Beszteri Éva

A gyermek megismerését, fejlődéskövetését segítő módszerek, eszközök gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai a TIOK intézményekben

1. Általános információk Jászberény Város Óvodai Intézményéről, és a TIOK-os pályázatról

 

1.1 Az intézmény rövid bemutatása

Intézményünk 1994-től összevontan működik. Jelenleg 11 óvodában, 35 óvodai csoportban, 803 fő gyermek nevelését - fejlesztését 71 óvodapedagógus és 42 technikai dolgozó látja el.

1.1.1. Gyermekcsoportjaink összetétele

Intézményünk populációját a magyar és a cigány etnikum adja. Ebből következően - szülői kérésre, a helyi Kisebbségi Önkormányzat egyetértésével, a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján - az etnikai kisebbség számára - külön kiegészítő nevelési programmal is rendelkezünk.

Nagy hangsúlyt fektetünk a cigány gyermekek három éves kortól történő óvodai beíratására, és ügyelünk a rendszeres óvodalátogatásukra is. Igyekszünk a hátrányok kompenzálására, és lehetőségeinkhez mérten törekszünk a cigány kultúra megismertetésére, hagyományápolására az identitástudat alakítására. E területen a gyermekek nevelése mellett feladatunknak tartjuk a szülők segítését is.

A társadalmi igényeknek megfelelően, a személyi és tárgyi feltételeket megteremtve, intézményünk felvállalta és ellátja a Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelést is.

Csoportjaink szerkezetük szerint osztottak és osztatlanok, részben osztottak - a helyi lehetőségek és a szülői igények függvényében.

1.1.2. A Helyi nevelési programunk sajátosságai

Az intézmény nevelési programja a sajátos struktúrából adódó lehetőségek kihasználásával készült. A közös nevelésfilozófia, az alapelvek, a célok és feladatok meghatározása mellett tükröződik az egyes tagóvodák helyi sajátosságaiból adódó egyéni arculat, amely színesebbé, változatosabbá teszi az intézmény egészét, és lehetőséget biztosít az óvodaválasztásra a szülőknek, gyermekeknek.

Gyermekintézmény lévén természetes, hogy az intézmény programjában kiemelt feladatként jelenik meg az egyéni sorsokkal való törődés, a családgondozás, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint az elsődleges prevencióra való törekvés.

Az intézmény tevékenységét az alábbi elvek határozzák meg:

• Viselkedési jellemzők és ismeretek alapozása, amelyek biztosítják a későbbi stabil, egészséges életvezetést, a mindenkori társadalmi elvárásokhoz történő alkalmazkodás készségét.
• Készségek és képességek alapozása, amely az információs társadalom által megkívánt személyiségjegyek alakítását segítik, többek között a kommunikációs készség fejlesztése, a gyors problémafelismerő-, a döntési- és a konfliktuskezelő képességek alapozása.
• Kiemelten kezeljük a gyermekek saját egészségükhöz és a természeti környezethez való viszonyának pozitív alakítását.

Alapelveinkhez tartozó részletes célokat, feladatokat, sikerkritériumokat a helyi nevelési program tartalmazza.

A tevékenységek szervezése többségében mikro-csoportos és egyéni formában történik, az egyes gyermek képességeinek megfelelően. Mivel a fejlődés legintenzívebb színtere a játék, ezért napirendünknek ez a legfontosabb eleme. E területen legfontosabb feladatunk, hogy olyan tevékenységeket biztosítsunk, amelyek lehetőséget adnak az érzékelés, észlelés gyakorlására. Programunk fő jellegzetessége, hogy sok időt ad a szabad játékra és a sokmozgásos tevékenységre.

Helyi nevelési programunkat legfőbb szellemi tőkénknek tartjuk, ezért hangsúlyt fektetünk ezen értékünk szinten tartására és továbbfejlesztésére, mely nagyban segíti az intézményi együttműködés hatékonyságát.

Ennek érdekében évente programbeváló elemzést tartunk a helyi igények figyelembe vételével, valamint a törvényi módosításokat nyomon követve a folyamatos fejlesztés érdekében, és elvégezzük a szükséges módosításokat.

