Mezőfi Józsefné

Hogyan vizsgáljuk felül házirendünket?

Mezőfi Józsefné

1. Jogszerűség biztosítása az intézményben

Jogszerűség biztosítása az intézményben a minőségbiztosításban is fontos követelmény, jogszerűtlen működés mellett nem lehet minőségi működésről beszélni. Az IMIP-ekben különböző formában meg is jelent intézményi működés törvényességének - (belső szabályozók, külső szabályozóknak megfelelő intézményi működés) - biztosítása, mint a vezetői felelősség körébe tartozó feladat.

Tartalmában ez jelenti:

  • a külső szabályozók (fenntartói határozatok, szabályzatok, utasítások, jogszabályok) változása folyamatos követési feltételeinek megteremtését,
  • a folyamatos naprakész jogkövetést, közös jogértelmezést a vezetői körben,
  • a változások azonnali átvezetését a dokumentumokon, szabályzatokon,
  • az érdekeltek tájékoztatását, a tájékozottság ellenőrzését,
  • a szabályozók gyakorlatban történő érvényesítését, s az érvényesülés ellenőrzését.

Az intézményi szabályzatok jogszabályoknak való megfelelését, törvényességét megfelelőségi audittal ellenőrizhetjük. A teljesítés audittal a jogszabályokban, szabályzatokban meghatározott hivatalos követelményektől való eltérést kutatjuk. A tanügyigazgatási belső auditokat végezheti az e feladattal megbízott személy, a vezető legfontosabb segítőtársa vagy maga a vezető, illetve a vezető által felkért külső szakértő.

A jogszerűséget nemcsak az intézményi szabályzatoknál, hanem a folyamat szabályozásoknál, eljárások leírásánál is biztosítani kell, tehát nemcsak minőségügyi hanem törvényességi szempontból is át kell nézni ezeket.

 

2. A házirend felülvizsgálatának határideje

Az előttünk álló feladatot, a házirend kötelező felülvizsgálatát a Kt. 129. § (8) bekezdése határozza meg.

(8) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. december 31-ig felülvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi időpont 2004. november 30. lehet.

3. A felülvizsgálat, mint tanügyigazgatási belső audit

A házirend, mint intézményi belső szabályzat felülvizsgálata tulajdonképpen a tanügyigazgatási belső audit egyik formája, a megfelelőségi audit lefolytatása, hiszen a fenntartói jóváhagyás törvénytelenségre hivatkozással tagadható meg

A megfelelőségi tanügyigazgatási audit

A szabályozó a dokumentumok átvizsgálását valósítja meg. Az ellenőrzés menetét a norma uralja.

 

Lépései:

  • az auditált területhez tartozó dokumentumok összegyűjtése,
  • a dokumentumok átvizsgálásához szempontsor, kérdéslista felállítása,
  • a felállított szempontsor, kérdéslista alapján a dokumentumok átvizsgálása,
  • a vizsgálat során a nem megfelelőségek gyűjtése.

 

Az auditáláshoz használt kérdéslista készítésének és kezelésének szabályai:

A kérdéslista vonatkozási pontokat jelent. Kidolgozásánál a hivatalos dokumen­tumokra és szövegre kell támaszkodni, amelyek törvényekben, végrehajtási utasításokban megfogalmazott, hivatalos közlönyben, közleményekben megjelent kötelezően alkalmazandó előírások. (Magyar Közlöny hatályos jogszabályok)

A hatályos jogszabályban előírt minden követelménynek meg kell jelennie a kérdéslistában (hatályos jogszabály: központi jogszabályok, helyi önkormányzati rendeletek, intézményi szabályok).

A kérdéslistán a megfelelőségeket jelölni, a  nem megfelelőségeket jelölni és gyűjteni kell, hiszen ezek lesznek az újra szabályozandó területek.

 

Lefolytatása a tanügyigazgatási belső auditor feladata, ahol ilyen nincs vagy maga a vezető látja el e feladatot, ott intézményvezetői feladat .A közoktatási törvény előírása szerint az igazgató készíti el, de az igazgató a felelősségi körébe tartozó feladatot megoszthatja vezetőtársaival, munkatársaival.

Tehát kell egy felelős személy, aki a megfelelőségi auditot lefolytatja.

 

Az auditor feladata :

  • projekttervet készít,
  • az összegyűjtött nem megfelelőségek javítására munkacsoportokat szervez, a munkacsoportok számára helyi továbbképzést tart, melynek során felkészíti a csoportokat a feladatvégzésre,

az összegyűjtött  jogszabályi háttér team rendelkezésére bocsátása,

közös értelmezése, a szabályozás  új elemeinek, illetve újraszabályozandó elemek megadása, folyamatos támogatást biztosít a team munkához.

