Szabó Lászlóné

Egy kisváros, ahol az oktatással önálló iroda foglalkozik

41 szabolne

  1. Balmazújváros Város bemutatása
  2. A város intézményhálózatának bemutatása 1996-ig visszamenőleg összehasonlítást adva az akkori és a jelenlegi intézményrendszerről
  3. Fenntartói feladatok ellátási formái fenntartó és intézményi kapcsolatok     (kötelezettség-elvárás)
  4. Finanszírozás, intézményi ellenőrzés
  5. Törvénymódosításból adódó fontosabb feladatok

1.) Balmazújváros Város bemutatása

Balmazújváros jellegzetes mezővárosi települése Hajdú-Bihar Megyének. 1989. március 15-én kapott városi rangot. Lakosságszám: 18.460 fő. Jellemző a születések számának csökkenése, a nyugdíjasok száma elég jelentős.

Földrajzi elhelyezkedését tekintve nem a legszerencsésebb, hisz olyan számos vonzerővel rendelkező települések veszik körbe, mint Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy.

Természetföldrajzi adottságából következően a város életében évszázadokon át a mezőgazdaság volt a meghatározó. Az 1980-as években bekövetkezett recesszió, majd a gazdasági rendszerváltás Balmazújvároson is átalakulást eredményezett. Visszaesés következett be az ipari termelésben és foglalkoztatásban. Ma a vállalkozók többsége kisvállalkozást működtet. A mezőgazdaság és az ipar számára is megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre, a fejlődést főleg tőkehiány akadályozza. A gazdasági változások legszembetűnőbb hatása a munkanélküliség megjelenése. Helyben kevés a munkalehetőség, sok az eljáró dolgozó, elsősorban Debrecenbe, Hortobágyra.

Ma a regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállaló korú népesség 9,6%-a. Sajnos közülük sokan, közel 28,6%-uk tartoznak a tartósan munkanélküliek közé.

Egyelőre még részben kiaknázott, de már felismert jó lehetőség a város prosperálására az idegenforgalom.

A város jelentős értékei:

  • műemléki jellegű épületei,
  • termál gyógyvize és
  • csendes, bensőséges mezővárosi hangulata.

A város infrastrukturális fejlettsége jónak mondható. Az ivóvízhálózat kiépítettsége teljes körű, a vezetékes gázellátás, a telefonhálózat és villanyhálózat minden fogyasztói igényt ki tud elégíteni. A szennyvíz- és csatornahálózat további bővítése a város elsődlegesen megvalósítandó feladatai között szerepel.

A közoktatást fejlett intézményrendszer biztosítja.

2.) A város intézményhálózatának bemutatása

Mielőtt a város jelenlegi intézményrendszeréről beszélnék, szeretnék visszamenni 1996-ig, ugyanis az akkori intézményhálózathoz viszonyítva ma egy lényegesen racionalizáltabban működő intézményrendszerrel rendelkezünk. Hogy a mai állapotig milyen lépéseket kellett megtenni, ezt szeretném most részletesebben bemutatni.

Az 1996. évi intézményrendszer Balmazújvárosban

Óvodák száma: 7 – ez 4 integrált formában szervezett óvodaigazgatóságban működik.

I. sz. Óvoda Igazgatóság: 2 x 3 csoportos óvoda (földrajzi távolságuk 800-1000 méter)

II. sz. Óvoda Igazgatóság: 2 óvoda – egy 4 csoportos és egy 5 csoportos (földrajzi távolságuk 100 méter)

III. sz. Óvoda Igazgatóság: 2 óvoda – egy 3 csoportos és egy 4 csoportos (földrajzi távolságuk 600-800 méter)

IV. sz. Óvoda Igazgatóság: egy 5 csoportos óvoda

Gyakorlatilag Balmazújvárosban minden településrésznek volt és jelenleg is van óvodája. Az óvodák részben önálló intézményként működtek, az ún. GAMESZ-hez tartoztak. Nem rendelkeztek önállóan fűtő, karbantartó szakemberrel. Minden óvoda önálló konyhát működtetett. Jellegzetességük, magas csoportlétszámokkal működnek (átlag 30-35 fő).

