Dr. Bessenyei Zoltánné

A számítógép, mint esélyteremtő eszköz a kistérségi iskolákban

(285)Bessenyeiné szekció

Bevezető gondolatok

Szeretném röviden bemutatni, hogy a forrói ÁMK Gárdonyi Géza Általános és Művészeti Alapiskolában mit teszünk annak érdekében, hogy tanulóink eséllyel induljanak a különböző iskolafokozatok, majd a munka világa felé.

Engedjenek meg néhány bevezető gondolatot arról, hogy hol, kikkel és hogyan dolgozunk. A forrói ÁMK, az Általános Iskola, a Művelődési Ház és a községi Közművelődési Könyvtár integrációjával jött létre, majd 2000-től az alapfokú művészeti alapiskola tanszakaival lett teljessé.

A Gárdonyi Géza Általános és Művészeti Alapiskola a község egyetlen iskolája 1–8. évfolyamon 298 tanulóval és 27 pedagógussal; önálló, önkormányzati fenntartású iskolaként működik.

Művészeti Alapiskolánk a következő tanszakokkal működik:

  • Zene tanszak (zongora, klarinét és furulya)
  • Színjáték tanszak
  • Festészet tanszak
  • Tánc tanszakunkon néptánc és társastánc oktatása folyik.

Tanulóink 78%-a nagy lelkesedéssel vesz részt a művészeti alapiskola foglalkozásain.

Kistérségünk jellemzői

Intézményünk Borsod-Abaúj-Zemplén megye abaúji részén, a Hernád völgyében fekszik. A 3-as főút által kettészelt település viszonylag jó infrastruktúrával rendelkezik: gáz-, szennyvízhálózat, telefon, kábeltévé, benzinkút, autószerviz, tejfeldolgozó üzemel. Ugyanakkor az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség feszültségforrásként van jelen. A létminimum szintjén, vagy alatta élő családoknak önerőből kevés esélyük van a felzárkózásra. A közelmúltban elkészített térségi-gazdasági-népességi analízis kifejezetten elszegényedő és veszélyeztetett térséggé minősíti lakóhelyünket.

A térség egészére jellemző a nagyfokú elvándorlás, az elöregedés és az elszegényedés, valamint a munkanélküliség. Szociális elemként említeni kell a térség népességarányának eltolódását a cigány lakosság irányába. Körükben a munkanélküliség meghaladja a 85%-ot. Iskolánk tanulóinak is több mint 2/3-a cigány származású.

E térség szerény gazdasági és gazdálkodási, még szerényebb szociális körülményei között élő tanulók a neveltjeink. Az egyébként is nehéz sorsú gyerekek a munka világában sem tudják megállni a helyüket, sőt helyzetük egyre csak kilátástalanabbá válhat, ha nem biztosítjuk számukra legalább a lehetőséget a fejlődésre.

Számítógéppel segített oktatás

Tudjuk, hogy az általános iskolában szerzett ismeretek döntően meghatározzák a gyermekek érdeklődési körét, ambícióit és képességeit. Erre építve az ismeretszerzés örömét és motivációját kívántuk erősíteni a számítástechnika segítségével. Bízunk abban, hogy érdeklődésüket felkeltve, továbbá az önálló ismeretszerzés lehetőségét biztosítva képesek lesznek jobb eredményt elérni, továbbtanulni, elhelyezkedni.

Tanulóink számára – évek óta – Forró Község Önkormányzata tanévkezdéskor térítésmentesen biztosítja a tankönyveket, a füzeteket, a tanszereket. Hátrányos helyzetű tanulóink így rendelkeznek a tanuláshoz szükséges felszereléssel.

Gyermekeink zöme – az elenyésző kivételtől eltekintve – csak az iskolában jut hozzá a számítógépekhez, így szinte behozhatatlan hátrányba kerül azokkal a kortársaival szemben, akiknek ez otthon is rendelkezésére áll. Ezért elsődleges feladatnak tekintettük számítógépparkunk bővítését, az IKT-eszközök használatát a tanítási órákon. Kitörési pontokat kell keresnünk. Olyan fogalmakat kell tudatosítanunk, mint az „élethosszig való tanulás”, felértékelődik a tudás, a sokoldalú ismeretszerzés szerepe, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

Iskolánk minden elhivatott pedagógusa és dolgozója azon fáradozik, hogy alapszolgáltatásainkat egyre eredményesebben teljesítsük, megfelelve az iskolafenntartók és az iskolahasználók elvárásainak. Intézményünk pedagógiai programjában és a mindennapjainkban is nagy súlyt helyezünk a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére; az iskolai tanulásban hátrányt szenvedő, leszakadó fiatalok tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérésére, felzárkóztatásukra, a továbbtanulásra való felkészítésükre.

