Dr. Polonkai Mária

A Szakértői tevékenység szekció összefoglalója

Tisztelt Konferencia! Kedves Kolléganők, Kollégák!

A szakértői szekció is népes volt, kb. 30- 35- en voltunk. Négy előadás hangzott el, az előadások három téma köré csoportosultak. Dr. Tellné Horváth Zsuzsanna és Merklné Kálvin Mária az egyenlő bánásmódról beszéltek.

Dr. Tellné Horváth Zsuzsanna bemutatta az egyébként itt a konferencián nem ismertetett Egyenlő Bánásmód Hivatalt, mégpedig abból a célból, hogy megismerjük ezt az intézményt is. Ugyanúgy törvények és rendeletek hozták létre, mint az Oktatási Hivatalt, és vannak a két Hivatalnak olyan érintkezési pontjai, olyan közös problémái, amit a két Hivatal együtt tud megoldani. Az Egyenlő Bánásmód Hivatal a hozzájuk egyéni panaszként érkező esetekkel foglalkozik, viszont, ha olyan problémát jeleznek feléjük, ami a közoktatással érintkezik, akkor ezeket az Oktatási Hivatalnak utalják, és az Oktatási Hivatal vizsgálja meg, és természetesen vonja le a következtetéseket, vagy az teszi meg az intézkedéseket. Egy példát szeretnék mondani, hogy egy kicsit közelebb hozzam Önökhöz ezt a Hivatalt. A hátrányos megkülönböztetés problémája, amit közvetett vagy közvetlen problémáként kezelhetünk. A közvetlen elkülönítés egy kicsit bonyolultabb, de a közvetettre azt hiszem, mindannyian tudunk példát mondani. Ilyen pl. a körzethatárok meghúzása, ami megkülönböztetésként hat az egyénre, vagyis úgy húzzák meg ezeket a határokat, hogy bizonyos intézményekbe nem tud bejutni a tanuló, vagy úgy írnak ki pályázatokat egyes tevékenységekre, vagy intézményekbe való bejutásra, hogy ebből bizonyos tanulókat kihagynak.

Merklné Kálvin Mária az Egyenlő Bánásmód Hivataltól érkező vizsgálatoknak a gyakorlati tapasztalatairól beszélt. Olyanokról például, amikor az a kérdés merül fel, hogy hozzájuthat- e minden tanuló bizonyos szolgáltatáshoz egy intézményben; vagy hátrányos megkülönböztetés történik- e akkor, amikor székhely és tagintézmény jön létre, de ott nem ugyanazon elvek alapján helyezik el a tanulókat.

Csajági Józsefné a sajátos nevelési igényű tanulók esélyeiről szólt. Nagyon jó áttekintést kaptunk arról a helyzetről, hogy mi jellemzi ma a közoktatást. A vitában előkerült az integráció kérdése is. Amikor az integráció előkerül, akkor általában megjelenik a szegregáció is. Megfogalmazta egy kolléga, hogy mi most nagyon sokat beszélünk az integrációról, de igazán az integráció is eljuthat a „szegregációhoz”, abban az esetben, ha a tanuló az integrált oktatásban nem kapja meg azt a támogatást a fejlődéséhez, amit szeretne, amit megkaphatna.

Szünet után a szekció a kompetenciáról beszélt, a kompetenciával foglalkozott. Gönczi Károly, az OH Észak-Alföldi Regionális Igazgatóság illetékességi területén működő Észak- Alföldi TIOK projekt- menedzsere mutatta be a pályázatot és azt a kipróbálási folyamatot, amin a TIOK-os intézmények végighaladtak az elmúlt esztendőben. A beszélgetés végén pedig nagyon szerencsésen összekapcsolódott az előbb említett sajátos nevelési igényű tanulók problémája és a kompetencia alapú oktatás.

Szeretném megköszönni mind az előadóknak, mind pedig a résztvevőknek, hogy nagyon jó hangulatú és eredményes volt a szekció.