Lajtosné Nagy Borbála
Szakértői feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató intézményekben végzett vizsgálatokban
Tisztelt Szekcióvezető Asszony!
Tisztelt Kollégák!
Bevezető
Szeretném tájékoztatni Önöket a közoktatási törvény módosítása kapcsán a gyógypedagógiát érintő aktualitásokról, hisz a szakértő kollégák a munkájuk során – intézményi vizsgálatok révén – szerencsére egyre gyakrabban találkozhatnak „sajátos nevelési igényű” tanulókkal az integrált nevelés keretében a többségi általános iskolákban. Sőt, újabban a középfokú oktatásban, érettségi vizsgán és a felsőoktatásban is (dyslexia-dysgraphia, dyscalculia).
1. Ki a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló?
A Kt. 121. §-a (9) bekezdése alapján:
„Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni.”
A Kt 121. §-a (1) 29. pontja pontosan behatárolja a fogalmat, hogy milyen gyermekek, kik tartoznak ide:
„Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
a, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
b, pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).”
Ugyancsak a Kt. 121. §. (1) 28. pontja meghatározza a feltételrendszert is:
„Sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
2. Ismertetem a jogi hátteret, hol nézhetnek utána a szakértő kollegák pontosan a sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos kérdéseknek
Törvényi háttér:
- A gyermekek jogairól szóló - ENSZ egyezmény – 1989. november 20. Hazánk 1990-ben ratifikálta.
- A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
- A közoktatásról szóló többször módosított 1993. LXXIX. tv (121 §. 52 §. 30 § (9) bek… stb).
- A képzési kötelezettségről és pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet és módosításai /4/2001. (I. 26) OM/.
- Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve 23/1997.(VI. 4.) MKM sz. rendelete és módosításai – benne a Kerettanterv is.
- A nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM sz. rendelet és módosításai
- * Az érettségi vizsga vizsgaszabályairól a többször módosított 100/1997 (VI. 13) Kormányrendelet rendelkezik.
* Az OKÉV által kiadott „Útmutató érettségi elnökök és a záró vizsgát lebonyolító intézmények számára” c. segédlet 2. sz. melléklete vizsgaelnökök számára. (Súlyos dadogás, dyslexia-dysgraphia, dyscalculia stb. esetén.)
- A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törv. 74.§ (1). bekezdése alapján az oktatási miniszter 29/2002. (V.17) OM rendelete (Pozitív diszkrimináció a felsőoktatásban-koordinátor alkalmazása…stb.)
3. A „sajátos” nevelési igény biztosítása
A gyógypedagógiai fejlesztés struktúrája
Korai fejlesztés:
/0-5 évig/
- korai fejlesztő és gyógypedagógiai tanácsadó központ
- bölcsőde
- normál óvodai csoport
- fogyatékos rehabilitációs intézménye
- fogyatékosok ápoló és gondozó otthonában
- otthoni ellátás
Fejlesztő felkészítési kötelezettség:
- normál óvoda (integráltan)
- gyógypedagógiai óvoda
4. a, Támogatási formák, különleges intézkedések:
A szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek után a nevelési-oktatási intézmény a központi költségvetésből ún. megemelt normatív költségvetési hozzájárulásban részesül, ami jóval meghaladja a nem fogyatékos gyermekek után járó éves összeget. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nagyobb összegből az intézménynek fedeznie kell a gyermek sajátos nevelési igényeinek megfelelő teendőket, ami jelenleg 430.000 Ft.
Az óvodai csoport ill. az iskolai osztálylétszámot kedvezően érinti a fogyatékos gyermek jelenléte, mivel egy-egy gyermek a fogyatékosság súlyossága szerint kettőnek ill. háromnak tudható be.
Integrált óvodai ill. iskolai nevelés esetén szakirányú végzettségű gyógypedagógust, foglalkoztathat a fogadó intézmény, ami a gyermekek számától függően főállású vagy részmunkaidős ún. utazó gyógypedagógus, továbbá logopédus alkalmazását jelenti, de van lehetőség pszichológus, konduktor, gyógytestnevelő bevonására is meghatározott, az integrált gyermekek létszámától függő óraszámban. (8 gyermekenként legalább heti 5 óra foglalkoztatás keretében 1 fő, kevesebb integrált gyermek esetében arányosan alacsonyabb óraszám.) Más esetekben az ún. egységes pedagógiai szakszolgálatok állományába tartoznak az utazó szakemberek.
