Mezőfi Józsefné
Hogyan vizsgáljuk felül házirendünket?
1. Jogszerűség biztosítása az intézményben
Jogszerűség biztosítása az intézményben a minőségbiztosításban is fontos követelmény, jogszerűtlen működés mellett nem lehet minőségi működésről beszélni. Az IMIP-ekben különböző formában meg is jelent intézményi működés törvényességének - (belső szabályozók, külső szabályozóknak megfelelő intézményi működés) - biztosítása, mint a vezetői felelősség körébe tartozó feladat.
Tartalmában ez jelenti:
- a külső szabályozók (fenntartói határozatok, szabályzatok, utasítások, jogszabályok) változása folyamatos követési feltételeinek megteremtését,
- a folyamatos naprakész jogkövetést, közös jogértelmezést a vezetői körben,
- a változások azonnali átvezetését a dokumentumokon, szabályzatokon,
- az érdekeltek tájékoztatását, a tájékozottság ellenőrzését,
- a szabályozók gyakorlatban történő érvényesítését, s az érvényesülés ellenőrzését.
Az intézményi szabályzatok jogszabályoknak való megfelelését, törvényességét megfelelőségi audittal ellenőrizhetjük. A teljesítés audittal a jogszabályokban, szabályzatokban meghatározott hivatalos követelményektől való eltérést kutatjuk. A tanügyigazgatási belső auditokat végezheti az e feladattal megbízott személy, a vezető legfontosabb segítőtársa vagy maga a vezető, illetve a vezető által felkért külső szakértő.
A jogszerűséget nemcsak az intézményi szabályzatoknál, hanem a folyamat szabályozásoknál, eljárások leírásánál is biztosítani kell, tehát nemcsak minőségügyi hanem törvényességi szempontból is át kell nézni ezeket.
2. A házirend felülvizsgálatának határideje
Az előttünk álló feladatot, a házirend kötelező felülvizsgálatát a Kt. 129. § (8) bekezdése határozza meg.
(8) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. december 31-ig felülvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi időpont 2004. november 30. lehet.
3. A felülvizsgálat, mint tanügyigazgatási belső audit
A házirend, mint intézményi belső szabályzat felülvizsgálata tulajdonképpen a tanügyigazgatási belső audit egyik formája, a megfelelőségi audit lefolytatása, hiszen a fenntartói jóváhagyás törvénytelenségre hivatkozással tagadható meg
A megfelelőségi tanügyigazgatási audit
A szabályozó a dokumentumok átvizsgálását valósítja meg. Az ellenőrzés menetét a norma uralja.
Lépései:
- az auditált területhez tartozó dokumentumok összegyűjtése,
- a dokumentumok átvizsgálásához szempontsor, kérdéslista felállítása,
- a felállított szempontsor, kérdéslista alapján a dokumentumok átvizsgálása,
- a vizsgálat során a nem megfelelőségek gyűjtése.
Az auditáláshoz használt kérdéslista készítésének és kezelésének szabályai:
A kérdéslista vonatkozási pontokat jelent. Kidolgozásánál a hivatalos dokumentumokra és szövegre kell támaszkodni, amelyek törvényekben, végrehajtási utasításokban megfogalmazott, hivatalos közlönyben, közleményekben megjelent kötelezően alkalmazandó előírások. (Magyar Közlöny hatályos jogszabályok)
A hatályos jogszabályban előírt minden követelménynek meg kell jelennie a kérdéslistában (hatályos jogszabály: központi jogszabályok, helyi önkormányzati rendeletek, intézményi szabályok).
A kérdéslistán a megfelelőségeket jelölni, a nem megfelelőségeket jelölni és gyűjteni kell, hiszen ezek lesznek az újra szabályozandó területek.
Lefolytatása a tanügyigazgatási belső auditor feladata, ahol ilyen nincs vagy maga a vezető látja el e feladatot, ott intézményvezetői feladat .A közoktatási törvény előírása szerint az igazgató készíti el, de az igazgató a felelősségi körébe tartozó feladatot megoszthatja vezetőtársaival, munkatársaival.
Tehát kell egy felelős személy, aki a megfelelőségi auditot lefolytatja.
Az auditor feladata :
- projekttervet készít,
- az összegyűjtött nem megfelelőségek javítására munkacsoportokat szervez, a munkacsoportok számára helyi továbbképzést tart, melynek során felkészíti a csoportokat a feladatvégzésre,
az összegyűjtött jogszabályi háttér team rendelkezésére bocsátása,
közös értelmezése, a szabályozás új elemeinek, illetve újraszabályozandó elemek megadása, folyamatos támogatást biztosít a team munkához.
