Bak Ferenc
A közoktatási intézmények törvényességi és szakmai ellenőrzésének tanügyigazgatási aspektusai
Tisztelt Kollégák!
A törvényességi és szakmai ellenőrzés indításáról, folyamatáról 2000-ben ugyanitt, a II. Közoktatás Szakértők Konferenciáján, Bényei Sándortól hallhattunk előadást. Én most ahhoz az előadáshoz csatlakozva fenntartói gondolkodással, de szakértői szemmel szeretném a címben foglaltakat Önöknek elmondani.
Törvényi keretek:
A nevelési-oktatási intézmények ellenőrzését legtöbbször a fenntartó / önkormányzat, egyház, KFT, vállalkozó, alapítvány / igényli és indítja.
A cél, hogy képet kapjon az általa fenntartott intézmény szakmai működéséről, a törvény adta keretek között befektetett anyagi javak eredményességéről, hatásáról, hatékonyságáról, a nyilvánosság felé történő elszámolás érdekében.
A nem önkormányzati fenntartású intézmények esetében a működési engedélyt kiadó önkormányzat jegyzőjének a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. ( továbbiakban Kot. ) 80. §. határozza meg az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ebben az esetben az intézmény alapító okiratában megfogalmazott feladatokra vonatkozó törvényes működés ellenőrzése a cél.
Előadásomban a fenntartó igényét figyelembe vevő, a szakértőtől elvárható szemléletmódot szeretnék Önöknek felvázolni. Mivel a legnagyobb fenntartók az önkormányzatok, így az ő logikájukat figyelembe véve.
A szakértő és az önkormányzat viszonya
A fővárosban és a nagyobb városokban az önkormányzatok rendelkeznek oktatási szakemberekkel, képviselik a fenntartó szakmai és törvényi elvárásait az általuk fenntartott nevelési -oktatási intézményekben. Viszont az ország nagyon sok településén, illetve önkormányzatánál nem található oktatási, tanügyigazgatási szakember, ők mindenképpen a szakértők munkájára támaszkodnak. Tisztában kell lennünk, hogy a fenntartók és az intézmények között egy látszólagos antagonisztikus ellentmondás van, melyet az intézményi oldal gondol főleg így. Ez abból adódik, hogy az intézmény szeretne mindig a legjobbat és a legtöbbet adni az intézménybe járó gyermeknek, és nem veszi figyelembe a fenntartó finanszírozó képességének korlátozottságát. Igaz előfordul, hogy a fenntartó csak a szakértői vizsgálat során ébred rá arra, hogy mennyivel finanszírozta túl, vagy alul az intézményét, mi az amit úgy finanszírozott, hogy teljes egészében megbízott az intézmény vezetésében, de nem volt kötelezettsége a finanszírozásra, illetve tanügyigazgatási ismertek, részleges információk miatt nem az optimális döntést hozta az intézmény számára.
Mindezeket figyelembe véve :
Mik az elvárások a szakértőkkel szemben?
- Legyen korrekt, objektív, részrehajlás nélküli
Vegye figyelembe a fenntartó döntéseit, igényeit, de egyben képviselje a szakmai, törvényi, intézményi jogos igényeket is és tegyen javaslatot a megoldásokra.
- A szakmát, a törvényességet és ne a pedagógus érzelmeket képviselje
Ismerje a pedagógus társadalom problémáit és azok érzelmi hatását, de zárja ki az érzelmeket a vizsgálata során. - Ne azt nézze, hogy a vizsgált intézmény vezetője vele egyszintű vezető. -
- Gondolkodjon egyszerre önkormányzati és pedagógus fejjel
Ismerje a fenntartó lehetőségit és az intézményi igények teljesíthetőségét.
- A tényeket tárja fel és írja le mind pozitív, mind negatív értelemben
A feltárt hiányosságokat és a kiemelendő pozitívumokat tényszerűen fogalmazza meg, ezzel is segítve mindkét fél munkáját.
- Adjon javaslatot a megoldásra, törvényi háttérrel
Mind a fenntartó, mind az intézmény felé tegyen konstruktív javaslatot a problémák megoldására, a törvényességet szem előtt tartva javasoljon alternatívákat.
- Politikai és emberi kapcsolatok hatásait zárja ki az ellenőrzés során. / Etikai követelmények /
Sajnos előfordul, hogy politikai hatások, emberi kapcsolatok befolyásolhatják a szakértő munkáját. Ekkor inkább ne vállaljuk a munkát, de szakmaiságunkra, szakmai tekintélyünkre vigyázzunk!
- Zárja ki az egyéni érdekeket / fenntartói és intézményi érdekek képviselete /
- Legyen autonóm és autentikus
- Legyen kapocs a fenntartó és az intézmény között, segítse a két fél kommunikációját
Segítse a két fél párbeszédét, hisz mindkettő egyet akar „ jól működő intézményt „
A fent felsorolt elvárások tudomásom szerint nem mindig teljesülhetnek egyidejűleg de úgy gondolom, hogy törekedni kell minden szakértőnek rá.
