Mandák Csaba

Általános iskolai fejlesztési tevékenység

„Általános iskolai fejlesztő tevékenység”, ezzel foglalkozunk naponta. Nevezhetjük nevelésnek, vagy mondhatjuk azt is, hogy ez maga a pedagógia. Ami miatt mégis van létjogosultsága ennek a kifejezésnek, az a tevékenység tudatossága. Az, hogy pontosan tudjuk (felszólító módban), hogy kit, mire, hogyan fejlesszünk. Hogy tudjuk (!), kit miben kell támogatnunk, erősítenünk.

Az a rendszer, amit iskolánk az elmúlt tíz évben kialakított, erre törekszik. Folyamatosan változik, változtatjuk, de egyre többet profitálunk belőle. Szeretném hangsúlyozni, hogy önkormányzati fenntartású iskola vagyunk, tehát amit mi bevezettünk, azt „elvileg” más is megteheti… Persze nem hallgathatom el, hogy nyilvánvalóan nagy előny, hogy a főváros egyik legnépesebb kerületében működünk. A nagy létszám, az önálló gazdálkodás nagyobb „játékteret” biztosít.

Pedagógiai alapelveink

Iskolánk pedagógiai működése során arra törekszik, hogy minél több gyermeket és fiatalt segítsen ahhoz, hogy megismerje és kiművelje képességeit, kiteljesíthesse önmagát. Úgy alakítjuk helyi nevelési rendszerünket, hogy az iskola az adott környezetben képes legyen teljesíteni személyiségfejlesztő, műveltségátadó, s társadalompolitikai feladatait. Személyiségfejlesztő munkánk központi kategóriája az etikusan és hatékonyan cselekedni, helytállni képes, kulturált személyiség.

Iskolánk szerkezetét és nevelési-oktatási eljárásait úgy alakítjuk, hogy a diákok minél többféle tevékenységben, s minél hosszabb ideig próbálhassák ki magukat, ismerhessék és szerethessék meg a tudás megszerzésének útjait, világos követelmények mentén gazdagodjon a világról és önmagukról való tudásuk. Külön programokkal segítjük a tanulási nehézségek leküzdését, támogatást adunk az elmaradások pótlása érdekében, ösztönözzük az egyéni utak kipróbálását, a tehetség fejlesztését, a teljesítőképességnek megfelelő irányok megtalálását. Mindez azt is szolgálja, hogy csökkentsük az iskola szelekciós szerepét, s ennek helyébe a fejlesztő támogatás, a téves utak korrigálásának megoldásai lépjenek. A tanulás élménye és képessége alapozhatja meg az egész életen át tartó tanulás követelményét. A gyerek számunkra teljes személyiség. Az iskolai éveket nem egyszerűen felkészítési időszaknak, valamiféle előkészítő életszakasznak tartjuk, hanem a gyerekvilág sokszínű, meghatározó színterének.

Iskolaszervezés

Az alapozó szakasz három évét egy egységnek tekintjük. Az iskolai továbbhaladáshoz szükséges tudást az egyes gyerekeknek a periódus egésze során kell elérniük. Amelyik tanulónál elkerülhetetlen, gondos mérlegelés után az alapozó szakasz egy évvel történő meghosszabbítását a 2. év végén javasoljuk.

Az 1–3. évfolyamon osztálytanító páros foglalkozik a gyerekekkel. Feladatuk: az osztály életének szervezése, irányítása egész napos munkarendben, iskolaotthonos formában, naponta 8-tól 16³⁰-ig. Az óvodából az iskolába lépő gyermekek, a kisiskolások széleskörű fejlesztésére egész napos foglalkoztatási keretek között van esély. Az iskolaotthon nemcsak a képességfejlesztés színtere, hanem a családi nevelés beszűkült szerepkörét – legalább néhány tekintetben – helyettesíteni képes oktató-nevelő szervezeti forma. Az iskolaotthonban a két tanító – a tantárgyakat, a fejlesztési és közösségformálási feladatokat egymás között megosztva – irányítja a napi munkát. Ez a szervezeti forma amellett, hogy jobban megfelel az óvodából az iskolába való fokozatos átmenet speciális feladatainak, egy gazdaságosabb, rugalmasabb időbeosztás kialakítását teszi lehetővé. A tanulás, a mozgás, a játék aránya, napon belüli ritmusa leginkább megfelel a gyerekek igényeinek. A tanítók teljesebb képet kapnak tanítványaik személyiségéről, képességeiről, mivel rendszeresen foglalkozhatnak velük kötetlen játék és szabadidős tevékenységek során is. Az iskolaotthon teret ad a nyugodt, családias és biztonságos légkör megteremtéséhez.

