Gyimesné Markó Etelka

Diagnosztikus és terápiás eljárások az óvodában

I. Bevezetés

Előadásom célja, egy igen mostohán kezelt terület – az óvodai fejlesztő pedagógia - egy sajátos szemszögből történő bemutatása.

Ez az a terület, melyet az új oktatási törvény is méltatlanul figyelmen kívül hagyott, pedig tapasztalatom szerint hatalmas lehetőségek rejlenek benne mind a preventív tevékenység, mind a manapság egyre hangsúlyosabban megjelenő minőségbiztosítás célkitűzéseinek megvalósulása szempontjából.

Az itt bemutatásra kerülő diagnosztikai eljárások kidolgozása is egy több mint egy évtizedes team-munkának köszönhető. Legfőbb célunk az volt, hogy minél tökéletesebb keretet adjunk a munkánknak. (Adminisztráció területén, éves tervek kidolgozásában, egyéni és csoportos fejlesztési tervek leghatékonyabb formájának kialakításában, vizsgálati eljárások tökéletesítésében, valamint a vizsgálati eredmények értékelésével, összevetésével szerzett tapasztalatok beépítésével a további munkánkba.)

Nagyon örültem a felkérésnek azért is, mert úgy gondolom, a mai viszonyok között már szinte elengedhetetlen a nevelési-oktatási intézményekben a fejlesztő pedagógusok, logopédusok aktív részvétele, mivel mennyiségileg és minőségileg egyaránt nő a pedagógusok számára a (hagyományos keretek között) megoldhatatlan problémát jelentő gyerekek száma.

A fejlesztő pedagógiai munkakört e problémák egy részének, nevezetesen a tanulási zavarok speciális ellátása iránti igény alapozta meg.

Adatok szerint Magyarországon a tanulók 20-23%-a küzd valamilyen tanulási nehézséggel, ebből 17% az olvasási, írási, helyesírási, számolási zavarban szenvedők száma.

II. Fogalmak tisztázása:

1. A Tanulási zavar a „speciális nevelési szükséglet” tág kategóriájába tartozó jelenség.

Mi az óvodai diagnosztikában az óvodás gyermekeknél a tanulási nehézség veszélyeztetettségről beszélünk, illetve az iskolában, ha nincs mögötte beszédfogyatékosság, tanulási nehézségről.

A tanulási zavar problémakört a Csabay Katalin-féle famodellen tudnám a legszemléletesebben bemutatni.

1)    Szint az alap, a gyökér szintje, ahol az előidéző okokat találjuk.

1. Organikus eredet: létrejöhetnek az élet pre-, peri-, vagy posztnatális szakaszában.
2. Pszichés vagy emocionális okok, melyek gyakran a figyelem koncentrációjában, az emlékezet gyengeségében, magatartási zavarokban jelentkeznek.
3. Környezet szerepe (család beszédpéldája, anya-gyerek kapcsolat megváltozása, tömegkommunikáció betörése (elektromos pásztor), kötelező óvodai foglalkozások eltörlése, túlzott iskolai követelmények, stb.)

2)   Szint, törzs: Az információ feldolgozáshoz, eredményes iskolakezdéshez elengedhetetlen alapkészségek, képességek fejlesztésének optimális szintjei.

3)   Szint a fa koronája, a teljesítmények szintje. Itt jelenik meg a probléma, tanulási zavar veszélyeztetettségben, részfunkció zavarokban.

2. Fejlesztő tevékenységen a tüneteket előidéző pszichés funkciók megváltoztatását, illetve az adott korosztály fejlődési, érési folyamatát figyelembe véve, az adott pszichikus funkciók fejlődési szakaszának szenzitív időszakában történő rásegítését értjük. A kognitív, emocionális, pszichomotoros, stb. funkciók fejlődése egyenetlen, és mikor intenzív fejlődési szakaszban vannak, akkor a legérzékenyebbek a környezet hatásaira.

