Villányi Györgyné

Az óvodai szakértői tevékenységek tartalmi változásai

20 villanyigyorgyne

A közoktatási szakértői tevékenység évek óta azonos szerepkörben működik. A szakértői „hálózat” kiépülése nehézkesen valósul meg. Az országban sok helyen szerveződtek szakértői munkára felkészítő tanfolyamok, most már szakvizsgát is szerezhet a közoktatási szakértő. A Közoktatási Szakértők Egyesülete és megyei tagozatai is működnek. Évente megrendezésre kerül ősszel a Közoktatási Szakértők Országos Konferenciája Debrecenben. E mellett most már tavasszal Nyugat-Magyarországon, és külön óvodapedagógusok részére Szarvason is szerveznek konferenciákat. 

Mindezek ellenére tapasztalható, hogy nem tudják az óvodavezetők, óvodapedagógusok, szaktanácsadók, szakértők, hogy mi a feladata szakértőnek, mit csinálhat, mit várnak el tőle a megbízók, a vizsgálat alanyai. Még mindig keverednek a tevékenységi körök, és átfedések tapasztalhatók a munkavégzésekben.

A szakértői tevékenység hatékony megvalósítása érdekében alapvető fontosságúnak tartom a szakértői szerepre való megfelelő felkészülést. Tehát nem mindegy, hogy hogyan végzi a szakértő tevékenységét az intézményben. Meghatározó a felkészülés, a felkészültség és a megvalósítás milyensége. A szakértői tevékenység folyamata és tartalmi jellemzői a követkőképpen fogalmazhatók meg: 

  • a megbízás elfogadása után előzetes tervkészítés,
  • bejelentkezés az intézménybe,
  • a vizsgálati terv felvázolása, időegyeztetés, tervegyeztetés, módszeregyeztetés,
  • a vizsgálat lebonyolítása (idő, hely, hangnem, stílus kérdéseinek kiemelését igen fontosnak tartom),
  • a vizsgálat anyagainak összesítése (gyűjtőmunka, szelektálás, egyeztetés, elemzés, újabb kiegészítő adatgyűjtés, elemzés, értékelés),
  • a nyers jelentés ismertetése az érintettekkel,
  • a jelentés végleges formába öntése,
  • a jelentés leadása a megbízónak (a nyilvánosság vállalása).

De nem elég, hogy a szakértő tudja, hogy mit miért csinál, és mit hogyan kell tennie.

 

Az óvodavezetői felelősség kérdését sokat hangoztatjuk. Szakértői tevékenység esetében mi a teendője a vezetőnek? A vezetői tevékenységek a szakértői munkafolyamat alatt nagyon fontosak.

Ide sorolhatók a következők:

  • légkör megteremtése a szakértő fogadásakor,
  • felkészülés a vizsgálatra (tárgyalási elemek végig-gondolása, időegyeztetésre való felkészülés,
  • közös tervkészítés a szakértővel,
  • a vizsgálat alatti tevékenységek koordinálása a feltételek megteremtésével, a légkör, a tárgyi és személyi feltételek biztosításával,
  • a vizsgálati eredmények fogadása, egyeztetések, elfogadás,
  • a vizsgálati jelentés feldolgozása elfogadással és a tennivalók megvalósításának előkészítésével, vagyis tervezéssel,
  • a vizsgálati jelentés elutasítása esetén a további tennivalók megszervezése- netán új vizsgálat igényének benyújtása.

Mit vár a vezető a szakértőtől? Az óvodavezetés számára fontos kérdés, hogy mit kaphat a szakértőtől.

Milyen témákban, milyen területeken nyerhet az óvoda a szakértői vizsgálatok során? Ennek tudatosítása elősegíthetné a szakértői munka hatékonyságának növelését.

A következő táblázat segít különválasztani a feladatkörök tartalmi jellemzőit a munkakör oldaláról:

 

szakértő

Óvodavezető

kinek dolgozik

  • megbízónak:
  • fenntartónak,
  • vezetőnek,
  • pedagógusnak,
  • szülőnek,
  • szervezetnek, stb.  
  • óvodahasználónak:
  • gyereknek,
  • szülőnek,
  • intézménynek,
  • fenntartónak

mit dolgozik

  • szakvélemény készít:

- törvényességi,

- szakmai,

        stb.

