Sipos János

A közoktatási törvény módosításából adódó konkrét feladatok a közoktatási intézményekben

19 sipos

Jó napot kívánok!

 

Nagy szeretettel köszöntöm a szakértői konferencia legkitartóbb résztvevőit. Előadásom címe:

Gyermekeink jövőjéért

sj1

Ezt a képet láthatták azok, akik kezükbe vették a szeptember első felében valamennyi magyarországi iskola pedagógusának elküldött OM kiadványt. Ez a füzetecske a közoktatási törvény módosításáról, a ránk váró legsürgősebb teendőkről szól. A képen gyerekeket látnak. A képnek sokféle üzenete van. Biztos, hogy ha most megkérdezném, sokan sokfélét mondanának róla. Én is mondok egy értelmezést. Ezek a gyerekek láthatóan eltérő bőrszínűek, eltérő neműek, bár ez utóbbit manapság kép alapján elég nehéz megállapítani... Így örülni, ilyen önfeledten örülni valószínűleg egy kamera-beállításnál nem nagyon lehet. Jól láthatóan egymásnak is örülnek. Nekem ezen a képen levő gyerekek azt üzenik, hogy jól érzik magukat a bőrükben, ott, ahol vannak.

A magyar közoktatás értékei

Mikor valamit értékelünk, akkor érdemes a pozitívumokat és a negatívumokat egyaránt számba venni. Mikor a magyar közoktatásról beszélünk, akkor feltétlenül meg kell említeni értékeink között az elitképzést, ami évek, évtizedek óta magas színvonalon működik. Pl. tavaly öt arany, hat ezüst, hét bronz, idén három arany, öt ezüst, hat bronzérmet szereztek fiataljaink elsősorban természettudományokból (soroljuk ide most a matematikát és az informatikát is). Ez kimagasló teljesítmény a nagyvilágban, köszönhetően néhány diák és néhány pedagógus kimagasló tehetségének, kitartásának, szorgalmának. De amikor a magyar közoktatásról beszélünk, akkor beszéljünk őszintén a problémáinkról is. Egy fontos folyamat zajlott le nálunk az elmúlt 10 évben: ma már nem csak egy korosztály 40%-a járhat érettségit adó középiskolába, hanem 75%. A felsőoktatásba nem a 10-12% elit járhat, hanem több mint 40%, lassan a korosztály fele. Ez az elmúlt 5-10 évben kormányzattól függetlenül támogatott tendencia volt. De azért az „eltömegesedés” következményeire nem nagyon készült fel sem a közoktatás, sem a felsőoktatás. Gyakran és sok helyen történik meg az, hogy megpróbáljuk ugyanazt és ugyanúgy megtanítani egy korosztály 75%-ának, mint korábban a korosztály 40%-ának. Ez a felsőoktatásban is - más százalékokkal - igaz. Most nem kívánom részletezni azon kutatási eredményeket, amelyeket nagyon jól ismernek.

Az alábbi táblázat, ez a grafikon arról szól, hogy az egyes országokban milyen arányban vannak azok a gyerekek, akik értik az olvasott szöveget, azokhoz képest, akik nem értik.  (A finnektől elnézést kell kérnünk, mert nem a franciák, hanem ők állnak az első helyen.)

sj2

A 0 szint feletti kékek azok, akik jól értik, a 0 szint alatti pirosak azok, akik kevéssé. Magyarország a lista vége felé található. Jól látszik, a lista vége felé lévő országoknál a pirosak már annyian, sőt a végén már többen vannak, mint a kékek. Ők azok, akik igazából veszélyeztetett helyzetűek a jövőjükre gondolva, hiszen az a gyerek, amelyik 15 éves korában - mert ez a kutatás 15 éves gyerekekről szólt - nem érti jól az olvasott szöveget, az úgy jár a középiskolába, hogy önálló tanulásra képtelen, és valószínűleg többségük felnőtt korában is így marad. Ma Magyarországon 1%-nyi az analfabéták aránya, akik nem tanultak meg írni, olvasni. De figyelmeztető jel, hogy a felnőtt társadalomban 10% a funkcionális analfabéták aránya.

Problémáink

A közoktatásról szóló törvény módosításának legfontosabb okai

1. Az ismeretek gyakorlati alkalmazásának gyenge szintje.

2. Az idegen nyelvi tudás hiánya. Ehhez is vetítek egy grafikont.

sj3

 

Felül, barnás színnel azokat látják, akik az öt nyugati nyelv egyikét beszélik a különböző országokban. Itt csak azok az országok vannak kivetítve, amelyek a következő néhány évben csatlakoznak az Európai Unióhoz. Alul, kékkel azoknak az arányát látják, akik valamely idegen nyelven elboldogulnak. Jól látszik, hogy az Unióhoz frissen csatlakozó országok sorában is ebben a vonatkozásban utolsók vagyunk.

