Csetneki Csaba
Egy kistelepülés polgármestere
Tisztelt Konferencia!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Először is engedjék meg, hogy megköszönjem a felkérést a Fenntartói Szekcióban történő előadás megtartására. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezen a neves konferencián képviselhetem azokat a településeket, amelyek hasonló problémákkal, kihívásokkal és természetesen hasonló sikerekkel birkóznak meg nap mint nap, mint Újszentmargita.
Szekcióelőadásomban az alábbi kérdéscsoportok-kal szeretnék foglalkozni:
- Újszentmargita település és a kistérségünk rövid bemutatása
- A sokak által emlegetett oktatás finanszírozásának bemutatása
- Az „Új-oktatási” törvény adta feladatok összefoglalása, ismertetése
- És végezetül kistérségi együttműködés kialakításának fontossága, és az ebben rejlő lehetőségek bemutatása.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, először Újszentmargitát és a környező településeket szeretném bemutatni:
A település a Hortobágyi Tiszamente kistérségben, Hajdú-Bihar megye észak-nyugati részén található, a Hortobágy szélén.
Újszentmargita egy 1700 fős kistelepülés. A falu mezőgazdasági jellegű, iparral nem rendelkezik. A napi ingázók száma jelentős, főleg a környező városokba mennek az emberek dolgozni. A kisvállalkozások száma kevés, tőkeszegények, főleg a munkanélküliség miatt jöttek létre. A családfők kevés jövedelemért kénytelenek egész nap dolgozni. Településünkön közel 14%-os a munkanélküliek aránya. Egyre nő az elszegényedés, melynek kihatása van az emberek egészségi állapotára is. Betegség esetén a gyógyuláshoz szükséges gyógyszerek kiváltása komoly gondot okoz az itt élőknek.
Különösen nagy gondot okoz a pályakezdők helyzete. Szaktudás megszerzése után, nincs arra mód, hogy helyben helyezkedjenek el, így az elvándorlás folyamatos. Ez a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, amely a falu elöregedéséhez vezet.
Néhány számadattal, gondolattal szeretném bemutatni Önöknek községünk oktatási helyzetét, nehézségeit, sikereit.
Intézményünk közös igazgatású. A 2003/2004-es tanévet 84 óvodás és 179 általános iskolás kezdte meg.
Az óvodában 3 csoportunk működik, hat óvodapedagógus látja el az intézményben a pedagógiai feladatokat. Csak az új tanévben tudtuk elérni azt, hogy minden csoportban két óvónő dolgozzon.
Az iskolában 9 iskolai és két napközis csoportunk van. A tantestület 15 pedagógusa végzi el a szakmai munkát.
Az iskola és a napközi öt különböző épületben működik, ami a település méretét figyelembe véve, gazdaságtalan.
Az elmondottakat tovább súlyosbítja az a tény, hogy sajnos nálunk, Újszentmargitán még mindig van olyan iskolaegység, nem is egy, ahol nincs megoldva a vizesblokk kiépítése. Emellett, folyamatosan jelennek meg újabb előírások, amelyek megvalósítás komoly terhet ró a fenntartó számára. Gondolok itt, például az orvosi szoba, öltöző, zuhanyzó, megfelelő tanári szoba hiányára.
Mindezek szükségessé teszik a községben folyó oktatás feltételeinek komplex átgondolását, átalakítását. Az újonnan megalakult képviselő testület olyan döntést hozott, mely eredményeként egy neves tervező elkészítette a korszerűsítésre vonatkozó terveket. Nagyon örültünk akkor, amikor értesültünk róla, hogy a kormány és az Európai Unió szándékai egybe esnek Újszentmargita elképzeléseivel. Gondolok itt, a meghirdetett „Információs technológia az általános iskolákban” című Phare-programra. Később, sajnos egy kicsit csalódnunk kellett. Én úgy gondolom, bár lehet, hogy ezzel az állásponttal egyedül vagyok, hogy kint Brüsszelben nem igazán tudják azt, hogy itt Magyarországon, akár Újszentmargitán mire is van elsődlegesen szükség. Kistelepülésen, ahol a gyerekek űrgödrös WC-t használnak, nincs megfelelő tornaterem, öltöző, zuhanyzó, ott ezek megoldása az elsődleges feladat. Természetes, az információs társadalom kiépítéséhez ezek is hozzájárulnak, esetleg a sorrendben látok gondokat.