  • Biztosítja a házirend eljárásjogi megfelelőségét, melynek érdekében:

megszervezi a  házirendtervezet nevelőtestületi előzetes vitáját, ugyanis az egyetértési jog kikérése előtt célszerű nagyobb nevelőtestületekben a munkaközösségeknek kiadni megvitatásra, kisebb nevelőtestületi létszám esetén akár az egész nevelőtestület előzetesen megvitathatja.

  • Beszerzi az egyetértő nyilatkozatokat, ha szükséges véleményezési nyilatkozatokat, megszervezi az elfogadásról döntő nevelőtestületi értekezletet, az elfogadott házirendet eljuttatja a fenntartóhoz.

 

A tanügyigazgatási belső auditok tanulmányozása céljából ajánlom: A tanügyigazgatási szakértő című könyvem, amely részletesen bemutatja a tanügyigazgatási auditokat részletesen.

 

4. A házirend eljárásrendje:

4. 1. A házirend eljárásrendjét meghatározza

A házirend eljárásrendjét a Kt. 40.§ (9) bekezdés szabályozza, mely szerint:

A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el.

A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.

A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

4. 2. Az egyetértés kikérése

Hivatalos ajánlott levében célszerű az egyetértési joggal rendelkezőknek a házirendet megküldeni, hiszen az egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. „Ez a határidő - a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal - harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye.” (Kt. 84.§ (6))

Ha az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint számított határidő lejárt, s az egyetértési jog gyakorlója nyilatkozatot nem intézett az intézményhez, ezt követően nem élhet egyetértési jogával, a házirend az egyetértő nyilatkozat hiányában is megküldhető a fenntartónak jóváhagyásra.

„Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel - a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja.” (Kt. 84.§ (6))

Az egyetértési jogot gyakorló óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ÁMK-szék és diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata kiterjed a házirend valamennyi pontjára.

4. 3. Kötelező véleménykérés esete a szülői munkaközösséggel kapcsolatosan akkor áll fenn, ha nem működik az intézményben intézményi szék

11/1994 MKM r.

30/A. § Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni.

Az egyetértést, illetve véleményt kérő iratokból, valamint az egyetértési nyilatkozatokból, illetve véleményt tartalmazó dokumentumokból és azok kísérő irataiból  a nyilatkozatok beszerzésének jogszerűsége megállapítható, a szakértői ellenőrzés kiterjed erre is, ezért csatolni kell a házirendhez ezeket a dokumentumokat, s a házirenddel együtt az intézményi irattárba is el kell helyezni.

4. 4. A házirend elfogadásának törvényessége

A nevelőtestület/ a szakalkalmazotti értekezlet jogosítványa. Az értekezletre meg kell hívni a nevelőtestület tagjait/szakalkalmazottakat és a szülői munkaközösség képviselőjét.

A házirend elfogadásáról döntő nevelőtestületi értekezletre a szülői munkaközösség képviselőjét is meg kell hívni a Kt. 59.§(5) bekezdéséből következőleg.

Célszerű meghívni az egyetértési jog gyakorlóit, hiszen ha az elfogadásról döntő nevelőtestületi értekezleten módosítani kívánnak azon a szövegen, melyről az egyetértési joggal rendelkezők már  nyilatkoztak, ki kell adni a módosítást is az egyetértési joggal rendelkezőknek ismételt nyilatkozattételre. Mivel ez újabb harminc napos határidővel történik, célravezetőbb az egyetértési joggal rendelkezők meghívása és részvétele a nevelőtestületi értekezleten, így kinyilváníthatják egyetértésüket, vagy egyet nem értésüket a módosítási elképzeléssel kapcsolatosan.

Az elfogadáskor készült jegyzőkönyvet kell készíteni, hiszen a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra, a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben dönt.

/11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. számú melléklet 9. pont/

4. 5. A fenntartói jóváhagyás

Figyelembe veendő jogszabályok: Kt. 40 §.(9) bekezdés, Kt. 103 §. (1)(4)(5) Kt. 102.§ (12);Kt. 57.§ (3) bekezdés, Kt. 102.§ (11)(12) . Kt. 103.§ (1)

A fenntartó a házirend jóváhagyását akkor tagadhatja meg , ha az jogszabályt sért. Kt. 103.§ (1)

4. 6. Hatályba léptetés

Rendelkezni kell a hatályáról, a hatályba lépéséről is, hiszen a házirend „intézményi jogszabály”, s ezért rendelkezni kell a hatályáról is.

