyi beruházásokról szól. A TIOP területén két konkrét konstrukció van. Az egyik a pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztés. Maga a pályázat várhatóan 2-3 héten belül megjelenik, és az intézmények ezen eredményesen pályázhatnak nagy számban. A másik pedig egy kiemelt program, ami elsősorban a közoktatási reformot támogató információ-gyűjtést, feldolgozást és ehhez kapcsolódó infrastruktúrális fejlesztést szolgálja. Nagyon lényeges fejlesztésekről beszélünk, abban bízunk, hogy ez is el tud indulni a 2007. évben.

A ROP-os pályázatok különböző módon kerülnek vagy kerültek már kiírásra szeptember 6-18. környékén. Régiótól függ, hogy hogyan és milyen módon indultak el a pályázatok. A regionális operatív programok esetében van egy jelentős változás a mostani, tehát az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó pályázatoknál. Nevezetesen, a közép-magyarországi régió egyfajta hátrányt szenved, a többi régió konvergencia régió révén gyakorlatilag ugyanolyan támogatást kaphat, mint az NFT I-ben, míg a közép-magyarországi régió versenyképességi régió, rövidített időszakkal, kisebb támogatási intenzitás mellett. Összességében ez természetesen inkább Pest megyét sújtja. Pest megye esetében nyilván egy nagyon jelentős és nehéz időszak következik. De ennek ellenére itt jelent meg először a közoktatási pályázat. Itt két terminus várható. Az első nyár elején indult, az értékelés most zajlik, a jövő hónapban nyilvánosságra fog kerülni, és ezzel egy időben, tehát 1-2 héten belül ebben a régióban is megjelenik a következő, második körös pályázat. Itt, ahogy mondtam rövidített pályázati időszakról van szó, tehát gyorsabban kell pályázni, 2009. végéig le kell zárnunk ezt a programot. A többi pályázat esetében jellemzően regionális döntéshozatalon múlik az, hogy milyen összeggel, milyen módon, mikor és hogyan íródnak ki a pályázatok. Nem nagyon lehet azon változtatni, ami az Európai Szociális Alapból nyert támogatásokhoz kapcsolódik. Nagyon sok egyszerűsítés megtörtént az elmúlt 1-1,5 évben. Bevezettük a számlaösszesítőt, nem kell mindent apró részletekig beküldeni, mint ahogy korábban. Ahogy az ellenőrzés erősödik, úgy a konkrét elszámolások befogadása egyszerűsödik, hiszen maga a kontroll, az más módon fog zajlani, tehát ez működőképes tud lenni. Nem egyszerű feladat sem pályázó, sem pályáztatói oldalon.

Maguk a pályázatok esetében két új technika kerül bevezetésre. Az egyik az ún. kétfordulós pályázatok. Ezek a beruházási pályázatokat érintik. Az első körben beadott pályázatok esetében nem kell olyan részletességgel kidolgozni a pályázatot és akkora költséggel, mint ahogy egyébként egyfordulós pályázat esetén. Egyfajta előszűrés van, melyet követően azok a pályázatok versenghetnek tovább, amelyeket ilyen módon támogatásra alkalmasnak vagy érdemesnek ítéltek.

Az ESZA-s programoknál bevezettünk egy új lehetőséget, amely az automatizált pályázat. Ezekben az esetekben nincs bírálat, nincs bíráló szakértő. Gyakorlatilag egy web-es felületen Önök leadják, hogy mire és hogyan szeretnének pályázni. Világosan és tisztán fogják látni, hogy a forrásokért zajló versenyben hol tudnak elhelyezkedni. Ezt elég eredményesen indítottuk el, most a vállalati belső képzési pályázatoknál. Több mint ezer szerződést olyan sebességgel tudtunk megkötni, és úgy tudtunk lezárni, ahogy eddig még soha sem. Én azt gondolom, hogy ezzel tartozott az intézményrendszer a pályázóknak. Például a most kiírandó informatikai fejlesztési pályázat ilyen típusú pályázat lesz. Ha feljelentkeznek az interneten a honlapra, meg tudják adni az adataikat a tanulókra, egyéb terveikre vonatkozóan, és kapnak egy előzetes pontszámot, melyek alapján az eredményhirdetés is meg fog történni.

Maga a szerződéskötés egy egyszerű folyamat lesz, csak ki kell nyomtatni, alá kell írni és Önök el tudják kezdeni a munkájukat. A közreműködő szervezet az Önök esetében az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága. Én azt gondolom, hogy ők felkészültek a feladatra.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és eredményes, jó pályázást kívánok mindenkinek!