  • feltételeket biztosít,
  • irányít,
  • ellenőriz,
  • fejleszt,
  • beszámol,
  • elszámol
  • menedzsel

hogyan dolgozik

a vizsgálandó témának megfelelő ellenőrzési, értékelési módszerek alkalmazásával

  • helyszínen 
  • ismeretlenül

vezetési technikák és menedzselési technikák

alkalmazásával 

Milyen célnak felel meg tevékenysége 

döntés előkészítés érdekében

  • véleményezés,
  • javaslattétel,
  • ajánlás készítése

a helyi nevelési programban megfogalmazott céloknak megfelelő óvoda működtetése

Közös a cél: a gyermekek érdekében eredményesen és hasznosan működjön az óvoda.

Milyen legyen a mai kornak megfelelő közoktatási szakértő?

A következő területeken kell végiggondolni szakértői tartalmakat: magatartás, tájékozottság, felkészültség terén. Az alábbi felsorolás a közoktatási szakértő „tudásának” vázlatos felsorolását tartalmazza a teljesség igénye nélkül:

Feladatvállalási kötelezettségekhez szükséges ismeretek:

  • Egyszeri megbízás, mely nem tartalmaz hatósági jogkört.
  • A megbízó előírásai szerinti tevékenység ellátását vállalja szerződéssel a szakértő.
  • Munkamódszerét önállóan választhatja meg, illetve alkalmazkodik a vizsgált intézmény speciálisait vizsgáló módszerekhez, és ismeri, ill. alkalmazza a hazai és nemzetközi indikátorokat.
  • Viselkedésére a befogadó és nyitott magatartás jellemző.
  • Tevékenységeit a diszkréció jellemezze.
  • Naprakész felkészültségével járuljon hozzá a vizsgált intézményben folyó nevelőmunka reális véleményezéséhez, és az ésszerű, takarékosságot és hatékonyságot segítő javaslatok megfogalmazásához.

Tudatosan vállalja a felelősséget szakmai tevékenységeiért. Ehhez a következő eszközöket használja céltudatosan:

  • megfelelő vizsgálati légkört alakítson ki,
  • „a gyermekek mindenek felett” elv szerint végezze munkáját,
  • szakmai tevékenységében a közoktatási törvény aktualitásai szerint cselekedjen,
  • objektív tények alapján, a megvalósíthatóság határain belül tegyen javaslatokat,
  • tartsa tiszteletben az intézmény szakmai önállóságát,
  • vállalásait határidőre teljesítse.

Szakmai munkájában domináljanak a következő elvárások:

  • rendelkezzen tág módszertani ismeretekkel,
  • csak olyan intézménytípus szakértési munkálatait vállalja, amihez ért, amiben elméleti és gyakorlati téren is kompetens,
  • problémaérzékenységgel rendelkezzen,
  • elemző és összehasonlító képesség hassa át tevékenységeit,
  • emberi kapcsolatok kezelésében megfelelő jártassággal rendelkezzen.

A szakértő objektív véleménykifejtése során törekedjen arra, hogy tevékenységét és ajánlásait az emberség, a nyitottság, az együttmunkálkodás, az őszinteség, a problémafeltárás, a meggondoltság, és minden esetben a gyermekek szükséglete és érdeke határozza meg.

Az óvodai nevelés szakterületen a szakértők számának változását az alábbi táblázat mutatja:

Évszámok

Óvodai szakértők száma (fő)

1995. december 31-én

172

1996. december 31-én

188

1997. december 31-én

266

1998. december 31-én

377

1999. december 31-én

495

2000. december 31-én

516

2001. december 31-én

581

2002. június 1-jén

591

Forrás: OKÉV 2002.

A szakértőnek a névjegyzékre kerüléshez továbbképzés, szakvizsga a 42/1999. (X. 13.) OM rendelet 11.§(2) bekezdése alapján kötelező, mely szerint: „2002. január 1-jétől a névjegyzékbe az vehető fel, illetve annak a nyilvántartása hosszabbítható meg, aki a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés vagy a pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította a vizsgaelnöki, illetve szakértői feladatok ellátáshoz szükséges ismereteket.”