Megilletik a gyermeket – ha szüksége van rá – a speciális tantervek, tankönyvek, speciális gyógyászati és technikai eszközök is.
Gyermek és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens alkalmazható azokban az intézményekben, amelyekben meghatározott létszámot ér el a fogyatékos gyermekek jelenléte.
Az integráltan nevelt gyermekeket speciális intézményekbe járó társaikhoz hasonlóan ugyancsak megilletik a tanórai foglalkozásokon túl az ún. egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások. Ezeknek a heti időkerete fogyatékossági csoportonként változó, az adott évfolyamra megállapított heti tanítási óra meghatározott százaléka.
Egyes tantárgyakból vagy tantárgyrészekből mentesítheti az igazgató az integrált tanulót az értékelés és minősítés ill. (Kt 30§ 9.) részben vagy egészben – a gyakorlati képzés kivételével – az iskolai kötelező tanórákon való részvétel alól. Ehhez a szakértői és rehabilitációs bizottság (vagy a nevelési tanácsadó) szakértői véleménye szükséges. (Pl: dyslexia-dysgraphia,dyscalculia).
Újabb rendelkezés, hogy már az első évfolyamra felvett tanulót is mentesítheti szükség esetén az igazgató az értékelés és minősítés alól.
4. b A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjához kapcsolódó dokumentumok megléte:
Az integrált nevelésnek az intézmény alapító okiratában szerepelnie kell akár alap-, akár kiegészítő tevékenységként. A szakértői bizottságok vizsgálják meg az adott intézmény alapító okiratát, és amennyiben nincs utalás a tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékosnak minősített) gyermekek integrált nevelésére, segítsék az iskola vezetőségét az alapító okirat módosítását kérő előterjesztés elkészítésében.
A következő vizsgálandó dokumentum az óvoda vagy iskola pedagógiai programja.
Az iskola nevelési programjával kapcsolatban vizsgálandó kérdések: Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai mennyiben alkalmasak arra, hogy az integráltan fejlesztett tanulókra – lehetőleg szövegszerű elkülönítés nélkül – kiterjedjenek?
A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok között milyen súllyal és tartalommal szerepel az integrált nevelés, mennyiben tervezik tudatosan az integráció pozitív hatásainak kiaknázását mind az akadályozott, mind a nem akadályozott gyermekek szempontjából? A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program mennyiben alkalmas a tanulásban akadályozottak teljes körének eredményes és egyénre szabott fejlesztésére?
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke tartalmazza-e mindazokat a tanulói és tanári segédleteket, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek eredményes oktatását segítik, minősített tanulók eredményes oktatását segítik? A program részeként megadott helyi tanterv tartalmazza-e (pl: az enyhe értelmi fogyatékossághoz) a fejlesztő programot? Az iskola által választott értékelési mód alkalmas-e az integráló tanulócsoportok növendékeinek fejlődését sokoldalúan regisztráló, differenciált és árnyalt minősítésére?
A szakértői bizottságok is támogatják az iskolákat a szöveges értékelés terjesztésében mind az alsó, mind a felső tagozaton, akár az osztályzatokkal történő minősítés kiegészítéseképpen is. Történik-e utalás arra, hogy mely esetekben és mely tantárgyakból/tananyagrészekből menthetők fel a tanulók, illetve mikor és milyen módon hosszabbítható meg az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez szükséges tanulási idő? A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái mennyiben segítik elő az integrált fejlesztést? Milyen intézkedések segítik a gyermekek integrált fejlesztését a felső tagozaton?
5. A szakértői bizottságok szerepe a diagnosztizálásban és a felülvizsgálatokban:
a, Diagnosztizálás:
Az iskolaválasztást a gyermek vizsgálata előzi meg, abból a célból, hogy számba vegyék, mérlegeljék, mi okozhatta a sajátos fejlődésmenetet, hogyan fejlődött a gyermek a vizsgálat időpontjáig, milyen képességekben gyenge és miben erős, miben és hogyan kell neki segíteni. A vizsgálaton külön foglalkoznak a gyermekekkel és a szülővel. A vizsgálat megállapításait szakértői véleménybe foglalják, amelyet a vizsgálatban résztvevő minden közreműködő aláír. A véleményből a szülőnek egy példányt kell adni.
