Kovács Istvánné - Kovácsné Újvári Ilona - Tóth Istvánné

Az iskolai minőségfejlesztő munka folyamata. A tanácsadói irányítástól az önfejlesztésen keresztül az FSI szerepkörig

1. A minőségfejlesztő munka előzményei

Iskolánk a Vásárhelyi Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskola, Diákotthon 1998 óta Polgár város egyetlen nevelési és oktatási feladatokat ellátó intézménye. A közös igazgatású, helyileg „kisvárosi iskolamodellnek” nevezett struktúra kialakítását a minőség iránti igény több szintű megjelenése hívta életre.

Az iskolahasználók (szülők, tanulók), a fenntartó és a középfokú neveléssel és oktatással, valamint a szakképzéssel foglalkozó pedagógusok többsége egyaránt felismerte és felvállalta a változtatás szükségességét.

Az új iskolaszerkezet kialakítására a minőségelvekre való odafigyeléssel és azok érvényesítésével került sor.

Az érintettek teljes körének bevonása, az alternatív megoldások számbavétele, a lehető legjobb és leghatékonyabb megoldás kiválasztása, a folyamatos és teljes körű tájékoztatás, a legitimizáció kísérő elemei voltak a szerkezetváltásnak, rendszerépítésnek.

A fenntartói döntést a minőségelvekre alapozott elvárások megfogalmazása követte:

• A többfunkciós, összetett, közös igazgatású közoktatási intézménynek ki kell elégítenie a településen és a vonzáskörzetében élők iskoláztatási igényeit.
• Hosszú távon stabil, ugyanakkor a kor igényeihez és a piaci viszonyokhoz mobilan igazodó rendszert kell működtetni.
• Versenyképessé kell tenni az intézményt a környezetében működő, hasonló képzési kínálatot nyújtó iskolákkal szemben.
• A 8 évfolyamos általános, a 4 évfolyamos középiskola és a 4 évfolyamos szakiskola keretein belül a vezetés marketingszemlélettel, a humán erőforrások hatékony felhasználásával és fejlesztésével segítse a szervezeti kultúra fejlesztését.

2. COMENIUS I. intézményi modell, mint a minőségfejlesztés eszköze

 

Intézményünkben 2000. tavaszán a háromoldalú szerződés megkötése után tudatosan készültünk a partnerközpontú modell kiépítésére. A vezetőség elkötelezettsége és az intézményvezető asszony COM I.-II. tanácsadói szakértelme biztosította a támogató hátteret a minőségfejlesztő folyamat elindításához. A nevelőtestület tagjai közül a vezetés felkérése alapján hatan végezték el első körben a minőségfejlesztési alapismeretek tanfolyamot. Az aktivitás, a képzettség, az intézményegységek képviseletének figyelembevételével és a nevelőtestület jóváhagyásával került sor a támogató csoport tagjainak megbízására. A TCS működésével összefüggő dokumentumokat az SZMSZ tartalmazza.

A minőségi munka beindítása során már tapasztaltuk, hogy folyamatos önképzésre, továbbképzésre, módszertani ismeretek bővítésére lesz szükségünk. Ezért megragadtunk minden olyan OM, Comenius Programiroda és tanácsadó szervezet által koordinált továbbképzési lehetőséget, ahol ismereteinket bővíthettük. A nevelőtestület elkötelezettségének ismeretében újabb alapismereti tanfolyam beindításra került sor a tájékozottság minél szélesebb körben való kiterjesztésére.  A minőségfejlesztő munka során több alkalommal szerveztünk belső módszertani képzéseket a TCS, a nevelőtestület, a minőségi körök tagjai számára.

A partnerközpontú működés kiépítése alatt ismertük meg a teammunkát. Intézményünkben nem tudatosan eddig is alkalmazta a vezetés ezt a módszert. A minőségfejlesztő munka megismerése és bevezetése óta tudatosan használjuk ezt a módszert az intézmény nevelő- oktató munkájának minden területén. Az alkalmi munkacsoportok és a minőségfejlesztő team-ek a PDCA/SDCA elv alapján működnek.