Dokumentumok helye, szerepe az intézmény életében

Az óvoda dokumentumai határozzák meg az óvoda működését, tartalmi munkáját. Felülvizsgálatuk és módosításuk szükséges a 2003-ban megjelent közoktatási törvényben megfogalmazott módosítások alapján. A másfajta szemléletet és szakmai tartalmakat képviselő törvényi paragrafusok alapján kell módosítani a dokumentumokat az előírt határidőkig. Az óvodai nevelés szempontjából lényeges fogalmi változtatások történtek, amelyek következetes végig vitele szükséges az óvodai dokumentumokban. Ehhez a munkához a szaktanácsadói hálózat tagjai tudnak helyben segítséget nyújtani az óvodáknak. Erre a célzott finanszírozás is (720Ft/gyermek) támogatást nyújt, ami a jövő évben is rendelkezésére áll az intézményeknek. A közoktatási szakértők az elfogadás-jóváhagyás oldaláról a döntés-előkészítésben vesznek majd részt, az intézménytípusnak megfelelő szakértői tevékenységeikkel (44.§.).

Az Alapító Okirat készítését, felülvizsgálatát a közoktatási törvény újból előírta és a kiegészítés területeit is felsorolja (37.§). Tartalmuk módosítása és a valóságnak megfelelő kiegészítése nagyon fontos és körültekintő közös munkát igényel a fenntartótól és az óvodavezetéstől. A törzskönyvekben szereplő csoportlétszámok, valamint a csoportszobák nagysága meghatározó tényként szerepeljen a döntésekben a közoktatási törvény által meghatározott létszámhatárok alapján.

A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma biztosítja a szervezet előírás szerinti működtetését 1993 óta. Azóta az óvodák a törvényi módosítások és rendeletek megjelenésének ütemében többször módosították a dokumentumot az előírások szerint, és azt a fenntartó mindig jóváhagyásával elfogadta. Erősen dominál a megfogalmazásokban a szervezet működésére vonatkozó feladatok kiemelése. Van, ahol konkrétan kerültek a feladatok kidolgozásra, de van, ahol általános megfogalmazások „próbálják” meghatározni a működést. Ezekben az óvodákban a megszokott rutinszerű működés valósul meg. Óvodánként, vagyis szervezetenként más és más hangsúllyal fogalmazódtak meg a feladatok. Ez sokszor a fenntartói elvárások terén is jelentett különbözőségeket. 

 

A helyi nevelési programok 1996 és 1999 között készültek, egységes időpontban, egyfajta szakmai elvárási, és helyi igényeknek megfelelően.

A 2003-as közoktatási törvényben található új fogalmak épüljenek be a helyi nevelési programokba. Ugyanakkor a „felzárkóztatás” és az „iskolára előkészítés” szavak nem szerepelnek a közoktatási törvényben, tehát ezen fogalmak módosítása, megváltoztatása szükséges.

Az egyes paragrafusok tartalmi értelmezése a nevelőtestületektől egységes álláspontok kialakítását igénylik. Minden nevelőtestület, a helyi nevelési programjának, vagyis a helyi igényeknek és szükségleteknek a figyelembevételével maguknak kell meghatározniuk, pl. a titoktartás gyakorlati kérdéseit, a semmisség és a zaklatás, a korlátozás, az azonos jogok, a semmisség, stb. tartalmát. 

Az ellenőrzés, értékelés, mérés, minőségbiztosítás megfogalmazása terén is módosítani szükséges az óvodai helyi nevelési programokat. A programelmélet szerint elvek alapján szükséges az ellenőrzés, értékelés és mérés megfogalmazása a nevelőmunka tartalmi megvalósítása érdekében.

A működés szempontjából a folyamatszabályozások az ellenőrzés, értékelés, mérés területein az új dokumentumban, a Minőségirányítási Programban kerüljenek kimunkálásra.

A három meghatározó dokumentum, melyek a stratégiai feladatokat tartalmaznak, egységes elvekkel és tartalmi jellemzőkkel rendelkezzenek, hogy megfelelően biztosítani tudják az intézmény mint szervezet nyugodt, célnak megfelelő működtetését. Az egységes szemléletmód, tartalmi egymásra építettségük követelmény annak érdekében, hogy az óvoda mint szervezet összehangolt működtetése biztosított legyen.