Rendelkezik a közzétételről, és a felülvizsgálat módjáról is a házirend

 

5. A házirend anyagi jogi szempontból való vizsgálata

 

Két követelmény teljesülésének vizsgálatát jelenti:

  • Tartalmaz-e mindent, amit a jogszabályok szabályozási körébe rendelnek?
  • A házirendben meghatározott szabályok nem ütköznek-e jogszabályba? /Megfogalmazásukkor figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat?

 

5. 1. Szabályozási köre

Az iskola házirendje azt kell, tartalmazza, ami a szabályozási körébe tartozik.

Különböző jogszabályok állapítják meg a házirend szabályozási körét.

A jogszabályi előírások áttekintése alapján négy szabályozási kör rajzolódik ki.

Az első szabályozási körbe tartozó feladat a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával összefüggő rendelkezések meghatározása, amely nem jelentheti a jogok megszüntetését vagy korlátozását, hanem a közoktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeleteiben meghatározott jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggésben tartalmazhat rendelkezéseket.

Második szabályozási körbe utalt szabályok azok, amelyek az iskolai, munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával, illetve a gyermek- tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos szabályokat állapítja meg.

A harmadik szabályozási körbe utalható a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezésének, illetve a bevitel bejelentésének szabályozása, amely nem kötelező. Ajánlott beírni a házirendbe ezeket a korlátozásokat, mert ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel.

A negyedik szabályozási kör lehetne: A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet legújabb módosításával az SzMSz szabályozási köréből a házirendi szabályozásra átemelt területek, amelyeket az első és második szabályozási körbe dőlt betűs elemként besoroltam. Az ajánlott irodalomnál megjelölt könyveimben az SzMSz-nél fellelhetők e kérdések szabályozására vonatkozó javaslatok.

5. 2. Az első szabályozási kör elemeinek anyagi jogi ellenőrzése során minden egyes elem vizsgálatánál két kérdést kell feltennünk és megválaszolni:

  • Szabályozza-e a házirend a jogszabályban meghatározott jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével kapcsolatos rendelkezések alapján a joggyakorlás lehetséges módjait, formáit és idejét?
  • A házirend tanulói joggyakorlással kapcsolatos rendelkezései nem ütköznek-e jogszabály rendelkezéseibe? /Figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályi normákat?

Tanulói jogok gyakorlásának szabályozása:

A törvényekben biztosított jogok közül csak azokat szükséges a házirendben szabályozni - ezeket nevezem a házirendben szabályozható jogoknak - amelyek érvényre jutásáért a tanulónak tennie, cselekednie kell valamit. Azok a tanulói jogok, amelyek nem ebbe a kategóriába tartoznak, azok érvényre jutása az intézményi alkalmazottakon, tanulótársakon múlik. A tanulói jogokat a Kt. 10-11.§-a határozza meg. Ha ezeket sorba vesszük és megvizsgáljuk az előbbi szempontból, azt látjuk, hogy a 10.§ (1) bekezdés tanulmányi rendre vonatkozó jogokon kívül más nem szabályozható jog, ellenben érvényre jutása az intézmény, illetve intézményi alkalmazottak, munkavállalók kötelezettsége teljesítése révén történik. Ez nem jelenti azt, hogy a szabályozható jogok érvényre jutásának ne lenne feltétele az alkalmazotti, munkavállalói kötelezettségek teljesítése. „Gyermeki jog nem létezhet felnőtti” kötelezettség nélkül, hiszen saját jogai érvényre juttatására a gyermek nem, vagy korlátozottan képes. Szükséges tehát a cselekvőképes környezet aktivitása a gyermek jogainak érvényesüléséhez

A tanulói jogok és kötelességek megítélésében sok a félreértés, s ezek sajnos a házirendekben is fellelhetők. Előfordul tanulói jogokat korlátozó házirend is. (Pl. „Csak annak a tanulónak vannak jogai, aki kötelezettségét teljesíti.” Az efféle szabályok a tanulói jogok nyílt korlátozását jelentik, jog elvonását a kötelességét nem teljesítő tanulótól. A jogokat nem mi adjuk a tanulóknak, azok vannak. Nem egyéni mérlegelés kérdése a jog, azokat nem adhatja, és nem is vonhatja el sem az igazgató, sem a tantestület. Ennek az ellenkezője sem fordulhat elő, vagyis a házirendben sem új jogokat, sem új kötelességeket nem határozhatunk meg, hanem a joggyakorlás és kötelességteljesítés szabályait kell megfogalmazni, a közoktatási törvény és más jogszabályok, melyek a házirend szabályozási körét meghatározzák, csak erre adnak felhatalmazást.

