Vasas Ferenc

Az együttnevelés tapasztalatai a pocsaji Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskolában és Óvodában

I. Kivonat az integrációs bázisprogramból

1. Integrációs modell kialakítását célzó modulok

1.1 modul – beóvodázást, óvodai beilleszkedést - családbevonást segítő modul

Cél: A hátrányos helyzetű környezetben élő gyerekek esélyegyenlőségének javítása, intézménylátogatási arány növelése, családok nevelése - iránymutatás a szülőknek, útmutatás a beintegrálódáshoz – az identitás megőrzése mellett diszkriminációmentes nevelés.

1.2 modul  - 0. osztály beindítása (ovisuli)

Cél:. Az óvoda - iskola átmenet könnyítésére, a különböző okokból fakadó hiányok pótlásra O. osztály működtetése két pedagógus és a szociálpedagógus közreműködésével. Esélyegyenlőség javítása

1.3. modul - Lépésről lépésre program bevezetése a 3 osztályba

Cél: A pozitív tapasztalatokat eredményező program kiterjesztése az alsó tagozat minden évfolyamára.

1.4. modul – tehetséggondozó tanoda működtetése – felkészítés a továbbtanulásra

Cél:

• Az identitás megőrzése mellett, diszkriminációmentes nevelés, sikerélmény biztosítása azon tanulók számára, akik egyéb műveltségi területen nem képesek ennek megszerzésére.
• A környezet elismerésének kivívásával önbizalom, magabiztosság növelése.
• Ismerjék meg a szabadidő hasznos eltöltésének módjait.
• A továbbtanulási arány emelkedése.

2. Bázisszolgáltatást célzó modulok:

2.1 modul – az intézményben folyó modell bemutatása  az integrációs szemlélet terjesztése céljából

Cél:

• Az intézményben folyó modellértékű programelemek széleskörű megismertetése a hasonló adottságokkal rendelkező intézményekkel.
• Az innováció ösztönzése
• Integrációra való hajlandóság erősítése

2.2. modul -  kiadványok, információterjesztés eszközei

Cél:

• A program tapasztalatainak írásos terjesztésével az integrált nevelésre való ösztönzés.
• A programelemek, szakmai anyagok egyszerűbb hozzáférhetőségét segíteni.

2.3. modul – segítségnyújtás az integrált nevelést megvalósítani szándékozó intézmények számára

Cél:

• Az integrált nevelés szükségességének bizonyítása a mutatkozó eredmények segítségével.
• Módszertani segítségnyújtás az arra igényt tartók számára.

 

3. Program működését célzó modul:

3.1 modul  - Az intézményben működő menedzsment tevékenysége

Cél: Az intézményben folyó innovatív nevelőmunka fejlesztése, az integrált nevelés elemeinek, lehetőségeinek megismertetése a nevelőtestülettel és az érdeklődő intézményekkel.

3.2. - modul - a kistérségi koordinátor munkája

Cél: A kistérségi koordinátor munkafeltételeinek megteremtése.

II. A program két fontos elemének bővebb ismertetése

II. 1. A család bevonása az intézmény életébe

A szülők bevonása az óvodában és az iskola 1-2. osztályban a tanórai és a tanórán kívül tevékenységekbe

Intézményünkben (kiemelt szempont, hogy az idejáró gyerekek családjával minél szorosabb, meghittebb, őszintébb kapcsolatot tartsunk fenn. Így van mód arra, hogy a családban előforduló hiányosságokat, működésbeli zavarokat kompenzálni tudjuk, vagy tapintatos beavatkozással segítséget nyújthassunk. Ezen szempontokat tartottuk szem előtt, amikor a Lépésről Lépésre programot választottuk, melynek egyik alappillére a családbevonás az intézményi életbe.

A család és az intézmény kapcsolata az ovis mobilfoglalkozásokkal kezdődik.  

 

II.  Mobilfoglalkozásokról röviden

A halmozottan hátrányos helyzetű régiónkban a hangsúlyt – az intézmény pedagógiai programjában kiemelt helyen szereplő – a családbevonásra, ezen belül is a cigány családok bevonására helyezzük. A program a cigány családok felmérésével kezdődik az alkalmankénti, majd a rendszeres óvodába járással folytatódik. A cigány családok, igény szerint, részt vesznek gyermekükkel az óvoda családi szobájában, majd - a tárgyi, személyi környezet megismerése után – a csoportszobákban folyó foglalkozásokon.

