Szalay Sándor

A tankönyvkiadás és az engedélyezés rendje egy kiadó szempontjából

A rendelet

Az elmúlt évek rendelkezésének viszonylag szabadon értelmezhető, sokszor betarthatatlan szabályozói jogosan váltották ki a kiadók ellenérzését az Oktatási Minisztériummal szemben. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy nincs lehetőség a tankönyvvé minősítés teljes liberalizálására, mert – többek között – a tankönyvként használatos kiadványok piacán megteremtődött kínálati sokszínűséggel a felhasználók jelentős része nem tud mit kezdeni.

E külső hatások eredményeként, hosszas előkészítő tevékenység után, az 1993. évi LXXIX. tv. és a 2001. évi XXXVII. tv. felhatalmazása alapján az Oktatási Minisztérium rendelettervezetet bocsátott közre szakmai körökben. Hangsúlyozom, hogy előadásom egy tervezett rendelkezés ismertetését, véleményezését jelenti, így könnyen lehetséges, hogy az elhangzottakhoz képest teljesen más szabályozás jelenik meg. Egyes változtatásokat – reményeim szerint – az általam elmondottak alapján maga a tervezetet készítő is kezdeményezni fog.

A tervezett rendelkezés vonatkozik:

• minden iskolára,
• tanulókra, pedagógusokra, alkalmazottakra,
• kiadókra, forgalmazókra.

Nagyszerű vonása a tervezetnek, hogy az elektronikus adathordozóról is szól.

Meggyőződésem szerint a rendelet kihirdetését követő alkalmazásával erősödni fog a tankönyvválasztás szakmai megalapozottsága.

Általános rendelkezések

Néha szakmai körökben is komoly viták forrását jelenti, hogy különbséget kell-e tenni a tankönyv mint műfaj és tankönyv mint besorolási kategória között. A rendelet hatályba lépését követően mindenképpen szükség lesz erre, ugyanis tankönyvvé nyilvánítható bármely kiadvány, amely más feltételek mellett egy vagy több évfolyamra meghatározott tananyagot tartalmaz függetlenül attól, hogy műfajában szöveg-, feladat-, kotta-, képlet-, táblázat-, képgyűjtemény, atlasz, munkafüzet, feladatlap, szótár, esetleg ezektől is különböző.

A rendelkezés szerinti tananyagmennyiségtől eltérő szerkezetű kiadványok (pl.: modul jellegű családok) kiadói számára komoly gondot fog jelenteni a hatályba lépést követő jóváhagyási procedúra, ugyanis az ilyen kiadványok a későbbiekben nem nyilváníthatók tankönyvvé. Az a pedagógiai-módszertani megfontolás, amely megteremtette az ilyen jellegű kiadványok sorát nem volt elég erős ahhoz, hogy a rendelet alkotói is figyelembe vegyék, mérlegeljék, hogy esetleg ilyen tankönyvek is készíthetők. Bízzunk benne, hogy belátják tévedésüket még a rendelkezés megjelenése előtt.

Komoly viták forrása a nyomtatott tankönyv mellett van-e létjogosultsága az elektronikus tankönyvnek. A tervezet – részben az élet hozta változások hatására – úgy rendelkezik, hogy a nyomtatottként jóváhagyott tankönyv elektronikus feldolgozása esetén lényegében automatikusan megkapja a tankönyvi engedélyt, tehát ez az irány rendezettnek tekinthető. Az más kérdés, hogy van-e értelme, sőt pedagógiailag, illetve módszertanilag helyes-e egy nyomtatott formában megjelent kiadványt úgy digitalizálni, hogy az megfeleljen a tervezetben leírt feltételeknek (pl.: azonos kiadó, szerkezetében és tartalmában változatlanul). Ekkor valójában képernyőn lapozgathatjuk a nyomtatásra szerkesztett és tervezett könyvet csupán, ami az elektronikus könyv elterjedését követően még gazdaságos megoldásnak is tekinthető, de semmiképpen sem fogja kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyet éppen a digitalizálás miatt érhetnénk el.

Adódik a kérdés, hogy miért nem szól a rendelkezés az elektronikus formában engedélyezett tankönyv nyomtatott formában történő megjelenésének esetéről. Tekintettel a tankönyvvé nyilvánítható kiadványok széles köréről ez nem is tartozik a lehetetlen esetek közé (pl.: szótárak, feladat-, illetve szöveggyűjtemények). Természetesen itt is érdemes elgondolkodni az előbb leírtakon. (Nyilvánvalóan a fordított irányt szem előtt tartva.)

