Gábor Dezső

A kistérségi intézkedési terv tervezési módszertana

1. Az oktatási feladatok ellátásának lehetősége az összefogáson alapuló többcélú kistérségi társuláson belül

• Problémák és gondolatok (1)
  • Az önkormányzatok szakmailag is nehezen birkóznak meg az oktatási intézmények fenntartásával.
  • Csak kevés településen működik oktatási bizottság.
  • Eddig a közoktatás ellátási körzetek felállításával, az irányítás terén részben biztosította a szakmaiságot.
  • A többcélú kistérségi társulás továbbképzési rendszere nagyon jól kihasználható.

• Problémák és gondolatok (2)
  • Az önkormányzatok magatartása különböző az intézményeikkel szemben: van település, ahol az önkormányzat csökkenteni igyekszik az iskolák költségvetését, más önkormányzat minden kérését igyekszik teljesíteni az iskolának.
  • A kis létszámú tantestület a távlatilag gondolkodó igazgatókat arra készteti, hogy ösztönözze a pedagógusok többirányú felkészültségét, és segítse a további képzésüket, diplomaszerzésüket.

2. A tervezés szerepe és jelentősége a többcélú kistérségi társulásban

• A tervezés szerepe és jelentősége a többcélú kistérségi társulásban (1)
  • 1996-ban a közoktatási törvény módosítása írta elő a feladatellátási, az intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet, vagyis röviden a fejlesztési tervet.
  • A közoktatási törvény 1999. évi módosításának 85. §-a egy új, (4) bekezdéssel egészült ki, melynek értelmében a kettő vagy annál több közoktatási intézményt fenntartó önkormányzatoknak feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet, vagyis önkormányzati intézkedési tervet kellett készíteni.
  • 2003. évi törvénymódosítás annyiban változtatta meg a bekezdést, hogy minden helyi önkormányzat számára kötelezővé tette az intézkedési terv elkészítését, amelynek határideje 2004. január 31. volt.
• A tervezés szerepe és jelentősége a többcélú kistérségi társulásban (2)
  • Az önkormányzati intézkedési tervnek és a megyei fejlesztési tervnek kettős kapcsolata van, mely egy folyamatos egymásra épültség és kölcsönhatás:
    • az intézkedési terv a jelenleg érvényben lévő fejlesztési terv figyelembevételével készült,
    • a megyei szintű tervező munkának messzemenően figyelembe kell vennie a települési intézkedési terveket.
  • A tervezés szerepe és jelentősége a többcélú kistérségi társulásban (3)
    • Az intézkedési terv elkészítésének a kötelezettségével a települési szint, mint önálló tervezési szint jelenik meg a szabályozásban.
    • Az intézkedési terv elfogadásához mindenképpen szükséges beszerezni a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését, a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben (közoktatási törvény 85. § (4) bekezdés).
  • A tervezés szerepe és jelentősége a többcélú kistérségi társulásban (4)
    • A helyi önkormányzat az elkészített intézkedési tervet legalább kétévente értékeli, felülvizsgálja. A közoktatási törvény 103. § (2) bekezdés a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak.
    • 2004. december 1-je óta a közoktatási törvény 89/A. § (5) bekezdése értelmében a többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra – a törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint – önálló intézkedési tervet készít.
  • A tervezés szerepe és jelentősége a többcélú kistérségi társulásban (5)
    • A kistérségi közoktatási szolgáltatásoknak már a tervezés fázisában illeszkedniük kell a létező megyei és helyi önkormányzati szintű közép- és hosszú távú tervezéshez.
    • A közoktatási törvény által előírt megyei fejlesztési tervek és a települési önkormányzati intézkedési tervek között megjeleníthető a kistérségi közoktatási fejlesztési terv szintje is.
  • A tervezés szerepe és jelentősége a többcélú kistérségi társulásban (6)
    • Az intézkedési tervet három évre kell elkészíteni úgy, hogy minden év június 15-ig az előző év értékelésével, illetve az új fejlesztési irányok meghatározásával egy dinamikus tervezési rendszer valósuljon meg.
    • Az intézkedési terv elkészítésének a kötelezettségével a kistérségi szint, tehát mint önálló tervezési szint jelenik meg a szabályozásban.