A mobilprogram gyakorlati megvalósulása a következőképpen történik:

Az óvónő - dajka – szociálpedagógus – cigánydadus által alkotott team a cigánytelepekre, a családok lakóhelyére látogat ki először. Lehetőség szerint apró ajándékkal, a környék gyerekeinek biztosított játék kezdeményezésével igyekeznek ismeretséget kötni a gyerekekkel, családokkal. Ebbe a tevékenységbe, ha az időjárási viszonyok és egyéb körülmények megengedik, bevonjuk a már óvodába járó nagycsoportos gyerekeket is.

Ők is szívesen ülnek kerékpárra és kerekeznek ki a falu peremén lévő területekre. A gyerekek előítéletektől mentesen közelítenek ismeretlen, leendő társaikhoz. Felszabadult játékukba könnyen bekapcsolódnak a telepen lakó, óvodába nem járó gyerekek. A cigánygyermekek és családjaik gyakran tartózkodnak a szabadban, ezért a körükben megjelenő „idegen” hamar felkelti érdeklődésüket, így gyakran mód nyílik kötetlen beszélgetésekre a felnőttekkel, míg a gyerekek játszanak. A következő fázis, hogy a gyerekeket a családtagjaik kíséretében invitáljuk az óvoda családi szobájába, ahol személyre szabott foglalkozások zajlanak. A családi szobában, családi körben megvalósuló találkozások addig ismétlődnek, amíg a szülők bizalma megerősödik az intézmény iránt. A gyerekeket a csoportszobákban integrált foglalkozások várják, ami rendszeres óvodalátogatást jelent. A családbevonás természetesen nem zárul le, hiszen a későbbiekben az óvoda nyitott marad a szülő számára. A Szülők Klubja és a Szülők Iskolája rendszeres szórakoztató és ismeretterjesztő programokat kínál.

Az óvodába lépés előtt a leendő kiscsoportos óvónők felkeresik a 3 éveseket otthonukban.

Ez alkalommal valamilyen apró ajándékot, emlékeztetőt visznek az óvodába készülő gyereknek. Az óvónő tájékoztatja a családot, ennek keretében elmondja, hogy mi az, amire számítani kell a beszoktatás időszakában.

Az első látogatást, bizalmas beszélgetést követően kevesebb szorongással érkeznek az óvodába a legkisebbek és az őt kísérő családtagok. A vállalkozó kedvű szülőknek lehetőségük van arra, hogy az első óvodai napokat együtt töltsék a gyerekükkel. Vannak, akik félnek ettől a megpróbáltatástól, de akik nem, azoknak örök élmény marad.

Természetesen nemcsak a kiscsoportos szülőknek van módjuk a gyermek mindennapi tevékenységébe bekapcsolódni. Vannak olyan családtagok, akik különleges érdeklődési körüknél fogva, sok új élménnyel gazdagíthatják gyerekeinket. Az ügyes kezű anyukák szívesen vesznek részt a gyerekekkel közösen a kézimunkázásban, hajtogatásban.

Nagy érdeklődésre tart számot a mesemondó családtagok részvétele az irodalmi sarokban. Ezen tevékenységek keretében a gyerekek igen büszkék arra, hogy az ő családtagjai olyan dolgot tudnak csoporttársaiknak bemutatni, elmesélni, amit mások nem. A szülőknek tanulságos gyermeküket a kortársaik között megfigyelni. Ennek során tárgyilagos véleményt alkothatnak. A napi tevékenységek során megfigyelhetik – akár passzív nézőként – hogy a pedagógus bizonyos problémákat hogyan kezel, hogyan alkalmaz egyes nevelési módszereket (jutalmazás, büntetés, dicséret, motiválás).

A napközbeni beszélgetés során fény derül arra, ha valamelyik család segítségre szorul, vagy válságban van. Gyakran így kapunk magyarázatot a gyerek megváltozott viselkedésére, hullámzó teljesítményére. Gyakran szükséges és elégséges egy-egy jóindulatú tanács ahhoz, hogy az események jó fordulatot vegyenek, amikor kevés szaksegítséget kell javasolnunk (orvos, pszichológus, jogász, gyermekvédelmi szolgálat).

A családi szoba nagyon sokrétűen kihasználható helyiség. Lehetőség van a gyerekek számára játékkölcsönzésre, amely igen népszerű a gyermekek körében. Tapasztaltuk, hogy a nagy testvérek és a család felnőtt tagjai is kíváncsian válogatnak a játékok között. Igyekszünk olyan játékokat kínálni, melyek igénylik, hogy minél több családtag vegyen részt benne. Azt reméljük, hogy ez idő alatt a felnőttek csak a gyerekekre figyelnek. Ugyancsak népszerű a családi szobában a folyóirat olvasó. Sok család nem engedheti meg magának, hogy újságot járasson otthon, és örömmel veszi, hogy értesülhet a friss újságokból az időszerű eseményekről. Egész évben mód van kedvezményes könyvvásárlásra, ahol részletfizetési lehetőséget biztosítunk.