3. Uniós jogharmonizáció.

Szeretnék mindenkit megnyugtatni, biztosan tudják is sokan, semmilyen jogszabályi érvényű kötelezettségünk nincs. Nincs olyan uniós jogszabály, ami parancserővel lenne érvényes Magyarországon. Tehát hogy ha a következő években, évtizedekben valakinek nem szimpatikus az aktuális hazai oktatáspolitika, akkor ne Brüsszelt szidja, hanem az aktuális oktatásirányítást.

4. Esélyegyenlőségek csökkenése

2002. novemberében részt vettem egy nemzetközi konferencián Berlinben, és nagy teremben nagy vászonra kivetítve láttam sok minden adatot, táblázatot, grafikont. Az egyik különösen mellbe vágott. Ez a táblázat, grafikon arról szólt, hogy az egyes országok oktatási rendszere mennyit csökkent a gyerekek otthonról hozott hátrányain. Jó magyarként én is el kezdtem Magyarországot a lista elején keresni, de sajnos itt is Murphy törvénye érvényesült: a lista másik végén kellett volna kezdeni. Dobogósok vagyunk. De ugye ez kétes értékű dicsőség?! Abban vagyunk dobogósok, hogy oktatási rendszerünk mennyit növel a gyerekek otthonról hozott hátrányain. Szeretném hangsúlyozni: ezért nem a pedagógusok a felelősek, hanem az az oktatási rendszer, ami felülről ezeket az elvárásokat nyomta rá a középiskolára, az általános iskolára, alsó tagozatra, óvodára.

5. Informatikai tudás hiánya: egy egyszerű kis számadat. Milyen arányban van a családokban számítógép Magyarországon? Minden hatodik családban, kb.17%. Nyugat-Európában 56%. Akkor, amikor erről beszélünk, említsük meg a szakemberek által használt kifejezést: digitális szakadék. A digitális szakadék hihetetlen mértékben mélyült az elmúlt években a rendszerváltás óta a pedagógusok jelentős része, és a diákok nagy része között. Gyakran nem értik már a felnőttek a gyerekek nyelvét. A tanulók egy olyan közegben nőnek fel, ami számukra természetes. Amikor én középiskolás voltam még zsebszámológép sem volt. Emlékszem, hogy a logarlécen tologattuk a bonyolult fizika példák közelítő számításait. Ma, ha egy informatika tanár kiállna a katedrára, és a logarléc lenne számára a technikai csúcs, akkor azt hiszem, kinevetnék a diákjai.

Megoldások

 

Őt pontban foglaltam össze, de a mai rövid előadásomban csak egy részéről van lehetőségem beszélni.

  1. A közoktatás-fejlesztési stratégia
  2. Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai
  3. Csatlakozás az Európai Unióhoz
  4. A jogi szabályozás változása
  5. Pályázatok

1-2. A közoktatás fejlesztési stratégia elkészült, tavaly nyár óta a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaival párhuzamosan, a közoktatási törvény módosításával párhuzamosan készült. Ezek egymást erősítő dokumentumok. A közoktatási stratégia volt az egyetlen olyan szakmai anyag, amit az Országos Köznevelési Tanács tagjai pártállástól, habitustól, felkészültségtől, sorolhatnám tovább a szempontokat, szóval ezektől függetlenül egyhangúlag támogatott. Ennek a stratégiának azt a változatát ki is tettük tavasszal az Internetre, az OM honlapjára, és kerül hamarosan a beérkezett vélemények után miniszteri értekezletre is. A Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban a közoktatás számos területen jelentős forrásokhoz jut 2004-ben, 2005-ben, 2006-ban. A napokban fejeződnek be az egyeztetések az Unióval. Örömmel mondom, hogy csalóka az állami költségvetés tervezete. Ugye látták a felsőoktatásnál is, a közoktatásnál is, hogy a Minisztérium fejezeti előirányzatainak sorában néhány milliárd forinttal kevesebb szerepel 2004-re, mint 2003-ra. Ebből aztán lehet újságcikket írni, hogy csökken a felsőoktatás, csökken a közoktatás támogatása. Igen, úgy kellett terveznünk a költségvetést, hogy be kellett ajánlanunk egy nagy kalapba 2003-as pénzeinkből, abba a nagy kalapba, amelyből az uniós társfinanszírozást fizetjük. És hogy ha hozzátesszük akár a felsőoktatás, akár a közoktatás költségvetéséhez azt, amit oda beajánlottunk, és amihez még jönnek uniós források, akkor évente több mint 10 milliárd forinttal több forrás jut a közoktatásban fejlesztésekre.