- Biztosítja a házirend eljárásjogi megfelelőségét, melynek érdekében:
megszervezi a házirendtervezet nevelőtestületi előzetes vitáját, ugyanis az egyetértési jog kikérése előtt célszerű nagyobb nevelőtestületekben a munkaközösségeknek kiadni megvitatásra, kisebb nevelőtestületi létszám esetén akár az egész nevelőtestület előzetesen megvitathatja.
- Beszerzi az egyetértő nyilatkozatokat, ha szükséges véleményezési nyilatkozatokat, megszervezi az elfogadásról döntő nevelőtestületi értekezletet, az elfogadott házirendet eljuttatja a fenntartóhoz.
A tanügyigazgatási belső auditok tanulmányozása céljából ajánlom: A tanügyigazgatási szakértő című könyvem, amely részletesen bemutatja a tanügyigazgatási auditokat részletesen.
4. A házirend eljárásrendje:
4. 1. A házirend eljárásrendjét meghatározza
A házirend eljárásrendjét a Kt. 40.§ (9) bekezdés szabályozza, mely szerint:
A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el.
A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.
A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
4. 2. Az egyetértés kikérése
Hivatalos ajánlott levében célszerű az egyetértési joggal rendelkezőknek a házirendet megküldeni, hiszen az egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. „Ez a határidő - a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal - harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye.” (Kt. 84.§ (6))
Ha az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint számított határidő lejárt, s az egyetértési jog gyakorlója nyilatkozatot nem intézett az intézményhez, ezt követően nem élhet egyetértési jogával, a házirend az egyetértő nyilatkozat hiányában is megküldhető a fenntartónak jóváhagyásra.
„Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel - a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.” (Kt. 84.§ (6))
Az egyetértési jogot gyakorló óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ÁMK-szék és diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata kiterjed a házirend valamennyi pontjára.
4. 3. Kötelező véleménykérés esete a szülői munkaközösséggel kapcsolatosan akkor áll fenn, ha nem működik az intézményben intézményi szék
11/1994 MKM r.
30/A. § Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni.
Az egyetértést, illetve véleményt kérő iratokból, valamint az egyetértési nyilatkozatokból, illetve véleményt tartalmazó dokumentumokból és azok kísérő irataiból a nyilatkozatok beszerzésének jogszerűsége megállapítható, a szakértői ellenőrzés kiterjed erre is, ezért csatolni kell a házirendhez ezeket a dokumentumokat, s a házirenddel együtt az intézményi irattárba is el kell helyezni.
4. 4. A házirend elfogadásának törvényessége
A nevelőtestület/ a szakalkalmazotti értekezlet jogosítványa. Az értekezletre meg kell hívni a nevelőtestület tagjait/szakalkalmazottakat és a szülői munkaközösség képviselőjét.
A házirend elfogadásáról döntő nevelőtestületi értekezletre a szülői munkaközösség képviselőjét is meg kell hívni a Kt. 59.§(5) bekezdéséből következőleg.
Célszerű meghívni az egyetértési jog gyakorlóit, hiszen ha az elfogadásról döntő nevelőtestületi értekezleten módosítani kívánnak azon a szövegen, melyről az egyetértési joggal rendelkezők már nyilatkoztak, ki kell adni a módosítást is az egyetértési joggal rendelkezőknek ismételt nyilatkozattételre. Mivel ez újabb harminc napos határidővel történik, célravezetőbb az egyetértési joggal rendelkezők meghívása és részvétele a nevelőtestületi értekezleten, így kinyilváníthatják egyetértésüket, vagy egyet nem értésüket a módosítási elképzeléssel kapcsolatosan.
Az elfogadáskor készült jegyzőkönyvet kell készíteni, hiszen a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra, a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben dönt.
/11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklet 9. pont/
4. 5. A fenntartói jóváhagyás
Figyelembe veendő jogszabályok: Kt. 40 §.(9) bekezdés, Kt. 103 §. (1)(4)(5) Kt. 102.§ (12);Kt. 57.§ (3) bekezdés, Kt. 102.§ (11)(12) . Kt. 103.§ (1)
A fenntartó a házirend jóváhagyását akkor tagadhatja meg , ha az jogszabályt sért. Kt. 103.§ (1)
4. 6. Hatályba léptetés
Rendelkezni kell a hatályáról, a hatályba lépéséről is, hiszen a házirend „intézményi jogszabály”, s ezért rendelkezni kell a hatályáról is.