A pályázat

Tankönyvvé minősítésért csak kiadó pályázhat (igaz magánszemély is lehet kiadó).

A pályázathoz mellékelni kell a nyomtatott könyv borítóját és legalább két fejezetét digitálisan is. Ez a kitétel komoly szerzői jogi problémák elé állítja a kiadókat, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint a szerzőtől meg kell szerezni a különböző megjelenési formákra, illetve a részletek közlésére vonatkozó engedélyeket is, ami valószínűleg növelni fogja a kiadói költségeket, azaz a kiadványok árát. Ugyanakkor nem szabad azt sem elfelejteni, hogy egy így felállításra kerülő adatbank nagyban segítheti a pedagógusok, illetve a szülők, diákok tájékozódását, valamint a kiválasztást is.

Igen jelentős vitát váltott ki az eljárási díjak megállapításának módja. A tervezet szerint az igazgatási díj a minimálbér:

• 75%-a kész kiadványok esetében A/5 ívenként, kazettákra 60 percenként (meghosszabbításkor 25%-a),
• 100%-a kéziratok előzetes engedélyeztetésekor szerzői ívenként,
• 120%-a CD, CD-ROM esetében 100 MB-onként (meghosszabbításkor 25%-a),
• 25%-a az elutasítás véleményezése címenként.

Némi számolgatás után mindenki beláthatja, hogy a kiadványok árában ezen eljárási díj jelentős hányadot fog képviselni, ami természetesen jelentős áremelkedést is fog okozni. Az már más kérdés, hogy közgazdaságilag ésszerű lépés-e egy alapvetően szociálpolitikai eszközt (minimálbér) egy tisztán piaci termék értékelésének elbírálásához szükséges eljárási díj alapjául beállítani.

Az engedély

Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a tantervi megfelelést, de az kimaradt a tervezetből, hogy az átmeneti időszakban (azon évfolyamok könyveire vonatkozó döntéseknél, amelyekre még nincs érvényben a kerettanterv) mit tegyen a bíráló, illetve a kiadó. Azt gondolom, hogy ennek szabályozása sokkal kisebb gondot jelent, mint a hiányát követő egyéni, rendelettel ellentétes döntésekből adódó problémák sora.

A tantárgyi bizottságok (létszám 5 fő) összeállításakor zavaros tantárgyi kapcsolatok vannak javaslatként előterjesztve.

A fizika és kémia rivalizálása a közoktatásban úgy látszik csak a tervezet készítői előtt nem ismertek.

Láthatóan az is elkerülte figyelmüket, hogy az informatika, a technika és az életvitel tanterveinek készítése során az egyes bizottságokban mekkora vita folyt a konkurens tárgy óraszámára, tartalmára vonatkozóan.

Az sem lehet kétséges, hogy a rajz, a vizuális kultúra, a mozgókép- és médiaismeret szakemberei között mekkora vita dúl az egymás közötti arányok megtalálása érdekében.

Az engedély 3 tanévre szól és egyszer meg-hosszabbítható 7 tanévre.

A szakértők

Szakértők (5 éves megbízás a minisztertől) tevékenysége az alábbi területeket öleli fel:

• tudományos-szakmai,
• pedagógiai-didaktikai,
• nyelvi,
• könyvészeti-technikai,
• multimédia.

A szakértő nem lehet érdekelt vagy ellenérdekelt könyv szerkesztője vagy írója. Ezen szempont érvényesüléséhez mindenképpen szükséges a szakértői tevékenység teljes körű nyilvánosságának biztosítása. Minden olyan lehetőség, amely módot ad a szakvélemény, illetve a szakértői tevékenység háttérben való intézésére magában rejti a szabály kikerülésének eseteit. ennek elkerüléséhez nem elégséges az összeférhetetlenségi nyilatkozat, ugyanis számos példát hozhatunk annak igazolására, hogy milyen kifogásokkal magyarázzák ki egyesek magukat, amikor kiderül nyilatkozatok valóságtartalmának megkérdőjelezhetősége.

Az ütemezés

Tantárgyi bizottság 120 napon belül tesz javaslatot a miniszternek.

