Petránné Képes Gizella

A partnerközpontú működés gyakorlati tapasztalatai

Óvodánkat 115 éve alapította a Magyar Királyi Vas és Acélgyár. A Vasgyári Lakótelep közepén, mint üzemi óvoda működött 1967-ig, majd Miskolc Város Önkormányzata fenntartásába került.

Intézményünk az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. Az 1980-as évek végéig óvodai létszámunkat a gyári dolgozók gyermekei alkották. A két nagy gyár „összeomlása” a lakosság összetételének változását eredményezte. A gyári dolgozók a lakásaikat elhagyták, elcserélték, az idős emberek lassan kihalnak. Helyükre a cigány lakosság költözött, és itt élnek még az elszegényedett, önhibájukon kívül nehéz helyzetben élő, munkanélküli családok is.

Óvodánk 1998. szeptemberéig 5 csoportos volt, ezt követően egy szlovák nemzetiségi tagóvodával, illetve 2001. szeptemberétől még 1 kis létszámú óvodai fejlesztő csoporttal bővült.

Jelenlegi beírt létszámunk 108 fő, melyből 88 fő cigány gyermek.

A szlovák nemzetiségi tagóvodánk a festői szépségű Bükkszentlászlón található, itt 12 gyermek szlovák nyelvű óvodai nevelése folyik.

Nevelőtestületünk jól összeszokott csapatként végzi a mindennapi nevelő-fejlesztő munkáját.

Átlagéletkorunk 44 év, a testületben dolgozók nagy része több, mint 25 illetve 30 éves óvodapedagógiai gyakorlattal rendelkezik. A szakmai munkát segítő dajka nénik valamennyien dajkai szakképesítéssel rendelkeznek.

 

Hisszük és valljuk, hogy amióta óvodapedagógusként dolgozunk, mindig a minőséget építettük az óvodában, mindig is a minőségfejlesztő szemlélet vezérelt minket a mindennapi nevelő-fejlesztő munkában.

 

Tudtuk és tudjuk, hogy a MINŐSÉG = PARTNERI ELÉGEDETTSÉG.

A partnerközpontú szemlélet már a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Programba való bekapcsolódásunk előtt, illetve a helyi nevelési programunk megalkotása során és azt követően is tudatosan épült be mindennapi nevelő-fejlesztő munkánkba.

A közoktatási intézmények számára, a partnerközpontú szemléletmódra való ráhangolódást tükrözte az 1993. évi, azóta többször módosított LXXIX. közoktatásról szóló törvény is.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (137/1996. VIII. 28. kormányrendelet) pedig világosan szabályozta számunkra, hogy a helyi óvodai nevelési programunkban a szolgáltatói szemléletnek kell érvényesülnie (I. Bevezető fejezet, IV. fejezet: Az óvodai élet megszervezésének elvei, az óvoda kapcsolatai fejezet, stb.).

A helyi óvodai nevelési programalkotó munkánk során az eddig elmondottak alapján arra törekedtünk, hogy olyan programot alkossunk, ami a „mi óvodásaink” számára a legjobban biztosítja a sokoldalú, harmonikus fejlődést, személyiségük kibontakoztatását, és elősegíti az életkori és egyéni sajátosságaik, az eltérő fejlődési ütemük figyelembevételét.

Így találtunk rá a „Lépésről-lépésre” óvodai programra, ami teljes mértékben deklarálja az óvoda szolgáltató jellegét, hiszen óvodaképünk a NYITOTT ÓVODA volt – már akkor, ezelőtt 5 évvel.

A következő táblázatban (1.sz. melléklet) szeretném összegezni az eddig ismertetett gondolataimat, ami azt tükrözi, hogy a partnerközpontú szemléletmód valamennyi közoktatási intézmény, így az óvodák életében is, kimutathatóan szabályozottá vált a helyi pedagógiai illetve nevelési programok bevezetésével.

Óvodánk a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének pályázati formában való kiépítésére már az első pályázati szakaszban szeretett volna részt venni, de ez csak a következő szakaszban vált elérhetővé. A modell kiépítését önállóan kezdtük el. Az első lépés (a nyitott önértékelés) szakaszának eredményeit csatoltuk pályázati anyagunkhoz, amit a Programigazgatóság elfogadott, így a pályázati formában történő kiépítést a partnerazonosítási szakasszal kezdtük el.

Az 1.sz. melléklet táblázatából jól látható, hogy a helyi nevelési programunk során már széleskörű partneri kört jelöltünk meg a kapcsolattartás fejezetében, a modell második lépésében tudatosan gondolhattuk át, hogy a jövőben hogyan működtessük partneri kapcsolatunkat.

A 2.sz. melléklet táblázatában szemléltetem partnerkapcsolatunk kialakított rendszerét, ami teljes mértékben a helyi nevelési programunk eredményes és hatékony megvalósulását szolgálja.

