Szabó Imre

Szakértők szerepe a gyógypedagógiai intézményekben végzett (tantárgyi) eredményvizsgálatoknál

 

 Az előadás témakörei:

• Témaválasztás indoklása, problémafelvetés
• Az eddigi mérési tapasztalatok
• A mérőtesztek kialakításának általános és speciális szempontjai, szakmai kritériumai
• Az eredményvizsgálatok (mérés-értékelés) elemzésének, szakértői jelentés elkészítésének elvei

Témaválasztás indoklása, problémafelvetés

a./ Az oktatási minisztérium szakmapolitikájának következtében, az elmúlt időszakban, kötelező és alternatív jelleggel teljes körű alapkészség és kompetencia mérések indultak meg a magyar közoktatásban.

Előzmények:

• 1986-tól elkezdett „Monitor” majd IEA vizsgálatok
• PISA vizsgálatok, amely nemzetközi összehasonlításra adott lehetőséget és lehangoló eredményeket hozott
• Gyógypedagógia területén próbálkozások:

- 1988. Lévai Judit – Vári Péter: Vizsgálat annak feltérképezésére, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók teljesítményei milyen mértékben maradnak el természettudományi területen ép társaik teljesítményétől.

- 1999-ben Lévai Judit irányításával az OKSZI közreműködésével készült „Gyógypedagógiai Monitor”, amely azt vizsgálta, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanulók a társadalmi beilleszkedéshez, önálló életvitelre való alkalmassághoz milyen tartalmi és eszköztudással rendelkeznek.

       A mért területek:

        - olvasás, szövegértő olvasás képessége

        - matematikai képességek

A mérés 6. 8. 10. évfolyamon történt és összehasonlította az eredményeket a „többségi” iskolába járó tanulók teljesítményével. Reprezentatív jellegű mérés volt, az országból 40 önálló, enyhe értelmi fogyatékosat nevelő oktatási intézmény kapcsolódott be ebbe a tevékenységbe.

2001/2002-es tanévben a magyar közoktatásban működő általános iskolások 1. osztályairól készült országos mérés, diagnosztikus jelleggel, melynek célja: felmérni az 1. osztályban lévő tanulók személyiségét milyen motívumok és készségek képezik.

Mivel az akkori OM rendelet nem tett engedményt, így ezt kötelező volt elvégezni gyógypedagógiai intézményekben is.

Tudok olyan OKÉV-ről, ahol ezt a vizsgálatot ráerőltették középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókra is, akik szinte egyetlen feladatot sem tudtak megoldani.

Az idei tanévre vonatkozó rendelet már oldja ezt a kötelezettséget, csak lehetőségként kínálja fel a részvételt. A korábbi tapasztalatok alapján, meglátásom szerint kevesen kapcsolódnak be.

b./ Pedagógiai szakmai mérés-értékelés, tantárgyi eredményvizsgálatok iránti érdeklődés megnőtt a fenntartók részéről is, ilyen tevékenységre gyógypedagógiai közoktatási szakértőket kérnek fel.

c./ A tanulói teljesítmények mérése-elemzése iránti igény megnőtt a gyógypedagógiai intézményhálózatban dolgozó szakemberek részéről is.

       - minőségfejlesztési feladatokhoz kapcsolódva

     - szakmai igény: jelenleg a gyógypedagógiai intézményhálózatban lévő tanulók képességstruktúrája hogyan alakult, a meglévő képességek és kompetenciák mennyire igazodnak a társadalmi elvárásokhoz, az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célokhoz, feladatokhoz, elvárásokhoz.

d./ A hozzáadott pedagógiai érték mérésének fontossága, specialitásukból adódóan (változó családi körülmények, iskolába kerülés előtti intézményes nevelés mértéke, színvonata…) a mi iskolatípusunkban megnő. A hozzáadott értéket csak akkor tudjuk mérni, ha a bekerüléskor elvégzünk egy diagnosztikus mérést.

Az elmúlt évi kötelező diagnosztikus mérés tapasztalatai iskolánkban az 1. évfolyamosoknál.

