Révészné Bögös Zsuzsanna

Egy megyei önkormányzat szemszögéből

Röviden bemutatkozom: Révészné Bögös Zsuzsanna vagyok, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Sport Irodája vezetője. Végzettségem szerint magyar-angol szakos tanár. Az önkormányzatnál 1999-től dolgozom, ezt megelőzően általános iskolában is, középiskolában is tanítottam. A középiskolában igazgatóhelyettesként dolgoztam, mielőtt a jelenlegi munkahelyemre kerültem. A munkámhoz összesen 20 nemcsak közoktatási, hanem művészeti, közművelődési, közgyűjteményi és sport intézmények is tartoznak. Viszonylag sokszínű és sokrétű a tevékenység, így a fenntartói attitűdöt nemcsak a közoktatási intézmények irányában kell gyakorolnom.

Néhány szó Heves megyéről: 119 településen, mintegy 320 ezer lakosa van. Közoktatási intézményeinek száma: 300-nál is több. Ezek közül 40 intézmény nem önkormányzati fenntartású (alapítványi, egyházi és magánszemély által alapított).

Megyei fenntartású közoktatási intézményünk 13 van. Az intézményeink nagy része sajátos nevelési igényű tanulók iskolája (június előtt azt mondtuk: fogyatékos intézmények).

A megyei önkormányzat kapcsolata a megyében működő közoktatási intézményekkel:

A legszorosabb kapcsolat: a saját fenntartású intézményekkel, ezekről van a legtöbb információnk, rájuk közvetlenül tudunk hatást gyakorolni.

Laza, esetleges a kapcsolat: települési önkormányzatok által fenntartott intézményekkel: tanácsadás, szakvélemény adása közoktatási feladatok változtatása esetén (mindezt annak figyelembe vételével kell adni a egyei önkormányzatnak, hogy a tervezett változtatás összhangban van-e a megyei fejlesztési tervvel – a véleményt a fenntartónak kötelező kikérni)

Sajátos kapcsolat: a nem önkormányzati intézményekkel, ugyanis hatósági feladatot látunk el irányukban (a működési engedélyüket a megyei főjegyző adja ki, hatóági jogköréből adódóan) és az intézmények működésének törvényességi ellenőrzését is a megyei főjegyző látja el.

Néhány szó a fenntartó a törvény és az intézmények kapcsolatáról

Ennek kapcsán a programfüzetben e szekció témaköréből csak egynéhányat érintek. Elöljáróban annyit kívánok elmondani, hogy a közoktatási törvény júniusi módosítása sok ponton olyan törvényi változtatást hozott, amely a megyénkben is tapasztalt nem kedvező jelenségek megváltoztatását eredményezheti, amely a közoktatás helyi, települési helyzetét, minőségét a jobbítás irányába mozdíthatja el.

Milyen jelenségekre gondolok?

1. Tapasztalataink szerint – e tapasztalatokat jórészt akkor szereztük, amikor valamennyi települést végigjártunk 2000-ben, a megyei közoktatási fejlesztési terv készítése során -, a kistelepüléseken nincs kellő közoktatáshoz értő szakember a polgármesteri hivatalokban. Az óvodavezetőre, iskolaigazgatókra bízzák e feladatokat, főként, ha még képviselőtestületi tagok is. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a közoktatási intézményben nincs külső kontrol. Mondjuk meg őszintén: sokszor, akár stratégiai kérdésekben is ellenérdekeltség van a fenntartó és az intézményvezető között. Mikor érdeke egy iskolaigazgatónak, óvodavezetőnek, hogy szűkítse az intézmény profilját? Ezt még sok esetben akkor sem teszi meg, ha erőteljesen csökken a gyermeklétszám.

Ezért üdvözlendő a júniusi közoktatási törvény módosulásával életbe lépő rendelkezés, hogy legalább négyévente a fenntartónak törvényességi, gazdasági és szakmai ellenőrzést kell tartania – Közoktatási tv. 102.§ (2) bekezdés d) pont.