Már a statisztikai adatok is egyértelműen igazolják, hogy olyan problémáról van szó, melynek kezelése nem csupán az iskolák feladata, sőt, elsősorban nem az iskolai keretek között megvalósítandó munka a hatékony. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a prevencióra. A leghatékonyabb prevenciós terület pedig az óvoda. Visszautalnék arra a megállapításra, hogy a fejlesztő pedagógiai az ún. szenzitív időszakkal operál. A tanuláshoz, az alapkultúrtechnikák elsajátításához szükséges részképességek fejlődésének időszaka éppen az óvodáskorra tehető. Tehát a legtöbb részképesség fejlődése 7 éves korig vagy még később zárul le.

Célunk, tehát az, hogy leszorítsuk a potenciálisan tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek iskolába kerülésének lehetőségét.

Ennek első lépése óvodai keretek között a hatékony diagnosztikai és terápiás eljárások kidolgozása és alkalmazása. Ez azért is fontos minél korábban, mert a tanulási zavarra ráépülő másodlagos tünet, a magatartási zavar tovább nehezítheti mind az eredeti probléma feltárását, mind a terápiát. De ez a szemlélet jelenik meg az iskolára való felkészültség megállapításánál, a rugalmas beiskolázás lehetőségének megteremtésénél is.

Az iskolaérettség, iskolára való felkészültség egy másik, teljes előadást kitöltő kérdés lenne, most csupán érintjük a diagnosztikai eljárások ismertetése kapcsán.

Mivel a tanulási nehézség veszélyeztetettségét befolyásoló eljárások olyan módszerek, amelyekben bár a hangsúly a fejlesztésen van, a diagnózis és a fejlesztés szerves egységet alkot. Így a mi koncepciónk szerint az óvodai fejlesztő pedagógiai tevékenység gyógypedagógiai kompetenciát feltételez.

III. Diagnosztika

Nem szabad egy-egy tünetet kiemelni, és csak azt kezelni.

• Az óvodáinkban munkánk során, nagy jelentőséget tulajdonítunk a pedagógiai és fejlesztő diagnosztikának egyaránt. Bár vannak, akik vitatják a pedagógiai diagnózis fontosságát, szükségességét, számunkra rendkívül fontos. Mivel a tünetek komplex problémaként jelentkeznek és a kialakulásért több tényező felelős, ezért célunk, hogy álljon minél több, minél differenciáltabb információ a rendelkezésünkre a gyerekekről. Az így megszerzett információk egyaránt segítik nemcsak a mi, hanem a szülő és pedagógus munkáját is.

A pedagógiai diagnosztika leggyakoribb módszerei:

• Megfigyelés
• Beszélgetés – kikérdezés
• Hibaelemzés

Ø  Fejlesztő diagnosztika

A fejlesztő diagnózis alapja egy komplex fejlesztés megtervezésének, kiindulópontok, célok meghatározásának, a megfelelő módszerek kiválasztásának.

Az elemzés két, egymástól elválaszthatatlan szinten történik:

1. A gyermek belső feltételeinek elemzése

• A gyermek tünet-együtteseket hordoz magában

Felépülési szindróma: születésétől hordozza

• Funkció felépülésében, folyamatában jön létre.
• Születéstől hordozza magában.
• Háttérben rosszul szabályozott idegrendszer áll.

Veszteségi szindróma: Fejlesztés hiányában szétesnek a meglévő képességek is.

• Kialakult fogyatékosságot követően a szerzett ártalmak hatására elvész, szétesik a folyamat.
• Érinti a magasabb idegrendszeri folyamatokat.

2. Nevelési-oktatási feltételek, valamint a családi környezet feltételeinek elemzése

Patológiás fejlődésmenet (affolteri modell alapján)

Minél alacsonyabb szinten van a károsodás, annál több területet érint.

