Somogyiné Lakatos Andrea

Minőségfejlesztési tevékenységek tapasztalatai gyógypedagógiai intézményekben

34 somogyine

 

I. GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYEK COM I. TEVÉKENYSÉGE

A Dr. Kettesy Aladár Általános Iskola és Kollégium, Pedagógiai Szakszolgálat – a COMENIUS 2000 I. intézményi modell kiépítésében már résztvevő iskola – további 5 intézménnyel:

  • Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, Debrecen
  • Gárdonyi Géza Általános Iskola, Debrecen
  • Széchenyi utcai Általános Iskola, Diákotthon Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat, Debrecen
  • Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Pedagógiai Szakszolgálat, Hajdúböszörmény
  • Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Pedagógiai Szakszolgálat, Hajdúszoboszló

a SULISZERVIZ Oktatási és Szakértői Irodával pályázott a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modelljének kiépítésére, csoportos intézményi formában.

A pályázat célja:

A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. Intézményi modelljének a csoportos módszertani alapelvek szerint történik kiépítése a fenti öt intézményben.

El kell érni, hogy:

  • Az új intézmények a szakmai projekt befejezése után képesek legyenek önállóan működtetni minőségirányítási rendszerüket.

Az intézménycsoport bemutatása:

Dr. Kettesy Aladár Gyógypedagógiai Intézmény, Debrecen

Az iskola az ország nyolc keleti megyéjéből fogad ép értelmű, látássérült általános iskoláskorú gyermekeket. Vállalja gyógypedagógiai nevelésüket, oktatásukat, biztosítja kollégiumi ellátásukat. Az intézményben működő szakszolgálat az integráltan nevelt óvodások, általános iskolások fejlesztésével, középiskolások utógondozásával foglalkozik.

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, Debrecen

A többcélú, közös igazgatású, összetett iskolát és kollégiumot működető gyógypedagógiai intézmény 438 középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló nevelését, oktatását, illetve kollégiumi ellátását biztosítja.

Gárdonyi Géza Általános Iskola, Debrecen

Az intézmény enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végzi. A tanulók többségénél a családi háttér is oly mértékben rendezetlen, hogy az iskolai munkában gyakran hátráltatják a gyermeket.

Széchenyi utcai Általános Iskola, Diákotthon, Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat, Debrecen

Az intézmény egyike annak a nyolc gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménynek, amely Magyarországon a hallássérült gyermekek intézményes fejlesztését, nevelését és oktatását hivatott ellátni.

Óvoda, Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Pedagógiai Szakszolgálat, Hajdúböszörmény

Többcélú, közös igazgatású – gyógypedagógiai nevelést, oktatást, pedagógiai szakszolgálatot, kollégiumi és gyermekotthoni feladatot ellátó közoktatási és gyermekvédelmi intézmény – középsúlyos értelmi fogyatékos és autista gyermekek, tanulók számára; óvodai, általános iskolai, előkészítő szakiskolai, kollégiumi, valamint gyermekotthoni feladat-ellátási helyekkel.

Általános és Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon, Pedagógiai Szakszolgálat, Hajdúszoboszló

Az intézmény 1975 óta működik. Többcélú, közös igazgatású – gyógypedagógiai nevelés-oktatást, pedagógiai szakszolgálatot, kollégiumi és gyermekotthoni feladatokat ellátó – közoktatási és gyermekvédelmi intézmény, enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek számára:

  • általános iskola 1 - 8. évfolyam
  • előkészítő szakiskola 9 -10. évfolyam
  • kollégium
  • gyermekotthon

Súlyos beszédfogyatékos gyermekek számára:

  • általános iskola 1 – 4. évfolyam
  • ifjúsági korosztályú értelmi fogyatékosok belső foglalkoztatása, munkába állása, életkezdésük gyermekotthoni ellátás keretében

Az intézmény nevelőtestülete a fogyatékos gyermekek nevelését, oktatását felvállalva törekszik a munka minőségének javítására, a bevezetendő COMENIUS 2000 program mellé áll teljes létszámmal, remélve, hogy a modell kiépítésével munkájuk még hatékonyabbá és eredményesebbé válik.

