Kálmán Antalné

Partnerközpontúság a szakértői és a tanácsadói munkában

A korábbi konferenciákon több ízben szóltak már neves előadók a szakértői munka helyéről, szerepéről, a szakértői munka irányelveiről, etikai normáiról, hangzott el előadás a minőségfejlesztési tanácsadók kiválasztásáról, a program elemeiről, megvalósításáról.

A közoktatási szakértők közül többen ellátnak minőségfejlesztési tanácsadói feladatot is. A kétféle szerep jól elválasztható egymástól. A közoktatási szakértő törvényi felhatalmazás alapján, felkérésre ellenőrzést végez, a tanácsadó az OM rendelet és szerződés alapján közreműködik egy intézmény vagy intézménycsoport minőségfejlesztő programjának kiépítésében, képzéssel, tanácsadással, módszertani útmutatással segíti azt.

Mindkét szerep nagy kihívás, folyamatos tanulást, önfejlesztést igényel.

A szakértői tevékenység és a minőségfejlesztési tanácsadói munka nem tekint vissza távoli múltra, a szakértői lét „tanköteles korba” lépett, a tanácsadói tevékenység még épphogy „óvodás”. A tapasztalatok viszont bőségesek, így azok összegyűjtésével, elemzésével, értékelésével tendenciák körvonalazódnak, illetve következtetések vonhatók le. Erre tettünk kísérletet a SULISZERVIZ szakértőivel ez év őszén. Arra kerestünk választ, hogy érvényesül-e a szakértői munkában az érintettek elvárása, hasznos-e a szakértői tevékenység?

Kik a partnereink a szakértői munkavégzés során?

Benedek István a közoktatási szakértők kézikönyvében csillagdiagrammal ábrázolja, hogy kik támaszthatnak követelményeket a szakértőkkel szemben.

A szakértő vonatkozási pontjai

Az önmagunkkal kapcsolatos elvárások: a szakmai autonómia, a szakértelem, az elfogulatlanság, a tervszerűség, az igényesség, a határozottság.

A megrendelő szakértelmet, pártatlanságot, objektív tényfeltárást, határozott véleményformálást kér.

A szakmai szervezetnek etikai, módszertani elvárásai vannak.

A vizsgálatban érintettek mindezeken túl szakmai partnert várnak az intézménybe, aki kollegiális, a vizsgálat ideje alatt nyílt párbeszédet folytat az érintettekkel, megfelelő érdeklődést mutat és tekintetbe veszi a másik fél szakmaiságát.

Pillanatfelvétel a szakértői munkáról

Kérdőíves módszer segítségével mérést végeztünk a SULISZERVIZ Irodával kapcsolatban álló általános iskolák vezetőinek megkérdezésével. Ez szűk kör, ugyanakkor a mintavétel nem csak a Hajdú-Bihar megyei, hanem a szomszéd megyék néhány igazgatójára is kiterjedt. Fontos megjegyezni azt is, hogy az érintett intézményekben más szervezetek által megbízott szakértők is közreműködtek a korábbi években.

A válaszadó igazgatók 27 %-a 1-5 éve vezető, 41 %-a 6-10 éve vezető, 32 %-a több mint 10 éve áll az intézmény élén.

Hét iskolában 1 szakértő járt, ebből kettőben a pedagógiai program véleményezésén túl szakmai és törvényességi ellenőrzés is volt, amiből arra következtethetünk, hogy újra ugyanazt a szakértőt kérték fel ellenőrzésre. Négy intézményben új vezető van, ők valószínűleg csak a működésük alatti időszakról nyilatkoztak, így fordulhatott elő, hogy néhányan nem szóltak a program értékelő szakértői tevékenységről.

Az intézmények többségében 2-5 szakértő közreműködésére került sor.

A szakértői tevékenység típusaira adott válaszok:

• az érintett iskolák 12 %-ban csak a pedagógiai program értékelését,
• 62 %-ban szakmai, törvényességi ellenőrzést,
• 26 %-ban gazdálkodási vizsgálatot végeztek szakértők.

A legtöbb ellenőrzés azokban az intézményekben volt, ahol 6-10 éve igazgató a válaszadó.

A felmérésbe bevont igazgatók elvárásai

• ne kérjen adatot telefonon,
• ne erőltesse rá másokra a saját intézménye gyakorlatát,
• olyan legyen, mint a szakfelügyelők voltak.

A szakértői tevékenység értékelése

A kérdőíven 14 zárt kérdésre kértünk választ az 1-5-ig terjedő skála alkalmazásával a következő témákban:

• felkészülés a szakértői munkára,
• kapcsolattartás a vizsgálatban érintettekkel,
• a szakértői tevékenység hatása,
• a szakértői munka értékelése.

Ebben a témakörben „A szakértő alaposan áttanulmányozta az intézményi dokumentumokat” állítás kapta a legalacsonyabb értéket. A szórást vizsgálva 1 válaszadó kettest, 3 válaszadó hármast adott.

Ebben a témakörben az elégedettségi mutató igen kedvező. „Az ellenőrzés zavarta a vezető munkáját” állításra 1 fő válaszolt igennel (5), 2 fő válasza többé-kevésbé (4).

Figyelemre méltó az az eredmény, ami a szakértői közreműködés hasznosságát ismeri el. A legalacsonyabb értékű válasz (3,56) a 11. kérdésre született „Számomra is tárt fel új tényeket, következtetéseket az ellenőrzés”.

