Csajági Józsefné

A sajátos nevelési igényű tanulók esélyei a közoktatásban

Kedves Kollégák!

Azon a képzeletbeli úton, ahol elindulunk a jelenlévő hallgatósággal, útközben megállunk, mert egy változás, átalakulás folyamatában nincs vége az útnak. A mi kis „Pistikénk” útját próbáljuk végigkövetni, ahogyan belép a régen áhított iskola kapuján: vajon milyen hatások érhetik, hogyan illeszkedik be, milyen külső segítség egyengeti az útját?

Megváltozott körülöttünk a világ, megváltoztak a gyerekek, megváltoztak az oktatással, neveléssel szembeni követelmények, változott az iskola szerepe. Ehhez a változáshoz a közoktatás szereplőinek is alkalmazkodni kell.

Kikről is beszélek, milyen is a mi kis „Pistikénk”, vajon melyik iskola kapuját lépheti át?

(SNI körébe tartozó gyermek/tanuló képekkel illusztrált felsorolása a dián)

Hogyan alakul a Sajátos Nevelési Igényű tanulók aránya?

Két csoport köré gyűjtöttem azokat az intézkedéseket, amelyek befolyásolják a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségét.

I. Törvénymódosítások az esélyek növeléséért?

Megváltozott az SNI felosztása, módosult a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény.

A Kt. 121.§(1) 29. pontja helyébe a következő lép:

„29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján

a) Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd;

b) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.”

Mi indokolja a törvényhozók szándékát?

A megyék közötti szóródás, az aránytalanság kirívó (utolsó padból program).

Változtak a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás részletszabályai:

a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálja (2007. dec. 31-ig), hogy az említett körbe tartozók küzdenek-e a megismerés és viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével vagy sem.

(A szekcióban megvitattuk, hogy a két lehetőség mit von maga után, hogyan alakul a további ellátás és milyen határidők segítik az átállást.)

A módosító törvény 3.§-a újrafogalmazta a közoktatásról szóló  törvény 30.§-ának (7) bekezdését. Az új törvényi szöveg szerint kiegészült azzal, hogy a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek és tanulók fejlesztő foglalkozásra jogosultak.

(A szekcióban bemutatott diákon szemléletesen érzékelhető a két kategória közötti különbség, továbbá az ellátás közötti különbség.)

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel és tanulókkal kapcsolatos egyéb változások:

• Függetlenül a vizsgálat eredményétől, a sajátos nevelési igényűek köréből kikerülő gyermek, tanuló után 2008. augusztus 31-ig normatív támogatás igényelhető.
• Bővült a nevelési tanácsadás feladata:
• iskolapszichológiai szolgáltatás megszervezhető;
• fejlesztő foglalkozások szakvélemény szerinti végrehajtásának ellenőrzése, segítése.

Mi volt a törvényhozók célja a módosításokkal?

 

• Segíteni a közoktatás hatékonyabb megszervezését
• Ösztönözni a kistérségi társulásokat
• Visszaszorítani a szegregációt
• Növelni a szakképzés hatékonyságát
• Ellenőrizni és jutalmazni a minőséget

Több szakmacsoport hangsúlyozza, hogy a várt hatás elmarad….

„Magyar paradoxon:

• A jogi szabályozást alig követi a közoktatás valódi, a különböző hátrányokat lefaragni képes, megfelelő színvonalú működése.
• Valamennyi tudományos eszközrendszert alkalmazó vizsgálat (lásd például az OKA referátumait a hátrányos helyzetről, korai fejlesztésről) azt jelzi, hogy a közoktatás jelenlegi működése nemhogy nem csökkenti, hanem inkább újratermeli a társadalmi esélykülönbségeket.”

Forrás: Dr. Csépe Valéria, ELTE Kognitív Pszichológiai Tanszék

Helyzetkép

• Szegregált gyógypedagógiai intézmények (EGYMI-átalakulás)
• Inkluzív többségi iskolák
• Megszüntetett tagozatok, kistérségi feladatok

SNI gyermekek, tanulók integrált nevelése, oktatása

Az EU elvárásainak megfelelő oktatáspolitika, cél a sikeres integráció.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében a társadalmi kirekesztés csökkentése kiemelt feladata lett az utóbbi évek oktatáspolitikájának. Az európai uniós állásfoglalások fokozottan hangsúlyozzák a társadalmi méretű integrációt, azt az elvet, hogy hátrányos helyzete, speciális problémái miatt semmilyen csoport vagy egyén ne legyen a társadalomban hátrányosan megkülönböztetve, valamilyen módon kirekesztve. Így napjainkban a pedagógiai munka egyik legnagyobb kihívása az integráció sikeres megvalósítása lett.