A kiegészítések során elkészítettük az intézmény és a tagóvodák küldetésnyilatkozatát, jövőképét, módosítottuk a „szülő-, gyermek-, pedagógus együttműködésének formáit”, valamint kidolgoztunk - a gyermekek egyéni fejlettségének nyomon követésére - egy speciális mérési-, értékelési rendszert. E komplex mérési, értékelési rendszer az egyéni megismerés mellett lehetőséget nyújt a csoportok fejlődésének nyomon követésére, a pedagógusok „hozzáadott értékének” megismerésére, és igény esetén az iskolába kerülő gyermekek nyomon követésre.

1.2. TIOK és az intézmény kapcsolata

Intézményünk 2004 májusában, a HEFOP által kiírt TIOK pályázatra, mint konzorciumi tag, az Óvodai programcsomagra nyújtotta be pályázatát. Az Észak-alföldi régióban, a kisújszállási Mórizc Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium kezdeményezésére, egyetlen óvodaként pályáztunk.

1.2.1. Az ÉSZAK-ALFÖLDI TIOK konzorciumi tagjai

a) ÁLTALÁNOS ISKOLÁK:

• Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szolnok
• Bárdos Lajos Általános Iskola, Hajdúszoboszló
• Vasvári Pál Általános Iskola, Tiszavasvári
• Arany János Általános Iskola, Kisújszállás

b) KÖZÉPISKOLÁK:

• Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Püspökladány
• Hámori András Műszaki Szakközépiskola, Szakképző Intézet és Általános Iskola, Tiszafüred
• Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Kisújszállás (a konzorcium vezetője)

c) ÓVODA:

• Városi Óvodai Intézmény, Jászberény

d) MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET SZOLNOK

f) KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A pályázati kiírás azoknak az óvodáknak szólt, akik vállalkoztak arra, hogy befogadják, adaptálják, és a későbbiekben elterjesztik a kompetencia alapú nevelést.

Az óvodák „Óvodai programcsomagra” pályázhattak, amely tematikán belül az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motivációs, játékos készségfejlesztő, és az iskolába való átmenetet segítő tevékenységhez kaptak felkészítő programokat.

 

1.2.2. Mi késztette intézményünket a pályázat elkészítésére?

Helyi nevelési programunk elkészítése-, és többszöri módosítása után is úgy éreztük, hogy mindennapi munkánkban vannak még hiányosságok, többek között az óvoda-iskola átmenet kérdésének problémája. Természetesen helyi programunk tartalmazza azokat az elvárt készségeket, amelyekkel egy iskolába lépő gyermeknek rendelkeznie kell, megfogalmazásra került az óvoda-iskola közötti kapcsolattartás módja-, formája-, a visszacsatolásra való igényünk is, de valójában az iskolákkal való szoros együttműködés rendszere még kidolgozatlan.

Nagy örömmel tapasztaltuk, hogy a HEFOP által kiírt TIOK pályázat többek között e feladat megoldására is keresi a fejlesztési lehetőséget.

 

1.2.3. A fejlesztési projekt megvalósítása

IDŐTARTAMA: 25 hónap

• 2005. március 01-2007. március 31.

1.2.4. A pályázat célja az óvoda szempontjából

• A TIOK-ok a kifejlesztett programokat és módszereket az intézmények sajátosságaihoz és a helyi környezet igényeihez igazítsák, elsőként vezessék be, valamint a kipróbálás során szerzett tapasztalatokkal segítsék azok véglegesítését.
• Az óvoda - általános iskola közötti átmenet megkönnyítése a gyermekek számára.
• A kompetencia-alapú neveléssel kapcsolatos, annak színvonalát biztosító mérési és minőségfejlesztési módszerek bevezetése.
• A későbbi pályázat keretében csatlakozó intézmények felkészülésének segítése, adaptációs és befogadó tevékenységük mentorként történő irányítása.

1.2.5. A programtól várt eredmény

• Kiépítve a kompetencia-alapú oktatási anyagokat alkalmazó intézményhálózatot, tömegesen kerüljenek ki olyan fiatalok az iskolarendszerből, akiknek munkaerő-piaci esélyeik jobbak, mivel birtokában vannak az egész életen át tartó tanulás technikáinak (alapkészségek, kulcskompetenciák).