A közös pályázat indoklása:

  • A csoport intézményei összetett intézmények, speciális feladat-ellátási területekkel, ahol közös feladat az egyes területek feladatainak összehangolása, a kompetenciák kijelölése, a jó együttműködés kialakítása a közös cél érdekében.
  • A feladat-ellátásokat tekintve mind a hat intézmény speciális gyógypedagógiai feladatokat lát el.
  • Mindegyik intézménynél sokoldalú, nélkülözhetetlen partnerkapcsolatok működnek (pedagógiai szakszolgálati, egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, ifjúságvédelmi).
  • A csoportos pályázatban résztvevő intézmények sajátos feladat-ellátása révén a gyermeki, tanulói életút végigjárható az óvodától, az általános iskolai nevelés-oktatáson és az előkészítő speciális szakiskolai képzésen át, a speciális szakmaválasztásig, illetve az ifjúsági korosztályú értelmi fogyatékosok belső foglalkoztatása, munkába állása, életkezdésük segítése is követhető.
  • A pályázó intézmények eddig is több területen működtek együtt, speciális feladat-ellátásuk révén folyamatos munkakapcsolatban állnak egymással, gyermekeik közös rendezvényeken, tanulmányi és sportversenyeken vesznek részt. Az intézmények pedagógusai közös szakmai beszélgetéseken, konzultációkon találkoznak.
  • Kommunikációs hálózatuk egyelőre telefonon történő megbeszélésekre, illetve alkalmi szakmai tapasztalatcserére szorítkozik.
  • A pályázó intézménycsoport fele megyei fenntartású, másik fele Debrecen város fenntartásában működő intézmény. A megye és a megyeszékhely kapcsolatát is erősítheti ezen intézmények közötti együttműködés.
  • Négy intézmény Debrecen városban működik, két intézmény 20 km-es körzetben, így a távolságok nem jelentenek akadályt az együttműködésben.
  • Valamennyi intézmény megfelel a fenntartói elvárásoknak, illetve a megyei és városi fejlesztési tervekben megfogalmazottaknak megfelelően koordinálja óvodai, iskolai tevékenységét.
  • Az érintett intézmények a minőségfejlesztés iránt elkötelezett vezetőkkel, s többségben elkötelezett nevelőközösségekkel rendelkeznek, akik a segítő intézmény tapasztalatait hasznosítani kívánják saját minőségfejlesztési rendszerük kiépítése során.
  • Minden intézményben adottak a garanciák a helyi pedagógiai programok megvalósítására:

jól képzett, nyitott, innovatív, továbbtanulni szándékozó humán erőforrás;

egyre javuló tárgyi, technikai, infrastrukturális feltételrendszer;

az intézmények törekszenek a partneri elvárásoknak minél jobban megfelelni, a már működő kommunikációs csatornákat tovább bővíteni, hogy mindezekkel az intézményi sajátos célokat minél eredményesebben valósíthassák meg.

  • A pályázó intézmények a helyi sajátosságaikra épülő partnerközpontúság kiépítésében domináns szerepet szánnak az intézmények közötti kapcsolat, a folyamatos kommunikáció megteremtésének, az elektronikus információáramlás lehetőségét kihasználva, valamint az egymástól való tanulásnak.
  • Az egymástól való tanulást kívánják megvalósítani, amikor az új elméleti ismeretek, vagy a gyakorlati tapasztalatok átadására kerül sor a modellkiépítés során.
  • Az azonos tevékenységi kört végző intézményeknek megvannak saját specialitásaik, amelyek meghatározzák a saját beszállítói kapcsolatokat, így a versenyhelyzet okozta nehézségek megoldódhatnak, és az intézmények inkább inspirálhatják egymást.
  • A speciális intézményi feladatok miatt a csoportban együttműködni kívánó intézmények nem vetélytársai, hanem segítői egymásnak.