Az alkalmazottak bekapcsolódási lehetőségei a szerveződő teamekbe:

• A TCS előzetesen felmérte az egyéni feladatvállalások szándékát, ami alapja a felkéréseknek, megbízásoknak
• Az éves munkaterv alapján kerül sor a többletfeladatok listájának közzétételére, amelyre egyénileg jelentkezhetnek az alkalmazottak
• Az intézményvezetés felkérése alapján, az egységenkénti részvétel figyelembe vételével.
• Terv: szülők, diákok bevonása team munkába.

A modell kiépítése során a team munka állandósulása minőségi változást eredményezett az intézmény életében. A minőségfejlesztő munka során elért eredményeink beépültek, és jelen vannak a mindennapi nevelő-, oktató, intézményi munkában.

A minőségfejlesztő munka eredményei

A modell követelményeivel koherens eredmények:

• A partnerközpontú szemléletmód általánossá válása
• A teammunka állandósulása
• Az alkalmazottak bevonásának mértéke
• Az intézmény nyitottá válása.

A modell követelményein túlmutató konkrét eredmények:

• A szervezeti kultúra fejlődése
• megerősödött a szakmai munkakapcsolat az intézményegységek között
• szakmai párbeszéd kiszélesítése
• a vezetés és alkalmazottak közötti információáramlás csatornáinak bővítése (tájékoztatás, értékelés)
• egységes marketing szemlélet
• a térségi regionális szerep erősödése.

• A módszertani kultúra fejlődése
• új módszerek megismerése
• új és régi módszerek tudatosabb alkalmazása a mindennapi nevelő-, oktató, intézményi munkában.

• A folyamatok szabályozottabbá válása
• értékelési szempontsor a technikai és ügyviteli dolgozók számára
• intézményi kitüntetési és elismerési szabályzó
• 1-2 napos távollét engedélyezése pedagógusok számára
• a tanulói értékelés etikája
• a tanulók jutalmazásának szabályzója
• a technikai és ügyviteli dolgozók többletmunkájának díjazása
• a dolgozók felvételének szabályozása
• panaszkezelési eljárás kidolgozása.

A felsorolt folyamatok kidolgozott szabályzói a tanulók és az alkalmazottak körében elfogadásra és bevezetésre kerültek.

Az elkészült dokumentumok elősegítették az összevont intézményben az egységes szemléletmód és gondolkodásmód pozitív irányú fejlődését.

Az OM visszajelzése alapján a COM I. modell kiépítését sikeresen zártuk, azonban az intézményünkben nem fejeződött be a minőségfejlesztő munka.

3. Minőségfejlesztés a modellépítés után

A COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program I. modelljének, a „Partnerközpontú működés” kiépítése után döntenünk kellett a folyamat lezárásáról vagy folytatásáról. Időközben megjelent a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet, amely előírja valamilyen szinten az intézmények számára a minőségfejlesztő folyamat továbbvitelét, illetve bevezetését.

Mivel az OM nem foglalt állást a COM II. modellel kapcsolatban, ezért két alternatíva közül választhattunk:

• tanácsadói segítséggel
• belső önfejlesztéssel, fejlesztő csoport létrehozásával.

Az eddig elért eredményeink, sikereink, a folyamat kiépítése során felhalmozódott tapasztalataink és ismeretanyagunk, valamint a belső igény és elkötelezettség alapján a nevelőtestület a második alternatíva mellett döntött.

Az intézményvezetés javaslata alapján – alkalmazotti jóváhagyással – a TCS átszervezésével alakult meg a fejlesztő csoport (FCS), amely a továbbiakban koordinálja a belső önfejlesztésen alapuló minőségfejlesztő munkát.

Az FCS feladata konkretizálódott, hatásköre bővült, mivel önállóan, a vezetőség teljes bizalmát élvezve hozzuk meg javaslatainkat, döntéseinket. A projektet egy tanév időtartamára terveztük, melyben figyelembe vettük a COM I. modell leírását, a tanév rendjét és csökkentettük az adminisztrációs teendőket.