OECD II. Roma Oktatási Informatikai Projekt

2003-ban nagy örömmel értesültünk arról, hogy iskolánk is részese lett a 10 iskolából álló Roma Oktatási Informatikai Projektnek. A projekt a 2003/2004. és a 2004/2005-ös tanévekben a szociálisan hátrányos helyzetű, és tanulási problémákkal küzdő tanulóknak informatikai eszközökkel támogatott, esélyegyenlőséget elősegítő fejlesztő programot kínált. A program az OECD II. Informatikai projektje (Esélyegyenlőség) keretében az Oktatási Minisztérium támogatásával, az ELTE TTK UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ és Oktatástechnikai Csoport koordinálásával, a megyei önkormányzat. mint megyei kutatásirányító partner közreműködésével zajlott. A munkába a Miskolc városi és a megyei pedagógiai intézet vezető munkatársai is bekapcsolódtak. A kutatás vezetője dr. Kárpáti Andrea, a neveléstudomány akadémiai doktora, a megyei irányító Kormos Dénes alpolgármester úr volt. A kutatással azt kívántuk bizonyítani, hogy az esélyegyenlőség megteremtésének a számítógépes kultúra minden egyéb, eddig kipróbált pedagógiai stratégiánál hatékonyabb eszköze lehet.

Célunk volt:

  • Oktatási módszerek kidolgozása, amelyek a számítógéppel segített tanítás és tanulás eszközeivel hatásosan fejlesztik a szociális hátrányokkal küszködő tanulók és a roma fiatalok önálló tanulási, kognitív és logikai képességeit, kifejezőkészségét és az informatikai eszközök használatával kapcsolatos kommunikációs kompetenciáit.
  • Olyan készségek, jártasságok kialakítása, amely az egész életen át történő tanulás képességét biztosítja. Képesek legyenek tanulóink a különböző forrásokból szerzett tudáselemek integrációjára, majdan önszervező tanulási folyamat megtervezésére.
  • Olyan szakmai–szellemi megújulás elérése, amelynek eredményeként tanulóink felkészülnek az élethosszig tartó tanulásra, tanulási életútjukat nyomon tudjuk követni, és segítjük munkaerőpiaci esélyeiket.
  • Az Információs és Kommunikációs Technológiák komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi és pedagógiai környezet kialakítása.
  • A pedagógusok többszintű informatikai képzettsége, ami lehetővé teszi, hogy egymást módszertanilag segítsék, támogassák.
  • Megvizsgálni és választ kapni arra a kérdésre, hogy „Hogyan segíti az IKT a leggyengébb tanulók tanulási esélyeit?”
  • Az IKT alkalmazásával a tanulói figyelem fenntartása, az érdeklődés felkeltése, az ismeretek megszerzése iránti igény kialakítása.
  • Az iskolai tanulásban hátrányt szenvedő, leszakadó fiatalok informatikai eszközökkel segített oktatásának tematikus felépítése.

Az előkészítő megbeszélések után Kárpáti Andreától átvett lelkesedéssel számoltunk be kollégáinknak, és ilyen lelkesedéssel ismertettük az akkor még hatodik osztályos szülőkkel a program lényegét. A szülőkben partnerre találtunk, bár sokukban kérdésként felmerült problémaként az otthoni számítógép hiánya. Akkor ígéretet tettünk a számítástechnika terem délutáni használatára, ahol a gyerekek gyakorolhatnak. Kollégáim zöme az új ismeret iránt nyitott, fogékony, pedagógiai módszerein változtatni kívánó pedagógus, így a matematika, a magyar, a kémia és az informatika tanórákon vállaltuk az IKT-eszközök használatát. Tettük ezt azért, hogy hatékonyabbá tegyük az ismeretszerzést, segítsük tanulóinkat képességeik kibontakoztatásában, ezáltal örömteli légkört teremtve a tanuláshoz.