Visszatérve településünk oktatatási helyzetének bemutatására, mint minden falu, vagy város, mi is nagy figyelmet szentelünk az oktatásügynek. Komoly ügyünknek tekintjük az ifjúság nevelését, s azt, hogy megfelelő szellemi közösség működjön ezért.
Iskolánk most ősszel felvette Hunyadi Mátyás, történelmünk nagy alakjának nevét. Bízunk benne, hogy a választott név és viselőjének személyisége iskolánk szellemiségének hosszú távon meghatározója lesz.
A költségvetésünk adta lehetőségeink maradéktalan kihasználása mellett, fontos szerepet kapnak a pályázatok, melyekkel a tárgyi feltételeket próbáljuk javítani. Kiemelendő faladatként kezeljük továbbá azt is, hogy milyen tartalommal töltődnek meg a rendelkezésünkre álló épületek. Ebben meghatározó szerepe van a helyi pedagógus társadalomnak.
Hiszem, hogy a kistelepüléseken is komoly tehetségek vannak, és nekünk feladatunk és célunk kell, hogy legyen ezeknek a gyerekeknek a felkarolása, segítése. Így, nagy örömmel vettük, hogy idén megkezdte működését Újszentmargitán a Beszterczey Művészeti Iskola, továbbá májustól hangszeres zeneoktatást is igénybe vehetnek a gyerekek. Régóta, nagy sikerrel működik az iskolában a rajz-szakkör, melynek munkáiból kiállítást szoktunk szervezni. Az évente, már hagyományosnak nevezhető rendezvényeken is nagyon aktívak az iskolás gyerekek, ami büszkeséggel tölt el bennünket.
Ezek azok a nem nagy, de számunkra, mint kis településnek jelentős lépések, amelyekkel a tartalmi munkát kiegészíteni, fejleszteni tudjuk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A következő nagyon fontos és nagyon vitatott kérdés az oktatás finanszírozása, amire most röviden ki szeretnék térni.
Talán az önkormányzatok és az oktatás helyzete az, ami a legjobban foglalkoztatja most a szakembereket. Kérdés, folytatható-e az a költségvetési szemlélet, ami szinte kivétel nélkül minden települést nehéz helyzetbe hozott. A válasz egyértelmű: NEM!
Úgy gondolom a probléma nem új keletű, hiszen nemigen volt még rá példa Magyarországon, hogy a központi költségvetés maradéktalanul, vagy legalábbis közelítőleg fedezetet tudott volna nyújtani az önkormányzatoknak az ellátandó feladatokra, melyet az állam ruházott rá. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az ÖNHIKI rendszere, mely mára teljesen átszövi az önkormányzatok életét. Mégis úgy gondolom, hogy a közvetlen gondokat kiváltó ok a 2002. szeptemberében végrehajtott közalkalmazotti béremelés fedezetének hiánya.
A béremelés indokoltságát senki nem vonja kétségbe, azt viszont igen, hogy a kormány által ígért és teljesített bérfejlesztés fedezetét az önkormányzatoknak kell, vagyis kellene kigazdálkodniuk.
A megoldást a települések abban látnák, hogy a jogos igények alapján, 100 százalékban központosított előirányzatból, azaz kötött felhasználású állami támogatásból történjék.
Érdemes továbbá megemlíteni, hogy a bérek emelkedésének fedezetét részben az infrastruktúra fenntartásának és fejlesztésének terhére sikerült biztosítani. Az iskolafenntartók a bérek emeléséhez szükséges forrásokat részben a dologi kiadások visszafogásával teremtették elő.