Feladatainkat a következő tevékenységekben határoztuk meg:

• Az intézmény minőségfejlesztési munkatervének összeállítása
• A munkaterv feladatainak lebontása, elosztása
• Minőségi körök indítása, működtetése
• Az intézmény intézkedési tervének elkészítése
• A partneri adatbázis frissítése (átrendezés, szűkítés, bővítés)
• A partnerek igényének és elégedettségének mérése
• Az éves munkaterv értékelése, korrekciója
• A jövő évi munkaterv összeállítása.

Az előzőekben felsorolt tevékenységek közül a kiemeltek (dőlt betűvel jelzett) a következő gyakorlati megvalósítást jelentik számunkra a minőségfejlesztő folyamatban.

Az intézmény minőségfejlesztési munkatervének összeállítása

• Helyzetelemzés rögzítése (dokumentumok, erőforrások)
• Igény- és problémalista összeállítása
• Időarányos részintézkedések számbavétele
• Intézményi célok és prioritások meghatározása
• Az intézményi minőségi célok kivitelezése (feladattervek készítése)
• Vonalas ütemterv készítése (feladatok havi, heti lebontása).

A munkaterv feladatainak lebontása, elosztása

• Intézményvezetés (szabályzók aktualizálása, alkotása)
• Fejlesztő csoport (dokumentálással összefüggő tevékenységek)
• Minőségi körök (két intézményi cél megvalósítására).

 Minőségi körök indítása, működtetése

• Felkérés (egyéni feladatvállaló lista alapján, intézményegységenkénti 3 fős team)
• Segítésük módszertani képzések szervezésével
• Projektek egyeztetése, elfogadása (FCS – vezetőség – min. kör)
• Közreműködés a projekt feladatok megvalósításában
• A minőségi körök jelentéseinek elfogadása, elfogadtatása.

A jövő évi munkaterv összeállítása

• A minőségi körök jelentéseinek figyelembevétele
• A partneri igény-és elégedettség-mérés adatainak minőségi mutatói
• Az éves munkaterv megvalósulása
• A PP és a minőségfejlesztési munkaterv koherenciája
• Legitimáció – vezetés, alkalmazotti kör.

A COM I. modell kiépítése alatt is és jelenleg is a belső minőségfejlesztő folyamattal párhuzamosan felvállal az intézményünk multiplikátori szerepkört:

• Bázisintézményi szerepkör

A monitoring pozitív értékelése és az addig elért eredményeink hatására már a partnerközpontú működés kiépítése alatt bekapcsolódtunk a Programigazgatóság irányításával működő országos szintű COMENIUS Klubhálózatba. Több intézmény bekapcsolódásával 2002. novemberében tartjuk negyedik foglalkozásunkat, melynek célja az egymástól való tanulás, az előadásokon, módszertani képzéseken tanultak gyakorlati megvalósításának prezentálása. A koordináló tevékenységet a volt TCS két tagja vállalta fel.

• Felkészítést Segítő Intézmény (FSI)

Igazi kihívást az FSI szerepkör felvállalása jelent számunkra. A második körben négy intézménnyel közösen benyújtott sikeres pályázatunk alapján kontaktnapok keretében segítjük a belépő iskolák felkészülését. A COM I. modell kiépítése után mertük csak felvállalni ezt a feladatot, mivel úgy gondoltuk, hogy a gyakorlati tapasztalatokat csak így tudjuk felelősségteljesen átadni.

A vezető tanácsadó szerepét az intézményvezető asszonyunk, az FSI feladatokat a volt TCS két tagja vállalta fel.

• Regionális Szakmai Napok

A regionális és kistérségi szakmai napok keretén belül a minőségfejlesztési folyamat gyakorlati, elméleti tapasztalatainak átadására is figyelmet fordítunk.

• Intézmények felkészítése

Az eddigi eredményeink alapján több olyan intézmény vette fel velünk a kapcsolatot, akik a minőségfejlesztő munkánk gyakorlati tapasztalatai iránt érdeklődtek. Szívesen fogadjuk a tapasztalatcserére érkezőket, illetve felkérésre vállaltunk előadásokat, korreferátumokat az érdeklődő intézményekben.

Az általunk leírtak egy lehetséges alternatíváját adhatják a minőségfejlesztő munka folyamatos és tudatos jelenlétének az intézményekben.