3. Csatlakozás az Európai Unióhoz: igazi nagy kihívás. Mit jelent az oktatáspolitikára tekintve? Előbb már említettem, hogy nem jogszabályi érvényű kötelezettséget. De vannak azért tendenciák, amikhez nekünk is illik valamennyire alkalmazkodnunk. Pl. tudnak róla, hogy az elmúlt hónapokban nagy viták dúltak a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata körül. Ugyanakkor megjelent 2002. novemberében a Lisszaboni Egyezmény következtében az „Európai mérföldkövek az oktatásban” című dokumentum. Ez világosan leszögezi, hogy az uniós országokban növelni akarják a matematikai, természettudományos felkészültségű tudósok, szakemberek arányát. Gondolom, hogy műhiba lett volna, ha ilyen körülmények között a 10-ről 12 évre kiterjesztett Nemzeti Alaptantervnél a 11-12. évfolyamon nullára csökkentenénk a kötelező természettudományos oktatást. Én bízom benne, hogy a természettudományokat művelők, az oktatók, nevelők számára is elfogadható az a megoldás, ami a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálata során az új módosított időarányoknál megjelenik, és a kiterjesztésnél megjelenik, hogy a 11-12. évfolyamon is minden diáknak kell természettudományt tanulnia valamilyen arányban, és ezen kívül vehet fel annyi órát, ami belefér az életébe, érdeklődésébe.

4. A jogi szabályozás változása.

Módosult a felsőoktatási törvény, a közoktatási törvény, néhány elemét még kiemelem majd a későbbiekben.

5. Pályázatok és pályázatok és pályázatok.

A következő években nagyon sok pénz, évente - mint említettem már - több mint 10 milliárd forint kerül szétosztásra közoktatás-fejlesztésre pályázatok formájában. Inkább tényleg az az igazi kihívás, hogy tudjuk-e ezt értelmesen elkölteni. Hajlandók lesznek-e Önök beszállni ebbe a munkába?! Én bízom benne, hogy igen.

A törvénymódosításnál elérendő legfontosabb célok

  • a tanulók olyan korszerű és használható tudást kapjanak az iskolában, amelynek segítségével egész életük folyamán képesek lesznek tanulni
  • megszűnjön a tanulók sok esetben felesleges túlterheltsége
  • növekedjen a társadalmi egyenlőség, minden gyermeknek legyen esélye boldogulni az életben.

Ezek világosak, egyértelműek, az előbb említett problémák folyamatos csökkentését, minél hamarabbi megszüntetését célozzák: életszerű, használható tudást adni a gyerekeknek, kialakítani az életen át tartó tanulás képességét.

Azt mondják a társadalomkutatók, hogy akik ma oviba járnak, fele részükben felnőtt korukban olyan munkakörben fognak dolgozni, ami ma még nem is létezik. Azt mondhatnám kis túlzással, hogy teljesen mindegy mit tanítunk a suliban, ha nem tudjuk kialakítani a gyerekekben az egész életen át tartó tanulás képességét, akkor nem tettük meg a legtöbbet gyerekeink fejlődéséért.

Van-e esély az integrációra, kérdezték meg tavaly egy kutatás keretében. Fogalmazzunk konkrétan: megtaníthatók-e a cigánygyerekek? A felnőtt társadalom túlnyomó többsége - külön a pedagógusok, és külön a szülők is - azt mondja, hogy igen, megfelelő módszerekkel.

A törvénymódosítás legfontosabb elemei

Ezeket már ismerik a törvényből, illetve a tanév eleji kiadványból.

  • Hosszabb lesz az alapozó szakasz
  • Nyelvi, informatikai előkészítő évfolyam indulhat a középiskolában
  • Felvételi vizsga helyett kétszintű érettségi
  • Az iskolaszerkezet nem változik
  • Változatosabb, sokrétűbb tanulói értékelés
  • A hátrányos megkülönböztetés tilalma
  • A veszélyeztetett gyermekek védelme
  • A diákok és a pedagógusok közötti bizalom erősítése
  • Nagyobb szülői részvétel az iskolai döntésekben
  • Az első három évfolyamon csak a szülő beleegyezésével lehet évet ismételni
  • A hétvége, a szünet lehet nagyobb mértékben a pihenésé
  • Felzárkóztató oktatás a szakképzésben
  • Alapítványi, magán valamint egyházi iskolák eltérési lehetőségei.

Én egy elemet emelnék ki most a sok közül: azt, hogy 2005-től megszűnik az egyetemi, főiskolai felvételi vizsga, és a kétszintű érettségi megfelelő teljesítése jelent bejutást a felsőoktatásba. Történelmi lépés. Miért? Okafogyottá válik a felfelé mutogatás. Eddig azért nem mertek változtatni a középiskolai tanárok, mert a felsőoktatás azt várta el, amit. Olyan témaköröket, olyan tantárgyakat, amelyek a közoktatásban nem is kötelező témakörök, illetve nem is kötelező tárgyak.

