Dr. Hadházy Tibor

Tanárképzés a Bolognai rendszerben

1. Bevezetés

A magyar felsőoktatási struktúra – és ezen belül a tanárképzés – még az ezredfordulón is duális szerkezetű volt. Ez azt jelenti, hogy a főiskolai (rövidebb képzési idejű) és az egyetemi szintű (hosszabb képzési idejű) képzés párhuzamosan volt jelen a rendszerben. Példa erre a főiskolai szintű, 3 éves mérnöki, mezőgazdasági képzés, és az 5 éves képzési idejű, egyetemi szintű mérnökképzés párhuzama.

A tanárképzés területén a zömében 4 éves, főiskolai tanárképzés mellett a tudományegyetemek 5 éves képzése is jelen volt a rendszerben. Így pl. angol nyelvet taníthatott a közoktatásban a 3 éves, főiskolai végzettséggel bíró, egyszakos angol nyelvtanár, a 4 éves képzési idejű tanítóképző főiskolát angol nyelv és irodalom műveltségterületen abszolvált tanító (a közoktatás 5-6. osztályában), a 4 éves főiskolai végzettséggel rendelkező, az angol nyelvet szakpárban elsajátító pedagógus, és az 5 éves egyetemi végzettséggel rendelkező, angol szakos tanár. Amíg az 1980- as évek végéig viszonylag jól körülhatárolhatóak voltak a közoktatásbeli alkalmazási lehetőségei a fent vázolt rendszerben végzetteknek, addig az ezt követő évtizedben a közoktatás szerkezetében és szabályozásában bekövetkezett változások oldották a viszonylag jól kitapintható határokat.

Mindezek, és Magyarország küszöbön álló Európai Uniós csatlakozása egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy országunk képviselője is aláírta Európa oktatási minisztereinek 1999. június 19-én Bolognában kelt nyilatkozatát. E nyilatkozat deklarálta egy egységes európai felsőoktatási térség létrehozásának igényét és szükségességét, amely az alábbi célkitűzésrendszer köré szerveződik:

• kétciklusú képzési rendszer (BSc/BA; MSc/MA),
• egységes nemzetközi kreditrendszer,
• hallgatói és dolgozói mobilitás biztosítása,
• azonos minőségbiztosítás.

2. A magyar Bologna-rendszerű felsőoktatási szerkezet

Az új képzési szerkezet két, talán legfontosabb jellemzője, hogy

• lineáris, kétciklusú rendszer
• a felsőfokú képzés több pontján is biztosít munkaerő-piaci kimenetet.

Az alábbi ábra jól követhető az új felsőoktatási struktúra, amely 2006-tól Magyarországon egységesen bevezetésre került (1. sz. ábra).

A „klasszikus” Bologna-rendszer három felsőoktatási tanulmányi szakaszt tartalmaz:

• alapképzés (BSc/BA), 6-8 féléves képzési idő, a belépés a középiskolai eredmények alapján történik, jelentkezni egy alapszakra lehet. Magyarországon jelenleg 150 db alapszak van akkreditálva (szemben a korábbi több mint 400-al);
• mesterképzés (MSc/MA), 2-4 féléves képzés, a belépés felvételi vizsga alapján lehetséges, az alapképzésben végzettek 1/3-a számára. Felsőfokú végzettséggel és képzettséggel, munkaerőpiaci kilépési lehetőséggel zárul;
• doktori képzés, 6 félév, belépés felvételi vizsga alapján, az alapképzésben végzettek mintegy 4 %-a számára.

A magyar bologna-rendszer sajátja, hogy a kétciklusú képzési szerkezet mellett a felsőoktatás számos képzési területén megmaradt az ún. osztatlan képzés, ilyen pl. az orvosképzés, a művészeti képzés és a pedagógusképzés területén a tanítóképzés és az óvóképzés is. E két utóbbin a képzési időt követően katedrára is állhat a végzett.

3. Tanárképzés a bolognai-rendszerben

A kétciklusú, bologna-rendszerű képzésre történő áttérés kardinális változást idézett elő a pedagógusképzés tanárképzési szegmensében. Valamely alapképzési szak (BSc/BA) sikeres elvégzése – a már említett tanító- és óvóképzés kivételével – nem jogosít a tanári mesterség gyakorlására. Ez csak a mesterképzést követően lehetséges a közismereti szakokat illetően továbbra is szakpáros formában.

A tanári pályára készülő hallgató felsőoktatási útját a 2. sz. ábrán követhetjük (2. sz. ábra):

2. sz. ábra

A tanulmányait egy alapszakon (I) megkezdő hallgatónak – ha tanári szakirányt választ – alapképzése során teljesítenie kell a pedagógiai–pszichológiai alapozás 10 kreditjét és a mesterszakon felépítendő másik szakját megalapozó (II), az ábrán *-gal jelölt 50 kreditet. Második szaknak választhatja a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében feltüntetett szakstruktúra bármely első vagy kizárólag második tanári szakképzettségként elsajátítható szakját. Ezután felvételi vizsgát tesz abban a felsőoktatási intézményben, ahol a kiválasztott I. és II. szak mesterfokon tanulható. Itt a 3. sz. ábrán feltüntetett kredit mennyiségeket kell tanulmányi idejének 2, 5 évében teljesítenie (3. sz. ábra)

Megjegyzendő, hogy a két szakterületi tanári szakképzettség 40- 40 kreditjét megengedőleg 30- 50 kredit megoszlásban is lehet teljesíteni, s a tantárgyak tartalmai gyakorlatorientáltak és a tanításmódszertant is tartalmazóak. Fontos elem a pedagógiai–pszichológiai elméletet és gyakorlatot a speciális pedagógiák felé is kinyitó 40 kreditnyi tartalom. A képzés gyakorlati félévvel zárul (30 kredit), amelyet a közoktatás valamelyik intézményében kell teljesíteni mentor- tanári irányítás mellett.

A bologna-rendszerű tanárképzés előnye, hogy

• tetszőleges szakpáros kimenet lehetséges,
• a közoktatásban igényelt, de ma még alkalmazási szinten nem realizált második tanár szakos szakképzettség megszerzését is lehetővé teszi (pl. tanterv fejlesztő tanár, tehetségfejlesztő tanár, inkluzív nevelés tanára stb.),
• megszünteti a korábbi rendszer párhuzamosságait,
• megnövelt gyakorlati képzési időt biztosít,
• alaposabb pedagógiai–pszichológiai felkészítést tesz lehetővé;

hátránya, hogy

• a két tanári szakképzettség szakterületi tartalmai asszimetrikusak, (I-II. szakpár ≡  II-I. szakpár) kreditértéküket tekintve a mai főiskolai és egyetemi szint között helyezkednek el,
• megnövelt az egységes képzési idő,
• a tanárjelölt csak képzésének legutolsó fázisában találkozik potenciális tanítványokkal.