Alkalmas hely a családi szoba a bizalmas beszélgetésekre is. Ugyancsak itt készülnek a gyerekek vagy más családtagok számára a meglepetések, ajándékok. A jó hangulatú munka közben alkalom van tapasztalatcserére. Gyakran ilyenkor jönnek rá a szülők, hogy az általuk kórosnak ítélt jelenségek az életkor sajátos velejárói. A koordinátor segítségével információkat szerezhetnek a várható eseményekről, megoszthatják vele esetleg magánjellegű problémáikat is, közösen keresve a megoldást. A koordinátor havonta hírlevélben értesíti a szülőket a történésekről és várható eseményekről. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a több helyen megtalálható tájékoztató táblák, melyekről rendszeresen megtudhatják, hogy a csoportban milyen projekt feldolgozása folyik, mit kell gyűjteni, kik segítették a csoport munkáját, láthatják a gyerekek munkáit, értesülhetnek a Szülők Klubja soron következő foglalkozásáról, esetleges kampányokról, szűrővizsgálatokról.

A falusi környezetben több generáció együttélése a mai napig természetes, így igen erős a kötödés a nemzedékek között. A nagyszülőkben láttuk azt a lehetőséget, hogy gyermekeink számára a faluban élő hagyományukat átadhassák. A nagyszülőkben még autentikusan élnek a néphagyományok és csodálatos türelemmel, kitartással képesek ezt a fiatalabb korosztálynak átadni. Mindannyiunk számára nagy élményt jelent, hogy a Szülők Klubja mellett a Nagyszülők Az Unokákért Klub is működik. Igyekszünk a család minél szélesebb rétegét bevonni az intézmény életébe, annak érdekében, hogy gyerekeink környezetét a lehető legjobban megismerhessük, ha szükséges, segíthessünk, és minden érintett számára a lehető legtöbb élményt nyújthassuk. Az idősek bevonása az érzelmi nevelésen túl hozzájárul a község hagyományainak megőrzéséhez és életben tartásához.

Az óvodából iskolába lépő gyerekek szüleinél az iskolakezdés időszakára már megszokottá válik a rendszeres, de előre ütemezett és összehangolt intézménylátogatási szokás, amit az iskola Lépésről, lépésre programmal haladó 1-2. évfolyamain a foglalkozások rendszeres, akár közreműködő jellegű látogatásával is tovább gyakorolhatnak.

A további 3-8. évfolyamokon a már kialakult és a felek (tanuló, szülő, pedagógus,) által is igényelt foglalkozásközi együttműködések a nyílt hetek, az osztály- és iskolai rendezvények alkalmával tovább folytatódnak.

II. 2. A Lépésről lépésre oktatási program jellemzői a pocsaji iskolában

Az iskola 1996-ban az 1. B osztályban az óvodai program folytatásaként bevezette az ún. Lépésről lépésre – eredeti néven Step by step – oktatási programot.

Kezdetben a program kísérleti jelleggel indult, melynek induló költségeit a Soros Alapítványtól nyert pályázatból finanszírozta az iskola

Ma már az intézmény valamennyi első és második évfolyamán ez a program funkcionál, melynek teljes működtetési költsége az iskola fenntartójára hárul.

Az oktatás tartalmát a Lépésről lépésre programmal haladó 1-2. évfolyamokon is vannak tantervi előírások, viszont az oktatás menetében, megszervezésében, módszertani megformálásában, az eredmények és ezek értékelési módjának meghatározásában a gyerekeknek is döntő szerepe van.

A pedagógus  oktatási felelősége változatlan, de szakmai kompetenciája másképp nyilvánul meg, mint a hagyományos oktatásban. Nem szabályozója, hanem ösztönzője és fő támogatója a tanulási folyamatnak. A program egy ún. nyitott oktatási modellt alkot, amely alapvetően fontosnak tartja a gyermek szükségleteire, viselkedésére, tulajdonságaira, korábbi ismereteire, tapasztalataira való reagálást.

Érdekeltté, motiválttá akarja tenni a gyereket a tanulási, nevelési folyamatban. Bevonja magát a gyereket is a tananyag megválasztásába, a feldolgozás módjába, valamint a haladási ütem- és a szervezeti keretek kialakításába. A kezdetektől fogva épít a gyermek önálló gondolkodására, mérlegelésére és döntéseire.