Azért az általános iskola - középiskola átmenetben is vannak ám gondok! Ott is van egy történelmi lépés. 2004. január végén lehetőség van egy központi egységes írásbelin részt venni. A középiskoláknak most kell bejelentkezniük erre. Én bízom benne, hogy a fenntartókkal együttműködve sok helyen születtek értelmes megoldások, hogy ne kelljen öt, hat, nyolc különböző középiskola, öt, hat, nyolc különböző felvételeire felkészíteni a gyereket, és vinni öt, hat, nyolc különböző helyre vizsgáztatni. Aki azt túléli, az alkalmas középiskolai tanulmányokra. Ugye ezek történtek az elmúlt években? Bízom abban, hogy sok gyerek számára válik lehetővé, hogy legfeljebb egy írásbeli vizsgával bármelyik középiskolába bekerülhessen.

Azt kérem Önöktől, - nagyon sokan vannak, akik szakértőként dolgoznak az ország különböző részein - hogy próbálják pedagógusoknak, vezetőknek, fenntartóknak elmagyarázni: amikor a közoktatás-fejlesztés terén bármilyen irányt értelmezni akarnak, akkor elsősorban ne a média hírei alapján ítéljenek. Ne sajnálják elolvasni a jogszabályokat, mert az a tapasztalat, hogy azok gyakran egészen mást jelentenek, mint amit a médiában mondanak.

Legyen örömhely az iskola. Egy-egy ilyen képet biztos minden iskola életéből ki lehet vetíteni.

sj4

Az lenne a jó, hogy ha ezek a pillanatok rendszeressé válnának a tanítási órák keretében. És az se baj, ha a gyerekek néha másképpen ülnek, azaz a kommunikációs készség fejlesztése jegyében nem csak egymás tarkóját látják…

A 2003/2004. tanév legfontosabb újdonságai

  • Kétszintű érettségire való felkészítés a 11. évfolyamon
  • Az 5. és a 9. évfolyamon 2,5 órával csökken a tanulók heti kötelező óraszáma
  • A 9. évfolyamon heti 3-ról heti 4-re nő a tanuló által önként felvehető tanítási órák száma (+ még lehet: szakkör, tömegsport, énekkar…)
  • A kötelező eszköz- és felszerelés jegyzék teljesítésére halasztás kérhető az OKÉV-től (december 31-ig)
  • Gyerekbarát (és pedagógusbarát) felvételi vizsga lehetősége a nyolcadikosok számára: elvileg egyetlen központi írásbeli felvételi vizsga elég lehet a középiskolába való bejutáshoz
  • A kollégiumi nevelőtestület titkos szavazással 2004. január 31-ig dönt arról, hogy bevezeti-e a pedagógiai felügyelő munkakört
  • A fenntartó 2004. április 15-től kérheti a módosított nevelési, illetve pedagógiai programot (Az általános iskolai helyi tanterveknek a felülvizsgált NAT-hoz igazítása, a nevelési programok korrekciója)
  • Minőségirányítási program készítése (központi segédanyag karácsony előtt)
  • Országos mérés májusban: 6., 8., 10. évfolyamon (alapkészségek megléte: olvasás-szövegértés, matematikai eszköztudás)
  • Próba érettségi a 11. évfolyamon tanuló diákok számára májusban (egy kötelező érettségi tárgyból)
  • Számítógép pedagógusoknak és családoknak! - Sulinet Expressz

A kétszintű érettségire a felkészítés ugye a 4. évfolyamon elkezdődött?! Nem Önöknek szól a megjegyzés éle. Sok fórumon megfordultam, és megkérdezték néhányszor, hová ez a kapkodás. A valóság az, hogy ’96-ban foglalta törvény magába Magyarországon a kétszintű érettségit, és ’97-ben született meg a 100/97-es kormányrendelet. Az előző kormány idején is csak annyi történt, hogy a kerettantervek bevezetésekor egy évvel elhalasztották a bevezetését, és 2005-től kezdve működik majd. A kétszintű érettségire felkészítéshez jó szívvel tudom ajánlani azokat a programokat, amik most indultak. Vasárnap, holnap kezdődik a képzők képzése öt kötelező érettségi tantárgyból. Lesz ilyen pályázat meghirdetve a többi tantárgyra is. Olyan sorrendben, amilyen gyakorisággal szoktak érettségizni a diákok az egyes tantárgyakból. Tehát hamarosan meghirdetünk ilyen pályázatot fizikából, biológiából, kémiából, földrajzból, informatikából is. 30 szaktanárt képezünk ki, hogy 2004-től kezdve folyamatosan ők képezzék Magyarországon a pedagógusokat arra, hogy 2005-től kezdve milyen ez a más eljárás, és milyen ez a más követelményrendszer. Valamennyi magyarországi középiskola karácsony előtt kap egy cd-t, amely cd tantárgyanként 250-300 oldalas útmutatót tartalmaz a kétszintű érettségivel kapcsolatban (a követelményrendszerrel és az eljárásrenddel kapcsolatban). Akik vizsgáztatni szeretnének 2005-től emelt szinten, azok számára ez akkor válik lehetővé, ha jövő évtől kezdve részt vesznek a 30 órás, idegen nyelvből várhatóan 45 órás akkreditált képzésen. Tehát csak azok vizsgáztathatnak majd emelt szinten, akik ezen a képzésen részt vesznek. Valamilyen mértékben normatív módon is támogatott lesz, hogy milyen mértékben, ez a 2004. évi költségvetéstől függ. Óraszámcsökkenésről volt már szó sok fórumon. A közoktatási törvényből azért az is kiolvasható, mert benne van, hogy az óraszámcsökkenéssel párhuzamosan több minden újdonság jelenik meg. Az egyik pl. az, hogy (akik ilyen területen szakértői munkában dolgoztak, azok értik miről van szó) általános iskolában a kiszámított órakeret 80%-át, középiskolában a 90%-át lehetett ténylegesen felhasználni. Ezt volt kötelező a fenntartónak finanszíroznia. 2004. szeptember 1-jétől az első, a második, az ötödik, a hatodik, a kilencedik és a tizedik évfolyamon a 100% lesz kötelezően biztosítandó. Újabb egy évvel később eggyel magasabb évfolyamokon is, és újabb egy évvel később valamennyi évfolyamon. Ezen kívül 2004. szeptember 1-jétől 5%-ról minden évben 1%-kal nő (na nem 100 éven keresztül, csak addig, amíg 12%-ot el nem éri) az egyéni foglalkozás időkerete, valamennyi évfolyamon 1-től 12-ig, 13-ig. Ez azt jelenti, hogy osztályonként 1,5-2 többlet tanári óra áll rendelkezésre egyéni foglalkozásra, amelynek keretében lehet foglalkozni a zsenikkel, a lemaradókkal vagy bármelyik gyerekkel.