AZ ÓVODA ALAPVETŐ DOKUMENTUMAINAK RENDSZERE

vgy1

Az operatív feladatokat ellátó éves intézményi munkaterv csak ebben az esetben tudja lebontani az éves feladatokat, és biztosítani az eredményes megvalósítást.

Az óvodai helyi nevelési programmódosítást nemcsak a közoktatási törvény változásai indokolják, hanem időszerűvé vált felülvizsgálata, mivel elhagyták azon gyermekek az óvodai nevelést, akik már az új helyi nevelési programok alapján nevelődtek. Az első kimeneti eredmények most összegezhetők. Így a helyi nevelési programok használhatóságának értékelése is most vált időben szükségessé. A következő táblázat ad segítséget a program-felülvizsgálati és módosítási munkák átgondolására, megszervezésére, tartalmi kimunkálására.

 

AZ ÓVODAI HELYI NEVELÉSI PROGRAMOK

FELÜLVIZSGÁLATA

 

Feladatok, helyi döntések a nevelőtestületben- projektterv

  • Feladatok megfogalmazása
  • Teamek alakítása -Felelősök
  • Határidők
  • Elemzések
  • Döntések: mikor, mit, mennyit, hogyan

Módosítások megtétele, ellenőrzés, értékelés  

 

A felülvizsgálat lépései

Meghatározó tényezők

1. A nevelési program struktúrájának vizsgálata

A 47. § pontjainak megfelelően a nevelési program elemzése:

  • mi hiányzik, mi más?

Mi felel meg a programelméletnek, mi nem!

2. A nevelési program tartalmi elemzése

Szemléletváltozások:

  • Törvényi szempontból
  • Alapprogrami szempontból
  • helyi nevelési program oldaláról

 

Képességfejlesztés

Társadalmi egyenlőség

Integráció

Differenciált fejlesztés, egyéni bánásmód

Szülőkkel partneri együttnevelési jellemzők

3. Folyamatos fejlesztés kialakítása

Helyi alternatívák születése

Műhelymunka

Team munka

Projekt

 

Szakértői feladatok segítése érdekében kérdések, gondolatok

A szakértői vizsgálatok során tételes elemző - összehasonlító - értékelő munkára van szükség több területen. A következő kérdésekre kell megkeresni a válaszokat:

  • Az óvoda speciális fejlesztési feladatai megtalálhatók-e az Alapító Okiratban?
  • Az Alapító Okirat a valós adatokat tartalmazza, vagy még mindig a megírás idejének adatait tükrözi?
  • Az SZMSZ-ben található munkaköri leírások átírásra, illetve pontosításra kerültek-e a helyi nevelési programnak megfelelően?
  • Az SZMSZ-ben található ünnepek, kapcsolattartási formák, stb. egyeznek a helyi nevelési programban szereplő ünnepekkel, kapcsolattartási formákkal, ellenőrzési elvekkel, értékelési jellemzőkkel, stb.?
  • A helyi nevelési program és az SZMSZ eszmei egysége tükröződik-e a dokumentumokban?
  • Tartalmaz olyan általános elvi megállapítást az éves munkaterv, mely megtalálható a saját nevelési programban?
  • Az óvodai munkaterv mennyiben segíti megvalósítani az óvoda helyi nevelési programját?
  • A házirend és az óvodai munkaterv tartalma mennyiben épül egymásra?
  • A munkaköri leírások egyeznek az óvodai munkatervben meghatározott funkciókkal?
  • A helyi nevelési programban megfogalmazott nyitottságot gátolja az óvodai munkaterv szabályozó, behatároló feladathalmaza?

A továbbképzési terv és a többi dokumentum összhangjának vizsgálata is fontos a programmegvalósítás érdekében.

  • Az elemzés tárgyát az a tény képezze, hogy az óvoda dolgozóinak továbbképzési igényei egyeznek-e a helyi nevelési program kiemelt feladataival.
  • Amennyiben a munkatárs elvégezte a továbbképzést, hol milyen területen hasznosítható tudása a helyi nevelési program fejlesztése, a gyermekek nevelése érdekében?
  • Tükröződnek-e azok a feladatok az éves óvodai munkatervben, melyek a továbbképzés kapcsán jelentkeznek?