A már említett ÖNHIKI-s rendszer léte is azt jelenti számunkra, hogy a rendszer nem megfelelő, sajnos rossz. A bérintézkedés hatása viszont azt vonta maga után, hogy tovább kell, hogy nőjön az önhibájukon kívüli hátrányos helyzetűek köre, hiszen a bér előteremtése komoly problémákat jelent. Ezért hozták életre az ÖNHIKI-hez hasonló, BÉRHIKI rendszert. Úgy érzem ez a támogatási rendszer sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Köztudott, hogy a szakemberek úgy harangozták be ezt a rendszert, mint ami felülről nyitott. Sok polgármester mégis úgy fogalmazott; „lehet, hogy felülről nyitott, de alulról viszont zárt”.
Sokszor lehet hallani, hogy az önkormányzatok a saját bevételeiket jelentősen növelhették. Gondolok itt a Gépjárműadó és az SZJA helyben maradó részére. Higgyék el, azokon a hátrányos helyzetű településeken, mint például Újszentmargita, ezeknek az intézkedéseknek a hatásai nem érvényesülnek megfelelően, ellentétben egy városnál, ahol érezhető ezeknek a hatása. Ott, ahol kevés a gépjármű, sok a munkanélküli, többszörösen hátrányos helyzetű a település, kérdem milyen hatása van ezeknek az intézkedéseknek?!
A legnagyobb veszélyt abban látjuk, hogy a minimális fejlesztési lehetőségeket is elvonják az önkormányzatoktól. Nagy gondot okoz a kistelepüléseknek a pályázatoknál kért önrész biztosítása, bár vannak olyan pályázatok, ahol ettől eltekintenek.
Azt hiszem, sokan vagyunk, akik a 2004-es évtől jobb pénzügyi helyzetet vártunk. Sajnos a 2004 évi költségvetési törvénytervezet ezt teljes mértékben szertefoszlatta. A települések jövőre sem kapják meg a közalkalmazotti bérfejlesztés teljes fedezetét. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a BÉRHIKI rendszer is megszűnik, és beolvad az önhibájukon kívüli hátrányos települések működőképességének fenntartását szolgáló ÖNHIKI alapba, melynek keretösszege alig változik.
Nagyon sajnálatos dolog, hogy jövőre a kormány ismét nem tervezi a dologi kiadások emelését. Ezzel ellentétben az energiaárak, áfa-kulcsok, stb. emelkednek, melyek fokozott terhet rónak ránk, településekre.
A tervezett létszámleépítéssel kapcsolatban, nagy bizonytalanság indult meg a közszférában. A legtöbb helyen szerintem semmilyen létszámleépítést nem tudnak végrehajtani, hiszen így is alacsony létszámmal dolgoznak az önkormányzatok.
Nagyon fontos kérdés az önkormányzatok számára, hogy általában véve, hogyan alakul az ÁLTALÁNOS ANYAGI HELYZETÜK. Gondoljunk bele, hiszen az oktatás csak az egyik fontos ellátandó feladatai közé tartozik a településeknek. Hiszen beszélhetnénk az egészségügyről, az intézmények fenntartásáról, a szociális feladatokról, környezetvédelemről, szinte végtelen a sor.
Összességében megfogalmazható, hogy az előjelek baljósak, de bízunk benne, hogy a költségvetés részletes tárgyalásánál az önkormányzatok számára kedvezőbb döntések születnek, mint az idén.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A következőkben az Új oktatási törvény adta feladatokat szeretném a lehető legrövidebben összefoglalni.
Az Oktatási Törvény alapelvárásának tekinthető, hogy a tanulók korszerű és használható tudást kapjanak, amelynek segítségével képesek legyenek egész életük során új ismereteket elsajátítani. Megszűnjön a sokak által emlegetett felesleges túlterheltség, viszont növekedjen a társadalmi esélyegyenlőség. Itt emelendő ki a használható nyelvtudás feltételeinek biztosítása is.
Néhány, kiragadott előny a szakemberek szerint a törvénymódosítás következtében az alábbiak lehetnek:
- Jelentősebb mértékben vehetnek részt a gyermeküket érintő döntések meghozatalában a szülők.
- Középiskola után a felsőfokú képzésbe való bejutáshoz elegendő lesz a kétszintű érettségi.
- A gyermekek olyan tudást szereznek az iskolában, amely megalapozza későbbi érvényesülésüket.