A legfontosabb újdonságok közt szerepel még néhány. A pedagógiai programok jóváhagyásáról szeretnék néhány szót mondani. Ez összefügg mindjárt a tartalmi szabályozással is, amire pár szót feltétlenül áldoznunk kell. A több intézményt működtető fenntartók, a legalább öt intézményt működtető fenntartók kérhetik április 15-étől ütemezve a pedagógiai programot. Bízom benne, hogy egy kicsit türelmesebbek lesznek a fenntartók. Június 30-ig kell egyébként a pedagógiai program felülvizsgálatát elkészíteniük az iskoláknak kötelező jelleggel.

A tantervi (és a tartalmi) szabályozás szintjei

Erről szeretnék most Önöknek egy történelem előadást is tartani az „iskola műveltségi terület”-ről.

NAT –

(kerettantervek +

oktatási programok)

– helyi tanterv

A Nemzeti Alaptanterv és helyi tantervek közé ékelődnek a törvény szerint a kerettantervek - a miniszternek egy iskolatípusra több kerettantervet kell kiadnia -, és az oktatási programok, amelyek értelmezéséhez jó szívvel ajánlom Önök számára a Minisztérium honlapján október 7-én megjelent NAT változatot, amit az OKNT csütörtökön tárgyalt, és egyetértési jogát gyakorolta. 13 igen, 6 nem és 1 tartózkodás mellett az OKNT egyetértett ezzel a változattal. Ennek a dokumentumnak a végén van egy mini szótár a pedagógiai fogalmak egy részének értelmezéséhez, és ott láthatják, az oktatási programok keretében mire kerül sor, milyen fejlesztésekre, mikkel akarjuk segíteni a pedagógusok gyakorlati munkáját.

A tantervi szabályozáson kívül a tartalmi szabályozásról is essék néhány szó. Ma már sokkal tágabb kört jelent a tartalmi szabályozás a tantervi szabályozásnál. Akik iskolában dolgoztak, mint magam is 22 éven keresztül, bizonyára egyetértenek azzal, az iskolai gyakorlatra, a tanítási órák gyakorlatára a tantervek nincsenek közvetlen hatással. Van néhány dolog, ami sokkal közvetlenebb hatással van. Kicsit túlhangsúlyozott vitának éreztem a NAT körüli vitát, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy jó néhány elem a tartalmi szabályozásban megjelent már az előző években a ’90-es évek közepétől kezdve, és mindegyik kormányzat hozzátett egy kicsit. Nagyon fontos elem volt a tartalmi szabályozásban a pedagógiai program mint műfaj kötelezővé tétele. Nagyon fontos elem volt a minőségbiztosítás bevezetése, nagyon fontos elem volt a mérési-értékelési rendszer bevezetése, amely kiegészül ebben az évben a 8. évfolyammal is. Nagyon fontos elem volt a vizsgarendszer kiépítése. Magyarországon eddig nem voltak részletes érettségi követelmények, 2005-től vannak, és jellegük nem változott. Az előző kormány idején kidolgozott részletes érettségi követelményeket minimális mértékben változtattuk meg, abban jelentős mértékben kompetenciákról volt és továbbra is van szó. Tessék csak megnézni! A részletes érettségi követelmények magyarból hogy kezdődnek? a) pont: „Kompetenciák”. Történelemből hogy kezdődnek? a) pont: „Kompetenciák”. Az előző kormány idején elkészített, túlzónak tűnő követelményeket emelt szinten 25%-kal, középszinten 10%-kal csökkentettük, hangsúlyozottan az ismeretkövetelmények csökkentésére került sor. Ezek 2005-től kezdve hivatalos jogszabály – miniszteri rendelet – formájában léteznek.