Diagnosztikai eljárások indoklása

• A rendellenességek súlyosság szerint kitolódnak
• Korai felismerés – korai javítás, korrekció
• Más zavarokhoz vezet

Fejlesztő diagnosztika

• Meghatározza a terápiás szükségletet
• Irányt mutat a fejlesztésben (honnan-hová)
• Rámutat a fejlettségi deficitre
• Megmutatja az előnyöket

Diagnosztika során felmerülő szempontok

• Standard vizsgálati anyaggal dolgozunk
• Mérje a teljes képességprofilt
• Ne legyen túl hosszú
• Verbális és nonverbális tesztek megfelelő aránya

Szakaszolt fejlesztő diagnosztika

• 5 évesek vizsgálati eljárásai
• Nagycsoportosok év eleji felmérése
• Beiskolázás előtti vizsgálat
• Utánkövetési vizsgálatok
• Elsőosztályosok év eleji felmérése

1. Munkánk során szakaszolt fejlesztő diagnosztikai eljárást alkalmazunk. Mivel 5 éves korra rendeződnek oly módon a képességek, hogy bejósolhatóvá válik a tanulási nehézség veszélyeztetettsége, középső csoport végén végezzük el az 5 évesekre kidolgozott vizsgálatot.

A vizsgálati tapasztalatok határozzák meg a következő év tervének kidolgozását, de ezzel együtt segítséget nyújtunk az óvónőknek a problémák feltárásával a nagycsoportos foglalkozások tervezéséhez, differenciált foglalkozások megtervezéséhez.

5 évesek vizsgálati rendszere:

1. Téri tájékozódás

• Térbeli helyzetek észlelése
  • Téri helyzetek észlelése
  • Irányok megítélésének képessége
• Térbeli tájékozódás
• Síkban való tájékozódás
• Beépült sémákról visszajelzés

2. Differenciálás

• Vizuális megkülönböztetés
• Vizuális alakkonstancia vizsgálata
• Hallási megkülönböztetés
• Hallási észlelés
• Zöngés-zöngétlen differenciálás
• Időtartam megkülönböztetés

3. Emlékezet

• Vizuális emlékezet
• Szimultán és szukcesszív emlékezet
• Auditív emlékezet
• Fonetikai szint
• Szeriális képesség
• Rövid idejű verbális memória

4. Figyelem

• Figyelemkoncentrációs szint
• Formaállandóság
• Alak-háttér

5. Grafomotorika

• Emberábrázolás
  • Íróeszköz használata
  • Papíron való tájékozódás
  • Finommotorika
  • Intelligencia
  • Rajz kor,  RQ
  • Pszichés sajátosság
• Bender A teszt
  • Vizuomotoros koordináció
  • Vizuális percepciós komponensek fejlettsége
  • Olvasás, írás területén várható nehézségek

6. Beszéd, nyelvi fejlettség

• Expresszív beszéd vizsgálat (beszédszervek állapota)
• Receptív beszéd vizsgálata: szókincs, főfogalom alárendezés (GMP nyelvi rész)

Nagycsoportosok év eleji vizsgálata:

1. Frostig teszt
2. GOH vizsgálat – Beszédhallás
3. GMP vizsgálat – Beszédészlelés
4. Beszédvizsgálat - Beszédértés

3. A nagycsoportosok február végi, úgynevezett beiskolázás előtti vizsgálata több feladatot hivatott betölteni. Egyrészt visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, de nagy segítséget nyújt a szülőknek az iskolakezdés időpontjának eldöntésében. Tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy gyermeküket iskolára felkészültnek tartjuk, vagy sem. Ha iskolát kezdenek, - a szülő kérésére - javaslatot teszünk a megfelelő iskola, tanítási módszer kiválasztásához.