Általános iskolák

Számuk: 5. Mindegyik 1-8. évfolyammal működik. Közülük egy testnevelés tagozatos, egyben pedig eltérő tantervű tagozat is működik. Önállóan gazdálkodó intézmények. Mindegyik önálló konyhát működtet. A fűtők, karbantartók az intézményeknél vannak. Jellegzetességük a folyamatosan csökkenő osztálylétszámok (18-22 fő). Egy általános iskolában az össz. tanulói létszám 1-8. évfolyamon 122 főre csökken.

Középiskolák

Gimnázium: 6, illetve 4 évfolyammal működik. A 6 osztályos tagozat működtetése folyamatos harc a középiskola és az általános iskolák között. Ennek oka:

  • gyermekeket vesz el az általános iskoláktól,
  • a legjobb képességű gyermekeket veszi el.

Az osztályok mérsékelt tanulólétszámokkal működnek (25-28 fő). Különösen igaz ez a 6 osztályos tagozat vonatkozásában, ahol több esetben 20 alatti osztálylétszámok vannak. Önállóan gazdálkodó intézmény, önálló konyhával rendelkezik.

      Szakközépiskola és Szakmunkásképző

Széles szakmaválasztékot biztosít. Vonzó a környező kisebb települések részére. Jelentős a bejáró tanulók száma. Évről-évre átlag 30, illetve a fölötti osztályokat indít. Önállóan gazdálkodó intézmény, sikeres gazdálkodását segíti a szakképzési hozzájárulás is. Önálló konyhával nem rendelkezik. A két középfokú intézmény épületileg közvetlenül egymás mellett működik.

      Nevelési Tanácsadó

A Megyei Önkormányzattal kötött megállapodás alapján területi ellátási kötelezettséggel működik. Balmazújvároson kívül még 3 település fejlesztési feladatait látja el (Egyek, Tiszacsege, Hortobágy).

       Zeneiskola

Részben önálló intézményként működik. Sikerességét, eredményei és a növekvő szülői igények jelzik. A közművelődési intézmények közül a Művelődési Központot azért kell megemlítenem, mert a jövő, illetve a jelen szempontjából van jelentősége. Ekkor még vállalkozásban működik és folyamatos az alkalmazotti létszám, valamint az épület tekintetében is a leépülés.

Ez az intézményhálózat igen nagy fogyasztója volt a város költségvetésének. Ahogy a költségvetési keret szűkült, úgy vetődött fel a Képviselő-testületben annak a gondolata, hogy át kell tekinteni az intézményrendszert és egy gazdaságosabb működés irányába kell lépéseket tenni.

Elsőként az Oktatási Bizottságot kérték fel, hogy az intézményvezetőkkel közösen dolgozzanak ki egy racionalizálási programot. Ez nem volt sikeres. Volt olyan intézmény, amely további álláshelyigénnyel lépett elő. Ekkor az önkormányzat külső szakértőket kért fel az intézményrendszer átvilágítására, illetve egy gazdaságosabb működést biztosító javaslat kidolgozására.

A vizsgálat célja az volt, hogy a kiterjedt intézményrendszert hogyan lehet ésszerűbben, takarékosabban működtetni, vagyis az önkormányzat kötelező alapfeladatainak, továbbá önként vállalt feladatainak ellátását racionálisabban megszervezni. Természetesen figyelemmel a szakmai, jogszabályi szempontokra, lehetőségekre, az intézmények területi elhelyezkedésére és a szolgáltatást igénybevevők érdekeire.

  1. 1996. májusában készült el a javaslat és került az intézményvezetők kezébe. A fogadtatás egyértelműen elutasítás volt. Végül az átszervezés a Képviselő-testület megfontoltságából adódóan visszafogottabban csak lépésről-lépésre történt meg.

Az átszervezés első lépése:

  • az intézmények önálló gazdálkodásának megszüntetése, a szakközépiskola kivételével valamennyi intézmény részben önállóan gazdálkodó lett,
  • létrejött a GAMESZ helyett az IPÜSZ,
  • az intézményi étkeztetés vállalkozásba került (ELAMEN Rt.),
  • összevonásra kerültek az óvodaigazgatóságok, 4 helyett 2 igazgatóság lett,
  • összevonásra került 2 általános iskola, kiváltva ezzel a magasabb létszámmal működő iskola lepusztult tagépületét.

Fentiek közül a legvitatottabb lépések: 

  • az intézményi étkeztetés vállalkozásba adása.

Nagyon sok (70 fő) konyhai dolgozót érintett, akik közalkalmazotti  

jogviszonyból léptek át vállalkozói alkalmazásba.