Kollégáim felkészültsége különböző szintű volt. A magyar szakos tanárok addig csak távolról láttak számítógépet, így az ő feladatuk volt a legnehezebb. A gyerekekkel együtt tanulták a számítógép kezelését, ezért számukra is újdonság volt a magyarórák ily módon történő megtartása. Igazgatóhelyettes kolléganőm már aktívan használta a számítógépet a hivatali teendők során, oktatási informatikus kollégámmal a számítógép ismerőjeként kezdtük meg munkánkat. Alapelvünk, hogy az iskola az életre nevel, de az iskolának is alkalmazkodni kell az élet változásaihoz.

A nyár folyamán mentoraink ismertették a ránk váró feladatokat, a konzultációk alkalmával újabb ötleteket és biztatást kaptunk munkánkhoz. A tőlük kapott szakmai és módszertani segítség, a szoftverek, a segédanyagok hasznosnak, jól használhatónak bizonyultak.

A tanév megkezdése után az érintett osztályokba kaptunk egy-egy számítógépet. Az osztálytermi gépek tanítás előtt és után szabadon hozzáférhetők. A tanulók maguk készítik el a géphasználat ütemtervét.

A kémia és az IKT eszközök

Jómagam kémiatanárként vettem részt a programban. Mindenki által ismert tény, hogy a kémia nem tartozik az általános iskolában a közkedvelt tantárgyak közé. Ennek okaként gyakran a tárgy elvontságát, nehezen megközelíthetőségét említik meg. Ezért nekünk kémiatanároknak fokozottan szem előtt kell tartanunk a szemléltetést, és ezzel párhuzamosan az aktivizálás gyakorlatát. A rugalmas, jó szervezőképességgel rendelkező tanár képes arra, hogy a pedagógiai célok függvényében a számítógépet a kémiatanítás megszokott eszközrendszerébe beillesztve alkalmazza a kémiaórán. W. Fuchs szerint: „a tanulás feladatát a pedagógus nem veheti le senki válláról: tanulni mindig magának a tanulónak kell.” A pedagógus szerepe a tanulás tartalmi, tárgyi feltételeinek biztosítása oly módon, hogy minden gyerek megtalálja a számára legkedvezőbb tanulási módszert.

Igyekeztem, és ma is igyekszem kihasználni azt a tényt, hogy a számítógép alkalmazása növelte a tanulók vonzódását a tantárgyam – a kémia – iránt. Rövid idő alatt lehetett észlelni – pontosan a tanulók nagyfokú érdeklődése miatt –, hogy az oktatási folyamat hatékonysága növelhető a számítógépes programok, illetve az internetes órák segítségével. Nem elhanyagolható az a tapasztalat sem, hogy ezek az órák tágítják a tanulók látókörét, javítják kreatív gondolkodási képességüket. Tanulóink körében nagy népszerűségnek örvend a számítógépes kémiaóra. Bizonyítja ezt a tanulók véleménye is.

Szereted-e a számítógépes kémia órát és miért? – tettem fel a kérdést.

A válaszokból néhányat megemlítek:

  • Modellezni szeretek, mert úgy fel van nagyítva a molekula, hogy megfigyelhetem az atomok helyzetét.
  • Nagyon jó, ha gépen nézzük a kísérleteket, mert jól megfigyelhetjük az anyagokat, de nem kell belélegezni a mérges gázokat.
  • Az Internetet szeretem, mert ez egy új lehetőség a tanulásra.

Az informatikai eszközökkel segített oktatás tapasztalatai

A tanulók szemszögéből

A tanulók minden újszerű dologért lelkesednek, ám az esetek többségében a lelkesedés gyorsan alábbhagy, amikor kitartásra, akaraterőre volna szükség. Ám a számítógéppel segített oktatás erre rácáfolt. Úgy érzem, rátaláltunk egy olyan motivációs lehetőségre, amely – a programban résztvevő gyermekeken túl – komplex módon kihatott az iskola valamennyi tanulójára:

  • Nem szeretnék túlzásokba esni, de tényként kell megállapítani, hogy javult a tanulói magatartás, a tanórai fegyelem.
  • Áttörő változtatást jelent, hogy a közömbös, vállhúzogatós „nem érdekel” hozzáállást felváltotta a tanulói kíváncsiság, érdeklődés, sőt kezd kialakulni egyfajta egészséges versenyszellem is.

A gyenge képességű tanulók esetében szembetűnőbb a változás, főleg az önálló munkát tekintve, nincs kire számítson, csak magában bízhat. Náluk határozottan érzékelhető, hogy magabiztosabbakká váltak, megnőtt az önbecsülésük, akár a számítógép általi dicséretet követően, akár az önálló munkában elért sikereik okán. Mit mondanak a gyermekek a számítógéppel segített oktatásról?