- Változatosabb lesz a tanulói értékelés, mert nem lehet jól kifejezni az ötfokú érdemjegy alkalmazásával a tanulói fejlődést. Fokozatosan bevezetésre kerül a szöveges értékelés fokozatosan.
- Mindennapos testmozgásra lehetőséget kell biztosítani az iskolának.
Tudom, hogy még a szakemberek között is megoszlik a vélemény az oktatási törvénnyel kapcsolatban. Nehéz eligazodni, nehéz konkrét válaszokat, megoldásokat találni. Gondoljunk csak a sokak által vitatott TITOKTARTÁS kérdésére.
Nem hiszem, hogy az én feladatom ezeknek a kérdéseknek az eldöntése, ezért inkább rátérnék a fenntartó törvénymódosításból adódó határidős tennivalókra:
Az egyik ilyen feladat az önkormányzati intézkedési terv felülvizsgálata, melynek határideje 2004. január 31.
Újszentmargita Község Önkormányzat ezen tervét 2000-ben testületi határozatban elfogadta, függetlenül attól, hogy ebben az időben még ennek a tervnek az elkészítésére nem voltunk kötelezettek. A törvény kimondja, hogy az intézkedési terv végrehajtását legalább kétévente értékelni, és szükség szerint felülvizsgálni kell. Önkormányzatunknak be kell szereznie a megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal.
A következő feladatunk az önkormányzati minőségirányítási program elkészítése, melynek szintén 2004. január 31. a határideje.
A miniszteri indoklás szerint a közoktatás intézményrendszere akkor tud a jelenleginél hatékonyabban működni, ha a minőségpolitika megjelenik az intézményvezetés feladatai között a fenntartó irányításában és az ágazati irányításban. Itt kell meghatározni a fenntartónak az elvárásait az intézményekkel szemben. Gondol itt a szociálpolitika, közművelődés, ifjúságvédelem, egészségügy, törvényesség, pénzügyi ellenőrzés rendjére. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. Ehhez mindenképpen közoktatási szakértőt, vagy ilyen feladatok végzésére specializálódott intézmény bevonását tervezzük.
A következő fontos feladat, melyet a fenntartónak el kell végeznie az a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtását szolgáló ütemterv elkészítése, határidő 2003. december 31.
Mint arról már korábban beszéltem, a kötelező eszköz-, és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesítése az önkormányzatoknak nagy, sokszor teljesíthetetlen feladatot jelent. Ennek teljesítése, sokszor lehetetlen. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a jegyzékben foglaltak megvalósítására további időt engedélyezzen. Így a 2003. augusztus 31-én lejáró határidőt meghosszabbíthassuk az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) hozzájárulásával 2008-ig.
Későbbi, határidős feladatok, a teljesség igénye nélkül a következők a fenntartó részére:
- 2004. június 30.
Az óvoda, iskola felülvizsgált nevelési, pedagógiai programjának, az intézmény által elkészített intézményi minőségirányítási programnak a jóváhagyása.
- 2004. március. 31.
Iskolánk intézményének alapító okiratának módosítása
- 2004. december 31.
Az óvoda, iskola felülvizsgált házirendjének jóváhagyása
Az intézmények törvénymódosításból adódó feladataira itt, most nem térnék ki részleteiben, de ide tartoznak például:
- teljesítménypótlék összegét meghatározó elvek kidolgozása
- Intézményi minőségirányítási program készítése
- Házirendek felülvizsgálata
- szöveges értékelés az első évfolyamokon, stb.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Elérkeztem utolsó témakörömhöz, a kistérségi együttműködés kialakításában rejlő lehetőségek bemutatásához.
Kistérségünk településszerkezete mellett, megfelelő minőségű és pénzügyi szempontból fenntartható közoktatás elképzelhetetlen kistérségi együttműködés nélkül.
A sokak által emlegetett demográfiai csökkenés települések sokaságát sodorta olyan helyzetbe, hogy a korábban sikeresen működtetett intézményeit nem képes önállóan ily módon fenntartani. Ezeknek a településeknek elkerülhetetlenül keresniük kell az együttműködés lehetőségét. Úgy érzem a mi térségünk még nem tart itt, de ki tudja, mit hoz a jövő.
