Könczöl Tamás

IKT kompetenciafejlesztés és eLearning fejlesztések
az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

12 konczol t

 

kot

kot1

Az info-kommunikációs technológia (IKT) alapú kompetencia fejlesztés kiemelt szerepe már az előző Nat verzióban megjelent, mint vertikális és egyben horizontális fejlesztési terület, amely jelentősége a Nat 2007-es verziójának megjelenésével (ahol már IST-nek, vagyis információs társadalom technológia kompetenciának nevezik) úgy gondolom tovább erősödött.

kot2

Az IKT/IST kompetenciafejlesztés egyrészt megjelenik célként, mint az Informatika műveltség terület és tantárgy, ahol a fő cél az informatikai környezet készségszintű használatának elérése, másrészt ennek nyomán horizontálisan megjelenik eszközként is, amikor a különböző műveltségi területek és tantárgyak, ill. kompetencia területek alkalmazott eszközeként használjuk.

Az IKT/IST kompetenciafejlesztés leghatékonyabb eszközeit a hálózat alapú elektronikus eszközök segítségével történő tanulási formák adják, ez alatt értjük az eTanulás/eLearning eszközöket. Az eTanulás eszköztár magába foglalja az online/offline elektronikus tanulás módszertani eszközrendszerét, az ún. digitális pedagógiát, a digitális taneszközöket és azok technikai (hardver-szoftver) elemeit. A legkomplexebben ezt a területet az IKT pedagógiai program/rendszer, vagyis az IKT programcsomag fejleszti.

kot3

kot4

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az eTanulás eszközrendszer semmilyen hagyományos tanítás-tanulási módot, módszert nem akar kiváltani. Azt látom, hogy nagy az ettől való félelem a pedagógusok többségében, a kollégák többségében az eTanulás elfogadottságának egyik komoly gátja, mert sokan azt gondolják, hogy az informatikusok egy ismeretlen „csodafegyvert” akarnak rájuk kényszeríteni, ami az ő hagyományos eszközeiket és módszereiket veszélyezteti, sőt, talán azt is gondolják, hogy ennek bevezetésével rájuk nem is lesz szükség.

Én azt gondolom, hogy nekünk, akik ezzel a területtel foglalkozunk, az a fő feladatunk, hogy egy olyan szolgáltatáscsomagot, kvázi étlapot nyújtsunk át a gyakorló pedagógusok számára, amelyből ők tetszés szerint választhatnak. Nem gondoljuk, hogy bármilyen hagyományos tanítás-tanulási módot, módszert le kéne cserélni, és e helyett ún. digitális kompetencia terület valamely elemét, szolgáltatását kell beillesztenünk. Azt gondoljuk tehát, hogy a kettőnek együtt kell élnie. A tanteremben, amikor a pedagógus becsukja maga után az ajtót és elkezdődik az óra - és természetesen a felkészülésénél is - neki kell eldönteni, hogy ebből az eszközrendszerből mikor melyiket választja, mikor melyik a leghatékonyabb.

Azt gondolom, hogy ez a kis bevezető mindenképpen szükséges volt ahhoz, hogy az ezután elhangzó tartalmakat megfelelő környezetbe tudjam emelni.

A fejlesztéseink már megkezdődtek a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erőforrás Operatív Programjában, és most tervezzük az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében a komplex eTanulás rendszer továbbfejlesztését.

kot5

Befejeztük az NFT fejlesztési szakaszát, minden betervezett feladat elkészült, ennek indikátorai látszanak a következő dián.

kot6

A következőkben az ÚMFT-ben – Új Magyarország Fejlesztési Terv - tervezendő IKT/eLearning alapú fejlesztéseiről fogok beszélni, amely struktúrája a következő dián látszik.

kot7

Az ÚMFT XXI. Századi Iskola zászlóshajó projektje hivatott az OP-k közötti szinergiát biztosítani, amely alapvetően három lábra támaszkodik:

  1. TÁMOP: a Társadalmi Megújulás Operatív Program, amely az IKT fejlesztések módszertani, tartalmi és humán erőforrás fejlesztését adja;
  2. TIOP: a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, amely az IKT fejlesztések informatikai infrastruktúra fejlesztéseit adja;
  3. ROP: a Regionális Operatív Programok, amelyek főleg az épületekhez kötődő fejlesztéseit tartalmazza.