Az óvodából az iskolába való átmenet, a fokozatosság érdekében sajátos idő- és tevékenységszervezési megoldásokat alkalmazunk. A rendelkezésre álló egésznapi órakeretet rugalmasan bontjuk 30–35 perces tanórákra, foglalkozásokra. Így a tanulóknak látszólag több tanórájuk van, ám ezek időtartama 45 percre átszámítva semmivel sem több a törvényi kereteknél. Biztosítjuk az egyéni ütemhez jobban igazodó tanulási ritmust. A napirend megteremti a tanulás–mozgás–játék kívánatos arányát. Már az első osztálytól lehetőséget teremtünk a későbbi szabad választáson alapuló foglalkozások megismerésére, a „szabadsáv” keretében.

Szabadsáv

Készség- és képességfejlesztés, értékek, értékrend, helyes életvezetés kialakítása, a személyes képességekbe vetett hit erősítése, együttműködés fejlesztése, belső motiváció kialakítása az ismeretszerzéshez.

A kínált tevékenységek:

• kézművesség;
• néptánc;
• ének-zene;
• zörgéstől a ritmusig;
• dráma.

A szabadsávban párhuzamosan folyó foglalkozásokat évenként állítjuk össze, idegen nyelvi és ének-zenei előkészítők, fejlesztő foglalkozások (drámajáték, báb, mozgáskoordinációt fejlesztő foglalkozás, diszlexia-prevenció) koordinálásával, illetve a tanító által végzett korrepetálással. A foglalkozások kb. háromhavonta, forgórendszerben változnak a csoportoknál, hogy a gyermekek minél többféle tevékenységben kipróbálhassák magukat. A csoportok meghatározott időnként bemutatkoznak a szülőknek és a gyerekeknek. A szabadsáv teljes tanévben az 1–3. évfolyamon működik.

A mozgunk-játszunk típusú foglalkozások a mindennapos testnevelésnek biztosítanak időkeretet. A játékszabályok megismerése, elismerése, megtartása és a felszabadult, választható testedzési formák kiegészítik a jól ismert testnevelési órákat, egyúttal lehetőséget teremtenek a délelőtti regenerálódásra, levegőzésre is. Ilyen foglalkozások:

• foci suli;
• labdás előkészítő;
• kreatív gyermektánc.

Óraszervezés az 1–3. évfolyamon

              7⁴⁵   –        8⁰⁰         reggeli

              8²⁰   –        8⁵⁵         1. tanóra

              9⁰⁵   –        9⁴⁰         2. tanóra

              9⁵⁰   –      10²⁵         3. tanóra

            10³⁵   –      11¹⁵         Mozgunk-játszunk

            11²⁵   –      12⁰⁵         SÁV

            12²⁰   –      12⁵⁵         ebéd

            13⁰⁵   –      13⁴⁰         4. tanóra

            13⁴⁵   –      14⁴⁰         udvar

            14⁵⁵   –      15²⁰         5. tanóra

                                             uzsonna

            15⁵⁰   –      16³⁰         szabadidő

Szuperszabadsáv

Évindító program első évfolyamon, külön órarend, sajátos idő- és tevékenységszervezés szerint. Alapvető célja az óvodából az iskolába való átmenet segítése. Az ismerkedés, a megismerés időszaka. Az új csoportba tartozás érzésének kialakítása. Beszélgetések, mese, játék – a szóbeliség a fő tevékenység. Az iskolakezdéstől számítva 5 héten át tart. A fejlesztőpedagógusok és a pszichológus méréseket, vizsgálatokat végez. A csoportos méréseket a gyengén teljesítőkkel újra elvégezzük, kisebb csoportban. Akik itt is az átlagon alul teljesítenek, azokkal az iskolapszichológus egyénileg is megismétli a teszteket. A foglalkozások egy részét művésztanárok tartják, az osztálytanítóknak módjuk nyílik a megfigyelésre. A megfigyelésekről – minden egyes gyerekről külön-külön – összegzést készítenek, ami jó alapot ad a differenciált osztálytermi munkához és az egyéni fejlesztésekhez egyaránt. Októberre megtörténik a szuperszabadsáv tapasztalatainak értékelése a tanítók, a napközis tanítók és a sávban foglalkozást tartó kollégák részvételével. Az óraszervezésben a szuperszabadsáv, a szabadsáv időkeretében zajlik. Az első öt hét foglalkozásait erősítjük meg a mérések, a megfigyelések, a vizsgálatok elvégzése érdekében.

A gyerekek egy része nevelési tanácsadó vagy szakértői bizottság által kibocsátott szakvéleménnyel érkezik hozzánk. Az ezekben a szakvéleményekben előírt egyéni fejlesztéseket fejlesztő pedagógusaink saját órakeretükön belül, a szabadsáv időszakában, illetve délután biztosítják.