A partnerek elégedettségének, elégedetlenségének és igényeinek való felmérési rendszerét a következő időszakra kidolgozott „Partneri igényfelmérés eljárásrendje” szabályzatunkkal alapoztuk meg. Ebben a szabályzatban a jövőre nézve meghatároztuk:

• mintavételi eljárásunkat (minta nagysága és összetétele),
• a felmérés gyakoriságát és módszerét partneri körönként,
• a mintavétel és visszaérkezés rendjét,
• a tartalmi területeket partnercsoportonként (miden felmérés kezdetekor felülvizsgálandó),
• a kérdőívek és interjútervek általános szempontjait,
• a technikai lebonyolítás lépéseit,
• az igényfelmérés legfontosabb eredményeinek ismertetési módját a partnerek körében.

Az elvégzett partneri igényfelmérések eredményeit összegeztük, elemeztük és a prioritási sort kialakítva meghatároztuk jövőbeni céljainkat annak érdekében, hogy a feltárt hiányosságokat megszüntetve munkánk színvonala emelkedjen.

 

Az elvárások és problémák feltárása után azonnali intézkedés történt:

• a Városi Pedagógiai Intézet részéről érkezett igénynek megfelelve a munkatervi szakaszban megrendezésre kerülő óvodai rendezvényeinkre meghívót küldtünk a területi óvodai szaktanácsadónak,
• szülői igényként jelentkezett a tagóvoda nyitvatartási idejének meghosszabbítása. Az igényelemzés időpontjában valamennyi szülő részére kérdőívet adtunk ki, melyben felmértük a valós igényeket. A szülők részéről nem érkezett indokolt igény az óvoda nyitvatartási idejének meghosszabbítására.

 

Itt szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minőségfejlesztő munkánk szolgáltató jellege nem jelentheti a partnerek elvtelen kiszolgálását. A partneri igények elemzése nagyon felelősségteljes munka.

 

„Az ezredforduló magyar óvodája sokféle lehet, egyféle nem: kisiskola. Legyen burok a gyermek számára, adjon hátteret a gyermeknek, segítséget a szülőnek ahhoz, hogy minden kisgyermek a saját tempójában fejlődhessen. Ehhez önmérséklettel, szakismerettel és szakszerűséggel kell rendelkeznie minden óvodának.” (Nagy Jenőné: Óvoda Vezetési Ismeretek 2001. április).

 

Nevelőtestületünk együtt súlypontozta a kitűzött céljainkat és ennek megfelelően készültek el a rövid, közép- és hosszú távú terveink, melyek az intézményi munkatervbe beépülve szolgálták és szolgálják a minőségi szintű intézményműködést (3. sz. melléklet).

Az intézkedési tervek megvalósítására minőségi köröket hívtunk életre. A minőségi körök munkáját beszabályoztuk, meghatározva a különböző jogköröket.

A rövid távú intézkedési terveket már megvalósítottuk, a közép- és hosszú távú tervek megvalósítása folyamatosan beépül mindennapi munkánkba és az éves munkatervekbe. A rövid távú intézkedési tervek megvalósulásával nagymértékben javult nevelő-fejlesztő munkánk színvonala (egészséges életmódra nevelés).

Jelenleg az irányított önértékelés időszakában vagyunk, ami egybeesik az ismételt partneri igényfelmérésekkel is. Rövid időn belül láthatóvá válik számunkra, hogy miben, mennyit és milyen irányban változtunk (trendvizsgálat).

Az irányított önértékelést az EFQM Kiválóság Modellre építve végezzük.

Az EFQM Kiválóság Modellen (4. sz. melléklet) alapuló önértékelés tényekre alapozva visszatükrözi az óvodai élet hangsúlyeltolódásait, ennek megfelelően megmutatja, hogy az óvoda, mint szervezet hol tart saját kiválóságának megvalósításában, vagyis milyen erősségei vannak, és hol szükséges a beavatkozás, fejlesztés.

Óvodánk az irányított önértékelést – a COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. intézményi modelljének folyamatos fenntartásával – a vezető pályázati időszakának figyelembevételével, négyévente tervezi elvégezni.

 

Mivel ez a rövid kis tájékoztató intézményünk partnerközpontú működéséről szakértői konferencián hangzott el, ezért fontos megjegyeznem, hogy a modell építése során keletkezett dokumentációk teljes mértékben, hatékonyan segíthetik az óvodai működés bármely területére irányuló szakértői vizsgálatot.

 

Továbbá, a vezetői pályázatok dokumentációs rendszerének hitelességét is maximálisan biztosítják, hiszen a partnerközpontú szemléletmódnak megfelelve a közvetlen és közvetett partneri kör tervszerűen és folyamatosan feltárt elvárásaira és véleményére épülő vezetői program megalkotását teszi lehetővé.

Partnerközpontú intézményi működésünk eddigi eredményeit az 5. sz. melléklet táblázatában foglaltam össze.