A szórást vizsgálva az tapasztalható, hogy négy válaszadónak alig (2), egy válaszadónak nem tárt fel új információt (1) az ellenőrzés. Ebből egy iskolában csak pedagógiai program véleményezés volt. Az érintett 5 vezetőből kettő kezdő, 3 intézményben nagy tapasztalattal rendelkezik az igazgató.

Ugyanezen célcsoport válaszainak átlaga arra a kérdésre, hogy hasznos volt-e a szakértői közreműködés: 4,2 . Nincs tehát közvetlen összefüggés az új tények, következtetések feltárása és a szakértővel való elégedettség között.

A „Szükség van a szakértők munkájára” állításra 1 fő válasza volt nemleges (1).

A 17. kérdésre adott válaszok átlaga (4.1) arra utal, hogy a vezetőket érdeklik a más intézményekben feltárt eredmények, hiányosságok, mivel abból is tanulhatnak, illetve összehasonlítást végezhetnek a saját iskolájukkal.

Nyitott kérdéssel kívántuk felmérni, hogy milyen feladatokra kérne fel szakértőt az igazgató. 14%-uk nem adott választ (közülük 50% kezdő vezető, 16%-uk több, mint 10 éve igazgató).

Ebből a körből 1 fő közepessel értékelte a szakértői munka hasznosságát, nemmel válaszolt arra, hogy a fenntartó figyelembe vette-e a szakértői véleményt. Érdekes, hogy ebben az intézményben törvényességi és szakmai ellenőrzés is volt.

A válaszadók 86%-a különböző igényeket fogalmazott meg, alapvetően két domináns területre vonatkozóan:

• mérés-értékelés, ezen belül is a neveltséggel összefüggő, a tanulás tanításának mérése, a magatartási és tanulási zavaros tanulók szűrése, a felzárkóztató programok eredményének mérése, tantárgyi mérések, attitűdmérés.
• szakmai ellenőrzés.

Jelentős számban fogalmazták meg a vezetők a minőségfejlesztő munka segítésére vonatkozó igényt, ami már tanácsadói kompetencia.

A kérdésekre adott kedvező válaszok megerősítik a szakértői tevékenység szerepét, visszajelzést adnak a szakértők munkájáról. Arra inspirál bennünket, hogy a továbbfejlődés érdekében meg kell ismerni a partnerek véleményét, elvárásait, folytatni kell a tapasztalatok elemzését, értékelését, esetleg reprezentatív felmérés elvégzését követően .

Partnerközpontúság a tanácsadói munkában

A minőségfejlesztési tanácsadó vonatkozási pontjai többnyire megegyeznek a szakértői követelményhálón bemutatottakkal, azzal a különbséggel, hogy a megrendelő és az érintett intézmény azonos is lehet, illetve a szakmai szervezet megbízó is lehet.

A tanácsadó önmagával kapcsolatos elvárásai a szakértőihez képest kiegészülnek további elemekkel:

• elkötelezettség,
• motiválás, meggyőzés,
• csapatépítési készség,
• állóképesség.

A SULISZERVIZ folyamatosan kér visszajelzést a partnerintézményektől, értékeli a tanácsadók munkáját, figyelembe véve a SULI-COM etikai normáknak való megfelelést is

A szakmai szervezet elvárásai az SZMSZ szerint:

A Comenius 1.modellt építő intézmények elvárásai a tanácsadóval szemben:

A tanácsadói munka értékelése

A Suliszerviz a minőségfejlesztési tanácsadókkal kapcsolatos elégedettséget, elvárást mérte fel a partnerintézményekben 2002. márciusában.

Tíz zárt kérdésre 1-5-ig terjedő skála alkalmazásával adtak választ az érintettek. A vizsgált területek átlagértékei igen magasak:

• megbízhatóság, rendszeres kapcsolattartás: 4,91
• a támogató csoport és a tanácsadó szakmai kapcsolata: 4,83
• felkészülten érkezik-e a tanácsadó az intézménybe: 4,87
• elégedettség a tanácsadó által tartott képzésekkel: 4,77

Három nyitott kérdés irányult az elégedetlenségre, az elvárásokra. Ezek között található:

• még több gyakorlati segítség,
• időben érkező információ,
• több idő a munkaszakaszokra,
• még több tapasztalatcsere,
• ötletek átadása.

 

A munkaindítás szakaszában megfogalmazott elvárásokkal összehasonlítva (a tanácsadóval szembeni elvárások) az a következtetés vonható le, hogy a tanácsadók figyeltek a prioritásokra. Cél az újból megfogalmazott igényeknek, elvárásoknak való megfelelés.

Összegzés

Mindkét vizsgált területen érvényesül a partnerközpontúság, további elvárások fogalmazódnak meg a partneri körökben.

A kihívásoknak való megfeleléshez fejleszteni kell képességeinket, olyan közoktatási szakértőkké, minőségfejlesztési tanácsadókká kell válnunk, akikre jellemző:

• a közoktatási látásmód,
• az értékelés, fejlesztés, motiválás képessége,
• a kifinomult tárgyalástechnika.

Megköszönöm az érintett intézményvezetők és a Suliszerviz szakértőinek a felmérésben való közreműködését.