Komlós Barnabásné

A cigány kisebbségi oktatást folytató intézmények vizsgálatának módszerei

39 komlosbarnabasne

A cigány kisebbségi oktatás intézményi és fenntartói szintű ellenőrzésének, országos vizsgálatának nincs időbeli beszabályozottsága és nincs kidolgozott eljárás rendje, valamint módszertana sem. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az iskoláknak nincs visszajelzése a program eredményességéről vagy hiányosságairól. A program sikerességét az intézmények elsősorban saját iskolájukon belül vizsgálják.

A partnerközpontú szemléletmód e területen való megjelenését mutatja a szülőktől, a fenntartótól, a cigány kisebbségi önkormányzattól kért vélemények gyakori előfordulása.

A módszerek között a szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon történő beszélgetések a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a nevelési tanácsadó jelzései a versenyek, a felmérések eredményeinek elemzése, beszámolók készítése szerepel.

Kétségtelen tény azonban, hogy az intézmények mérési-értékelési rendszerében általában nincs szabályozva a cigány kisebbségi oktatás hatékonyságának, a programok beválásának vizsgálata.

Ezért némiképp hiánypótló mindaz a néhány vizsgálat is, amelyről szólni szeretnék.

A cigány kisebbségi oktatást folytató intézmények vizsgálatának

kom1

 

 

 

 

     kom2

 

kom3

 

A vizsgálati eredményekről összefoglaló jelentés készült.

A felsorolt vizsgálatokon kívül létezik még egy, amely nem elsősorban a pedagógiai célzatú szempontokról híresült el.

Ez pedig az Állami Számvevőszék időnként megjelenő képviselőjében ölt testet. A kiegészítő normatíva felhasználására és a dokumentumok ellenőrzésére irányuló vizsgálat főként a pénzről szól, ami bár nem elhanyagolható, de mégsem a legfontosabb az ügy szempontjából.

A vizsgálatokról készült jelentések részletes elemzésére itt és most természetesen nincs idő. Annyit azonban el szeretnék mondani, hogy amiként különböznek a vizsgálati módszerek annyira eltérőek a megállapítások is.

Az ombudsmani jelentésben ez áll: „A cigány tanulók részére szervezett felzárkóztatás kudarcot vallott Magyarországon”.

Az Oktatási Minisztérium által elrendelt és az OKÉV által irányított felmérés összesítéséből kiderül, hogy a felmérésben résztvevő intézmények 83,59%-ánál javultak a tanulmányi eredmények, 84,52%-ánál csökkent a bukások száma, valamint 23,5%-kal nőtt a cigányszármazású továbbtanulók száma. Hasonló következtetéseket von le a szakmai beszámoló egyéb eredményességi mutatók tekintetében is.

A két jelentés között eltelt 4 év. Ezek szerint a cigány kisebbségi oktatás és a benne dolgozó nevelők eredményei jelentősen javultak.

Én hiszek az OKÉV által összesített adatoknak. Jó érzés volt számomra, hogy mint a felmérésben résztvevő szakértő névre szólóan is megkaptam ezt az anyagot.

Úgy értesültem, hogy a napokban valamennyi érintett intézményhez eljutott. Tanulságos dolog összevetni saját helyzetünket, eredményeinket az országos adatokkal.

Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket a javaslatokban megfogalmazottakra. (A skála igen széles, az Alapító Okiratra vonatkozóktól a nemzetiségi pótlék javasolt bevezetéséig)

Ezek jó része megfontolásra és tovább gondolásra alkalmas a most bevezetésre kerülő képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés tekintetében is.