Dr. Chrappán Magdolna

A  kerettantervtől  eltérő  tantervek  akkreditációja

Chrappán Magdolna

A  kerettantervek  bevezetéséről  szóló  28/2000. (IX. 21.) OM rendelet  továbbra  is  lehetővé teszi  az  iskolák  számára,  hogy  eltérjenek  a  központi  tantervtől. A  tolerálható  eltérés foka különböző  lehet  mind  strukturális,  mind  pedig  tartalmi  értelemben.  Vannak  azonban  esetek,  amikor  a  jogalkotó  meghatározása  szerint  a  kerettanterv  szándékától  és  funkcióitól  oly  mértékben  tér  el  egy  konkrét  tanterv,  hogy  azt  külön  minősítési,  akkreditációs  procedúrának kell  alávetni  a  legitim  iskolai  felhasználás  céljából.

Elvileg tehát az iskolákban  nem  dolgozhatnak  a  kerettantervtől  lényeges  pontokon  vagy  nagymértékben  eltérő  tantervek  alapján.  Gyakorlatilag azonban csak célirányos vizsgálódás deríthet fényt a kerettantervnek való meg nem felelésre, ha egyébként az iskola nem kéri  tantervének  felülvizsgálatát.

Az  eljárás

A  rendelet  az  akkreditációs  folyamat  eljárásrendjét  is  szabályozza  (12-15.§).  Eszerint  az  alkalmazási  engedély  kiadásáról  az  Országos  Közoktatási  Értékelési  és  Vizsgaközpont  dönt,  és  az  engedély  iránti  kérelmet  is  neki  kell  benyújtani.  Az  OKÉV  döntése  az  Országos  Köznevelési  Tanács  által  létrehozott  Tantervi  Bizottság  javaslata  alapján  történik.  A  Tantervi  Bizottság  a  hozzá  az  OKÉV-től  eljuttatott  tanterveket  szakértőkkel  véleményezteti,  és  ezek  alapján  alakítja  ki  végső  javaslatát,  amely vonatkozhat  a  tanterv  elfogadására,  elutasítására,  valamint  átdolgozásra  való  visszautalásra.   A  döntést  hivatalosan  az  OKÉV  hozza  meg,  ám  a  Tantervi  Bizottság  javaslatát nem  bírálhatja  felül,  ha  nem  ért  azzal  egyet,  új  szakértői eljárást kérhet a  Tantervi  Bizottságtól.

Alkalmazási és indítási engedély

Az  akkreditációs  eljárás  vonatkozhat  új,  még  nem  akkreditált  tanterv  alkalmazási  engedélyére,  illetve  egy  már  alkalmazási  engedéllyel  rendelkező  tanterv  konkrét iskolában  történő  bevezetésére,  indítására.

E  két  kategória  különválasztása  indokolt,   hiszen  elképzelhető,  hogy  a  tanterv  készítője  nem  iskolában  dolgozik,  és/vagy a tanterv nem intézményben folyó  tantervfejlesztési  munka  eredményeként  jött  létre. 

Míg  az  alkalmazási  engedéllyel  tehát  a  tanterv,  a  program   rendelkezhet,  addig  az  indítási  engedélyt  az  iskola  kapja  meg.  Azokban  az  esetekben,  amikor  intézmények  nyújtanak  be  általuk  kidolgozott  tanterveket  akkreditációra,  értelemszerűen  és  praktikusan  az  alkalmazási  és  az  indítási  engedélyt  egy  eljárásban  is  meg  lehet  szerezni.

Mi  akkreditáltatható?

A  tantervkészítők,  amikor  alkalmazási  engedélyért  folyamodnak,  két  lehetőség  közül  választhatnak:

1. teljes tantervet akkreditáltatnak, azaz  bizonyos  iskolafokozat  összes  évfolyamára  kiterjedő  tantárgyi  rendszert, programcsomagot  (pl. általános  iskola  1-8.,  gimnázium 9-12. stb.)  Ebben  az   esetben  a  Tantervi  Bizottság  a  szakértőkkel  véleményezteti  a tantervegészet  összhatásában,  és  a  teljes  tanterv  egyes  tantárgyi programjait  külön  is.

2. tantárgyi programot akkreditáltatnak,  ami  azt  jelenti,  hogy  bizonyos  iskolatípus egy  adott  tantárgyának  teljes  programját  engedélyeztetik.  Ekkor  a  szakértők  csak  ennek  az  egy  tárgynak  a  kerettantervhez,  a  NAT-hoz  és  egyéb   jogszabályokhoz   való  viszonyát  vizsgálják,  és  előre  meghatározott  szempontok  alapján  értékelik  a  tantervet.