 

1.2.6. Az Óvodai programcsomag bevezetése

Az eredményes pályázatnak köszönhetően 2005 márciusától megindult a munka.

Intézményünkben a programcsomag bevezetése négy óvodai csoportban kezdődött 63 fő 5-6-7 éves korú gyermek részt vételével, nyolc óvodapedagógus és négy dajka segítségével.

A pályázatban részt vesz még egy fő szakmai vezető, egy fő projektkoordinátor, egy fő rendszergazda.

A programcsomag bevezetését kiegészíti a dolgozók továbbképzési lehetősége. 16 képzésből lehet választani, amelyek akkreditáltak és ingyenesek.

Intézményünkből eddig tizenhat fő vett részt változásmenedzsment-, projektmenedzsmet-, csoportvezetés módszertana-, kommunikációs ismeretek-, konfliktuskezelés módszertana-, horizontális tanulás képzéseken.

A felkészítés keretében rendszeres konzorciumi találkozókon vesznek részt az érintettek Kisújszálláson, illetve heti egy alkalommal a nyolc óvodapedagógus belső team-munkában egyezteti az elmúlt hét tapasztalatait, valamint a következő hét feladatait.

2. A kompetencia alapú óvodai programcsomag

2.1. Az óvodai programcsomag fejlesztési területei

• Első terület: az óvoda- iskola átmenet
• Második terület: inkluzív pedagógia, differenciálás, integráció
• Harmadik terület: játék, érzelmi- és erkölcsi nevelés.

2.2. Mi indokolta a négy terület kidolgozását a szerzők szerint?

• „Az óvoda-iskola átmenet, az integráció, az érzelmi és erkölcsi nevelés kérdéskörei az óvodapedagógiában kidolgozatlan területek, az ONAP csupán iránymutatást ad arra, hogy milyen képeségekkel, készségekkel rendelkezzen a gyermek az iskolába lépéskor.
• Nem tisztázott a társadalmi változások következtében kialakult helyzet. Példaként említhetjük a családok helyzetét, elvárásaikat az intézményekkel szemben.
• Nem megoldott a pedagógusok képzése. Ez utóbbi fontos eleme a pedagógiai, a pszichológiai és az orvostudomány által mért ismeretek eredménye.
• A tudományos háttér, a pedagógiai tapasztalatok ismeretében szükséges a szakirodalom bővítése, valamint a pedagógusok által használható eszközrendszer kidolgozása.
• Biztosítani kell az intézmények részére a megfelelő személyi feltételeket, a törvény ugyanis a segítő személyzet alkalmazását az önkormányzati óvodák esetében a fenntartóra hárítja.
• Az óvoda és az iskola nem egymásra épül, tagolttá válik, noha ez folyamat a gyermek életében, és a kettő egymást követi.
• Időszerű és indokolt a játék témakörének újragondolása. Az aktuális „divatos” óvodákra háruló feladatok előtérbe helyezése által sajnos a legfontosabb szempont, a szabad játék háttérbe szorul, pedig ez a gyermeki élet fő tevékenysége: a gyermek pszichikus funkcióinak változásai a játék fejlődésével függnek össze.
• Egyre több olyan gyermek jár óvodába, akit meg kell tanítani játszani, mert otthon nincs rá alkalma.
• Az iskolában a tevékenység a tanulás. Aki nem tanul meg, illetve nem tud játszani, később tanulási nehézségekkel is szembe kell néznie. A jó iskola is játszva tanítja a gyermeket, cselekvésre, tapasztalatokra építi a tanulást, figyelembe véve életkori sajátosságait, érdeklődését.”

 

2.3. A programcsomag fogalma, típusai az óvodai nevelésben

„A programcsomag egy adott céllal létrejövő nevelési folyamat megvalósítási folyamatát szolgáló teljes eszközrendszer. A különféle eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is.”