Ma hajnalban, a konferenciára készülve, gondolkodtam azon, hogy hogyan lehetne szemléletessé tenni a tartalmi szabályozásban bekövetkezett változásokkal kapcsolatos véleményemet. Elővettem rajztudásomat! Bocsássák meg nekem, hogy ezt megosztom Önökkel. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én annak idején általános iskolában csak azért kaptam meg rajzból az 5-öst, hogy kitűnő tanuló legyek. Ezt az almát a számítógép segítségével rajzoltam, szerencse, hogy a számítógépen is van radír.

sj5

Ez egy szép, nagy, piros, mosolygós alma. Fölismerték, ugye? Köszönöm szépen a bizalmat! Tekintsük ezt az iskolának, mindenki a saját iskolájának, ahol valaha dolgozott, vagy most dolgozik! Jó? Tehát ez az iskola. Ez egy konkrét iskola. Mindenki iskolája kívülről egy szép, piros, mosolygós alma, ugye? Kívülről legalábbis igen.

Nézzük meg, mi történt az elmúlt években! Most jön az „iskola műveltségi terület” a tartalmi szabályozással, tantervi szabályozással kapcsolatban.

1998: Mit kaptunk az akkori kormányzattól segítségképpen?

sj6

Kaptunk egy Nemzeti Alaptantervet, ami körül nagy viták dúltak. Az ábrán jól látszik, hogy ez Nemzeti Alaptanterv. Az alma magja és a piros, mosolygós héja közti légüres teret az iskoláknak kellett megtölteniük tartalommal. Nem sok segítséget kaptak, nem sok segítséget kaptunk ehhez. Nem volt nagy segítség az OKI adatbázisban szereplő néhány tantárgyi helyi tantervajánlás, hiszen ezek nem alkottak egységes rendszert. Születtek mégis valamilyen szinten helyi tantervek, születtek pedagógiai programok. Fontos lépés volt ez a minőségbiztosítás terén is.

2001: Az alma maradt, az iskola maradt.

sj7

Meg lehet nézni a darabszámukat is: csökkennek is, szaporodnak is, elhalnak is, születnek is iskolák. Sajnos, azt kell mondani, hogy a gyereklétszám radikális csökkenése ellenére Magyarországon az iskolák száma inkább növekedett. Ez még az utóbbi évekre is igaz. Jöttek a kerettantervek, amit a pedagógusok a közvélemény-kutatások szerint igényeltek. A kerettantervek körbeágyazták, bebetonozták a Nemzeti Alaptantervet. Nem is nagyon látszott ki belőle a NAT. A kerettantervek jelentős mértékben kitöltötték ezt a légüres teret, de azért látnak ott az ábra szélén újabb lilával jelölt részeket, ilyen kicsi kis dudorokat, ez az „I” betűvel jelölt rész az iskolát jelenti. Mi történt? Az iskolák tantestületének nagy része mindent elkövetett azért, hogy az alma piros héjáig lévő pici kis teret kitöltse kötelező tartalommal. Hadd mondjak egy példát! 2002. novemberében volt szerencsém részt venni a Gimnáziumok Országos Szövetségének Országos Közgyűlésén. Megkérdeztem az ott levő kb. 150 iskolaigazgatótól, kinek a helyi tantervéből olvasható ki egyértelműen, hogy fel tudják készíteni a gyerekeket emelt szintű érettségire 2-3 tantárgyból a kerettantárgyi szabályozás keretei között, maximum heti 33 órában. Ugye plusz 2-2 órát jelent az emelt szintű érettségire felkészítés és 25-26 óra programja volt előírva kötelező jelleggel a kerettantervben. Mit gondolnak hány iskolaigazgató tette fel a kezét? (2002. novemberében tizedikesek voltak már akkor azok a gyerekek, akikre vonatkozik ez a szabályozás.) Ne mondjanak nagy számot, egy se! Ennyit a kerettantervek iskolai elfogadásáról.

Mi történt? Az történt, – lilával jelölt rész – hogy nehogy már sérült legyen a gyerek lelkileg: mindenkinek egy kicsit több magyaróra, mindenkinek egy kicsit több történelemóra, mindenkinek egy kicsit több matekóra, és eljutottak a 30-ig, és el kezdtek tiltakozni az igazgatók, hogy nem lehet felkészíteni 33 órán belül 2 tantárgyból sem emelt szintű érettségire a gyereket. Hát úgy nem! De nem volt kötelező, hogy így csinálják. Még a szigorú kerettantervi szabályozás keretei közt sem volt kötelező. Tudok néhány iskolát - nem sokat sajnos - Magyarországon, amelyik meg tudta ezt csinálni, hogy akár 3-4 tárgyból is ad 2-2 plusz órát a gyereknek 33 órán belül szabad választásra.

