Merklné Kálvin Mária

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság és az Oktatási Hivatal kapcsolata

34 merklne k m


Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

merr

A közoktatási hatáskörében eljáró Oktatási Hivatal a közoktatási törvény 95/A. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján végzi a hatósági ellenőrzéseket. 
Az egyenlő bánásmód elvének megtartása egyike a hivatkozott jogszabályban felsorolt ellenőrzési területeknek. Az Oktatási Hivatal az egyenlő bánásmód elvének megtartásának vizsgálata során ellenőrzi, hogy az egyes intézményekben a tanulók egyenlő mértékben vehetik-e igénybe a szolgáltatásokat, a jogszabályban előírt végzettséggel, szakképesítéssel rendelkező pedagógusok oktatják-e őket, egyformán biztosítják-e számukra a neveléshez – oktatáshoz szükséges helyiségeket, eszközöket, felszereléseket, a csoportba/osztályba soroláskor betartják-e a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
Az előadásban konkrét esetek kapcsán fogom bemutatni, természetesen név nélkül, az ellenőrzések lefolytatását, az intézkedéseinket.Az egyenlő bánásmód elvének megtartását vizsgálhatjuk hivatalból, más hatóság vagy a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa felkérésére, illetőleg egyedi bejelentés kapcsán.
merr1
A hatósági ellenőrzés legfontosabb alapelvei a jogszerűség és az egységes eljárás. A jogszerűséget az előző előadásban felsorolt jogszabályok betartása, az egységes eljárást pedig a hivatal belső szabályozása biztosítja, amely a közigazgatási eljárásjogi törvényt alapul véve készül. 
merr2
Az érintett intézmények hatósági ellenőrzését az egyes intézményre kidolgozott ellenőrzési program alapján kell lefolytatni a vizsgálat elvégzésével megbízott köztisztviselőknek. Az ellenőrzési program tartalmazza az ellenőrzési területek, a vizsgálandó tanügyi és egyéb dokumentumok, az ellenőrzést végző köztisztviselők felsorolását, az ellenőrzés időpontját.
Amennyiben az ellenőrzést előzetesen bejelentjük, értesítő levelet küldünk az intézmény vezetőjének, fenntartójának legalább öt nappal az ellenőrzés megkezdése előtt. A vizsgálatot végző köztisztviselők ellenőrzési jogosultságukat megbízólevéllel igazolják, amelyet a helyszínen bemutatnak az intézmény vezetőjének. Az ellenőrzés során felvett adatok, megállapítások egységesen kidolgozott jegyzőkönyvben kerülnek rögzítésre. A jegyzőkönyvet az ellenőrzés lezárása után az érintettek elolvashatják, az abban tett megállapításokhoz, illetőleg az eljárás lefolytatásával kapcsolatosan írásban észrevételt fűzhetnek.
merr3
Az ellenőrzés lezárását követő harminc napon belül meghozott intézkedéssel kapcsolatban az érintettek jogorvoslati lehetőséggel élhetnek, fellebbezésüket az oktatási és kulturális miniszterhez küldhetik meg.Amennyiben a vizsgálat az intézmény jogszerű működését állapítja meg, értesítő levelet küld az érintetteknek az eljárás további intézkedés nélküli lezárásáról.Amennyiben a feltárt jogsértések száma csekély vagy rövid időn belül orvosolható, határidő kijelölésével felhívjuk az intézmény vezetőjének figyelmét a jogellenes állapot megszűntetésére.Amennyiben a feltárt jogsértések száma nagy, felügyeleti bírság kiszabásáról intézkedik az Oktatási Hivatal elnöke. 
Az egyenlő bánásmód elvének megtartásának vizsgálatára is irányult az oktatási miniszter  -11/2004. (III. 24.) OM rendelete a 2004/2005. tanév rendjéről – rendelete, amely az enyhe értelmi fogyatékos tagozatot működtető általános iskolák szakmai ellenőrzését írta elő 4 statisztikai kistérségben. Az ellenőrzés során az intézmények tanügyigazgatási tevékenységét és az oktatás szakmai feltételrendszerét vizsgálták az OKÉV által felkért tanügyigazgatási szakértők. A szakmai ellenőrzés következményeképpen 6 intézményben hatósági ellenőrzést is végzett az OKÉV: azokban az intézményekben, amelyekben súlyos hiányosságokat tártak fel a szakértők.   
merr4
Az előadás kezdetén azt mondtam, hogy konkrét esetek ismertetésén keresztül (természetesen név nélkül) mutatok be néhány, az Oktatási Hivatal által eddig lefolytatott hatósági ellenőrzést. 
Az első példa kapcsán a tanulók szolgáltatásokhoz történő hozzájutása estében sérült az esélyegyenlőség. Két intézmény – az egyik önkormányzati, a másik alapítványi fenntartású - működik egy épületben, ebből a helyzetből adódóan vannak olyan helyiségek, épületrészek, amelyeket közösen használnak a tanulók. A közös használatról megállapodást kötött a két intézmény vezetője évekkel ezelőtt. Az épületben található kiszolgálóhelyiségek közül a tanári mosdó és az ebédlő a bérlő alapítványi iskola területén helyezkedik el. 2006. decemberéig az igazgatók megegyezése alapján az ebédlőt az önkormányzati iskola alsó tagozatos tanulói használták az ebédelés idején. Az alapítványi iskola tanulói egy kb. egy kilométerre lévő étterembe járnak ebédelni. A tízórai és az uzsonna  mindkét iskola tanulóinak az intézményben található ebédlőben kerül kiosztásra. 2006. decemberében az alapítványi iskola fenntartója azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy engedélyezze számára az ebédlőhöz vezető belső folyosó lezárását. Az önkormányzat hozzájárult a lezáráshoz, járdát épített az épült belő udvarán az átjárás biztosításához és kialakított egy előteret a várakozáshoz az ebédlő előtt. A kialakult helyzetet sérelmesnek találták az önkormányzati iskolába járó tanulók szülei, és a Jászsági Roma Egyesületet kérték fel, hogy ügyüket képviselje magasabb fórumokon. Az oktatási és kulturális miniszter az Oktatási Hivatalt bízta meg az egyenlő bánásmód elvének megtartására irányuló hatósági ellenőrzés lefolytatásával. A közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal az érintetteket meghallgatva, jegyzőkönyvben állapította meg, hogy valóban nagyobb nehézséget jelent az alsó tagozatos tanulóknak az udvaron keresztül megközelíteni az ebédlőt, mint korábban a belső folyosón keresztül eljutni oda, ily módon sérült az egyenlő bánásmód elve.   