2.3.1. A programcsomag összetevői

• szakmai koncepció
• komplex fejlesztési terv
• pedagógiai koncepció
• pedagógiai mérés és értékelés rendszere – azaz a gyermekek fejlődésének nyomon követése
• a programcsomag alkalmazására felkészítő, akkreditált továbbképzés programja
• a programcsomag alkalmazását segítő szoolgáltatási és karbantartási rendszer.

2.3.2. A fejlesztést meghatározó elvek

• Az ONAP irányelvei
• A magyar nemzeti kultúrát, a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményei, az óvodai hagyományok, jól bevált programok
• A fejlődéslélektan tudományos megállapításai, általa az óvodáskorú gyermek jellemzői.
• Az utóbbi évek törvénybe iktatott és alkalmazott újításai, az a tény, hogy a pedagógusok ezt most tanulják:
• minőségirányítás, programmérés, értékelő rendszer,
• a program folyamatos felülvizsgálata és fejlesztése
• integrált nevelés.
• A játék, tanulás, az érzelmek, a nyelv meghatáropzó szerepe.
• Az iskolába kerülés fejlettségi szintjei.

2.3.3. A programcsomag általános alapelemei, a komplex fejlesztés területei

• A nevelési területek kidolgozása követi az óvodai nevelés hagyományait, azaz gyermekcentrikus, játékközpontú, cselekvésbe ágyazott tanulási technikákat alkalmazó.
• Minden modul elnevezése mesei elemekből áll.

A fő cím:

Aki nem hiszi járjon utána…

Az  egyes részterületek is mesei elemek alapján kapják nevüket. Mivel négy téma köré rendeződik a komplex fejlesztési terv, ezért négy fogalom megnevezése indokolt.

Ezek: levegő, víz, tűz, föld.

A hagyományos tervezéstől eltérően, nem az ünnepkörökre és az évszakok szerinti lebontásra épül, hanem az alábbiak szerint tagolódik.

• Levegő: július, augusztus, szeptember,
• Tűz: október, november, december,
• Víz: január, február, március,
• Föld: április, május, június.

2.3.4. Óvoda – iskola átmenet

A programcsomag tartalmazza az óvoda – iskola átmenet pedagógiai koncepció tervezetét.

Ebben a fejezetben, a bevezetőben rövid történeti áttekintés található.

Az átmenetek kidolgozásából megismerhető a bemeneti szabályozás, a nevelési folyamatszabályozás, valamint a kimeneti szabályozás.

A kimeneti szabályozás tartalmazza az iskolába lépés lélektanát, az érettség értelmezését-, összetevőit, az iskolára alkalmassá-, késszé tételt, illetve bemutatja a jövő iskoláját.

 

2.4. Dr. Bakonyi Anna rendszere a kompetencia alapú óvodai program-csomagban az óvodás korú gyermekek mérése - értékelése

A rendszer négy nagy területet mér. Mind a négy fő terület - és azon belül az egyes részterületek – vizsgálata két egymástól, de sokszor egymást kiegészítő típusra bomlik

• megfigyelési szempontok: az óvónő tapasztalatai, jegyzeti alapján,
• kérdések, beszélgetés, feladatok, cselekedtetés: a gyerekek játékai, tanulási tevékenysége és egyéb cselekedetei alapján, főként spontán, időnként céllal szervezett helyzetben.

 

Mérési-értékelési területek

Szociális képességek

• Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret.
• Társas magatartás, közösségi szokások, együttműködési képesség.
• Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás.
• Érzelmek, motivációk, beállítódás.
• Akarati tényezők.

Értelmi képességek

Gondolkodási műveletek

• Fogalomismeret, tájékozottság
• Összehasonlítás, megkülönböztetés
• Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis
• Konkretizálás, általánosítás
• Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria

Pszichikus funkciók működése

• Koncentráció, feladattartás, figyelem, érdeklődés, emlékezet, képzelet, problémamegoldó képesség

Verbális képességek

Nyelvhasználat

• Összefüggő, folyamatos beszéd
• A beszéd tisztasága
• Nyelvhelyesség

Verbális kommunikáció

• Beszédértés
• Nyelvi kifejezőkészség

Testi képességek

Nagymozgások

• Mozgáskoordináció, motoros képességek
• Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén

Finommozgások

• Ábrázoló tevékenység (rajzolás, festés, mintázás, kézimunkázás)
• Ábrázolás a mindennapi életben (játék, barkácsolás, díszítés)

• Az egyes kategóriák között találhatók átfedések, hasonló vagy nem feltétlenül odaillőnek értelmezhető ötletek, hiszen a valóságban a részterületek, az egyes pszichikus funkciók nem válnak élesen el egymástól. Ezért a nyomon-követést nem szabad görcsösen végezni.
• Az értékelési-mérési rendszereknek is meg kell teremteni az egyéni arculatot, a sajátos feldolgozási módokat.
• A spontán bejegyzések beilleszthetőek az egyes kategóriákba, ezzel a gyermekről alkotott élményanyag gyarapodhat.
• A napló a mérés, az értékelés egyik eszköze.
• A rendszer folyamatos mérést kíván meg, pontosabban azt kívánja, hogy ne kampányszerűen mérjünk, mintegy bizonyos időközönként letudva azt.
• Minden területet meg kell ismerni, azaz mérni és értékelni. Nem lehet kiemelni az egészből, pl. csak az értelmi képességeket vagy csak a beszédkészséget stb.
• Mindent mérni kell, de hangsúlyozni szükséges, hogy sohasem szabad egyszerre mindent mérni.
• A folyamatosság nem csak azt jelenti, hogy többször, hanem azt is, hogy apró részletekben egyszerre csak egy pici területet célozzunk meg. (Ha ez nem így lenne, akkor a gyerekcsoport egészét állandóan kiemelnénk a szokásos tevékenységeiből, és nem tudná a maga természetes, gyermeki életét élni, hanem ránk, illetve a kitűzött feladatra kellene koncentrálnia.)
• A gyűjtemény figyelembe veszi a személyiségfejlődés legfontosabb komponenseit.
• A megfigyelési szempontokat bármikor felhasználhatjuk, a nap bármely szakában, akár pici cédulákra fel-felírogatva az észrevételeket.
• A cél, hogy minél több ismeretet kapjunk a gyerekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből merítve.
• A folyamatos megismerés, másképpen kifejezve a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés talaját, azt a bázist, ahonnan folytathatjuk további teendőinket.
• E gyűjteményben vannak könnyebb és nehezebb játékok („feladatok”). Nem kell, és nem is szabad mindenkivel mindegyiket elvégeztetni. Pontosan ez az, ami az óvónő gyerekismeretén, pedagógiai kulturáltságán múlik. Mindezekért fontos a regisztrálás.
• A dokumentáció felhasználható
• önmagunk számára, hogy biztonsággal készülhessünk további tervekkel, tennivalókkal,
• szülők számára jelentős információhordozó. (A családdal való együttműködés igazán nem formális, nem külsődleges megoldása az, ha a szülő leírva is láthatja gyermeke pillanatnyi állapotát, tudatosan követheti fejlődésének változásait.).
• A rendszer (példatár, ötlethalmaz) nem standard és nem is kíván az lenni.
• Bárhonnan, bármilyen állapotról el lehet indulni, mindenki fejleszthető valahonnan valameddig.
• A rendszer nem használható fejlesztési programként, a benne lévő anyag nem prevenciós feladatok tára.
• Alkalmas viszont mind a felzárkóztatásra, mind a tehetséggondozásra, hiszen a megismert szint további lehetőségeiből indul ki.
• Maga a rendszer is csak egy kiindulás, hiszen az ötletek, a példák kifogyhatatlanok, a tárház variálható.
• Az intézményi, és ezen belül az óvónői önállóság, szabadság éppen abból áll, hogy gyerekhez illesztett eszközöket sajátosan alkalmazza.
• Az ötletek egy része már megjelent más, hasonló témával foglalkozó irodalmakban. Azok jellege inkább a prevenciót célozták meg, és más struktúrát hordoznak.

3. A TIOK-os értékelési – mérési rendszer illesztése a jászberényi Városi Óvodai Intézmény helyi gyakorlatához

A Dr. Bakonyi Anna által kidolgozott mérési-értékelési rendszer jól illeszthető intézményünk sajátos mérési-értékelési rendszeréhez, mivel helyi nevelési programunk arculatának megfelelően azokat a területeket, amelyeket a kompetencia alapú rendszer kínál, mi is beépítettük a megfigyelendő területek közé.