A pozitív diszkrimináció területei és formái

 

• Időtartam: egy évfolyam tananyagának elsajátítása egy tanévnél hosszabb idő alatt. /Kt. 50§, 11/1994 (VI.8.) MKM. sz. rend. 24.§(2)/
• Létszám: 2-es, és 3-as szorzóval korrigált átlaglétszám meghatározás. /Kt. 3.sz. melléklet/
• Rehabilitációs célú foglalkoztatás: az órakeret – a fogyatékosság típusától függően - a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15-50%-a. /Kt. 52.§ (6)/
• Értékelés, minősítés alóli mentesítés: szakértői javaslatra egyes tantárgyakból, tananyagrészekből - gyakorlati képzés kivételével - mentesítés az értékelés minősítés alól. /Kt. 30.§ (9)/ Nincs mérlegelési lehetőség!
• Vizsgakedvezmények: /Kt. 30.§ (9)/

Fontos kihangsúlyozni!

• A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ott fejleszthető legeredményesebben, ahol speciális nevelési igényéhez igazodó ellátását, különleges gondozását legjobban tudják biztosítani.
  /Kt. 121.§ 28 (SNI neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek)/

SNI közoktatási ellátási rendszere, az ellátás módja

Közoktatási Törvény:

19. § (7) b): A pedagógus kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

13. § (5): A szülő joga… SNI gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.

30. § (1): A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.

Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:

a) óvodában

– az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás,

1. c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén

– sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás.
(2) A sajátos nevelési igényű tanuló esetén az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás minden esetben ingyenes.

(3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele.

 

A magántanulóra, a képzési kötelezettséget teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó külön rendelkezések

120. § - szakember biztosítása

- utazási költségtérítés

A második csoportban feltétlenül beszélni kell a Nemzeti Fejlesztési Tervben megjelenő esélyegyenlőségre törekvő lehetőségekről, amelyben prioritást kap az SNI gyermek/tanuló. 

 

II.  NFT I. (2004-2006) és NFT II. (2007-2013) az esélyek növeléséért

HEFOP pályázatok

• 3.1.4 Kompetencia alapú programcsomagok –SNI

• 2.1.B–5. Új módszerek kidolgozása az idő előtti iskolaelhagyás megelőzésére és a lemorzsolódás kockázatának korai felismerésére középfokon (példaként a debreceni Dienes László Gimnázium és Egészségügyi Szakképző Iskola pilot-programját említem)
• 2.1.6. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése

 

Az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások

• A 2007/2008-as tanévtől kezdődően az általános iskolák mellett már a középiskolák és a szakiskolák is igényelhetnek támogatást a hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége megteremtésének érdekében
• Az odaítélés alapfeltétele: nem szegregálhat
• Sajátos nevelési igényű tanulók ingyenes tankönyvtámogatása
• A sajátos nevelési igényű gyerekkel foglalkozó szakemberek támogatása

400 millió forintra lehet pályázni a korábban sajátos nevelési igényűvé nyilvánított, de később ebből a körből kikerülő gyermekek ellátásával foglakozó pedagógiai szakszolgálatoknak a feladat ellátására, fejlesztésére, az utazó szakember-hálózat kialakítására. Az utazótanári ellátás keretében akár személygépkocsi vásárlásához is igényelhetnek támogatást abban az esetben, ha az intézmény által heti rendszerességgel biztosított szolgáltatás legalább öt településre terjed ki.

NFT II-ben finanszírozásra javasolt feladatok

• Szükséges a diagnosztika áldatlan helyzetének megoldása.
• A hazai SNI-szabályozás jogi és finanszírozási helyzete, intézményi háttere felülvizsgálandó.
• A jelenlegi törvényben a tartósan beteg gyerekek különleges oktatáshoz való joga alig érvényesül. Ez tárcaközi feladat-összehangolást igényel.
• A gyermekkövetési rendszer nem működik, alapvetően hiányzik a rendszerszemlélet.
• Ez különösen szembetűnő a HHH statisztikai kategóriában, ahol az esetleges környezeti ártalmak miatt a szociális, egészségügyi és SNI-típusú problémák együtt vannak jelen.
• A gyermekkövetési rendszerből hiányzik a kisgyermekkor (védőnői adatok), az óvodáskor és iskoláskor fejlődéskövető rendszere. Az érintett ellátó rendszerek között nincs érintkezés.
• Az NFT II. közoktatási és esélyegyenlőségi feladatpreferenciáinak kialakítása tárcaközi összehangolt munkát igényel. A fenti feladatok nem terhelhetők egyedül az oktatási ellátórendszerre.
• A fogyatékosságok és képességzavarok alap-, szak- és speciális ellátásának teljes rendszere felülvizsgálandó, és új világos szerkezetű, követhető intézményi rendszerré alakítandó, szervezendő.

Befejezésként Illyés Gyula szavaival búcsúzom, akihez a gyógypedagógia tudománya igen közel állt, hiszen felesége, Kozmutza Flóra gyógypedagógus, pszichológus volt:

„Nem elég a szaktudás, tán a tehetség sem,

hanem kell ide emberség is, jó jellem”

 

Illyés Gyula