 

Első szabályozási kör kérdéslistája /a szabályozható jogok kérdéslistája/

Kérdés

Jogszabályi hivatkozás

Megfelelőségek

Egyes tanulói jogok gyakor­lásának az első tanév megkezdéséhez kötési lehetőségével él-e a házirendi szabályozás?

Kt. 66.§ (3) bekezdés

igen □ nem □

A tanulók milyen közössége minősüljön a tanulók nagyobb közösségének intézményükben?

11/1994 (VI.8) MKM rendelet 31 § (1)(2) ;

Kt. 59.§ (5)bek

igen □ nem □

A tantárgyválasztás rendje a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szabályozott-e?

11/1994 (VI.8) MKM rendelet 4/A.§ (1) bek. h) pont,

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 9.§ ;

Kt. 11.§ (1) bekezdés k) pontja;

igen □ nem □

A diákkörök létrehozásának rendjét szabályozza-e a házirend a vonatkozó előírásoknak megfelelően?

1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről  15. Cikk.

Kt. 11.§ f);

Kt. 62. § (1)

Kt. 63. § (1)

igen □ nem □

A diákközgyűlés eljárásrendjét szabályozták-e? A szabályozás jogszerű-e?

Kt. 63. § (7)

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 31. § (3) – (8)

igen □ nem □

A tanulók véleménynyilvánítási jog gyakorlása szabályozott-e? Kérdezés, érdemi válasz rendje?

Az iskolai tájékoztatási rendszer működtetése szabályozott-e és a szabályozás megfelelő-e?

1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 12-13. Cikk;

Kt.11. §. (1) g) e);

Kt. 121 § (1) 8.

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés  e);

igen □ nem □

Levelezéshez való jog szabályozása megtalálható-e a házirendben?

Kt. 11.§ (1) i)

igen □ nem □

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátáshoz való jog gyakorlása rendje szabályozott-e?

Kt. 11. § (1) d);

Kt. 41.§ (5) bekezdés;

26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2.§ (1) bekezdés és a 5-7.§;

1997. évi CLIV. Törvény 10-§; 15§; 17.§

igen □ nem □

Vallási, világnézeti, nemzeti, etnikai diákjogok gyakorlásának rendje jogszerűen szabályozott-e ?

Kt. 11 § (1) h)

igen □ nem □

Jogorvoslati jog érvényesülésének segítését tartalmazza-e a házirend?

Kt. 83. § (1)

Kt. 11 § (1) l)

igen □ nem □

Ingyenes vagy kedvezményes étkezés, tanszerellátás ügyét szabályozták-e?

             A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásán k elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét és elosztás rendjét a vonatkozó előírásoknak megfelelően szabályozza-e a házirend?

Kt. 10.§ (4) bekezdés;

Kt. 118.§ (5) bekezdés,

1997. évi XXXI: tv.148.§;

2001. évi XXXVII. Tv. 6-8.§;

igen □ nem □

A tanulók iskolai döntéshozatalban való részvételi joga esetköreinek összegyűjtésével, eljárások leírásával e jog érvényesülését segítik-e?

Kt. 11 § (1) m)

igen □ nem □

Megjegyzés: A tájékoztatási kötelezettség eseteinek áttekintéséhez ajánlom: Mezőfi Józsefné: A tanügyigazgatási szakértő című könyv- 276-280. oldal A diákönkormányzattal  kapcsolatos hatásköri mátrix áttekintését.

A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket továbbá a Kt. 12.§ (4) bekezdésében meghatározott-a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait megállapították-e, illetve meghatározásukkor figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat?

Kt. 10.§ (4);

Kt. 12.§(2)(4);

Kt. 114-117 §;

115. § (1);

116. § (1);

117. § (1);

Kt.110.§;

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés  b);

igen □ nem □

A napközis és tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálási elvei megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályoknak?

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés  c);

Kt.11.§ (1) bek. a)???

Kt. 68. §. (1), (3), (4) bekezdés;

11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 17 § (5)-(7)bek.;

igen □ nem □

 

5. 3. A második szabályozási kör kérdéslistája

A második szabályozási kör elemeinek anyagi jogi ellenőrzése során is minden egyes elem vizsgálatánál két kérdést kell feltennünk és megválaszolni:

  • Szabályozza-e a házirend a jogszabályban meghatározottak szerint a tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei az iskolához, tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást, azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk?