Az IKT kompetenciafejlesztés céljai az ÚMFT-ben:

kot8

kot9

Konkrét szolgáltatás és funkcionalitás fejlesztések:

  • az SDT séma és munkafolyamatok,
  • elosztott tananyagtár és keresőmodul,
  • streaming média és speciális tananyaglejátszók,
  • a kompetenciafejlesztés bevezetését, elterjesztését szolgáló web alapú adminisztrációs, kommunikációs és szakmai nyomonkövetési rendszer,
  • korcsoportra, személyre szabható felhasználói szolgáltatások,
  • a digitális taneszköz fejlesztés piaci alapú és pedagógusok, szakmai fközösségek által használt tartalomfejlesztő eszközei,
  • WEB 2.0 fejlesztési irányaihoz illeszkedő portál-szolgáltatások,
  • célcsoportok szerinti web-alapú közösségi szolgáltatások,
  • a publikációs rendszer célcsoportra, személyre és eszköz-specifikus módon történő továbbfejlesztése (aktív tábla, tablet-PC, UMPC, PDA, mLearning, ePapír, …),
  • a nemzetközi tartalom és tanulás menedzsment ajánlásokhoz, szabványokhoz történő csatlakozás módszertani és szoftveres feltételeinek kialakítása,
  • kompetencia alapú értékelő szoftver az IKT programcsomaghoz,
  • a kommunikációt és a munkaszervezést támogató modul,
  • sajátos nevelési igényű tanulók IKT alapú fejlesztési modulja,
  • SDT-Digitális Tankönyvtár szinkronizáció,
  • SDT-NDA szinkronizáció,
  • SDT-MOKKA szinkronizáció,
  • SDT-statisztikai modul fejlesztés és továbbfejlesztés.

Digitális taneszköz fejlesztések:

  • az IKT kompetenciaterület programcsomagjának továbbfejlesztése,
  • az új SDT séma alapján a meglévő digitális taneszközök tartalmi, módszertani, technológiai szempontból történő azonos szintre hozása,
  • az új séma alapján digitális taneszköz fejlesztés,
    • a programcsomagokhoz illeszkedő digitális taneszköz fejlesztés,
    • könyv, kép, térkép, hang, videó, szimuláció-gyűjtemények beszerzése,
  • a továbbképzési programok digitális taneszközeinek fejlesztése,
  • digitális „jó gyakorlatok” beszerzése, adaptálása,
  • a Digitális Tankönyvtár közismereti bővítése,
  • E-LMS-be tanulás-menedzsment alapú digitális taneszköz beszerzés, fejlesztés, tesztelés és bevezetés,
  • ePapír pilóta projekt (elektronikus tankönyvek bevezetése ePapír technológiát használó eszközök segítégével).

A módszertani és tartalmi fejlesztés mellet a ROP-okban megtörténnek az intézmény felújítások infrastrukturális fejlesztései és a TIOP keretében megtörténik az intézmények informatikai eszközökkel való ellátása is:

kot10

Az infrastrukturális fejlesztésnek nem célja, hanem szükséges eszköze a humán erőforrás fejlesztési céloknak. A kifejlesztendő tartalmak, a komplex eLearning rendszer ezekkel az infrastrukturális fejlesztésekkel válnak elérhetővé a tantermek több mint felében, amivel lehetővé válik, hogy ne csak az informatika laborban és ne csak az informatika órán történhessen meg az IKT kompetencia fejlesztése.

kot11