A tanácsadói irányítás, segítés, a segítő intézmény szerepe

A minőségfejlesztési munkát tanácsadói team irányítja, segíti a segítő intézmény közreműködésével:

            Juhász Sándorné – vezető tanácsadó

            Kálmán Antalné – intézményi tanácsadó

            Somogyiné Lakatos Andrea – intézményi tanácsadó

A támogató csoportok közös jellemzői:

  • Többcélú intézményekről lévén szó, a támogató csoportok tagjai az egyes intézményegységek alkalmazottait képviselik.
  • Munkaszervezés szempontjából előnyös a feladatmegosztás.
  • Az információáramlást elősegítik.

II.   A COMENIUS I. MODELL MUNKAFÁZISAIRÓL

1. A nyitott önértékelés

A nyitott önértékelés eredményeképpen megfogalmazott tartalmi területek, melyek vezérfonalként szolgálnak a további munkaszakaszokban, az alábbiak:

Nevelés-oktatás

  • Személyes gondoskodás
  • Tanórai differenciált fejlesztés
  • Tanulási módszerek
  • Tanulók túlterheltsége
  • Nevelési eredmények
  • Módszertani ismeretek bővítése
  • Tanórán kívüli tevékenységek
  • Továbbtanulás
  • Kollégium, napközi
  • Értékelés

Erőforrások

  • Pályázatok
  • Eszközök, felszerelések
  • Pedagógusok, alkalmazottak elismerése
  • Belső klíma
  • Információáramlás

Szülők – iskola kapcsolata

  • Szülők felkészítése a fogyatékos gyermek nevelésére
  • Szülő – iskola kapcsolatának erősítése

 

2. Partneri kapcsolatok mérése

Többségében 100%-os mintavétellel történt, melynek megvalósítását nehezítette a középsúlyos értelmi fogyatékosok, kisiskolás enyhe fokban értelmi fogyatékos hallássérült tanulók speciális módszerigénye. Ezen esetekben megfigyelés, rajzos ábrázolást, kérdőívek közös értelmezésével végezték el a kollégák az igénymérést. A közvetett partnerek több intézmény esetében partneri fórum keretén belül találkoztak egymással.

3. Az igények elemzése, minőségi célok megfogalmazása

A támogató csoportok gondos előkészítése után hatékony együttgondolkodást tudtak a nevelőtestületek megvalósítani.

4. Az intézkedési tervek megvalósítása, értékelése

Jelen pillanatban folynak az intézményekben.

Az értékelés fő szempontjai:

  • Cselekvési sor feladatainak megvalósíthatósága
  • Felelősök közreműködésének hatékonysága
  • Az elvárt eredmény megítélésének helyessége a minőségi célok megvalósításában
  • A nevelőtestület körében a legitimitás
  • az elkötelezettség (azonosulás)
  • a következetesség (kitartás) mértéke

5. Irányított önértékelés

Komplex intézményértékelés adott szempontok szerint. Ennek módszertani elsajátítását, végrehajtását a minőségi körökben fontosnak tartom, hiszen az elkészítésre váró minőségirányítási programban ennek fontos szerep jut.

6. A csoportmunka jelentősége szakmai munkánkban

  • Mindennapi pedagógiai gyakorlathoz kapcsolódó nevelési helyzetek megoldása
  • Tervszerűség és tudatosság a mások tevékenységeinek megismerésében (célirányos, konkrét kérdésfeltevés)
  • Kreatív adaptáció
  • Rendkívül hasznos tapasztalatcserék
  • Az intézmények nem érzik egyedül magukat problémáikban
  • A csoportos munkák mindig eredményesebbek
  • Egymástól megerősítést kapunk a tapasztalatok átadása során

III.  TÁJÉKOZTATÓ A BÁRCZI GUSZTÁN GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNY JÖN PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉRŐL

1. A Junior Önfejlesztő Program (JÖN) tartalma

2. Az elkészített MIP esettanulmányok bemutatása