2004: Mi változik a tartalmi szabályozásban?

sj8

Látható – lapozzunk vissza egy picit az előző ábrához -, hogy a mag egy kicsit kisebb lett. A törvény azt mondta eddig is, a nyári módosítás után is azt mondja, hogy a Nemzeti Alaptantervnek ismeret-, készség-, képességjellegű követelményeket kell tartalmaznia. Tehát ismeretjellegű követelményeket kell tartalmaznia. Tananyagot nem. Tananyagot a kerettantervnek kellett eddig is, és - látják a törvényben - ezután is tartalmaznia. Én azt mondom, hogy a mostani Nemzeti Alaptanterv, ami fölött egyetértési joggal bírt most az OKNT, a sokkal jobban megfelel a törvényi előírásnak, mint ami eddig volt. A Nemzeti Alaptanterv köré kerettantervi kínálatok kapcsolódnak. K1-el jelöltem és nem akartam több kerettantervet köré rajzolni, mert áttekinthetetlen lett volna az ábra, szóval kerettantervek jelennek meg, és látható a 11-12. évfolyam időarányaiban, a NAT műveltség területek időarányaiban, hogy ezek nem töltik ki annyira a teret kötelezően, mint a korábbi kerettanterv. 30-40% szabad idő keret marad a középiskolák részére a 11-12. évfolyamon a 9-10. évfolyamon 10-20%, lejjebb 10% szabad idő keret. Egy zöld halmazzal ábrázolva látják a kerettantervet és a Nemzeti Alaptantervet körülölelő oktatási programok kínálatát. A Miniszter által kiadott kerettantervekhez indulnak programfejlesztések először, és töltik ki, nem teljes egészében az almát a magtól a piros, mosolygós héjig.

A tanév legfontosabb újdonságait jól tudják, ismerik már a jogszabályokból. Felhívnám a figyelmet tizenegyedikes próba érettségire. Nemcsak arra, ami a jogszabályban megjelent, hogy kötelező érettségi tárgyakból egyet minden diák kipróbál választása szerint közép-, vagy emelt szinten, hanem arra is, hogy a gyakori érettségi tantárgyakból - lásd biológia, kémia, fizika, informatika, földrajz - gyártatunk még központi feladatlapokat, központi javítási útmutatót, és minden iskola számára hozzáférhetővé tesszük azokat, néhány héten keresztül csak titkos kóddal, utána pedig nyilvánosságra hozzuk, hogy bárki kipróbálhassa. Az a diák is, akinek az iskolája esetleg ezt nem akarta kipróbálni. Sajnos nem lesz annyi pénzünk, hogy ezeknek a tantárgyaknak a kitöltött feladatlapjait is országosan feldolgozzuk, de azért hiszem azt, hogy komoly segítség lesz ezen tantárgyakat tanító pedagógusok, és ezen tantárgyak iránt érdeklődő gyerekek számára.

Új gyermektámogatások

  • a rászorultak gyermekei 2003. szeptemberétől az óvodákban ingyenesen étkezhetnek
  • ingyenes tankönyv rászorultsági alapon az iskolákban
  • a végzős diákok számára egy középfokú nyelvvizsga díjának visszatérítése 2003. szeptember 1-től.