A  szakértői  értékelés  szempontjai

1. A közoktatási törvény, a  NAT és  a  kerettantervi  rendelet  (28/2000. (IX. 21.) OM)  követelményeinek  való  megfelelés.

2. A tanterv által  megjelölt  nevelési, oktatási  célok   és  a  tanulói célcsoportok  megnevezése és  megfelelése  (tartalom, követelmény, tényleges fejlesztő  hatás).

3. A tanterv és  a  pedagógiai program  nevelő  hatásának  összehangoltsága.

4. A kerettantervtől való eltérés  miatti  átjárhatósági  problémák kezelése.

5. Tantervi koherencia

teljes  tantervnél:       

– tantárgyi  struktúra  és  a  célkitűzések  viszonya;

– a  tantárgyi programok és  a  teljes  tanterv  egysége;

tantárgyi  programnál:         

– a  belső  strukturális  egységek (témakörök) tagoltsága,  összehangoltsága;

– ismeretszerzés, képességfejlesztés, tanulói tevékenység  belső  arányai.

6.Taníthatósági kritériumok:         

–  életkori  sajátosságok;

–  tartalom–módszer  adekvátság;

–  differenciált  fejlesztés.

7. Tananyag és követelményrendszer  egyértelműsége.

8.  A tanulói teljesítmények ellenőrzésének  és  értékelésének  szempontjai,  a  továbbhaladás (magasabb  évfolyamra  lépés) kritériumai.

9. Minőségbiztosítási rendszer  kidolgozottsága: beválásvizsgálat, korrekció.

10. Időkeretek:

–  az óraterv  (teljes  tantervnél) egészének  arányai

(óraszámok, célkitűzések,  tartalmak  viszonya  az idővel);

–  a  tantárgyi program  időkeretének  viszonya  a  tanterv  egészéhez.

11. Tárgyi feltételek, taneszközök, tankönyvek listája,  képesítési követelmények.

12. Nyelvi megformáltság.

Mikor  szükséges  az  akkreditáció  és  mikor  nem? 

A  rendelet  nevesíti  az  akkreditáció  szükségességének  alapeseteit,  néhány  esetben  azonban  csak  következtetéssel  juthatunk  arra  a  megállapításra,  hogy  a  tantervet  érdemes  és  szükséges  benyújtani  az  engedélyezési  eljárásra.  Az  alábbiakban  csokorba szedjük  azokat  a  tantervátalakítási  paramétereket,  amikor  szükséges,  illetve  szükségtelen  elindítani  az  akkreditációs  eljárást.

 

Mit nem kell akkreditáltatni?

1.A szabadon  tervezhető,  ill.  nem  kötelező  órakeretben  tanítandó  új  tantárgyakat.

2.Olyan új  tantárgyat,  amelynek  ismeretanyaga  és  követelményei  szerepelnek  a  kerettantervben  (ilyenek  például  az  integrált tantárgyak, amelyeket  a  rendelet  megenged  akkreditáció  nélküli  alkalmazásra).

3.Emelt szintű  oktatás  tantervét.

4.Páratlan és  páros  évfolyamok  közötti  átcsoportosítást.

5.Idegen nyelvek  és  óraszámok  átcsoportosítását középiskolában.

6.Az általános iskola  1-4. évfolyam  tananyagának  eltérő elrendezését, ha  a 4. évfolyam végéig  teljesíti  a  követelményeket.

7.A középiskola  11-12. évfolyamán  a heti  1  órával  történő  csökkentést  olyan tárgyaknál,  ahol  ezzel  együtt  a  heti  3  óra  garantált.

8.Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok  magyar  nyelv és  irodalom,  illetve  történelem  tantárgyainak  eltérő  tananyag-elrendezését.

9.Az 1985. évi I. tv. szerinti  egyedi  engedéllyel  működő  iskolák  tanterveit  2003-ig  kell  akkreditáltatni!

10. A tantervi modulok  elhelyezését,  illetve  a  hagyományostól  eltérő  tanulásszervezési  módszerek  alkalmazását  (projekt,  erdei  iskola,  múzeum  stb.).

Mit kell akkreditáltatni?

1.A kerettantervben  szereplő  tantárgyat,  ha  tartalmát,  követelményeit  szűkíteni  kívánják.

2.Azokat a  tantárgyakat,  amelyek  óraszáma   meghaladja  a  szabadon  tervezhető  és  a  nem  kötelező  órakeretet (ilyen  a  speciális  tantervű  tantárgyak,  képzések  többsége).

3.Ha a  tantárgyi  szerkezet  eltér  a  kerettantervtől,  de  nem  integrált  tárgyról  van  szó.

4.A minimális  óraszámok  csökkentését.

5.A követelményrendszer  csökkentését.