Az okok között említést érdemel az is, hogy a társadalmi-gazdasági folyamatok általában nem települési, hanem térségi jellegűek. Térségi szinten érdemes beszélni munkaerőpiacról, de növekvő mértékben térségi jellege van a területfejlesztésnek is.
Közismert, hogy Magyarországon az önkormányzatok igen jelentős közoktatással összefüggő jogosítványokkal és felelősséggel rendelkeznek, amely érinti az oktatás szakmai-tartalmi vonatkozásait is. A növekvő igazgatási feladatok bonyolultsága, nehézségei is indokolják az együttműködés kiépítését, fenntartását.
Ma már mindenki által elfogadott tény, hogy az infrastruktúra fejlesztésének egyedüli útja a pályázatokon való sikeres szereplés. Tudom, hogy az önkormányzati rész a támogatási rendszerben nem mindig tesz ki nagy összeget, viszont a települések jelentős részét, így a térségünkben lévő önkormányzatokat is hátrányos helyzetbe hozza, hiszen a saját rész előteremtése komoly gondokat okoz.
Ki kell azt is emelnünk, hogy területfejlesztési rendszeren belül a térségi funkciót betöltő fejlesztések eleve nagyobb valószínűséggel nyerhetnek támogatást, mint azok, amelyek csak egy-egy kisebb település igényeit elégítik ki.
A társulási megállapodások sikerességét nagyban segíti, ha egyértelművé válik a cél, amiért létrejött. Világossá kell válnia, annak az alap-célnak, hogy a települések nem veszítik el önállóságukat. Fontos ennek tudatosítása, hiszen félreértés miatt ellenállások jelenhetnek meg, mely az eredményesség rovására mehet.
Az egyik kiemelendő lehetőség továbbá a pedagógus munkaerő közös használata. Gondolni lehet itt például az informatika, idegen nyelvek tanítása vagy a művészeti oktatás biztosítására. Ebben hátráltató tényező lehet a jelenlegi foglalkoztatási viszony.
Másik közös feladat, ami miatt a települések ezt az együttműködési formát választják az a közoktatási-referens hálózat, amely segítséget tud adni a térség fenntartóinak közoktatási döntések meghozatalában. Így az együttműködő települések adják össze a közös referens foglalkoztatásának költségét, és utána valamennyien részesülhetnek a szakértelem előnyeiből. De ugyanígy említhetném a pedagógusok szakmai fejlődéséhez szükséges továbbképzések helybehozatalát, szakmai előadások megrendelését.
Itt szeretném megemlíteni még a ma oly sokat emlegetett intézményértékelést, minőségbiztosítást. Ezek költséges feladatok, hiszen az intézményi minőségbiztosítási rendszer kiépítéséhez szükséges a külső szakértelem bevonása. A kistérségben lévő önkormányzatok általában hasonló felépítésűek, hasonló gondokkal kell, hogy megküzdjenek. Így kézenfekvő, hogy eben is megpróbáljanak valamilyen formában szövetkezni, ami főleg a kisebb településeknek nyújt nagy segítséget.
Napjainkban a statisztikai adatszolgáltatás kiemelt feladata a településeknek. Ennek sikere szintén az egységes szerkezetben, egységes elven történő megoldás lehet. Az informatikai, és a humánerőforrás feltételeinek megteremtése szintén a társulás létjogosultságát hivatott igazolni.
Mindezek figyelembevételével, kérem, engedjék meg, hogy bemutassam azt az utat, mely oda vezetett, hogy 2003. szeptember 11-én megalakulhatott kistérségünkben a TISZAMENTI INTÉZMÉNYEK SZAKMAI TÁRSULÁSA.
Régen, a járások megszűnéséig Polgár városhoz tartozott közigazgatási tekintetben Újtikos, Tiszagyulaháza és Folyás község. Az átalakulást követően sem szűnt meg az együttműködés az óvodák és az általános iskolák között. Ez motiválta a „Tiszamenti Iskolák Igazgatói Munkaközösségének” létrehozását, amelyet a polgári általános iskola koordinált. Az igazgatók és helyettesek rendszeresen találkoztak, folyamatosan segítették egymást a közoktatást érintő szabályozások értelmezésében, az új feladatok szakszerűségében. A kistérségi együttműködést több nagyobb pályázati forrás erősítette.
