Szalay Sándor

A tankönyvvé nyilvánítás értékelési szempontjai

Kedves Kollégák!

A tankönyvek és a digitális tananyagok minősítésével, a minősítés során felmerülő szakértői munkával kapcsolatos kérdések megvitatására gyűltünk össze. A szekció első részében foglalkozunk a „hagyományos” kiadványokkal, majd áttérünk a digitális világban megjelenő kérdésekre.

Foglaljuk először csokorba a jelenlegi helyzetre vonatkozó jogszabályokat!

• 1993. évi 79. törvény
  • A közoktatásra vonatkozó törvény több ponton szab korlátokat a tankönyvekre vonatkozóan is, de most a 19. § (2) bekezdését emelem ki, amely részben megköti a pedagógus tankönyvválasztási szabadságát, hiszen kimondja, hogy csak olyat választhat, amely mindenkinek biztosítható. Természetesen nem a kínálattal szokott baj lenni, hanem a vásárlás fedezetével, hiszen gondolnunk kell az ingyenes ellátásban részesítendők tankönyveinek fedezetéül szolgáló keretek szűkösségére is.
  • A tartalmi kérdésekre vonatkozóan a 122. § (4) bekezdésében leírtakra kell különös hangsúlyt fektetnünk, hiszen az itt leírtaknak meg nem felelő kiadványok nem kaphatnak jóváhagyást.
  • Ugyancsak e törvényben találunk kapaszkodót a különböző (alapfokú művészeti oktatás, alternatív intézmények stb.) speciális esetek kezelésére.
• 2001. évi 37. törvény
  • A tankönyvpiac rendjének szabályozására hivatott törvényt az iskolai tankönyvellátás szempontjából akkor szoktuk emlegetni, amikor a tankönyvjegyzéken nem szereplő kiadványok megrendelésére vonatkozó szabályokat keressük, hiszen a támogatottak esetében azt is meg kell vizsgálni, hogy a megrendelés az előírások szerint történt-e, különben jogosulatlan felhasználás vádja fenyeget bennünket.
  • Az eljárásrend szereplőinek meghatározásában támaszkodhatunk még e törvényre.
• 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet
  • A jóváhagyási eljárás szempontjából e rendelet adja meg a legtöbb részkérdésre a választ. Rögzíti az eljárásrend részleteit, illetve pontosítja a vizsgálati szempontokat.
• 31/2004 (XI. 13.) OM rendelet
  • A jóváhagyási eljárásban felkért szakértőket elsősorban az e rendeletben meghatározottak szerint összeállított szakértői névjegyzékről kell kiválasztani. A későbbiekben a rendeletben szereplő „Tankönyv és taneszköz” szakértői területen kizárólag azokat a pedagógusokat szeretnénk nyilvántartani, akik e területre vonatkozó speciális készségüket és képességüket legalább egy akkreditált tanfolyam sikeres elvégzésével is bizonyították, illetve rendszeresen közreműködnek a tankönyvvé nyilvánítás szakértői feladatainak ellátásában.

A szakértői munkát is meghatározó jogszabályok sokasága, illetve a változások gyakorisága, továbbá a gyakorlat adta tapasztalatok elengedhetetlenné tették, hogy a tankönyvvé nyilvánítás területén működő szakértők ismereteinek folyamatos karbantartására is gondoljunk. Ennek következtében két újdonság bevezetéséről adhatok számot:

• akkreditált továbbképzés (30 óra)
• szakértői kézikönyv.

Sajnos mindkét dolog annyira új, hogy még csupán a döntés született meg róla, de a tartalmának kialakítása folyamatban van. A továbbiakban tehát a jelenlegi állapot vázolására, aktuális dilemmáink megosztására vállalkozom, illetve segítségemre lesz ebben két általam felkért szakértő kollégánk, Bartha Júlia és Gecsei Edit is. Ők a kézikönyv egy-egy fejezetére vonatkozó részkérdések felvezetésében, megvitatásában tudnak nálam pontosabb válaszokat adni a felmerülő kérdésekre.

Szakértői kézikönyv

Felépítése

• előszó
• bevezető tanulmány (Fischerné Dárdai Ágnes)
  • a tankönyvértékelés tudományos alapjairól, módszereiről, elméleti hátteréről szóló írásban segítjük kollégáink ráhangolódását a munkára, illetve adunk támpontokat az esetleges elméleti problémák megoldási módszereinek megtalálásához;
• tudományos szakértői szempontok értelmezése (Gecsei Edit)
• pedagógiai szakértői szempontok értelmezése (Bartha Júlia)
• technológiai szakértői szempontok értelmezése
  • az egyes fejezetekben azon kapaszkodók, cövekek leírását tervezzük – az egyes értékelési szempontok szerint csoportosítva – megadni, amelyek a szakértő számára segítséget adnak az értékeléskor;
  • a kézikönyv a speciális esetekre (sajátos képzési igényű tanulók, nemzeti/etnikai kisebbséghez tartozók képzése stb.) is választ próbál adni, így ilyen irányú megjegyzések, követelmények is megjelennek.

A kiadványban a mindenkor érvényben lévő értékelési szempontokat, a belőlük összeállított értékelőlapok egyes kérdéseihez kapcsolódó normákat szeretnénk felállítani, azaz legalább azt meghatározni, hogy mikor felel meg valami egy szempontnak, illetve mikor nem. A köztes állapotba („inkább megfelelő”, „inkább nem megfelelő”) tartozó minősítések megítélése már a szakértő egyéni mérlegelésén fog múlni.