Január 1-je és május 31-e között leadott kérelemről október 31-éig határozatot kell hozni. Ezek a kiadványok fognak szerepelni a legközelebb megjelenő tankönyvjegyzéken (új címként), amely a következő év szeptemberében kezdődő tanévre vonatkozik. Nincs evvel más probléma, csak az, hogy a kiadvány árát is rögzíteni kell, amiből vélhetően jelentős felültervezés következik, hiszen közel egy évvel előbb kell meghatározni az árat, mint az értékesítésre sor kerül, sőt bizonyos esetekben még a gyártás sem történt meg akkor.

Június 1-je és december 31-e között leadott kérelemről május 31-éig határozatot kell hozni.

A beválás vizsgálata

Lényeges és pozitív vonása a tervezetnek, hogy e tevékenységet Minisztériumi kezdeményezésre rendeli indítani.

A legalább öt iskolában kitétel már jelenthet gondot olyan esetekben, amikor az adott tantárgy nem is létezik ennyi iskolában, illetve akkor is amikor az adott területre vonatkozó könyvek nagy száma miatt nem használják egyiket sem ennyi iskolában.

Lényeges, hogy az értékelés előre elkészített szempontok alapján folyjon, de a tervezethez mellékelt értékelőlap túl általános, továbbá nincsenek rögzítve a vizsgálat menetére vonatkozóan még az alapvető szabályok sem.

A tankönyvjegyzék

A tervek szerint minden év január 15-éig megkapja az iskola (az elmúlt években ez ritkán fordult elő). Komoly problémát jelent, hogy az iskolák létszámadatai induló évfolyamokon még nem állnak rendelkezésre, így inkább nem rendelnek, hiszen ez kisebb probléma, mint a visszáru kezelése.

A megrendelést elektronikus formában kell teljesíteni.

Az október 31-éig jóváhagyott könyvek kerülhetnek föl rá.

Maximálja a kiadvány árát, azaz nem lehet a jegyzéki árnál drágábban árusítani a kiadványt év közben sem. Ez nyilvánvalóan megint áremelést eredményez, hiszen az évközi bolti ellátás költségei magasabbak az év eleji, nagy tételben történő kiszolgálásnál.

A korábban már jelzett módon összeállított adatbázis segíti a tájékozódást, a kiválasztást év közben is.

A tankönyvellátás

Az e területen eddig uralkodó viszonyokkal szemben a tervezett rendelkezés maximálja az iskola részéről evvel foglalkozó jutalékot (8%), illetve az iskolának adható kedvezmények mértékét (10%).

Rögzíti a rendelési határidőt, de semmiféle szankciót nem fogalmaz meg a vétőkkel szemben, sőt az árak rögzítéséből fakadóan még az a visszatartó erő sem érvényesül, amit eddig a bolti ár magasabb értéke jelentett.

Gyártási támogatás a speciális tankönyvekhez:

• fogyatékosok, nemzeti etnikai kisebbség, két tanítási nyelvű oktatás (szakképzésről semmi sincs) számára,
• keretszerződés éves elszámolási kötelezettséggel,
• nem szerződés szerinti felhasználás esetén vissza-térítendő.

A későbbiekben leírtak erősen vázlatos áttekintést adnak az engedélyezési eljárás során alkalmazni tervezett értékelési szempontokról, mert a tervezet jelen állapotában nehéz lenne bármelyik szempontcsoport pontos tartalmát meghatározni.

Tudományos-szakmai szempontok

Korszerű szemléletmód: a tudományos szemléletformáláshoz fontos újdonságok felhasználása.

Tudományos nyitottság: objektivitás, más lehetőségekre utalás.

Pontos fogalomhasználat:

• szakmai tévedés nem lehet,
• következetes fogalomhasználat,
• hibajegyzék és javítási lehetőségek.

Logikus szerkesztés: arányok, tagoltság, követhetőség.

Tudományos és pedagógiai összhang:

• szakszerűség,
• következetesség,
• életkori sajátosságok.

Pedagógiai-didaktikai szempontok

Tantervi megfelelőség: átmeneti időszakokra vonatkozóan semmi.

Taníthatóság

• biztosítja-e a feltételeket?
• elősegíti-e az eredményes munkát?