Rendelkezik a közzétételről, és a felülvizsgálat módjáról is a házirend
5. A házirend anyagi jogi szempontból való vizsgálata
Két követelmény teljesülésének vizsgálatát jelenti:
- Tartalmaz-e mindent, amit a jogszabályok szabályozási körébe rendelnek?
- A házirendben meghatározott szabályok nem ütköznek-e jogszabályba? /Megfogalmazásukkor figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat?
5. 1. Szabályozási köre
Az iskola házirendje azt kell, tartalmazza, ami a szabályozási körébe tartozik.
Különböző jogszabályok állapítják meg a házirend szabályozási körét.
A jogszabályi előírások áttekintése alapján négy szabályozási kör rajzolódik ki.
Az első szabályozási körbe tartozó feladat a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával összefüggő rendelkezések meghatározása, amely nem jelentheti a jogok megszüntetését vagy korlátozását, hanem a közoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteiben meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggésben tartalmazhat rendelkezéseket.
Második szabályozási körbe utalt szabályok azok, amelyek az iskolai, munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával, illetve a gyermek- tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos szabályokat állapítja meg.
A harmadik szabályozási körbe utalható a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezésének, illetve a bevitel bejelentésének szabályozása, amely nem kötelező. Ajánlott beírni a házirendbe ezeket a korlátozásokat, mert ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel.
A negyedik szabályozási kör lehetne: A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet legújabb módosításával az SzMSz szabályozási köréből a házirendi szabályozásra átemelt területek, amelyeket az első és második szabályozási körbe dőlt betűs elemként besoroltam. Az ajánlott irodalomnál megjelölt könyveimben az SzMSz-nél fellelhetők e kérdések szabályozására vonatkozó javaslatok.
5. 2. Az első szabályozási kör elemeinek anyagi jogi ellenőrzése során minden egyes elem vizsgálatánál két kérdést kell feltennünk és megválaszolni:
- Szabályozza-e a házirend a jogszabályban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével kapcsolatos rendelkezések alapján a joggyakorlás lehetséges módjait, formáit és idejét?
- A házirend tanulói joggyakorlással kapcsolatos rendelkezései nem ütköznek-e jogszabály rendelkezéseibe? /Figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályi normákat?
Tanulói jogok gyakorlásának szabályozása:
A törvényekben biztosított jogok közül csak azokat szükséges a házirendben szabályozni - ezeket nevezem a házirendben szabályozható jogoknak - amelyek érvényre jutásáért a tanulónak tennie, cselekednie kell valamit. Azok a tanulói jogok, amelyek nem ebbe a kategóriába tartoznak, azok érvényre jutása az intézményi alkalmazottakon, tanulótársakon múlik. A tanulói jogokat a Kt. 10-11.§-a határozza meg. Ha ezeket sorba vesszük és megvizsgáljuk az előbbi szempontból, azt látjuk, hogy a 10.§ (1) bekezdés tanulmányi rendre vonatkozó jogokon kívül más nem szabályozható jog, ellenben érvényre jutása az intézmény, illetve intézményi alkalmazottak, munkavállalók kötelezettsége teljesítése révén történik. Ez nem jelenti azt, hogy a szabályozható jogok érvényre jutásának ne lenne feltétele az alkalmazotti, munkavállalói kötelezettségek teljesítése. „Gyermeki jog nem létezhet felnőtti” kötelezettség nélkül, hiszen saját jogai érvényre juttatására a gyermek nem, vagy korlátozottan képes. Szükséges tehát a cselekvőképes környezet aktivitása a gyermek jogainak érvényesüléséhez
A tanulói jogok és kötelességek megítélésében sok a félreértés, s ezek sajnos a házirendekben is fellelhetők. Előfordul tanulói jogokat korlátozó házirend is. (Pl. „Csak annak a tanulónak vannak jogai, aki kötelezettségét teljesíti.” Az efféle szabályok a tanulói jogok nyílt korlátozását jelentik, jog elvonását a kötelességét nem teljesítő tanulótól. A jogokat nem mi adjuk a tanulóknak, azok vannak. Nem egyéni mérlegelés kérdése a jog, azokat nem adhatja, és nem is vonhatja el sem az igazgató, sem a tantestület. Ennek az ellenkezője sem fordulhat elő, vagyis a házirendben sem új jogokat, sem új kötelességeket nem határozhatunk meg, hanem a joggyakorlás és kötelességteljesítés szabályait kell megfogalmazni, a közoktatási törvény és más jogszabályok, melyek a házirend szabályozási körét meghatározzák, csak erre adnak felhatalmazást.