  • 2 általános iskola összevonása, melynek következtében vezetői helyek szűntek meg és 13 fő pedagógust kellett elbocsátani.

Nagyon meghatározó a vezető személye abban, hogy mennyi idő kell a változások feldolgozásához és mennyi idő alatt válik együttműködő közösséggé az új testület. Nehezítette a helyzetet, hogy minden intézménynek volt neve, s amelyiket integrálták, az azt elvesztette. Sérült, érzékenyebbé vált. Minden közösségnek voltak sajátos hagyományai, értékei, ezeknek a kezelése különös figyelmet kívánt.

Az átszervezés második lépése:

Mindenki előtt ismert volt, hogy fenti átszervezésekkel még nem fejeződött be a szerkezetalakítás. 1997-ben következett egy több testületi ülésen áthúzódó döntés, melynek tárgya a gimnázium és 2 általános iskola összevonása egy 12. évfolyamos intézménnyé. Ez a legviharosabb döntési folyamat volt. A képviselő-testületi döntés ellen törvényességi vizsgálatot kezdeményezett az iskolaszék a Közigazgatási Hivatalnál és az ombudsmannál. Törvénysértést nem állapítottak meg, hiszen valamennyi, a közoktatási törvényben előírt fórummal az előzetes egyeztetések megtörténtek. A 12. évfolyamos intézmény önállóan gazdálkodó intézmény lett. Az általános iskolák ezt a szerkezeti felállást nem tudták elfogadni.

Ez évben történt meg a legsikeresebb összevonás is, mely a Zeneiskola összevonása a Művelődési Központtal. Az új intézmény az Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola nevet kapta. Nagyon szerencsés társítás a közművelődés és a művészeti nevelés. Az eredmények egyre látványosabbak. Itt nem volt tiltakozás, mindkét alkalmazotti csoport magáénak érezte az összevont intézményt.

 

1998. – újabb változásokat hozott

Szülői kezdeményezésre az új Képviselő-testület felülvizsgáltatja külső szakértő bevonásával a gimnázium és a 2 általános iskola összevonását.

Ennek eredménye új javaslat: kerüljön összevonásra a két középiskola és maradjon együtt a két általános iskola.

A döntés eredménye: egy többcélú intézmény létrejötte: Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző néven és a két általános iskolából lett egy Központi Általános Iskola.

Most lehet már elmondani, 2003-ban, hogy lassan megnyugszanak a kedélyek és jönnek elő az értékek a középiskolánál is. Ezeket a közösségeket nagyon megviselte a többszöri döntés és ennek eredményeként a többszöri átalakítás.

Tanulság: egyszer kell dönteni, a döntés legyen megfontolt, a pénzügyi szempontok mellett szakmai szempontokat is figyelembevevő hosszabb időre szóló.

Balmazújváros jelenleg működő intézményei:

  • 2 óvoda igazgatóság,
  • 3 általános iskola,
  • 1 középiskola – mint többcélú intézmény,
  • 1 Általános Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Iskola – mint többcélú intézmény,
  • 1 Nevelési Tanácsadó.

Fenntartói részről legnagyobb vívmánynak érzem, hogy minden intézményt az önkormányzat tart fenn és nem került átadásra a megyének sem a középiskola, sem a zeneiskola, sem a Nevelési Tanácsadó, mint nem kötelező feladat.

Azt elmondhatjuk, hogy mára az intézményhálózat stabilizálódott, de ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség egy folyamatos kontrollra. Éppen a statisztikai mutatók alapján tudjuk, hogy csökkenő gyermeklétszámmal számolhatunk.  Évről-évre kevesebb, s úgy gondolom nemcsak Balmazújvároson, az oktatásba belépő korosztályok létszáma, az onnan kilépők számánál.

3.) Fenntartói feladat ellátási formái

Itt jutottam el ténylegesen az előadásom megjelölt címéig és itt is egy rövid történeti visszatekintést tennék. 1985-tól 1992-es évek elejéig Balmazújvároson egy jó szervezeti felépítésű Művelődési, Egészségügyi és Sportosztály működött. Mint ahogy a neve is mutatja feladatköréhez tartozott az oktatás, közművelődés, egészségügy, sportfeladatok ügyeivel való foglalkozás. Szervezeti felépítése a következőképpen alakult fel:

  • 1 fő osztályvezető,
  • 1 fő tanulmányi felügyelő,
  • 1 fő közművelődési felügyelő,
  • 1 fő sportfelügyelő,
  • 1 fő részmunkaidős orvos,
  • 1 fő gazdasági ügyintéző, aki ellenőrzést is végzett az intézményeknél és
  • 1 fő adminisztrátor.