Megfelelő mértékű terhelés

• a befogadóképességhez és az időkerethez arányítva,
• mennyiség és minőség.

Fogalmak bevezetése

• megfelelő sorrendben, egymásra épülve,
• életkornak megfelelő szakmai pontossággal.

Nyelvezet és stílus

• Változatos-e?
• Segíti-e a megértést?
• Szemléletes-e?

Képek és ábrák tartalma: segítség vagy illusztráció.

A betűk és egyéb elemek méretei z életkori sajátosságoknak megfelelőek-e?

Vizuális rendezettség: tagoltság, áttekinthetőség.

Rendszerezés és ismétlés: Adottak-e a feltételei?

Tantárgyak közötti összefüggés: Segíti-e az összefüggő egymásra épülését?

Életszerűség: gyakorlati alkalmazások, társadalmi beilleszkedés, emberi kapcsolatokban való eligazodás.

Képességfejlesztés: a kapcsolódó kiegészítő és segédeszközökkel együtt.

Önálló tanulási módszerek: Motiválja-e az önálló ismeretszerzést (a kapcsolódó kiegészítő és segédeszközökkel együtt)?

Önellenőrzés, önértékelés segítése: a kapcsolódó kiegészítő és segédeszközökkel együtt.

Differenciált munka segítése: a kapcsolódó kiegészítő és segédeszközökkel együtt.

Életkori sajátosságok: Megfelel-e annak, illetve kihasználja-e a lehetőségeket?

Motiválás: Kihasználja-e a lehetőségeket?

Nevelés: Kihasználja-e a lehetőségeket?

Módszertani kimunkáltság: korszerűség, változatosság.

Eredetiség, újszerűség: Mennyire szolgálja a gondolkodás fejlődését?

Nyelvi szempontok

Helyesírási szabályok: az MTA szabályok és az élő nyelv közötti eltérés kezelését nem tárgyalja.

Nyelvhelyességi szabályok: az MTA szabályok és az élő nyelv közötti eltérés kezelését nem tárgyalja.

Szaknyelvi pontosság: életkori sajátosságok, változatosság.

Nyelvezet: fölösleges idegen kifejezések kerülésére ösztönöz

Magyarázatok: idegen, régies, tájnyelvi, szakmai kifejezések és szavak megértéséhez.

Mondatok hossza és összetettsége: életkori megfelelőség.

Stílus: érthetőség, szemléletesség.

Könyvészeti szempontok

Technikai kivitelezés: Megfelel-e az olvasási követelményeknek? (Ismerjük ezeket? Vannak erre vonatkozó standardok?)

Méret, tömeg ...: pl.: nyomdafesték megfelel-e a követelményeknek? (Ismerjük ezeket? Vannak erre vonatkozó standardok?)

Olvasáshigiénia: Megfelel-e az előírásoknak (betűméret és -típus, sorhossz, sorköz, színdinamika, papír)? (Vannak ilyenek, ismerjük ezeket?)

Szerkesztés, tipográfia: Mennyire segíti a könyvben való tájékozódást?

Esztétikum: Milyen mértékben felel meg a konvencióknak? (Vannak ilyenek, ismerjük ezeket?)

Könyvészeti minőség: El tudja-e látni a tankönyvi funkciót?

Multimédiás szempontok

Technikai követelmények: Megfelel-e az iskolák országosan elterjedt átlagos felszereltségének? (Vannak ilyenek, ismerjük ezeket?)

Alkalmazás lehetősége: a megkövetelt technikai feltételek mellett.

Elektronikus forma: tartalmilag, módszertanilag indokolt-e.

Kezelhetőség

• Alkalmas-e iskolai felhasználásra?
• Megfelel-e a pedagógus felhasználói ismereteinek?
• Megfelel-e az adott évfolyam tanulói felhasználói ismereteinek?

Befejezés

Előadásom célja a tervezett intézkedésekkel való megismertetésen túl az volt, hogy felhívjam a figyelmet a szakértői munka eddig talán nem kellő hangsúllyal kezelt területére. Reményeim szerint sikerült megvilágítani azokat a kérdőjeleket, amelyek egy tervezett rendelet hatálybalépése előtt célszerű átgondolni annak érdekében, hogy ne az alkalmazás során kelljen olyan kerülőutakat keresgélni, amelyek lehetővé teszik a továbbhaladást.