merr5
 Az épület képe, ahol a két intézmény elhelyezkedik: a jobb oldali, nagyobb épületrészben az önkormányzati iskola alsó tagozata, a bal oldalon az alapítványi iskola bejárata látható:
merr6
A belső udvar, amelyen keresztül az ebédlőt megközelíthetik az önkormányzati iskola tanulói:
merr7merr8
Az egyik városban 2004-ben a fenntartó önkormányzat 17 intézményt vont össze. Az összevonást követően a nyolc székhelynek kijelölt intézményhez egy-egy (egy estben kettő) tagiskolát csatoltak. Az egyenlő Bánásmód Hatóság felkérésére az Oktatási Hivatal az érintett intézményekben a székhely és a tagiskola közötti esélyegyenlőséget vizsgálta. A vizsgálat két részből tevődött össze: az intézményi alapdokumentumokban a tervezés, szabályozás szintjén megvalósuló, továbbá a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a tanulók csoportba sorolása – különös tekintettel a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányára – során a hatályos jogszabályok betartása vonatkozásában az egyenlő bánásmód elvének betartása. 

merr9merr10

Állampolgári bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat volt a következő eset. A bejelentő sérelmesnek találta az intézmény csoportba sorolási gyakorlatát, amelynek következtében az első évfolyamon az „a” osztályban, amelyben emelt szintű informatika oktatás folyik, iskolaotthonos formában a 30 tanuló közül mindössze két tanuló hátrányos helyzetű. Az első „b” osztály – általános tanterv szerinti oktatás - 21 tanulója közül kivétel nélkül mindenki hátrányos helyzetű, ebből 7 fő halmozottan hátrányos helyzetű. 

merr11
 A hatósági ellenőrzés – előzetes bejelentés nélkül – lefolytatása során meghallgattuk az intézmény igazgatóját és az első évfolyamon nevelő-oktató munkát végző tanítónőket. Kiderült, hogy a beiratkozás során az érkezési sorrendet határozták meg a csoportba sorolás szempontjaként. Ennek értelmében, akik korábban érkezetek, azoknak lehetőségük volt bekerülni az emelt szintű informatika oktatására, amely iskolaotthonos formában működik, a később érkezőknek már csak az általános tantervű osztályban volt hely. A csoportba sorolásnál elmulasztották figyelembe venni, hogy a hátrányos helyzetű tanulók milyen arányban kerültek besorolásra a két első osztályban. Ebben az esetben felhívtuk az intézmény vezetőjének figyelmét, hogy a következő tanévi beiratkozás során változtasson az intézmény csoportba sorolási gyakorlatán, szüntesse meg a kialakult szegregációs gyakorlatot. A határozatban foglalt kötelezést az abban megjelölt határidő elteltét követően újra ellenőrizni fogjuk.Az intézményben a két első osztály tanulóiról fényképek készítettünk.
merr12merr13

Az előadásban elmondottakkal azt szerettem volna bemutatni Önöknek a konkrét esetek kapcsán, hogy az egyenlő bánásmód elvének megtartását milyen összetett, több terület kijelölésével végzett vizsgálattal tudjuk ellenőrizni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!