  • Nagyon jók ezek az órák, de még jobb lenne, ha több ilyen óra lenne.
  • Nekem nincs olyan dolog, amit nem szeretek a számítógéppel megtartott órákban.
  • Itt olyasmik vannak az interneten, amivel érdekesebb az óra menete.
  • Szeretem ezeket az órákat, mert sokat segít a gép, és sokkal jobban van kedvem tanulni.
  • Hogyha más órákon is használhatnánk a gépeket, jobban szeretnék iskolába járni, mert a gyerekek jobban szeretik, ha új dolgokat tanulnak.

A pedagógus szemszögéből

Ha óriási jelentőségű, hogy a tanulók érdeklődését és tartós figyelmét sikerült elérni, óriásinak nevezhető a pedagógusok szemléletváltozása is.

A kutatás és annak sikerébe vetett bizalmunk olyan kreatív gondolkodást idézett elő, aminek máris konkrét eredményei vannak.

  • A pedagógusok nyitottak, ismereteik gazdagodtak, magabiztosan használják az IKT-s módszereket.
  • A programban résztvevő mentorok segítségével a pedagógusok elkészítették vállalt tantárgyaikból a tanmeneteket, az óravázlatokat.
  • Az IKT-s módszerek alkalmazása során a tanár szerepe koordináló–segítő szereppé alakult át. Előtérbe került a konkrét, a személyre szabott segítség.
  • A tanulói oldalról egyre inkább megjelenik a kíváncsiság, az érdeklődés, amit a pedagógus jól ki tud használni, a tudás átadására, illetve a tanulás segítésében.

Ma már ott tartunk, hogy 27 pedagógusból:

  • 2 fő felsőfokú informatikai ismeretekkel
  • 1 fő ECDL-bizonyítvánnyal
  • 7 fő ECDL START-bizonyítvánnyal
  • 5 fő 90 órás számítógépes alapismeretek tanfolyammal rendelkezik.

Mit mondanak a pedagógusok a számítógéppel segített oktatásról?

  • A legfontosabb, hogy végre van valami, ami érdekli, leköti a gyerekeket, azokat is, akiknek az értő olvasás nehézséget okoz.
  • Segíti egyéni tanulásukat, hiszen az „én csinálom” örömét biztosítja.
  • Lehetőség van mozgó modellek megjelenítésére, esetleg veszélyes kémiai kísérletek bemutatására, animációk alkalmazására.
  • A tanulók között kialakult versenyszellem – igazi hajtóerőt jelent a tanulásban. (Sokszor a tanár kedvéért nem, de a számítógépnél a jó válaszadás érdekében hajlandóak a nyelvtankönyvet is visszalapozni.)
  • A számítógép használata alaposabb előkészületet, több tudatos tervezőmunkát igényel.
  • A kapcsolat a résztvevő kollégákkal szorosabbá, segítőbbé, szakmaiabbá vált.
  • Minden munkatársam örömét leli a munkájában, egyre több időt tölt a gép előtt.

Az intézmény szemszögéből

  • Eredménynek értékelem, hogy a jó közösségi szellem tovább javult, a kollégák egymás közötti kapcsolatára a másik segítése jellemző.
  • A legnagyobb pozitívum, hogy az intézményben elindult egy olyan folyamat, amely közelebb visz az eredményes működéshez.
  • A tárgyi eszközökkel való ellátottság is nagy hozadéka a programnak. Számítógépeket, digitális fényképezőgépet, fotónyomtatót, oktatóprogramokat kaptunk.
  • A programban résztvevő iskolákkal közösen pályázatot nyújtottunk be az Információs technológia az általános iskolákban című pályázat két kiírására is.

A pedagógus-továbbképzés projektben hét iskolával közösen pályáztunk, amelynek célkitűzése: Pedagógus továbbképzések szervezése a hét település iskoláiban dolgozók részére két helyszínen: Forrón és az Ózd-Sajóvárkonyban.

Legnagyobb óraszámban az alapfokú informatikai ismeretek és a prezentációkészítés rejtelmeivel ismerkedtek nevelőink. Számukra a képzéseket az ISZE szakemberei tartották, kollégáim nagy megelégedésére. Munkájukat türelem, nagy felkészültség, alaposság, jó előadókészség, lelkiismeretesség jellemezte. A visszajelző lapokon sokszor szerepeltek az alábbi észrevételek:

  • Csak így tovább!
  • Jó hogy segítőkész vagy, sikerült megszerettetni velem a számítógépet!
  • Valamilyen formában folytassuk az internetezést és az együttmunkálkodást!