Az eddigi együttműködés során megfogalmazódtak azok a célok, amelyeket konszenzussal fogadtak el az érintett települések (Polgár, Újtikos, Tiszagyulaháza, Görbeháza, Újszentmargita, Folyás) intézményfenntartó önkormányzatai és az intézményvezetők is.
Ide tartozik a kistérségi együttműködés kialakítása, a területi és szakmai elszigetelődés ellensúlyozására. A korábbi együttműködés során felmerült az igény egy új típusú - BÁZISINTÉZMÉNYI háttérrel segített - az egyes települések és intézményeik autonómiájára felépülő kistérségi szakmai társulás megalapozására, fejlesztésére.
Kifejezett elvárásként fogalmazódott meg az óvodák bevonása is.
A kistérségi szakmai társulás létrehozásának és működtetésének vezérgondolata az, hogy az érintett településeket ellátva, olyan pedagógiai, módszertani műhelyt hozzon létre, amely javítva az e körhöz tartozó óvodák, iskolák nevelő-oktató munkájának hatékonyságát. Ennek értelmében az intézménytársulás szellemi és anyagi erőinek részleges egyesítésével fokozza, javítja a társult iskolák pedagógiai hatékonyságát.
Így érkezhetett el az a kedvező pillanat, amikor megalakulhatott a TISZAMENTI INTÉZMÉNYEK SZAKMAI TÁRSULÁSA, a Tisza-T.
Itt tartozunk köszönettel Polgár városnak, személy szerint Kovács Istvánnénak, a Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Diákotthon intézményvezetőjének, aki vezéregyénisége a Társulásnak.
Végezetül egy konkrét, a kistérségi együttműködésben rejlő lehetőséget szeretnék bemutatni Önöknek.
Az intézményeken belül jelenleg nincs megoldva az egységes adattárolás. Word dokumentumokat, Excel állományokat, különböző típusú adatbázisokat jelenleg is használnak, ez azonban alkalmatlan más formátumú adatszolgáltatásokhoz. A fenntartó, Oktatási Minisztérium felé történő adatszolgáltatáshoz legtöbbször a már meglévő adatokat újra fel kell vinni, új formátumba önteni, vagy valamilyen algoritmus alapján újraszámolni.
Ezek figyelembe vételével közösen pályázatot nyújtottunk be a KISTÉRSÉGI TÁMOGATÁSI ALAP-ra. A pályázat szakmai részének kidolgozását és megvalósítását a debreceni Suliszerviz Oktatási és Szakértő Iroda végzi majd.
Sikeres pályázat esetén az adatszolgáltatás, egymással történő kommunikáció lényegesen lerövidülhet, egyszerűsödhet.
A pályázat célja többszörös: a kistérség intézményei számára megfelelő számítógépes hátteret, infrastruktúrát biztosít, valamint egy olyan rendszer (szoftver) működtetését biztosítja, mellyel megoldhatóvá válik az intézmények, önkormányzatok számára az egységes adatnyilvántartás napjaink legkorszerűbb Internetes technikájával.
A projekt megvalósítása intézményenként korszerű számítógépeket, nyomtatókat fog biztosítani. Megtörténik az intézmény belső számítógépes hálózatának kialakítása is, így minden számítógép közvetlen hálózati (akár Internet) kapcsolattal rendelkezik majd. A helyi Internet - szolgáltató bevonásával a kistérségi intézmények mikrohullámú rendszerbe kötésére is lehetőség nyílik, mely egyrészt az egymással való gyors kommunikációt segíti elő, másrészt lehetőséget biztosít szélessávú Internet - kapcsolat elérésére is.
Jelenleg, bízunk pályázatunk kedvező elbírálásában.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Még egyszer köszönetet szeretnék mondani a felkérésnek, megtiszteltetés volt itt lenni Önökkel!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és jó munkát kívánok a konferencia minden résztvevőjének!