3. A közoktatás jellemzői

• Óvodai ellátás
  • Több településen a fenntartók az intézmények összevonásával az óvodákat többcélú közoktatási intézmények részeivé alakították, vagy összevont intézményként működtetik. A szervezeti átalakításoknak főként gazdaságossági, takarékossági okai vannak.
  • A települések óvodáinak tárgyi feltételeiben jelentős eltérések tapasztalhatók. A biztonságos, korszerű, egészséges feltételeket nyújtó épületek mellett megtalálhatók a nem óvoda céljára épült, elavult, korszerűtlen intézmények is.
• Általános iskolai ellátás
  • Néhány településen többcélú közös igazgatású intézmények jöttek létre az óvoda és az általános iskola szervezeti összevonásával, de a tanulólétszám helyenként 20–35%-os csökkenését nem követték csoportösszevonások, létszámcsökkentések, nem bővültek a társulásban szervezett ellátások.
  • A gyermeklétszám csökkenése és a finanszírozási nehézségek ellenére több kistelepülés megőrizte általános iskoláját (legalább az 1–4. évfolyamot).
• Középiskolai ellátás
  • Megyei fenntartású.
  • Települési fenntartású (általában kistérségek központjában).
• Pedagógiai szakszolgálat
  • A megyei szakszolgálatok végzik alapfeladatként.
    • Cél: kistérségi szintre helyezés.

4. Javaslatok a kistérségi közoktatási társulás funkcióira, feladataira

• Javaslatok a kistérségi közoktatási társulás funkcióira, feladataira (1)
  • Kedvező adottságú intézményekre épített társulások kialakítása.
  • Fejlesztési programok kidolgozása.
  • Költségelemzés készítése a kritikus finanszírozást viselő települések számára.
  • Alapfokú művészetoktatás kistérségi megszervezése igényfelmérés alapján.
  • Iskolabusz-pályázat, közlekedési támogatás közös kezdeményezése.
• Javaslatok a kistérségi közoktatási társulás funkcióira, feladataira (2)
  • Kistérségi pedagógiai szakszolgálat.
  • Hiányszakosok alkalmazásának kooperációja.
  • Kistérségi közoktatásügyi referens alkalmazása.
  • Közösségek alakítása és működtetése.
  • Tanulmányi versenyek, seregszemlék, diákpályázatok stb. meghirdetése.
• Javaslatok a kistérségi közoktatási társulás funkcióira, feladataira (3)
  • Összehangolt térségi pedagógusképzés, -továbbképzés.
  • Közös mérés-értékelés több intézmény mérés-értékelési rendszerének összehangolásával {mérés-értékelési rendszergazda}.
  • Koordinált forrásmenedzsment révén kistérségi projektek vállalása.
  • Többcélú intézmények alakítása.

5. Közoktatási kistérségi intézkedési terv axiómái

• Az óvodák maradjanak a településeken.
• Az alsó tagozat maradjon a településen. (Ha kell összevont osztályok, szakszerű pedagógiai módszertan alkalmazásával.)
• Ha szükséges, akkor intézményfenntartói társulások (tagóvodák, tagiskolák).
• Iskolabuszok üzemeltetése.
• Modellek alkalmazása.

6. Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése

• Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (1)
  A kistérségi közszolgáltatás tervezése feltételezi, hogy történjen rendszeres és rendszerezett információgyűjtés:
  • az (ellátó) intézmények kapacitásairól,
  • a szervezeti formákról,
  • az igénybe vevők területi megoszlásáról.
• Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (2)
  • Helyzetelemzés.
  • Stratégia.
  • Ütemterv.
  • Eszközrendszer.
  • Közoktatási kistérségi intézkedési terv megvalósítását szolgáló kapcsolatrendszer.
  • A közoktatási kistérségi intézkedési terv megvalósítását szabályzó helyi határozatok.
• Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (3)
  • A többcélú kistérségi társulás megalakulása (hivatkozás a társulási megállapodásra – határozatszám).
  • A többcélú kistérségi társulás alapadatai.
  • A többcélú kistérségi társulás által vállalt közoktatási feladatok (mit, kinek és mely intézmények).

7. Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése

• Helyzetelemzés
  • Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (4.1)
    • A kistérség földrajzi elhelyezkedése.
    • A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete.
    • Demográfiai tendenciák a kistérségben.
    • A közoktatási feladatellátás jellemzői a kistérségben:
      • Óvodai ellátás.
      • Általános iskolai ellátás.
      • Szakiskolai ellátás.
      • Középiskolai ellátás.
    • Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (4.2)
      • Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás.
      • Alapfokú művészetoktatás helyzete.
      • Diákotthon és kollégiumi ellátás.
      • Pedagógiai szakszolgáltatások.
      • Pedagógiai szakmai szolgáltatások.
      • Felnőttoktatás és -képzés.
      • Helyettesítési rendszer.
    • Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (4.3)
      • Közoktatási épületállomány állapotfelmérése.
      • Iskolabusz-hálózat felmérése.
      • A többcélú kistérségi társulások közoktatási infrastrukturális feltételei.
      • A többcélú kistérségi társulások belső szakmai vizsgálata.
      • Nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények a kistérségben.
    • Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (4.4)
      • SWOT-analízis
        • Feltárni a kistérség erősségeit, azaz a működésnek azokat az összetevőit, amelyeket magas színvonalon tud nyújtani, illetve gyengeségeit (azokat a területeket, amelyek nem kielégítően fejlődtek).
        • Számba venni a kistérség lehetőségeit és veszélyeit (buktatóit).

8. A közoktatás területén megfogalmazott szervezési, fejlesztési célok a kistérségben

• A mutatók (indikátorok) határozzák meg a célok eléréséhez szükséges teljesítés elvárt minőségét.
• Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (5)
  • Az egyes települések szerepe a térségi feladatellátásban.
  • Fejlesztési lehetőségek.
  • Közoktatási feladatok a kistérségben.
  • A kistérség feladatellátása (kihasználtság mutatói).
  • A kistérség önként vállalt feladatai.

9. Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (6)

• A munkaszervezetnek biztosítania kell:
  • az előkészítő,
  • a végrehajtó tevékenység mellett
  • a személyi kapacitást is, amely képes a stratégiai gondolkodásra, az egész térség menedzselésére.
  • Célszerűnek az látszik, ha kistérségi szinten önállóan működő menedzsment alakul ki.
    • Az eddigi tapasztalatok alapján a Kht. formában működő, ügynökség típusú szervezet tűnik a legjobb megoldásnak.

10. A többcélú kistérségi társulás feladatkörébe tartozó oktatási és nevelési tevékenység ellátásához szükséges munkaszervezeti forma:

• Közoktatási kistérségi programmenedzser (1)
  • A többcélú kistérségi társulási tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtatása.
  • A megfogalmazott célok hatékony megvalósítása.
  • A munkavégzéshez szükséges előirányzatok kezelése, egyéb bevételek realizálása.
  • Ingatlan- és vagyongazdálkodás.
  • Az igények és érdekek összehangolása.
  • Felnőttoktatás és -képzés.
• Közoktatási kistérségi programmenedzser (2)
  • Kapcsolatépítés, kapcsolattartás (NFT, társulási tanács bizottságaival, illetve a 2004. évi CVII. tv. 2.§. (1) bekezdésben felsorolt közszolgáltatások referenseivel).
  • Beruházások, átszervezések előkészítése, lebonyolítása.
  • Munkaerőpiaci igények összehangolása.
  • Pályázatok írása, megvalósítása, innováció.
  • Munka-és személyzeti ügyek.
  • Jogi normák teljesítése.
• Közoktatási kistérségi gazdasági menedzser (1)
  • A tanulók eljuttatása az oktatási intézményekbe (iskolabusz üzemeltetés).
  • Beruházások kivitelezése, intézmények (óvoda, ált. isk., középfokú isk.) karbantartása, felújítása, dologi kiadásainak kezelése.
  • Intézmények más célú felhasználására javaslat, illetve hasznosítás, vagy üzemeltetés.
• Közoktatási kistérségi gazdasági menedzser (2)
  • Közbeszerzés.
  • Infrastrukturális feltételek – informatikai felszereltség – biztosítása.
  • A tárgyi feltételekről (taneszközjegyzék) gondoskodás.
  • Technikai dolgozók irányítása.
  • Étkeztetés.
  • Mikrotérségek működtetése.
• Közoktatási kistérségi szakmai menedzser (1)
  • Koordinálja és ellenőrzi a megbízott programgazdák, szakértők munkáját.
  • Eleget tesz beszámolási és tájékoztatási kötelezettségének.
  • Előkészíti az oktatási nevelési intézmények pedagógiai programjának, helyi tantervének és szabályzatainak fenntartói jóváhagyását.
  • Előkészíti az intézmények létesítésére, átszervezésére, profilváltására, megszüntetésére vonatkozó fenntartói döntést, az eljárás során beszerzi a szükséges dokumentumokat.
• Közoktatási kistérségi szakmai menedzser (2)
  • Előkészíti a kistérségi fenntartású közoktatási intézmények magasabb vezetői állásának betöltésére vonatkozó pályázatot, lefolytatja a pályázati eljárást, előkészíti a társulási tanácsi döntést.
  • Munkája során folyamatosan kapcsolatot tart a polgármesteri hivatal társosztályaival, szükség szerint egyeztetéseket kezdeményez.
• Közoktatási kistérségi szakmai menedzser (3)
  • A kistérség feladatkörébe tartozó közoktatási, tanügyigazgatási, szakmai szolgáltatási, szakszolgálati tevékenységgel összefüggően irányítja, ellenőrzi, illetve koordinálja az intézmények szakmai feladatellátását.
  • A kistérség feladatkörébe nem tartozó közoktatási tevékenységgel összefüggően koordinálja, ellenőrzi a megyei fenntartású közoktatási intézmények szakmai feladatellátását.
• Közoktatási kistérségi szakmai menedzser (4)
  • Kialakítja és működteti a pedagógusok kistérségi állandó helyettesítési rendszerét.
  • Közreműködik a kistérségi foglalkoztatási feladatok, felnőttképzés és szakképzés összehangolásában a kistérség önkormányzatai, a megyei munkaügyi tanács és a megyei munkaügyi központ között.
  • Közreműködik a kistérségi közoktatási információs rendszer működtetésében.

11. Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (7)

• A közoktatási kistérségi intézkedési terv feladatainak ütemezése, eredményességi mutatói (2005–2007)
• Kistérségi pedagógiai innováció.

12. A közoktatási kistérségi intézkedési terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer

• Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (8.1)
  • A Társulás vagy az intézményfenntartó társulások keretében működtetett közoktatási intézményekhez kapcsolódó fejlesztések.
  • A pedagógiai szakszolgálati feladat ellátásához kapcsolódó fejlesztések.
  • A közoktatási feladatok megszervezéséhez kapcsolódó szakmai feladatok, valamint a feladatok ellátásához kapcsolódó igazgatási feladatok működési kiadásainak tervezése.
• Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (8.2)
  • A közoktatási feladatok ellátásával kapcsolatosan felmerülő működési kiadások tervezése.
  • A közoktatás kistérségi ügyintézését biztosító ügyfélszolgálati iroda létrehozása, és a működést biztosító eszközök biztosítása.
  • A társulás által fenntartott intézmények kistérségi munkaszervezet integrálásával kapcsolatban felmerülő fejlesztésekhez szükséges eszközök.

13. Közoktatási kistérségi intézkedési terv elkészítése (9.1)

• Kistérségi kapcsolatrendszer.
• A kapcsolatok hatásrendszere.

14. A cél elérésének egyik útja: a kommunikáció

• A kommunikáció egyik eredménye:
  • A kistelepüléses szerkezetű régiók fenntartói részére a közoktatási rendszer hatékonyságának, eredményességének érdekében okos kompromisszumokra, együttműködésre van szükség.

15. A „kistérségi társulási” forma biztosíthatja:

• a megfelelő minőségű pedagógiai szakszolgáltatást;
• a szak- és tanügyigazgatási szolgáltatást;
• a már működő társulások szakmai fejlődését;
• a minőségi fejlődést;
• a stabilabb és folyamatosabb működést;
• az anyagi biztonságot;
• a rugalmasabb és hatékonyabb irányítást;
• a pályázati lehetőségeket.

16. Melyek ennek az együttműködésnek az előnyei? (1)

• A kistelepüléseken dolgozó pedagógusok szakmai munkaközösségeinek újjászervezése, működtetése.
• A pedagógusok továbbképzéseinek kistérségi szintű megszervezése az igényeknek megfelelően.
• A pedagógiai szakszolgáltatások közel telepítése az igénybe vevő szülőkhöz, gyerekekhez.

17. Melyek ennek az együttműködésnek az előnyei? (2)

• Jelenleg kevés a tanügyigazgatáshoz értő szakember a kistelepüléseken.
• Térségi–megyei szintű információs rendszer működtetése a kistérségi központok segítségével.
• Jól segítik a központilag elhatározott minőségbiztosítási, mérési, ellenőrzési, értékelési feladatok szakszerű elvégzését.

18. Melyek ennek az együttműködésnek az előnyei? (3)

• Stabilabb és folyamatosabb működést tud biztosítani.
• Az önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás önállóan pályázhat egyéb forrásokra.

19. Melyek ennek az együttműködésnek az előnyei? (4)

• Magasabb színvonalon végezhető a szakszolgálati és szakmai szolgáltatás.
• A közös szolgáltatások társuláson kívüli kiajánlása és végzése plusz bevételi lehetőség lehet.