6.Az eltérő  időbeosztást  (ha  azt  a  rendelet  egyébként  nem  teszi  lehetővé).

7.2003-ig az  egyedi  engedéllyel  működő  iskolák,  pedagógiai  rendszerek  tanterveit.

A kérelem  benyújtásához  szükséges  dokumentumok

Az  akkreditációs  eljárás  első lépése  az  OKÉV-nél  beszerezhető  adatlapok  kitöltése  (külön  adatlap  létezik  az  alkalmazási  és  az  indítási  engedélyhez), majd  benyújtása  a  tantervvel  együtt.  Ezen  kívül  azonban  egyéb  dokumentumok,  igazolások  is  szükségesek  ahhoz,  hogy  formai  hiba  nélkül  induljon  a  folyamat.  Ezeket  a  szükséges  elemeket  mutatja  a  következő  táblázat.

Alkalmazási engedélyhez

Indítási engedélyhez

Kérelem:

Ø speciális képzettség, képesítés;

Ø tárgyi feltételek;

Ø az eltérés értelmezése, indoklása;

Ø tankönyvek, taneszközök;

Ø a tantervalkalmazás intézményi előzményei;

Ø szükséges többletráfordítás;

Ø tantervi  minőségbiztosítás;

Ø továbbhaladás,  átjárhatóság  paraméterei.

Kérelem,  benne  a  részletes indoklás

Tanterv: cél, feladat, óraterv, tananyag, követelmények, értékelés

  

 

Az intézmény pedagógiai  programja

(teljes tantervnél: nevelési program)
 

A  megvalósító pedagógusok képesítésének  jegyzéke
 

A  fenntartó nyilatkozata
 

A  főjegyző véleménye
 

Az iskola  alapító  okirata
 

A  tanterv szerzőjének nyilatkozata
 

Helyi kisebbségi önkormányzat véleménye

Országos  kisebbségi  önkormányzat  véleménye

Szakképesítésért  felelős  minisztérium  szakvéleménye

Eljárási  díj befizetésének  igazolása

Egyéb,  a  benyújtó által szükségesnek ítélt  dokumentum

A  szakértők  feladata

A  továbbiakban  arról  ejtünk   szót,  hogy  azok  a szakértők,  akik  az  iskolák munkáját  ismerik,  és  segítik,  hogyan  tudnak  részt  venni  a  kerettantervtől  eltérő  tantervek  gondozásában,  az  akkreditációra  való  felkészülésben.  (Természetesen  itt  nem  az  akkreditációra  felkért kerettantervi  szakértőkről  van  szó.)

A  pedagógust és  az  intézményt  ismerő  közoktatási  szakértő  egyik  legfontosabb  feladata  annak  a  ténynek  az  elfogadtatása,  hogy  a  mégoly  kiváló  pedagógus,  szaktanár  még   nem  profi  tantervíró!  Az  akkreditációk  eddigi  tapasztalatai  azt  mutatják,  hogy  a pedagógusok  által  készített  tantervek komoly  műfaji,  tantervelméleti hiányossággal  küszködnek,  érdemes  tehát  olyan  tantervi  szakemberek  segítségét  kérni,  akik  a  tantervírás  műfajában  rendelkeznek  tapasztalatokkal.

Ezen  kiindulási  feltétel  mellett  további  feladatok  lehetnek,  amelyek  mind  a  sikeres tanterv-akkreditációt  segítik:

1.Feltérképezni, hogy  mely  iskolák  (szerzők)  azok,  akiknek  szándékában  áll  tantervet  akkreditáltatni.

2.Annak eldöntésében  segíteni,  hogy 

–  kell-e  akkreditáltatni  az  adott  tantervet,  tantárgyi programot;

–  az  iskola  célkitűzéseit  nem  lehet-e olyan  tananyag-szervezési  technikákkal  megvalósítani, amelyek  fölöslegessé   teszik   az  akkreditációt;
(DE:  lehet,  hogy  egy  kiváló pedagógiai rendszer  terjedését gátolja,  ha nem akkreditált, azaz  más  iskolák  számára  is  hozzáférhető  a program!)

3. Feltérképezni, hogy  van-e  a piacon  olyan  akkreditált  program,  amelyik  megfelel  az  iskola  célkitűzéseinek.

4. Felmérni azt, hogy  a  teljes  tantervet, vagy  különálló  tantárgyi  programokat  (esetleg programcsomagot)  érdemes-e  akkreditáltatni.

5.Az akkreditációs  protokollban  segíteni  (eljárások,  adatlapok,  kiegészítő  dokumentumok,  határidők,  fellebbezés  stb.)

6.A tartalmi  munka  segítése:

            –  megkeresni  a  megfelelő  tantervi  szakértőt;

            –  saját  részvétellel.