A szakvélemény tartalmazza a gyermek adatait, a vizsgálat rövid leírását, a fogyatékosságra való annak kizárására vonatkozó megállapítást és alátámasztó tényeket. A javaslatban olvasható a gyermek számára ajánlott iskola illetve az, hogy a gyermek a tankötelezettségét kizárólag iskolába járással, vagy magántanulóként is teljesítheti, ha a szülő ezt kívánja. A véleményben külön szólnak arról, hogy a gyermeket esetleg ún. képzési kötelezettség keretében kell fejleszteni. Az iskola mellett megjelölik az osztályfokot, és azt is, ha szükséges melyik diákotthonban vagy kollégiumban való elhelyezést ajánlják.
Ha a szülő számára a vélemény valamilyen okból nem fogadható el, azzal nem ért egyet, vagy úgy érzi, hogy gyermekével nem az előírásos módon foglalkoztak, esetleg a véleményt nem adták neki oda, akkor fellebbezhet, és ebben az esetben a jegyző új vizsgálatot ír elő.
Előfordulhat, hogy a szülő nem akarja gyermekét elvinni a vizsgálatra, ez szintén jegyzői kompetencia. Megelőzhető azonban ez a lépés, ha a szülő, mielőtt döntene, időt kap, iskolákat látogathat és személyesen is meggyőződhet a javaslat igazáról is.
b, Felülvizsgálatok
Az enyhe értelmi fogyatékos és a pszichés fejlődési zavara miatt akadályozott (dyslexia-dysgraphia, dyscalculia) tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése a szakértői bizottságoknak olyan új feladata, amely 1998-ban került be a miniszteri rendeletbe. A rendelet célja az volt, hogy a szakértői bizottságok rendszeresen kísérjék figyelemmel e fogyatékos fejlődését, s szükség esetén tegyék meg a nevelésükkel, oktatásukkal kapcsolatos korrekciókat.
A miniszteri rendelet 20. § (4) bekezdése tehát előírja, hogy enyhe értelmi fogyatékosság és más fogyatékosság és más fogyatékosság esetén a tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő egy év után, ezt követően a tanuló tizenkét éves koráig kétévenként, majd háromévenként felül kell hivatalból vizsgálni.
A nem említett többi fogyatékosság esetén háromévenként hivatalból kell a felülvizsgálatot lefolytatni. Ez annyit jelent, hogy az adott időpont eltelte után a szakértői vélemény is hatályát veszti, s az abban foglalt megemelt normatív támogatás feltételeinek jogosultsága is megszűnik, illetve nem szolgál alapul a nevelés-oktatás megszervezéséhez. Nincs szükség a hivatalból történő felülvizsgálatra, ha a testi, vagy érzékszervi fogyatékos tanuló szegregált, fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben tanul.
6. Középfokú oktatás – Felsőoktatás
A 2. pontban említett törvények, rendeletek, útmutatók a középfokú oktatásban és a felsőoktatásban is biztosítják a sajátos nevelési igényű fiatalok esélyegyenlőségét, a pozitív diszkriminációt (mentesítések, segédeszközök biztosítása és használata, időfaktorok stb.), lehetővé teszik a képességeik kibontakoztatásához szükséges ismeretek megszerzését, mely elősegíti társadalmi beilleszkedésüket, önálló életvitelüket.
Összegezve:
A fogyatékosok különleges gondozáshoz való joga biztosított. Esélyegyenlőségük megteremtése a többletszolgáltatások által valamint a pozitív diszkriminációt célzó rendelkezések által garantált.
Rajtunk – pedagógusokon, gyógypedagógusokon, intézményfenntartókon és -vezetőkön – s nem utolsó sorban, rajtunk - közoktatási szakértőkön - is múlik, hogy hogyan valósul mindez meg a napi gyakorlatban. Az intézményi vizsgálatok során mennyire figyelünk a jogi normák érvényesülésére a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók érdekében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