Ugyancsak külön fejlesztést biztosítunk azoknak a gyerekeknek, akiket a szuperszabadsáv mérései, megfigyelései, vizsgálatai alapján a fejlesztők egyéni fejlesztésre javasolnak. A szuperszabadsávot egy „minikonferenciával” zárjuk, az összes érintett osztálytanító, fejlesztő, sávban tanító kolléga, iskolapszichológus részvételével. Itt véglegesítjük az egyéni fejlesztésben részesülők névsorát.

A szakvéleménnyel érkező gyerekek, valamint a saját méréseink alapján külön fejlesztést igénylő gyerekeken kívül az osztályfőnökök, szaktanárok javaslata alapján kerülhetnek be gyerekek a külön fejlesztést kapók csapatába.

A 4. évfolyam sajátos feladata az első három évben elsajátított ismeretek megszilárdítása, rendszerezése, felkészítés az 5–8. évfolyam nagyobb önállóságot, indirektebb vezetést jelentő időszakára, az alapkészségek esetleges hiányainak pótlására. Kiemelt tantárgyközi feladat a szövegértés, a kommunikációs képesség, a gondolkodás, a társas kapcsolatok, az együttműködés fejlesztése.

Az 5. évfolyamba lépés zökkenőmentessége érdekében szorgalmazzuk, hogy a – pillanatnyi lehetőségeinkhez mérten – negyedik évfolyamon már tanítsanak a leendő osztályfőnökök, s az 5–6. osztályban az alsós osztályfőnök vigye tovább az osztályát.

Mentor-rendszer

A gyerekek és a felnőttek kölcsönös választásán alapuló rendszer. Mentor lehet az intézmény bármely felnőtt dolgozója. A mentorok kiválasztásának folyamatát minden évben, az éves munkaprogramban szabályozzuk. Egy mentorhoz legfeljebb 4-5 gyerek tartozhat, ezzel lehetővé téve a napi kapcsolattartást, a személyes elbeszélgetéseket. Javasolt alkalmazási területei:

• a magántanulók esetében,
• az iskola 5–8. évfolyamán, személyes, családi, illetve egyéb problémák miatt fokozottan hátrányos, a perifériára szoruló gyerekek esetében.

Patrónus-rendszer

A gyerekek és a felnőttek kölcsönös választásán alapuló rendszer az iskola 9–13. évfolyamán. A patrónusok az osztályfőnök helyébe lépnek, ellátják feladatát, sőt azon túlmenően kísérik figyelemmel patronáltjaik iskolai pályafutását, életvezetését. Kiemelt feladat a családokkal való közvetlen kapcsolattartás. Patrónus az adott osztályban tanító pedagógus lehet. A patrónusok kiválasztásának folyamatát minden évben, az éves munkaprogramban szabályozzuk. Egy patrónushoz legfeljebb 6-7 diák tartozhat, ezzel lehetővé téve a napi kapcsolattartást, a személyes elbeszélgetéseket.

Javasolt alkalmazási területei:

• 11–12 évfolyamtól, nagy létszámú, illetve magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő osztályok esetén.

Összegzés

Az iskola közel 700 tanulója közül 109 vesz részt önálló fejlesztő órákon:

• Az 1–4. évfolyamból 65 fő. 54-en az alapozó szakaszból, 11-en a negyedik évfolyamról.
• Az 5–6. évfolyamról 25 fő.
• A 7–8. évfolyamról 16 fő.
• A gimnáziumból 3 fő. Ők csak szóbeli érettségit tesznek.

A tantárgyfelosztásban szereplő 60 fejlesztő foglalkozást egyéni (1–3 fő), illetve kis csoportban (5–6 fő) két fő-, és egy félállású fejlesztőpedagógus tartja. Az iskolaotthonban tanító tanítókat arra ösztönözzük, hogy lehetőség szerint fejlesztőpedagógia szakirányon tanuljanak tovább.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre több olyan gyerek kerül be az intézménybe, aki valamilyen fokú tanulási hátránnyal küzd, illetve sajátos nevelési igényű. Egyre többször fordul elő, hogy valamelyik felsőbb évfolyamba (ilyen a három csak szóban érettségiző gimnazistánk is) íratnak be hozzánk a szülők ilyen gyerekeket.

Évről-évre próbáljuk még megalapozottabbá tenni a szűrőrendszert. Ennek eredménye a – jogszabályok alapján jogosan járó – 60 fejlesztő óra, és két és fél fejlesztői státusz. Ezekért tulajdonképpen nem kell újra és újra „megvívni” a fenntartó önkormányzattal, hiszen a Nevelési Tanácsadó, és a Szakértői Bizottság által kibocsátott szakvélemények mellett saját szűrőrendszerünk megalapozott és dokumentált adatai biztosítják létjogosultságukat.