• A teszt feladatait az enyhe értelmi fogyatékos tanulók gyenge szinten tudták megoldani. Ez az osztályban dolgozó pedagógusokat is elkeserítette.
• A szociális motívumok és készségek területén meghatározta a teljesítményt a családi háttér.
• Az osztályok heterogén összetétele, a tanulók eltérő iskolai előélete hatással volt a tanulói teljesítményekre.
• A relációszókincset mérő feladatoknál a térbeli-időbeli fogalmak használata nehezen megy.
• Az írómozgást, koordinációs készséget mérő feladatoknál a tanítványaink csak az egyszerűbb íráselemekkel boldogultak.
• A tapasztalati következtetés tekintetében viszonylag jók voltak a tanulók teljesítményei, amelyek főként a praktikus készségek jobb szintjének tudhatók be, nem pedig a gondolkodási funkciók hatékony működésének.

Következtetés

Egyértelműen kitűnt az értelmileg enyhe fokban sérült tanulóknál – az épekhez viszonyítva – a tanuláshoz szükséges képességek területén mennyiségi és minőségi eltérések vannak. Szükség van a mérőlapoknak az adaptálására, a különböző fogyatékosságok pszichikus sajátosságainak a figyelembe vételével. Ha ez nem történik meg, az ép tanulók számára használt tesztek alkalmazásával csak a „defektspecifikus” szemlélet (mit nem tud) fog erősödni.

Az  eredményvizsgálatoknál alkalmazott mérőtesztek kialakításának általános és speciális szempontja, ajánlások gyógypedagógiai szakértőknek:

• Szakmai kompetencia, felkészültség, mérés-értékelés területén.

• Mi a célja az eredményvizsgálatnak? –

- Ismeretjellegű tudásszint-mérés, vagy képességjellegű eszköztudás tesztelése.

• Milyen egyéb szempontok fogalmazódnak meg?

- viszonyítás a pedagógiai programhoz, helyi tantervhez

- mérési eredmények, tanári tervezés viszonya

- összehasonlítások egyéb iskolákkal

• Kikre irányul?

- A vizsgálandó tanulónépesség (fogyatékosság típusa, életkor, évfolyam…)

• Milyen értékelést adunk?

- A fogyatékos tanulók esetében, szakmailag a diagnosztikus jellegű, kritériumorientált mérés (célnak megfelelés, önmagához mért fejlődés, hozzáadott érték…) alkalmazása lenne a megfelelő, de a fenntartók inkább a normaorientált mérést igénylik (tantervi követelményekhez való viszonyítás).

• A vizsgálat időpontjának, mérés időtartamának meghatározása, teljesítményt befolyásoló egyéb körülmények.

- 1. és 5. 6. óra ne legyen

- a hét első napját és a pénteki napot nem szerencsés választani (diákotthoni gyermekek esetében még fontosabb betartása)

- iskolai rendezvényekhez alkalmazkodni (pl. a délután megrendezésre kerülő farsang a délelőtti teljesítményt is befolyásolja idegrendszerileg sérült tanulóknál).

- terhelhetőség időtartam (alsó szakaszban 50 percnél, felső szakaszban 50-70 percnél ne legyen hosszabb időtartamú a mérés)

- fontos a megfelelő hangulati előkészítés, zavaró körülmények kiiktatása

- a teszt feladatainak előzetes kipróbálása

- mérés előtti hospitálások szükségessége

- a mérési biztos mellett legyen jelen a tantárgyat tanító gyógypedagógus

Az eredményességi vizsgálatok kiértékelésének módszerei

• mennyiségi mutatók (átlagolás, szórás megállapítása)
• a mért adatokból levonható következtetések, minőségi mutatók

Az eredményesség kiértékelésénél figyelembe kell enni a gyógypedagógiai szakértőknek a teljesítményeket befolyásoló objektív és szubjektív tényezőket. (Néhány, általam fontosnak tartott szempont)

• pszichometriai szempontok, a tanulók intelligenciájának mértéke
• tanári követelmény, értékelés
• tanulók tantárgyi attitűdje (attitűd vizsgálat)
• tanulók tanuláshoz való viszonya, habitusa
• iskola előtti intézményes nevelése
• családi körülményei
• állami gondoskodás jelenléte
• iskola felszereltsége
• a pedagógus szakképzettsége, szolgálati ideje, tantárgyhoz való viszonya, módszertani felkészültsége

 

Javaslatok

• A gyógypedagógiai közoktatási szakértők ilyen jellegű felkészítése, a specialitások beépítése szükséges.
• Feladatbankok létrehozása erre a területre is, amely a mérési feladatot kapott szakértő tevékenységét segítené, a teszt megbízhatóságát növelné.
• Legyen kötelező mérés megfelelő mérőtesztek alkalmazásával, a gyógypedagógia területén is. (alapkészségek és kompetenciák területén)