Tanácsos ezeket az átfogó vizsgálatokat az intézményvezetői pályáztatás idejére tervezi a6zrt, hogy legyen viszonylag pontos, objektív képe a fenntartónak arról, hogy milyen az intézménye, mit kell az új (vagy régi/új) vezető számára feladatként megfogalmazni, amelynek megvalósulását a ciklus végén, egy újabb objektív vizsgálat megállapíthat. A „hogyan”-hoz egy javaslat: kistérségi közoktatási társulás létrehozásával (ez egyébként jól ráépíthető a területfejlesztési kistérségekre): a 2004. évi költségvetési törvényjavaslatban olvasható ezen társulások támogatása is, az 5. sz. melléklet 20. célja, amely így szól: Kistérségi fejlesztések és térségi társulások.

2.  További tapasztalat: a korábbi törvény hiányossága volt, hogy nem minden önkormányzatnak kellett közoktatási intézkedési tervet készíteni, pedig minden önkormányzatnak van ilyen feladata függetlenül attól, hogy tart-e fenn intézményt.

A törvény jelen módosítása szerint minden önkormányzatnak kell ilyen tervet készíteni, amelyiknek pedig eddig is volt, annak felül kell azt vizsgálnia, az időközben bekövetkezett változásokat át kell vezetni a dokumentumon (85.§ (4) bekezdés)

Az intézkedő tervnek ugyanis a feladatellátásról kell szólnia. Történetesen arról, hogy a kötelező feladatokat –a z elkövetkezendő években – a létszámadatok függvényében hogyan látja el az önkormányzat. Továbbá arról is szólnia kell, hogy vállal-e – ha igen, milyen, mennyi ideig, kiknek – nem kötelező feladatokat.

Az intézkedési terv azt is kell, hogy tartalmazza, hogy a feladatellátást saját maga végzi-e, intézményeiben, vagy mással látatja el, pl.: társulásban, közoktatási megállapodás keretében stb.

Ez a terv a fenntartó stratégiai terve, ami rákényszeríti a fenntartót a több évre előre gondolkodásra.

3.  A törvénybe kötelezően elkészítendő dokumentumként került be a minőségirányítási program, amit előbb a fenntartónak kell elkészítenie január 31-ig, majd az intézmények készítenek ilyen dokumentumot június végéig.

Ennek a dokumentumnak az elkészítése ugyancsak arra készteti a fenntartókat, hogy tudatosan végezzék fenntartói tevékenységüket. Tervszerűség, kiszámíthatóság, szabályozottság jellemezze munkájukat. Vagyis, nem gondolom, hogy valami idegen, mástól átvett programot kell produkálni, csak azért, hogy meglegyen a törvény szerinti dokumentum. Hanem össze kell gyűjteni az önkormányzat eddigi dokumentumaiból, illetve – ha erről dokumentum nem szól, akkor tapasztalati, tradicionális, informális elemeket, mérlegelni kell, hogy betölti-e a szerepét, és rögzíteni kell egy dokumentumban. (Gondolok itt olyan elemre például, ami a Heves Megyei Önkormányzathoz tartozó intézményvezetőknél közel tíz éves gyakorlat, hogy minden évben intézményvezetői tanulmányúton veszek részt, amihez a fenntartó némi támogatást tud adni. A tanulmányútról szakmai beszámoló készül, amit a illetékes bizottságok megtárgyalnak. Ezt eddig nálunk semmilyen dokumentum nem tartalmazta.)

Ez az alkalom is jó arra, hogy konkrétan megfogalmazza a fenntartó az elvárásait az intézménynek.

Végül: Milyen segítséget tudok felajánlani?

A Heves Megyei Önkormányzat honlapján – www.hevesmegye.hu - található egy összefoglaló a közoktatási törvény legfontosabb módosításairól, paragrafusszám és határidő megjelöléssel. Ugyanez az anyag módszertani segítséget kíván nyújtani a fenntartói és az intézmény minőségirányítási programhoz.

Ajánlom, hogy a közoktatási törvény módosításából adódó sokrétű feladatot egy feladattervbe rögzítsék. Ebben olyan részletekre térjenek ki, hogy milyen fenntartói fórum (képviselő-testület, bizottság) foglalkozzon az új feladatokkal: minőségirányítási program, házirend fenntartói jóváhagyása.

Eredményes munkát kívánok, és várom a kérdéseiket, tapasztalataikat.