A kiadvány kizárólag digitális formában – az Interneten, illetve a továbbképzések segédanyagaként CD-n – fog megjelenni.

A pedagógiai értékelés szempontjai

Az elmúlt hetekben számos forrásból hallhattuk mindannyian, hogy milyen felhangokat kapott egy-egy kutatási eredmény nyilvánosságra került tartalma, milyen általánosító ítéletek születtek egy-egy nyilatkozatból kiragadott gondolat alapján.

Az Oktatási Minisztérium illetékesei megkértek, hogy ismertessem Önökkel azokat az elképzeléseket, amelyek a közeljövőben elkezdődő szakmai egyeztetések alapjául szolgálhatnak. Természetesen egyikünk sem gondolja, hogy a rendelet, illetve annak értékelési szempontokat rögzítő része önmagában kedvező irányba mozdítja el a tankönyvszerzők és -fejlesztők tevékenységét, de mindenképpen elősegíti azt.

Mindannyian azt gondoljuk, hogy a tankönyv egy eszköz, amely – jó esetben – megfelelő segítséget biztosít az értelmes tanuláshoz/tanításhoz. Látjuk, hogy a tanulással kapcsolatos kutatási eredmények meglehetősen lassan, rendkívül szűk körben jelennek meg a tankönyvekben, ezáltal a napi pedagógiai gyakorlatban. Természetes célunk, hogy a jóváhagyott tankönyvek körében a lehető legkisebbre csökkentsük annak esélyét, hogy olyan kiadvány is átmegy a szűrőn, amelynek tanulhatóságával, érthetőségével alapvető problémák vannak.

Reményeink szerint a szakmai egyeztetést (vitát) követő rendeletmódosítás kedvező fogadtatásra talál a tankönyvek fejlesztői és felhasználói körében egyaránt, de azt mindenképpen el akarjuk kerülni, hogy egy esetleges ellenérzés ellenállást, azaz szándékunkkal éppen ellentétes hatást váltson ki.

Állítsuk egymás mellé a jelenlegi, illetve a tervezett szempontsor elemeit!

A változás célja a megközelítési mód váltása. Talán nagyobb hangsúlyt kap az új rendszerben, hogy a tanuló szemszögéből közelítsünk a kérdéshez. Nagyobb súlyt helyezzünk az ismeretek alkalmazására, a tanulási, gondolkodási képességek fejlesztésére, a személyiség nevelésére.

Egyes értékelési szempontokhoz számszerű normák hozzárendelésére kerülhet sor, hogy a megfelelőségre vonatkozó döntéseknek legyenek egyértelmű határai.

Az előbbi táblázat azokat a főbb csoportokat jelenítette meg, amelyek az értékelés során a nézőpontot határozták meg. A kvantitatív normák pedig már azokat az alkérdéseket jelzik, amelyekben jelenlegi tudásunk szerint felállíthatók a jelzett határértékek, de legalább vitatkozni lehet/érdemes róla.

Kvantitatív normák

• A kiadvány kellően szemlélteti és/vagy magyarázza a tananyagot
  • valamennyi tantárgy esetén legalább egy (funkcionálisan megfelelő) kép vagy ábra jusson egy tankönyvi oldalra
• A kiadvány nyelvezete megfelel-e a tanulók fejlettségi szintjének
  • 150 karakternél hosszabb mondatok aránya felülről legyen korlátos
  • 5–35%, évfolyamokhoz kapcsolva
• A kiadvány a szakszavakat, az idegen szavakat értelmezi, magyarázza
  • az adott tudományterület által használt szakszavak mondatonkénti sűrűsége legyen felülről korlátos
  • 0,4–0,8 szó/mondat, évfolyamokhoz kötötten
• A kiadvány ábra- és képanyaga szemléletes, segíti a szöveges információ megértését
  • a kérdésekkel, feladatokkal ellátott grafikai elemek aránya 25–30% legyen
• A kiadvány ábra- és képanyaga illusztrálja és/vagy új információkkal egészíti ki a szöveget
  • az illusztrációk pedagógiai funkcióval rendelkezzenek (érdeklődés felkeltése, rendszerezés, összehasonlítás, összefüggések, folyamatok szemléltetése stb.)
  • arányuk érje el a 60%-ot
• A kiadvány alkalmas a követelményekben előírt készségek és képességek fejlesztésére
  • az elmélyítést, az alkalmazást és problémamegoldást segítő kérdések, feladatok aránya érje el a 60%-ot.

További változtatási javaslatok

A jelenlegi jogszabály nem írja elő kötelezően a kiadványok tantervi kapcsolódását olyan pontossággal, hogy abból a pedagógiai módszer, a tartalmi teljesség, a követelményeknek való megfelelőség megítélhető lenne. Az új értékelésnél már lehetőség lenne az alábbi kérdések megválaszolására is:

• milyen mértékben egyezik a tanterv(ek) és a könyv követelményrendszere;
• összhangban áll-e a könyvben feldolgozott tananyag mennyisége a tanterv által biztosított időkerettel.

Kedves Kollégák!

Az értékelés pedagógiai szempontja az elképzelésünk szerint független a minősítendő termék hordozójától (érvényesíthetőnek kell lennie nyomtatott kiadványra is és digitális tananyagra is, tehát gondolkodásunkban az is kapjon szerepet, hogy ennek a célnak megfeleljenek elvárásaink.

Az ismertetett elképzelések még csupán a szakmai vitát előkészítő állapotot tükrözik, tehát senki ne gondolja, hogy holnaptól eszerint zajlik az értékelés, de örömmel veszem megjegyzéseiket, észrevételeiket, ellenvetéseiket