1992-ben leépítik az osztályt, s marad 1 fő ún. szakreferens, aki elsődlegesen közművelődési, szervezési és helyi sajtószerkesztési feladatokat lát el. 1996-ban ismételten foglalkoztatja a Képviselő-testületet egy iroda létrehozása.

1996. novemberében döntöttek az Intézményfelügyeleti Iroda létrehozásáról és kiírták az irodavezetői pályázatot. Az Intézményfelügyeleti Iroda az alábbi szervezeti formában állt fel 1997. január 1-jétől:

  • 1 fő pedagógus, aki egyben az irodavezető,
  • 1 fő műszaki szakember,
  • 1 fő jogász,
  • 1 fő részmunkaidős orvos,
  • 1 fő közművelődési szakember és
  • 3 fő revizor.

Az iroda ilyen felállásban csak 1 évig működött.

Egy év elteltével viszont megállapítást nyert, hogy a műszaki szakember elvégezte a dolgát és ezt követően az IPÜSZ hivatott, hogy elvégezze a felmerülő munkálatokat.

Rövid idő múlva megszűnt a jogász álláshely is és egészségügyi szakember felvételére nem került sor.

Az iroda működési formája ezt követően:         

  • 1 fő irodavezető, aki az oktatási és egészségügyi feladatokat látta el,
  • 1 fő közművelődési szakember (közművelődés, sport, rendezvények 

szervezését végezte) és

  • 3 fő revizor.

Jelenleg az alábbi létszámmal működik:

  • 1 fő irodavezető, aki feladatkörében ellátja az oktatás, közművelődés,

egészségügy, sport, valamint szociális intézmény-működtetéssel  kapcsolatos feladatokat, és

  • 3 fő revizor.

Fontosnak tartom az ellátandó feladatokhoz optimális személyi és tárgyi feltételrendszer biztosítását. A legkisebb településen is legyen megfelelő képzettségű szakember az oktatási ügyek képviseletére.

A lezajlott sok-sok változás ellenére az önkormányzat és az intézmények kapcsolata jó, élő, ún. napi kapcsolat. Ebben meghatározó szerepe van az Intézményfelügyeleti Irodának. Folyamatos az információátadás. 2001-ben volt egy ÁSZ által elvégzett hatékonysági vizsgálat az önkormányzat és a működtetett általános iskolák vonatkozásában. A vizsgálat mind az intézmények, mind a fenntartó vonatkozásában jó eredménnyel zárult.

Fontos a fenntartó részéről a következetesség. Biztosítani kell intézményei működését és segítenie az intézményeket abban, hogy minél magasabb szakmai színvonalon tudjanak szolgáltatni. Mint minden folyamatban itt is vannak lehetőségek és korlátok, (általában pénzügyi) amit tudomásul kell venni. Sok esetben nem az önkormányzat szándékán múlik, hogy nem tud minden intézményi igényt támogatni, kielégíteni. Amit a fenntartó elvár az intézményeitől:

  • a jogszerű működést,
  • a felelősségteljes gazdákodást,
  • a gyermekközpontúságot,
  • a szolgáltatást igénybevevők részére minőségi munka nyújtását,
  • a szakmai megújulást, folyamatos fejlődést,
  • a pályázati lehetőségek kiaknázását.

4.) Finanszírozás

Intézmények létét határozza meg. Összetevői: a normatív finanszírozás és az önkormányzati finanszírozás. Az ún. fejkvóta finanszírozás működik, ami a gyermeklétszám függvénye. A közoktatási törvénymódosításból adódóan a 2004-2005-ben induló nevelési évtől az óvodai csoportok és iskolai osztályok létszámának finanszírozásánál a maximális létszámán felüli gyermekek számát figyelmen kívül hagyják az 1-5-9. évfolyamokon felmenő rendszerben.

Elmondanék egy költségvetési tapasztalatot: Balmazújvároson képviselő-testületi indítványra megtörtént valamennyi intézmény működésének és költségvetésének részletes felülvizsgálata.