Első szabályozási kör kérdéslistája /a szabályozható jogok kérdéslistája/
Kérdés |
Jogszabályi hivatkozás |
Megfelelőségek |
Egyes tanulói jogok gyakorlásának az első tanév megkezdéséhez kötési lehetőségével él-e a házirendi szabályozás? |
Kt. 66.§ (3) bekezdés |
igen □ nem □ |
A tanulók milyen közössége minősüljön a tanulók nagyobb közösségének intézményükben? |
11/1994 (VI.8) MKM rendelet 31 § (1)(2) ; Kt. 59.§ (5)bek |
igen □ nem □ |
A tantárgyválasztás rendje a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szabályozott-e? |
11/1994 (VI.8) MKM rendelet 4/A.§ (1) bek. h) pont, 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 9.§ ; Kt. 11.§ (1) bekezdés k) pontja; |
igen □ nem □ |
A diákkörök létrehozásának rendjét szabályozza-e a házirend a vonatkozó előírásoknak megfelelően? |
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 15. Cikk. Kt. 11.§ f); Kt. 62. § (1) Kt. 63. § (1) |
igen □ nem □ |
A diákközgyűlés eljárásrendjét szabályozták-e? A szabályozás jogszerű-e? |
Kt. 63. § (7) 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 31. § (3) – (8) |
igen □ nem □ |
A tanulók véleménynyilvánítási jog gyakorlása szabályozott-e? Kérdezés, érdemi válasz rendje? Az iskolai tájékoztatási rendszer működtetése szabályozott-e és a szabályozás megfelelő-e? |
1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 12-13. Cikk; Kt.11. §. (1) g) e); Kt. 121 § (1) 8. 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés e); |
igen □ nem □ |
Levelezéshez való jog szabályozása megtalálható-e a házirendben? |
Kt. 11.§ (1) i) |
igen □ nem □ |
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátáshoz való jog gyakorlása rendje szabályozott-e? |
Kt. 11. § (1) d); Kt. 41.§ (5) bekezdés; 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2.§ (1) bekezdés és a 5-7.§; 1997. évi CLIV. Törvény 10-§; 15§; 17.§ |
igen □ nem □ |
Vallási, világnézeti, nemzeti, etnikai diákjogok gyakorlásának rendje jogszerűen szabályozott-e ? |
Kt. 11 § (1) h) |
igen □ nem □ |
Jogorvoslati jog érvényesülésének segítését tartalmazza-e a házirend? |
Kt. 83. § (1) Kt. 11 § (1) l) |
igen □ nem □ |
Ingyenes vagy kedvezményes étkezés, tanszerellátás ügyét szabályozták-e? A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásán k elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét és elosztás rendjét a vonatkozó előírásoknak megfelelően szabályozza-e a házirend? |
Kt. 10.§ (4) bekezdés; Kt. 118.§ (5) bekezdés, 1997. évi XXXI: tv.148.§; 2001. évi XXXVII. Tv. 6-8.§; |
igen □ nem □ |
A tanulók iskolai döntéshozatalban való részvételi joga esetköreinek összegyűjtésével, eljárások leírásával e jog érvényesülését segítik-e? |
Kt. 11 § (1) m) |
igen □ nem □ |
Megjegyzés: A tájékoztatási kötelezettség eseteinek áttekintéséhez ajánlom: Mezőfi Józsefné: A tanügyigazgatási szakértő című könyv- 276-280. oldal A diákönkormányzattal kapcsolatos hatásköri mátrix áttekintését. |
||
A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket továbbá a Kt. 12.§ (4) bekezdésében meghatározott-a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait megállapították-e, illetve meghatározásukkor figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat? |
Kt. 10.§ (4); Kt. 12.§(2)(4); Kt. 114-117 §; 115. § (1); 116. § (1); 117. § (1); Kt.110.§; 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés b); |
igen □ nem □ |
A napközis és tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálási elvei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályoknak? |
11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés c); Kt.11.§ (1) bek. a)??? Kt. 68. §. (1), (3), (4) bekezdés; 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 17 § (5)-(7)bek.; |
igen □ nem □ |
5. 3. A második szabályozási kör kérdéslistája
A második szabályozási kör elemeinek anyagi jogi ellenőrzése során is minden egyes elem vizsgálatánál két kérdést kell feltennünk és megválaszolni:
- Szabályozza-e a házirend a jogszabályban meghatározottak szerint a tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei az iskolához, tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk?