Miért tartom fontosnak az új gyerektámogatások megemlítését? A felsőoktatás a felvételi kormányrendelet módosításakor a Minisztérium egyetértésével olyan szakmai javaslatot dolgozott ki, hogy jelenjen meg a pozitív diszkrimináció a bejutásnál. Azok a gyerekek, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek, és a szülő legfeljebb 8. általánost végzett, továbbá azok, akik gyerekotthonokban nőnek föl, ha a pontszám 80%-át elérik bejuthassanak egyetemre, főiskolára. A „legalább 72 pont” itt is érvényes. Minden este azzal fekszem, hogy a napi sajtófigyelőt elolvasom, minden napilap oktatással kapcsolatos minden cikkét, jól látom, hogy mennyire megosztja a társadalmat ez az intézkedési tervezet. Miért tartom ezt bajnak? Ha csak ez az egy elem lenne, akkor jogosak a kritikák. De azért az is szerepel ebben a tervezetben, hogy a felsőoktatásban ezekhez a gyerekekhez kapcsolódik egy mentori rendszer, hogy a bennmaradásukat segítse. Továbbá az óvodai étkeztetés ingyenessé vált szeptember 1-jétől, így lehetővé válik, hogy hátrányos helyzetű gyerekek – és itt nem csak romákról van szó – mindegyike járhasson oviba, hogy ne kezdje ilyen hihetetlen mértékű hátránnyal az általános iskolát, mint ami jellemző volt az elmúlt években. (A hátrányos helyzetű gyerekek között ötször akkora arányban vannak, akik nem járnak oviba, mint a nem hátrányos helyzetű gyerekek között.) Általános iskolában az integrációs normatíva, középiskolában az Arany János Tehetséggondozó Program, ezek elindult programok, létező valóságok a magyar közoktatásban, de még nem értek föl az egyetemig, főiskoláig. Lehet, 5-10 év múlva nem lesz szükség ilyen pozitív diszkriminációra. Meggyőződésem, hogy most van szükség erre. Aki pedig félti az egyetemet, főiskolát ezektől a gyerekektől, akik esetleg alacsonyabb pontszámmal bejutnak, az kövessen a következő számoknál. Tudják-e Önök, hogy nappali tagozatra alapképzésre kb. hány gyerek jut be most a felsőoktatásba? Kb. 45 ezer. Tudják-e Önök, hogy közülük hány olyan van, amelyik önköltséges alapon a fizetős helyekre kerül be? Közel 4000. Tudják-e azt, hogy van olyan egyetem, főiskola, ahol 120 pontos ponthatárnál – tehát ennyi volt a bejutási ponthatár az ingyenes képzésre – 72 ponttal be lehetett jutni fizetős helyekre. Általában 60-70-80%-os teljesítményekkel be lehet jutni a fizetős helyekre. Számításaink szerint az előbb említett pozitív diszkrimináció egy évfolyamon kb. 500 gyereket érint. Reményeink szerint talán 1000-et. Én nem hallottam az elmúlt években, - és már sok év óta létezik a fizetős hely rendszere, ahová alacsonyabb pontszámmal be lehet jutni, - hogy Magyarországon a társadalom egy része tiltakozott volna az ellen, hogy a gazdag családok gyerekei alacsonyabb pontszámmal bekerüljenek, féltve őket, hogy majd nem tudnak helyt állni.

Európa

Magyarország a felnőtt társadalom túlnyomó többsége akaratából Európa részeként 2004. május 1-jén csatlakozik az Európai Unióhoz. Vágyak, remények, álmok - sokak számára az elmúlt évtizedekben ezt jelentette Európa. De hogy ki számára marad csupán vágy, remény, álom a következő években is, az sok mindenen múlik. Pl. a közoktatáson is. Kitárulnak előttünk a munkaerőpiaci lehetőségek, szabad munkaerő vándorlás lesz Európában számunkra is. Csak kérdés, hogy kell-e majd az uniós munkaerőpiacon az a büszke magyar munkaerő, amelyik nem beszél idegen nyelven, nem tudja használni az informatikát, és uram bocsá’, az olvasott szöveget sem érti. Ma a társadalom nagyobbik része tartozik sajnos ebbe a kategóriába. Közös felelősségünk, hogy több esélyt adjunk a felnőttoktatáson keresztül, a közoktatáson keresztül a magyar állampolgároknak. Néhány héttel ezelőtt egy péntek esti, késő esti televíziós műsorban vitatkoztunk a hazai problémákról olyan késő este, amikor már senki nem nézi a tévét. Az egyik résztvevő említette a következő mondatot, hogy igazából akkor leszünk mi ott az Európai Unióban gyakorlatban, ha az egyén számára ciki lesz megtenni bizonyos dolgokat. Ha az egyén számára ciki lesz kidobni mondjuk menetközben a gépkocsi ablakán a szemetet, (még pénzbe se kerülne, persze az összeszedéséért kell fizetni), ha az egyén számára ciki lesz megtenni pl. azt, hogy a polgármester feleségeként elinduljon a többségi társadalom gyermekeként a helyi kisebbségi önkormányzati választásokon, pusztán azért, hogy a kisebbségi önkormányzat gyakorolhassa egyetértési jogát egy másik iskola létrehozásában. Szóval, ha az egyén számára ciki lesz megtenni bizonyos dolgokat.

Comenius azt mondta: „A minőség szokás, nem tett”. Comenius után szabadon azt mondom: legyen a tanulás szokás, ne egyszeri tett!

Kérem Önöket, hogy szakértői munkájuk révén segítsenek közvetíteni az előzőekben elhangzottakat a pedagógusoknak, a fenntartóknak, és időnként gondoljunk arra, hogy - bár néha zavaró tényezőnek tűnik, de - a suliban, az oviban gyerekek is vannak...

Ezekkel a gondolatokkal fejezem be előadásomat, és köszönöm, hogy ilyen kitartóan részt vettek a konferencián. Biztosan tudják, hogy az életben való sikerességhez mely képességeknek kell magas szinten állniuk, jól tudják, hogy az IQ ehhez kevés, sokkal nagyobb arányban az érzelmi intelligencia magas szintje szükséges, jó 90%-os arányban. Az egyik legfontosabb képesség a kitartás. Biztos vagyok abban, hogy Önök, ha eddig esetleg nem is voltak sikeresek az életben, ez után biztosan azok lesznek.

Köszönöm szépen a figyelmüket!