Megállapítást nyertek a következők: óvodáknál a normatív támogatást további 41% önkormányzati támogatással kell kiegészíteni ahhoz, hogy az óvodák változatlan formában el tudják látni a feladataikat. Ugyanez a támogatás az általános iskoláknál 17, illetve 19%. Középiskolánál 16%, Nevelési Tanácsadónál 80%. Valamennyi intézménynél a költségvetés közel 90%-a a bér, a többi a dologi költség. Ezért nem működnek egy-egy intézménynél nagyobb felújítások, vagy jelentősebb eszközbeszerzések. Többször felvetődött már, hogy a finanszírozás formáját változtatni kell. Célszerűbb lenne a fejkvóta finanszírozás helyett egy feladatfinanszírozás életbeléptetése.

Az intézményi álláshelyek finanszírozását érintő változások.

A finanszírozandó álláshelyeket az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény 1. sz. mellékletében leírtak alapján kell meghatározni.

  • az óvodai csoportok száma:
      • a kötelező órák száma,
      • a kötelező órákba beszámítható tevékenység,
      • az óvoda nyitvatartási ideje (átfedési idő),
  • iskoláknál:
      • iskolai osztály létszáma,
      • osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret,
      • kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások
      • megszervezésére megállapított órakeret,
      • napközis és tanulószobai foglalkozásra megállapított órakeret,
      • pedagógusok kötelező óraszáma.

Ellentmondásos a szakiskoláknál az elméleti képzésre adott időkeret. A törvény 52.§-ának 7. pontja alapján a jelenleg kiszámított időkeret 80%-ának biztosítása kötelező 1-10. évfolyamig. 11. évfolyamtól a 90%-a. A teljes időkeretet a 2004-2005. tanévtől az 1-2., 5-6., 9-10. évfolyamon lehet bevezetni. A 2005-2006. tanévtől kezdődően a teljes időkeretet kell biztosítani a 3., 7., 11. évfolyamnál. A 2006-2007. tanévtől valamennyi évfolyamon.

Nagyobb gond a dologi kiadások finanszírozása. A közüzemi díjak kötelező elemei a költségvetésnek. A bér- és közüzemi díjakon felülmaradó összeg az, ami ténylegesen a dologi kiadásra használható (kis értékű tárgyi eszközbeszerzés, irodaszer, nyomtatvány, stb.). Jelentősebb eszközbeszerzés, ill. intézményfelújítás ebből a keretből nem biztosítható.

 

Ellenőrzés

Folyamatosan működtetett feladat.

Formái:

  • szakmai,
  • gazdasági,
  • törvényességi ellenőrzés.

Az ellenőrzések gyakorisága fenntartótól függ Balmazújvárosban a fent említett ellenőrzések mindegyike folyamatos. A szakmai ellenőrzések felkérésre, külső szakértők közreműködésével történnek. A gazdasági és törvényességi ellenőrzést a hivatal revizori csoportja végzi. Intézményeknél általában 2 évente vannak komplex ellenőrzések, évente a célellenőrzések jelennek meg. Az ellenőrzések folyamatos működtetésére kell törekedni, ez az intézmény és a fenntartó szempontjából is célszerű.

5.) Törvénymódosításból adódó feladatok

Van olyan feladat, amit a törvény egyértelműen a fenntartó kötelezettségeként fogalmaz meg. De az intézményekre a törvényből adódóan megfogalmazott feladat a végrehajtás során szintén folyamatos, több-kevesebb fenntartói segítséget igényel.

Időrendi sorrendben a közoktatási törvénymódosításból eredően a fenntartót érintő legfontosabb feladatok:

2003. december 31.

Taneszköz, tanszerjegyzék benyújtása az OKÉV-hez (meglevő taneszköz, tanszerjegyzék felülvizsgálata, intézményekkel tanszerjegyzékkel történő egyeztetése, Képviselő-testület elé terjesztése).

2004. január 31.

Intézkedési terv elkészítése annak, akinek nincs, illetve a meglevők felülvizsgálata.

Az önkormányzati minőségirányítási program elkészítése.

2004. március 31.

Intézményi alapító okiratok áttekintése, szükség esetén módosítása.

2004. június 30.

Nevelési pedagógiai programok és intézményi minőségirányítási programok elfogadtatása a Képviselő-testülettel.

2004. december 31.

Intézmények házirendjének jóváhagyása.

Köszönöm a figyelmüket!