A csoportnapló és a gyermekek fejlődésének nyomon követését szolgáló feljegyzések (személyiséglap, egyéni napló, stb.) összevetése a helyi nevelési programmal fontos feladata a vizsgálatnak.

Nagyon sok nevelési program tartalmazza az óvodapedagógusok tervező munkájának elveit, a gyermekek fejlődését ellenőrző és értékelő dokumentumok, módszerek tartalmát. De több programból mindezek hiányoznak. El kell tudnunk fogadni azt a tényt, hogy az óvoda helyi nevelési programja határozza meg az óvodában folyó nevelőmunka tartalmát. Minden tervezési mód jó, amennyiben az óvodapedagógus jól tudja hasznosítani a gyermekek nevelésében. A csoportnaplónak tükröznie kell a helyi nevelési program általános feladatainak éves tartalmát, a tevékenységek rendszerét, és tartalmi előírásait, a szervezési feladatok éves lebontását, stb.

A gyermekek fejlődésének nyomon követését meghatározó elvek sem szerepelnek minden helyi nevelési programban. Ezek pótlása is sürgős feladat. A hogyan kérdést a nevelőtestület dönti el, a nevelési program szellemében. Minden fejlődést mutató napló, ill. személyiséglap jó, ha tükrözi a gyermek fejlődését, és meghatározhatók belőle az egyéni, differenciált fejlesztés tartalmai. A lényeg az, hogy az óvodapedagógusok nevelőmunkáját segítse a gyermekek érdekében a napló.

Ajánlott a pedagógusi önértékelési elveinek kidolgozása is. Ennek is sokféle módja kezd elterjedni az országban. Az a jó önértékelési munka, melyet a nevelőtestület maga dolgoz ki a helyi nevelési programjának megfelelően. Csak az kérhető számon az óvodapedagógustól, amit a helyi nevelési program tartalmaz.

A nevelőmunka folyamatának vizsgálata

Az elmélet és a gyakorlat összevetése a csoportnapló és a gyermekek fejlődésének nyomon követése kapcsán az elemző munkákkal megkezdődik. Már ekkor előkerülnek olyan kérdések, melyek megválaszolása rámutat arra, hogy mennyiben fedi a nevelési program tartalma az óvodai nevelés gyakorlatát, vagy fordítva: mennyiben valósítja meg a mindennapi nevelőmunka a helyi nevelési program által előírt célokat, feladatokat, tevékenységeket.

  • Az óvoda helyi nevelési programjában szereplő speciális feladatok mikor, hogyan épülnek be az éves nevelési tervekbe? Mit mutat ezen a téren a napirend, a hetirend, a tevékenységek rendszere, a képességfejlesztés területei?
  • Mennyit játszik a gyermek a nevelési program, a csoportnaplóban tervezett napirend és a valóságos mindennapi nevelőmunkában?
  • Ha nagyon részletes kifejtett a nevelési programban egy-egy feladat, akkor annak megjelenési módja a csoportnaplóban hol található és hogyan, valamint mikor és hogyan valósul meg a gyakorlati munkában?

A programvizsgálat menetében a gyermeki szükségletek feltérképezése igen fontos feladat. Alapja az óvodai nevelésnek a gyermekek megismerésére épített nevelőmunka megvalósítása.

Kérdések, melyekre választ kereshetünk a vizsgálat során:

  • Milyen fejlettséggel rendelkeznek az óvodába jelentkező gyermekek?
  • Mire van szükségük annak érdekében, hogy az iskolai élet elkezdésére alkalmasak legyenek?
  • Milyen nevelőmunka adása szükséges az óvodában?
  • Alkalmas az óvoda a feladatok teljesítésére?

Mindehhez szükséges feltérképezni az óvodába járó gyermekek állapotát az alábbi szempontok szerint:

  • Mennyire fejlett a gyermekek magatartása?
  • Milyen részképesség-hiányok tapasztalhatók?
  • Milyen egészségügyi problémákkal küszködnek?
  • Milyen speciális igények kielégítése szükséges annak érdekében, hogy fejlesztésük megvalósulhasson? Stb.

Végezetül, a közoktatási szakértés helyének és szerepének, valamint módszertani tevékenységének megfogalmazása mellett e munkakör szükségességét és fontosságát is hangsúlyoznunk kell a közoktatási rendszerben.