Ebben az oktatásstruktúrában valódi szerepet kap a szülő – aki rendszeresen látogathatja a foglalkozást. A szülő–iskola kapcsolatában legfőbb elem a kölcsönösség és az együttműködés.

II. 2.1. A Lépésről lépésre iskolai program sajátosságai, előzményei

A program Amerikából indult. Kidolgozását 1990-ben olyan amerikai fejlődés- és neveléslélektannal foglalkozó pszichológusok, neveléstudományi szakemberek és pedagógusok vállalták magukra, akik felismerték azt, hogy a társadalomban végbemenő változások, a mindennapok információáradata, a hagyományos intézmények szerepének változása, vagy akár az agy működésével kapcsolatos újabb felfedezések és kutatások indokolják és sürgetik az oktatás reformját

A XX. század elején mind Amerikában, mind Európában megfogalmazódtak már olyan pedagógiai koncepciók, oktatási modellek (ún. reformpedagógiai gondolatok), amelyek a személyiség egyediségére, a világ szétdarabolhatatlanságára, az egyén általi kreatív birtokbavételre helyezték a hangsúlyt.

Az amerikai kutatók e század eleji koncepciókhoz visszanyúlva alkották meg a Lépésről Lépésre Iskolai Programot. Ha e program segítségével zajló oktatás legalapvetőbb különbségét kellene megfogalmazni a hagyományos oktatási rendszerrel szemben, az mindenképpen a nyitottság.

II. 2.2. A pedagógusi szerep a Lépésről lépésre osztályban

A hagyományos oktatásban túlsúlyban van a pedagógusorientáltság, s általában jelen van a tekintélyelvűség. A tanárok általában didaktikus módon viselkednek, információt adnak a diákoknak, s a hangsúly az alapvető készségek megtanulásán van.

A Lépésről lépésre osztályban tanító pedagógusnál a pedagógusorientáltság háttérbe szorul, és fokozott hangsúlyt kap a modellszerep (bemutatás, megtapasztaltatás).

A modellszerep keretében;

• Erősíti a gyermek önbizalmát.
• Egyénre szabott követelményeket támaszt, de mindent megtesz, hogy a tanulók eleget tudjanak tenni azoknak. (A differenciálás állandó jelenléte.)
• A motiváció fenntartása érdekében folyamatosan értékel és sokat dicsér.

II. 2.3. A Lépésről lépésre osztályterem tanulóbarát kialakítása

Átalakultak a hagyományos tárgyi feltételek. A teremben alacsony polcrendszer segítségével öt „tevékenységközpont” kerül kialakításra:

• író-,
• olvasó-,
• matematika-,
• művészeti,
• természetismereti központok (sarkok).

A teremben nem iskolapadok, hanem a gyermekek méretének megfelelő asztalok és székek vannak, ahol egy-egy asztalt legfeljebb 6 tanuló tud körbeülni.

A tankönyvek, feladatlapok, írószerek, festékek és egyéb anyagok a tanterem berendezéseihez tartoznak. A polcokon számos, az oktatáshoz, a feldolgozandó témákhoz kapcsolódó könyvek, mesekazetták, oktató jellegű társasjátékok is helyet kapnak.

Az osztály közös beszélgetéseire, mesehallgatásra egy nagy szőnyeg nyújt lehetőséget, ahol tanulónkénti párnák teszik kényelmessé az együttlétet.

A terem falain körben, a gyermekek szemmagasságában a tanultakhoz kapcsolódó képek, feliratok, táblázatok, gyermekmunkák vannak elhelyezve.

Az osztályban nincs katedra, hagyományos értelemben vett tanári asztal, a tanítónak. Ezen a helyen a reggeli beszélgetés és a nap zárásaként tartott élménymegosztás idején, valamint meseolvasás és a frontálisan vezetett foglalkozások alatt foglal helyet a tanító.

II. 2.4. A Lépésről lépésre osztály rugalmas időbeosztása.

A napi foglalkozások időbeosztása eltér a hagyományos tanórai időbeosztástól. A napi teljes időkeret viszont azonos a hagyományos össz. napi időkerettel. A napi kötelező foglalkozások időtartamából két tanórában, és a közbeeső szünetek alatt egyszerre két nevelő foglalkozik a gyerekekkel.

A tanítók a különböző feldolgozandó aktuális témák és nem utolsó sorban a gyermekek egyéni tanulási üteme szerint tervezik meg a napi, heti, havi tanulási rendet. A heti kötelező foglalkozási időkeret az iskola pedagógiai programjára épül, de ezen belül a két tanító alakítja ki az egyes foglalkozások időtartamát. Kezdetben igen rövid, majd fokozatos terheléssel egyre hosszabbodó, a gyermekek figyelmi teljesítményéhez igazodó blokkot alkotva.