A szakértők személyét, és beosztását figyelembe véve a pedagógus munkakörben / nem vezető beosztásban / dolgozó szakértő van a legnehezebb helyzetben. Nehezen tudja elválasztani pedagógus gondolkodásmódját a szakértőitől, illetve egy intézményvezetőnek, egy beosztott pedagógusnak kell szakmai tanácsokat adnia
Mi az, aminek a vizsgálatát általában az önkormányzatok igénylik?
Tanügyigazgtás és törvényességi ellenőrzés terén:
- Az egyik legfontosabb a tantárgyfelosztás, melynek a helyes és a valóságot tükröző kitöltésével a fenntartó képet kaphat az iskola működéséről, a költségvetésben megfogalmazott finanszírozás helyességéről, az intézmény szakos ellátottságáról, humán erőforrással való gazdálkodásról, szakmai munkájának megalapozottságáról. -Találkoztam már olyan intézménnyel, ahol két tantárgyfelosztás készült, egy a fenntartó részére, egy ami alapján dolgoztak. A cél a kétoldalú korrekt munkakapcsolat elősegítése.
( Mellékletben bemutatok egy tantárgyfelosztást értékelő anyagot, melyet szakértőként, és fenntartóként is lehet hasznosítani.)
- Képet szeretne kapni az elfogadott pedagógiai programok, nevelési programok megvalósíthatóságáról, a program megjelenítéséről a tantárgyfelosztásban, és a finanszírozásban.
- elősegíti a fenntartó és az intézmény Az intézményi költségvetés szakmai alapokon nyugvó véleményezése , mely korrekt viszonyának kialakítását
- Az intézményi normatívák ellenőrzése, legfőképpen a kötött normatívák, melyek nyilvántartása, megfelelő ellenőrzése segíti a fenntartó gazdálkodási tevékenységét, a tervezhetőséget.
- A közalkalmazottak kinevezése, besorolása, munkáltatói intézkedések gyakorlata.
- Intézmény által készítendő, törvényben meghatározott szabályzatok
/ szervezeti és működési szabályzat, házirend, pedagógiai program, iratkezelési szabályzat, tűz és munkavédelmi szabályzat, leltározási szabályzat, stb. /
Szakmai ellenőrzések terén:
- Szakmai mérések, melyek összehasonlító elemzést adnak arról, hogy a fenntartó által finanszírozott intézmény szakmai színvonala a milyen szintet ér el, a standardhoz képest hol helyezkedik el az intézmény.
- Amennyiben a fenntartó ezeket a szakmai méréseket már követő mérésként igényli, szeretne képet kapni a fejlődésről, a hozzáadott értékről.
- Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának fenntartói elfogadás előtti vizsgálatánál az SzMSz törvényi megfeleléséről.
Mi az, amit a fenntartó a vizsgálat befejeztével igényel?
A szakértői vélemény feleljen meg a fent felsorolt elvárásoknak, és az intézményvezetői, illetve fenntartói megismerés után a három fél azt közösen beszélje meg. / fenntartó - intézmény - szakértő /
Ez a megbeszélés elősegíti a fenntartó és az intézmény közötti bizalmat, megismerteti és elfogadtatja a fenntartóval az intézmény szakmai erőfeszítéseit, illetve megismerteti és elfogadtatja az intézménnyel a fenntartó lehetőségeit. Megtaníthatja az intézmény vezetőjét " fenntartóiul " is gondolkodni.
A szakértőnek munkája során a törvényességet kell vizsgálnia, de egyszerre két szemléletet képviselve. Ez a legnehezebb feladat, melyet csak úgy tud megtenni, ha ragaszkodik a tényekhez, azok feltárásához és elemzéséhez. Munkáját szakértői véleményével zárja melyhez a nevének adásával együtt a leírtakban megfogalmazottak felelősége is párosul.
Az ellenőrzésnek másik aspektusa mikor nem a fenntartó igényli az ellenőrzést, hanem a jegyző. A közoktatási törvényből fakadóan kell, hogy ezt megtegye, szakértő igénybevételével.
A nem önkormányzati intézmények törvényességi ellenőrzése a jegyző szemszögéből:
- A törvényességi felügyelet biztosítása.
- Az alapító okirat és a kiadott működési engedély szerinti működés.
- A 11/94 MKM rendelet mellékletét képező taneszköz-jegyzékben előírtaknak megfelelő ellátottság
- A törvényekben előírt dokumentumok megléte és azok pontos vezetése
A tapasztalat az, hogy a az intézmények nincsenek mindig tisztába a törvényi előírásokkal, illetve van mikor igyekeznek kibújni alóluk.
Az idő rövidsége nem engedi, hogy tovább elemezzem a kérdést, ezért az elmondottakat figyelembe véve zárómondatként szeretném idézni Borbola Istvánt, aki a szakértőt így definiálta:
" Szakértő az, akit visszahívnak "
Köszönöm megtisztelő figyelmüket