3.1. Képességfejlesztés fajtái és a fejlődésük nyomon követése az intézményben

• szociális (társadalmi beilleszkedés, személyközi kapcsolatok)
• motoros (összes mozgásos tevékenység)
• kognitív (emlékezet, észlelés, figyelem, logikai műveletek, problémamegoldás)
• kommunikációs (beszédértés, beszédészlelés, szókincs, befolyásolási képesség, metakommunikáció)
• kreatív (művészeti tevékenységek egyik formája, zenei és vizuális nevelés)
• orientációs (térbeli-, időbeli tájékozódás, társadalomba való beilleszkedés elősegítője)

 

3.2. Pedagógus kompetenciák szükségessége az intézményben

• szakmai alázat (nem kell a legokosabbnak lenni)
• rendszerszemlélet (összefüggések meglátása)
• tervszerű gondolkodás és cselekvés
• döntéshozói képesség (problémák vizsgálata, megoldása)
• kommunikációs készség
• vezetői készség (közös célok irányába terelni a csoportot)
• önmenedzselési képesség (összeszedettség, az idővel való gazdálkodás)
• egyensúly (értelem és érzelem, mozgás és nyugalom, szabadság és kötöttség, rugalmasság és következetesség)

3.3. A jászberényi Városi Óvodai intézmény pedagógiai mérése - értékelése

3.3.1. Cél

• a mérés általi adatgyűjtéssel világosan körülhatárolt értékelési szempontok feltárása,
• a nevelőtestület mozgósítása, érdekeltté tétele a közös értékelési folyamatba történő bekapcsolódása,
• információk feltárásának biztosítása, amely által elindulnak a javítási folyamatok.

 

3.3.2. A gyermek megismerését segítő eszközök

• anamnézis – óvodába lépéskor, önkéntes családlátogatás alkalmával,
• szociometria – évente kétszer,
• dys-es szűrések – szükség esetén, gyógypedagógussal,
• csoport- és egyéni fejlettség nyomon követése
• eljárásrend szerint,
• folyamatos megfigyelésen alapuló,
• tudatos szempontrendszerre épített adatgyűjtés,
• mutatók és becslési skála alkalmazásával az adatok számszerűsítése.

3.3.3. A csoport és az egyes gyermek egyéni fejlődésének nyomon követésére mérési és értékelési rendszere a jászberényi intézményben

 

3.3.3.1. A csoport előrehaladásának értékelése

Cél: A nevelés folyamatát nyomon követve a csoportok szokás- és szabályrendjének megfigyelése, mérése, elemzése, értékelése, a kapott eredmények alapján továbbfejlesztés.

A csoport előrehaladásának figyelemmel kísérésével az óvodapedagógusok munkájának - „hozzáadott értékének” meghatározása

Célérték/sikerkritérium: A csoportnaplóban – évente, csoportra – tervezett sikerkritériumok optimális megvalósulása, a csoportok egyenletes ütemű fejlődése.

 

Csoport neveltségi szint mérése, értékelése

A csoport és a gyermekek harmonikus egyensúlyban történő fejlődése, a nevelés hatékonysága párhuzamosan kerül mérésre, értékelésre, figyelembe véve az esetlegesen felmerülő hangsúlybeli eltolódás hátrányos hatását.

A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások írásban rögzített dokumentumai jelentik a mérés, értékelés alapjait. A terv rugalmasan kezelhető, nem megmásíthatatlan.

Év végén az óvodapedagógusok értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésüknek alakulásáról. Az összegzett tapasztalatokra, valamint az éves mérési eredményekre épül a következő év nevelési - fejlesztési tervezése.

Az óvodapedagógusi munka hatékonyságát a csoport egészének neveltségi szintje mutatja, amelyhez csoportonként tényfeltáró elemzés is társul. A csoporton belüli neveltségi szint személyes megfigyelésen alapul, amely a csoportban dolgozó két óvónő munkájának megfigyelésére, valamint az egyéni összegző mérés eredményeire épül.