A házirend fentiekkel kapcsolatos rendelkezései nem ütköznek-e jogszabály rendelkezésekbe?
Figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályi normákat a szabályok meghatározásakor?
- Tartalmazza-e az iskolai, kollégiumi tanulói munkarenddel, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, kollégiumi foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályokat?
Kérdés |
Jogszabályi hivatkozás |
Megfelelőségek |
Tartalmazza-e az iskolai tanulói munkarenddel, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályokat? |
Kt. 10.§ (1) |
igen □ nem □ |
A tanórai, tanórán kívüli foglalkozások rendje megfelelően szabályozott-e?/ Beleértve az iskolán kívüli foglalkozások rendjét is./ A foglalkozások rendjének szabályozásakor figyelembe vettük-e a hit és vallás-oktatás lehetővé tételéről szóló rendelkezést? |
Kt. 12.§ (1) d) c) a Kt. 81. § (1) a) ; Kt. 4.§ (4) bek. Kt. 19.§ (1) d);. |
igen □ nem □ |
A tanítási órák közötti szünetek rendjét szabályoztuk-e a vonatkozó előírásoknak megfelelően? |
11/1994. (VI.8) MKM rendelet 9 § (7) ; Kt. 10.§ (1) bek.; |
igen □ nem □ |
Meghatározták-e az iskolához tartozó területek, helyiségek használati rendjét, a tanuló közreműködését a rendben tartásban? |
Kt. 12.§ (1) bekezdés d) c) |
igen □ nem □ |
Az eszközök rábízásának rendjét meghatározták-e? |
11/1994. (VI.(.) MKM rendelet 2.számú melléklete a tanulók által nem, vagy felügyelet mellett használható eszközökről |
igen □ nem □ |
A tanulók egészsége, testi épsége védelmére vonatkozó előírások, a foglalkozással együtt járó veszélyforrások, tilos és elvárható magatartásformák életkornak megfelelő szinten való megfogalmazását megtaláljuk-e a házirendben? |
11/1994. (VI.8.) MKM rendelt 6/A § (2) bekezdés ; Kt. 12.§ e) 37/2001(X12.) OM.r.; |
igen □ nem □ |
A tanulók jutalmazása elveinek és formáinak meghatározása megfelelő-e? |
11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés f); |
igen □ nem □ |
A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei jogszerűek-e? |
11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés g); Kt. 10.§ (2) bekezdés; Kt. 76-77. §; |
igen □ nem □ |
5. 4. A harmadik szabályozási kör kérdéslistája
A harmadik szabályozási kör a jogszabályban megengedettek szabályozását jelenti.
- Eldöntendő akar-e élni az intézmény a törvény adta lehetőséggel?
- Akarja-e szabályozni a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését?
A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti az intézmény.
Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel.
6. A házirend, a HPP és az SzMSz összhangja
6. 1. A házirend és a HPP összhangja
A pedagógiai programmal harmonizál-e a házirend?
A házirendben az egyes jogok érvényesítésének és kötelességek teljesítésének segítésére lefektetett szabályok segítik-e a nevelési program megvalósulását?
igen □ nem □
6. 2. A házirend és az SzMSz összhangja
Házirend |
SzMSz |
A nem állami és nem önkormányzati fenntartású intézményekben a vallásgyakorlással kapcsolatos jogok megállapítása a tanulókra nézve házirendben szabályozandó. |
Ugyanezen jogok meghatározása az alkalmazottakra nézve az SZMSZ szabályozási körébe tartozik. |
A házirendre is vonatkoznak az intézmény dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos szabályok, amelyeket az SzMSz megállapított. 11/1994 MKM rendelet 8 § ;Kt. 40.§ (12) |
Az intézmény dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos szabályokat az SZMSZ állapíthatja meg 11/1994 MKM rendelet 8 §(5) |
A védő, óvó előírásokkal kapcsolatosan :A házirend a gyermekek, tanulók számára határozza meg ezeket az előírásokat. 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6/A § (2) |
Az SZMSZ az intézmény vezetői, pedagógusai, alkalmazottai számára ír elő a tárggyal kapcsolatos előírásokat. 11/1994.(VI.8) MKM rendelet 6/A (3) |
Tanórákkal, foglalkozásokkal kapcsolatosan: A tanulói munkarendet, tanórák, foglalkozások, óraközi szünetek rendjét a házirend szabályozza 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9 § (7) Kt 40 § (9) bekezdés |
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit és rendjét viszont az SZMSZ szabályozza.11/1994. 4 § (2) b) |