Beiskolázás előtti vizsgálat

1. Farajz
2. Edtfeld
3. Betű
4. Formamásolás
5. Mozgás
6. Figyelem
7. Emberrajz

A minőségbiztosítás alapelvét követve született meg az utánkövetéses vizsgálat ötlete. Olyan vizsgálati eljárásról van szó, amely az alapkultúrtechnikák elsajátításához szükséges képességek működésének szintjét méri föl. Ennek vizsgálatára nagycsoport végén, májusban kerül sor. Az így kapott eredmény képet nyújt az intézmény kimeneti oldalán a gyermekekről. Továbbá, az eredményeket összevetve, az iskolai előmenetel sikerességéről. A vizuális észlelés mellett vizsgáljuk a gyermekek nyelvi fejlettségét. A fonetikai tudatosság kialakulása alapja az értő olvasásnak és a helyesírásnak.

Utánkövetési vizsgálat

 

1. Vizuális képesség

• ~ritmus
• ~differenciálás
• ~alak-háttér

2. Verbális emlékezet

• emlékezet
• szerialitás

3. Nyelvi képesség

• szótagszámláló teszt

Az első osztályosok szűrővizsgálata egy lehetőség a tanító kollégáknak a gyermekek képességeinek bemérésére. Csoportos, egyszerűen, könnyen elvégezhető teszt. Nagy segítséget nyújt a pedagógusnak az órák tervezésében, differenciáló feladatok megalkotásában.

 

Első osztályosok vizsgálata:

Kognitív képességek bemeneti szűrővizsgálata

• Figyelem vizsgálat
• Vizuális emlékezet
• Auditív emlékezet
• Gondolkodás 1 (általános ismeretek)
• Gondolkodás 2 (főfogalom-alárendezés, színek ismerete)
• Gondolkodás 3 (ellentétpárok)
• Tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók
• Emberrajz
• Meixner-féle szókincsvizsgálat

A gyermek lelki egészsége szempontjából fontos az átfogó részképesség-diagnosztika, a gyengeségek és előnyök azonosítása. Erre épül a fejlesztés megtervezése.

De pontos, jól kidolgozott diagnosztikai eljárások mellé egy nagyon fontos szemléletet is beépítettünk: a gyermek nem eszköze a diagnosztikának. Minden pillanatban szem előtt tartjuk, hogy nem a gyermek van a diagnosztikáért, hanem a diagnosztika a gyermekért.

Fejlesztés

A fejlesztő pedagógia hatalmas szabadságot ad a szakembernek. Olyan sokféle módszer, technika létezik, hogy mindenki megtalálhatja alkatának, személyiségének, az adott probléma leghatékonyabb kezelésének módját.

A fejlesztő pedagógia:

• Tanulási zavarok speciális ellátására jött létre
• Heti 1-2 alkalommal kell a képességek maximális kibontakoztatásához eljutni. (Úgy lehet, ha minden pillanatban tudjuk, hogy MIT, MIÉRT, MI MÓDON)

Többféle megközelítés létezik:

1. Feladatorientált fejlesztés:

• A folyamat feladatmegoldások sorozatán keresztül valósul meg.
• Vezető tünetre vagy gyakori tünet együttesre speciálisan kialakított program alapján valósul meg
• A feladatok igazodnak a gyerek életkori sajátosságaihoz, igényeihez
• Kívülről adottak
• Gyermekre irányulnak, képességeik fejlődnek, ismereteik bővülnek, önbizalmuk növekszik, melynek kapcsán javul a családi és közösségi helyzetük is. NŐ A KOMPETENCIAÉRZÉS (Porkolábné, Kulcsárné, Frostig, DékánJudit: Diszkalkúlia)

   2.Gyermek spontaneitásából kiinduló fejlesztés

• A fejlesztő kapcsolódik a gyermek tevékenységéhez. Nagy körültekintéssel, toleranciával fejlődést előmozdító változásokat tesz.
• Ez leginkább pszichoterápiás szemléletmódot tükröz (Pl. Ayres)

Záró gondolat: A kialakult elmaradás önmagától nem szűnik meg. Fennmaradásában, súlyosbodásában egyaránt felelőssége van a szülőnek, óvodának, iskolának.