E tapasztalatok összegzése alapján történik az objektív értékelés, amely a további fejlesztés meghatározója.

 

3.3.3.2. A gyermekek értékelése

Cél: A nevelőtestület meghatározza az értékelés egységes követelményrendszerét. A reális és szakmailag megalapozott értékelés a problémák időben történő felismerését szolgálják és az azok megoldására való törekvést.

A szülők folyamatos, egyéni tájékoztatást kapnak a gyermekek előmeneteléről.

Célérték/sikerkritérium: Az egyes gyermek képességeinek 100%-os ismerete. A szülők és az iskola 95%-os elégedettsége.

 

A gyermekek fejlődésének mérése, értékelése

A mérést az értékelés eszközének tekintjük.

Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. Ehhez elengedhetetlen a fejlődési szakaszok nyomon követése, mérése, elemzése értékelése és a további fejlesztési menet meghatározása.

Kiemelt jelentőségű a gyermekek megfigyelése, a spontán és irányított szempontok alapján szerzett információk rögzítése.

A konkrét mérés elvégzéséhez összeállítottuk a mérési területeket, melyeket az intézmény nevelőtestülete határozott meg. A mérés területeihez hozzárendeltük azokat a szempontokat, melyeknek a jellemzőire kíváncsiak vagyunk, valamint kidolgoztuk azt a becslési skálát, amely által a mérést regisztráljuk.

• Mérési területek - 9 - (egészséges életmód, érzelmi nevelés-szocializáció, akarati tulajdonságok, anyanyelv, játék, mozgás, motoros képességek, pszichikus funkciók /érzékelés – észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás).
• Szempontok – minden területhez hat-hat szempont tartozik.
• Becslési skála – a szempontokhoz nullától – négyig becslési skála segítségével rögzítjük, és tárunk fel adatokat a mérhetőség szempontjából.

Ennek lényege, hogy a megfigyelés során nemcsak magát az eredményt írjuk le, hanem értékítéletet mondunk a megfigyelt jelenségről, az előzetesen elfogadott skálán történő elhelyezés útján.

Az elkészített táblázatokba évente egyszer (májusban) történik - illetve közvetlen az óvodába lépést követően történik a diagnosztikus mérés-, az intézmény által felállított mérési skála szerint a számjegyekkel történő rögzítés.

A számok felhasználásával tudunk csoportátlagot-, százalékot, szóródást, stb. számítani, valamint nyomon tudjuk követni a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését a különböző nevelési területeken.

A rendelkezésre álló adatok további elemzés céljára és ok-feltárásra is hasznosíthatók.

 

A mérés során keletkező dokumentumok felhasználása

Az óvodapedagógus számára	Szülő számára
A kapott eredmények alapján egyénre lehet tervezni. Az eredmények újabb mérések adataival bizonyítják a változásokat.	Információhordozó. A szülő leírva látja gyermeke pillanatnyi állapotát, mely fontos az együttműködés szempontjából, valamint ezt a szülő kiegészítheti javaslataival, még eredményesebbé téve a gyermek fejlesztését. Ez a tájékoztatás az együttműködés gerincét képezi.

Mindezen tevékenység közben nem felejthetjük el, hogy a „...gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak,”.

A folyamatos nyomon-követhetőség pszichológiai oldaláról történő megközelítésünk értelmében két kifejezést tartunk szem előtt.

Koegzisztencia	Heterokrómia
A jól fejlődő és a kevésbé jól fejlődő jegyek együtt vannak jelen a személyiségben	A különböző képességek nem egyszerre és nem egyenletesen fejlődnek.

Úgy gondolom, hogy a leírtak bizonyítják, hogy intézményünkben jól illeszthető a helyi nevelési programhoz a kompetencia alapú óvodai programcsomag, mind a fejlesztési területeken, mind a gyermekek megismerése, fejlődésének nyomon követése során.

„A pedagógus király lehet a gyerek birodalmában,
ha nemcsak törvényeket talál ki,
hanem figyelembe veszi a gyermek törvényeit is.”
(Ancsel Éva)