A házirend fentiekkel kapcsolatos rendelkezései nem ütköznek-e jogszabály rendelkezésekbe?

Figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályi normákat a szabályok meghatározásakor?

  • Tartalmazza-e az iskolai, kollégiumi tanulói munkarenddel, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, kollégiumi foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályokat?

Kérdés

Jogszabályi hivatkozás

Megfelelőségek

Tartalmazza-e az iskolai tanulói munkarenddel, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével kapcsolatos szabályokat?

Kt. 10.§ (1)

igen □ nem □

A tanórai, tanórán kívüli foglalkozások rendje megfelelően szabályozott-e?/ Beleértve az iskolán kívüli foglalkozások rendjét is./ A foglalkozások rendjének szabályozásakor figyelembe vettük-e a hit és vallás-oktatás lehetővé tételéről szóló rendelkezést?

Kt. 12.§ (1) d) c) a Kt. 81. § (1) a) ;

Kt. 4.§ (4) bek.

Kt. 19.§ (1) d);.

igen □ nem □

A tanítási órák közötti szünetek rendjét szabályoztuk-e a vonatkozó előírásoknak megfelelően?

11/1994. (VI.8) MKM rendelet 9 § (7) ;

Kt. 10.§ (1) bek.;

igen □ nem □

Meghatározták-e az iskolához tartozó területek, helyiségek használati rendjét, a tanuló közreműködését a rendben tartásban?

Kt. 12.§ (1) bekezdés d) c)

igen □ nem □

Az eszközök rábízásának rendjét meghatározták-e?

11/1994. (VI.(.) MKM rendelet 2.számú melléklete a tanulók által nem, vagy felügyelet mellett használható eszközökről

igen □ nem □

A tanulók egészsége, testi épsége védelmére vonatkozó előírások, a foglalkozással együtt járó veszélyforrások, tilos és elvárható magatartásformák életkornak megfelelő szinten való megfogalmazását megtaláljuk-e a házirendben?

11/1994. (VI.8.) MKM rendelt 6/A § (2) bekezdés ;

Kt. 12.§ e)

37/2001(X12.) OM.r.;

igen □ nem □

A tanulók jutalmazása elveinek és formáinak meghatározása megfelelő-e?

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés  f);

igen □ nem □

A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei jogszerűek-e?

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4/A.§ (1) bekezdés  g);

Kt. 10.§ (2) bekezdés; Kt. 76-77. §;

igen □ nem □

 

5. 4. A harmadik szabályozási kör kérdéslistája

A harmadik szabályozási kör a jogszabályban megengedettek szabályozását jelenti.

  • Eldöntendő akar-e élni az intézmény a törvény adta lehetőséggel?
  • Akarja-e szabályozni a tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését?

A tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti az intézmény.

Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel.

 

6. A házirend, a HPP és az SzMSz összhangja

 

6. 1. A házirend és a HPP összhangja

A pedagógiai programmal harmonizál-e a házirend?

A házirendben az egyes jogok érvényesítésének és kötelességek teljesítésének segítésére lefektetett szabályok segítik-e a nevelési program megvalósulását?

igen □ nem □

 

6. 2. A házirend és az SzMSz összhangja

Házirend

SzMSz

A nem állami és nem önkormányzati fenntartású intézményekben a vallásgyakorlással kapcsolatos jogok megállapítása a tanulókra nézve házirendben szabályozandó.

Ugyanezen jogok meghatározása az alkalmazottakra nézve az SZMSZ szabályozási körébe tartozik.

A házirendre is vonatkoznak az intézmény dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos szabályok, amelyeket az SzMSz megállapított. 11/1994 MKM rendelet 8 § ;Kt. 40.§ (12)

Az intézmény dokumentumainak nyilvánosságával kapcsolatos szabályokat az SZMSZ állapíthatja meg

11/1994 MKM rendelet 8 §(5)

A védő, óvó előírásokkal kapcsolatosan :A házirend a gyermekek, tanulók számára határozza meg ezeket az előírásokat.

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 6/A § (2)

Az SZMSZ az intézmény vezetői, pedagógusai, alkalmazottai számára ír elő a tárggyal kapcsolatos előírásokat.

11/1994.(VI.8) MKM rendelet 6/A (3)

Tanórákkal, foglalkozásokkal kapcsolatosan:

A tanulói munkarendet, tanórák, foglalkozások, óraközi szünetek rendjét a házirend szabályozza

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9 § (7)

Kt 40 § (9) bekezdés

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit és rendjét viszont az SZMSZ szabályozza.11/1994. 4 § (2) b)