II. 2.5. A Lépésről lépésre osztály tanításának – tanulásának szervezése

A napirend sarkalatos pontja a reggeli beszélőkör, és a délutáni élménymegosztás. A reggeli beszélgetések segítik a közösségi létforma kialakítást, mint pl. a köszönés, találkozás, egymásra figyelés, a napi és az általános közös munka, közös tevékenységek, osztályszabályok megbeszélése, módosítása, élménybeszámolók.

A záró beszélgetések a napi egyéni élmények megosztására szolgálnak. A közösségi élet szabályait a gyerekek és a nevelők közösen fogalmazzák meg. A szabályok az év folyamán változnak, módosulnak, de mindig a közösség konszenzusos döntésének eredményeképpen kerülnek fel a falra.

III. Az együttnevelés eddigi tapasztalatai

Az intézmény történetében mindig az együttnevelés volt a jellemző. Pedagógiai feladatunkat a Lépésről lépésre program bevezetésével még hatékonyabban, a folyamatosan növekvő terheket eredményesebben tudtuk kezelni. Ezt igazolja az a belső vizsgálati eredmény is, amit önmagunknak feltett kérdések megválaszolása végett a Lépésről, lépésre program hatékonyságvizsgálata keretében az iskolában intézményvezetőként végeztem.

A vizsgálat rövidített összegzését az alábbiakban ismertetem, ami számunkra is megerősíti azt, hogy az együttnevelés lehet igen hatékony, ha a helyi viszonyoknak megfelelő eszközöket, módszereket alkalmazunk a pedagógiai folyamatban.

Vizsgálatomban arra kerestem a választ, hogy az iskolánkban 1996-ban bevezetett és jelenleg is folytatott Lépésről lépésre nyitott oktatási programnak vannak-e kimutatható különbözőségei a hozadék oldalán, a hagyományos zárt oktatási formával szemben. A többletráfordítás milyen többlethozadékot ad a programban résztvevő gyerekek számára.

 

Összefoglalva: A vizsgálatban résztvevő 2x20 tanuló két különböző feltételek között tanult az első, és második évfolyamon. A kisiskolás kornak ebben az időszakában életkoruk 6 - 9 évei között két különböző úton ismerkedtek meg a betűk és számok világával, a társas együttlét megannyi szabályával. Harmadik évfolyamtól kezdve a körülmények azonosak lettek. Mindkét csoportnál a továbbhaladás a hagyományos oktatás szerint folyt és folyik ma is.

Kezdetben a harmadik évfolyam végén a tanulói teljesítményekben nem lelhetők fel számottevő különbségek. Az elkövetkező évfolyamokon a különbségek egyértelműbbé váltak. A tanulói teljesítményekben főleg az alsó tagozatból a felső tagozatba lépést követően jelentkezik szembetűnő kettéválás. A Lépésről lépésre programmal haladó B osztály megelőzi az azonos évfolyamú A osztályt, nemcsak tanulmányi előmenetelben, hanem nagyobb arányban vannak jelen a versengési mutatók a nagyobb kreativitást sejtető jellemzők. A vizsgálat az eredmények bemutatásán túl, felhívja arra is a figyelmet, hogy az átlagos képességű gyermekek esetében is van lehetőség egy 10–15%-os teljesítménynövekedésre – amely mindenképpen motivációt jelenthet a további pedagógiai munkához –, ha megfelelő mértékű többletráfordítást mer és képes vállalni az iskola és iskolafenntartó.

Vizsgálatom sikerességét elsősorban abban látom, hogy lehetőséget nyújtott számomra diagnosztikai munka elvégzésére, mellyel iskolánk oktató-nevelő munkájának eredményességét vizsgálhattam meg a Lépésről lépésre program nyílt oktatási forma hatékonyságának aspektusából.

A vizsgálat tanulságos lehet abból a szempontból is, hogy a pedagógiában ugyanolyan fontos a mérés és értékelés, mint bármely más területen. Hiba halogatni bármely újonnan bevezetett program rövid időn belüli kontrolálását, csak azért, mert úgy gondoljuk a mutatók kiválasztására és mérésére nem áll rendelkezésünkre megfelelő eszköz és módszer.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy munkám megkezdését megelőző kutatásaim során a Lépésről lépésre iskolai programmal kapcsolatban sem a vizsgálatomban felvetődő kiinduló kérdések megválaszolásával, sem pedig erre a területre irányuló hasonló jellegű vizsgálattal nem találkoztam. Eredményeimet így nincs lehetőségem máshol mért vizsgálati értékekkel összevetni.