Munkájukat ezúton én is megköszönöm.

Az Oktatási épületek felújítása, IKT-berendezések és eszközök beszerzése projekt keretében – az iskola udvarán üresen álló szolgálati lakás teljes rekonstrukciójával – IKT-eszköz­rend­­szer fogadására alkalmas modern informatikai oktatási bázist hoztunk létre, ahová közel egymillió Ft-ért vásároltunk oktatószoftvereket. A héten a HEFOP/2005/3.1.3 című pályázati felhívására készítettük el pályázati anyagunkat. A pályázat célja: felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.

Eddig végzett munka tapasztalatai

Az órák tervezésénél elsődleges feladatunk volt, hogy előmozdítsuk gyermekeink tanulás iránti pozitív beállítódását, amelynek következtében fokozatosan válhatnak eredménycentrikussá és sikerorientálttá.

  • Tapasztalataink szerint a számítógép, mint eszköz jól beépíthető és sikeresen alkalmazható választott tantárgyaink tanításában.
  • A diákok szívesen vettek és vesznek részt a számítógépteremben tartott órákon, ahol elsajátították az informatikai alapismereteket, megtanulták a gép és a szoftverek kezelését, használatát, az Interneten való böngészést.
  • A kezdeti nehézségeken túljutva lelkesen dolgoznak, ki-ki a saját tempójában haladhat. Természetesen a gyengébben haladóknak szükségük van tanári segítségre is. A lassabban dolgozóknál tapasztaljuk, hogy tempójuk gyorsul, kezdenek felzárkózni társaikhoz.
  • Fontos, hogy tanítványainknak legyen sikerélménye, örüljenek a feladatok jó megoldásainak, amelyek serkentik őket a még jobb teljesítmény nyújtására.
  • Az érdekes feladatok, az együttdolgozás lelkesíti a tanulót és a tanárt is.
  • Ezeken az órákon a tanulók úgymond saját magukat kényszerítik a fegyelmezett munkavégzésre, mert ennek hiányában lemaradnak társaiktól, nem tudják megoldani feladataikat.
  • Az Internet és az oktatóprogramok megismerése, illetve az órákon használt webes tananyagok, amelyek látványosak, interaktívak, felkeltik a gyerekek érdeklődését, így a tanulás nem kényszer, hanem belső motivációvá kezd alakulni.
  • A gyermekek – a tanórákon kívül délutánonként – az osztálytermükben önállóan, tanári felügyelet nélkül használják a gépeket. Eredmény, hogy csak egy gépen kellett eddig az operációs rendszert újratelepíteni.
  • Az IKT-eszközök használatának tudom be azt a tényt is, hogy a két hetedik osztályban az egy tanulóra eső hiányzás 1,7 nappal csökkent az előző tanévhez képest.
  • Nemcsak a tanulóink körében tapasztaltunk pozitív változást, hanem kollégáink körében is. A programban résztvevő nevelők más óráikon is alkalmazzák a számítógépet. Nyelvszakos pedagógusaink szívesen tartanak szakkört már a gépteremben.

Összegezve

Eddigi tapasztalataink alapján elmondhatjuk, az IKT-eszközök használata a tanítási órákon biztató jeleket mutat. Tanulóink kedvet kaptak a számítógéppel tartott órákhoz, ami a további munkájukhoz erős motivációt jelent, a tankönyvnél hatékonyabban segíti az egyéni tanulást. Javult a tanulók munkához való hozzáállása és ez tanulmányi eredményükben is tükröződik. Fontos ez azért, mert nap mint nap egyre többet hallunk a „digitális írástudás” szükségességéről, amelynek elsajátítását már fiatal korban el kell kezdeni.

Mondandóm egyik lényeges pontjának tartom, hogy bemutassam nevelő-oktató munkánk azon részét, amelyben tanulóink esélyeit szeretnénk növelni, hogy boldog és sikeres, az életben helytálló felnőttekké váljanak. Mindezeket nem tudtuk volna megvalósítani szakmai és anyagi támogatók nélkül. Elképzeléseink és a segítő szándék úgy érzem gyümölcsözően talált egymásra a bemutatott projektekben. Továbbra is örömmel veszünk és remélünk támogatást, mert meggyőződésünk: ha halmozott a hátrány, halmozottnak kell lenni a segítségnek is!