Dr. Horkay György

A közoktatási intézmények törvényességi és szakmai ellenőrzésének tanügyigazgatási aspektusai

drhorkaygyörgy2

Igen Tisztelt Szakértői Értekezlet!

Kedves Kollégák! Hölgyeim és Uraim!

                Őszinte tisztelettel köszöntöm Önöket a szakértői értekezleten, mint a Tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatalának vezetője. Arra kaptam megbízást a szervezőktől, hogy a közoktatási intézmények törvényességi és szakmai ellenőrzésének kérdéseiről tartsak egy rövid v vitaindítót. Előadótársam úgy gondolom, hogy önkormányzati szemüvegen keresztül fogja megvilágítani a kérdést, én a református egyházban és kiemelten a Tiszántúlon folyó gyakorlatról szeretnék beszámolni. Azt remélem, hogy tudunk majd egymástól tanulni, és talán én is tudok az Önök munkájában hasznosítható információval szolgálni.

A magyarországi Református Egyház 12 évvel ezelőtt egyetlen közoktatási intézménnyel rendelkezett: a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma állt őrt és igyekezett elszigetelten is a református szellemiséget közvetíteni mintegy 450 diák számára. Az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül a református oktatás-nevelés. Ma azt ország négy református egyházkerületében (Tiszántúl, Tiszáninnen, Danamellék és Dunántúl) 19 óvodában, 43 általános iskolában, 23 középiskolában, 5 szakiskolában folyik a munka, összesítetten kb. 20.000 gyermekkel, diákkal. Már 24 nem önálló internátusban (kollégiumban) helyezzük el a vidéki gyermekeket. A társadalmi igényt országosan ismerve, jogosan elmondható, hogy összességében a református közoktatási intézményhálózat nem túlzott mértékű.

                A református intézmények csaknem fele itt, a Tiszántúlon működik. Konkrétan: ma a Tiszántúlon a református közoktatási intézményeinkben az összlétszám csaknem 9100 fő:

  • 7 óvodában (Berettyóújfalu, Debrecen, Gyula, Hódmezővásárhely, Makó, Szeged, Tiszafüred) több mint 500 gyermek nevelkedik,
  • 26 általános iskolában mintegy 6700 fő tanul. Ebből 236 fő Biharkeresztesen alapfokú művészeti oktatásban részedül. 70 fő gyógypedagógiai oktatást igényel (Debrecen, Gyulán, Mezőtúron foglalkoznak ezen gyermekekkel). Az Immánuel Otthonban 14 gyermekkel áldozatos munkával fejlesztő felkészítés folyik.
  • A középfokú képzést biztosító intézmények száma 7, változatos képzési formákkal. (Békésen és Kisvárdán a gimnáziumi, Törökszentmiklóson pedig a szakiskolai képzés az általános iskolával közös igazgatással működik. Debrecenben, Hódmezővásárhelyen és Nagyecseden 4-6-8 évfolyamos gimnáziumi képzés, Mezőtúron a gimnázium mellett szakközépiskolai képzés is folyik. Összesen középfokú intézménybe jár közel 1900 fő.)

Nyolc intézményünk tart fenn internátust. Névsorba szedve a következő városokban: Békésen, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen, Kisvárdán, Mezőtúron, ahol két internátus is van, Nagyecseden és Törökszentmiklóson. Az internátusban lakó tanulóink száma közel 700 fő. Tapasztalataim szerint a kollégisták mindig egységesebb szemléletű nevelésben részesülnek, hét közben kevésbé hat rájuk a város sokszor káros befolyása, a mindig szaladó, elfoglalt szülők sokszor ideges, türelmetlen légköre.

Az intézményhalmazból most alakul ki intézményrendszer. El kell azonban mondani, hogy az intézményátvétel sokszor spontán módon, nem tudatosan, hanem egy-egy lelkes gyülekezet kezdeményezésére indult el. Hatalmas felelősség egy intézmény létrehozása, megszervezése. Nagyon meg kell gondolni, hogy bírja-e erővel, anyagiakkal egy egyházközség hosszú távon is az intézmény fenntartását. Van-e igény, van-e, lesz-e gyermek az osztálytermek betöltésére? Van-e, lesz-e megfelelő óvónő, tanító, tanár a református szellemiség közvetítésére? Az alulról építkező intézmények elsősorban pénzhiánnyal küszködnek, míg a táblacserés, átvett intézményekben általában nincs (de hát kezdetben honnan is lenne) elhívatott, református oktatógárda. Természetesen nem akarunk uniformizálni, de bizonyos egységesítésre szükség van. Mindenekelőtt abban, hogy a kívülállók számára egyértelmű legyen, hogy református intézményről van szó. Ha már belépnek az épületbe, az osztálytermekbe, egy-egy idézet, kép, címer utaljon a helyre. Lehetőleg minden órán világos legyen a látogató számára, hogy itt református szellemiségű képzés folyik. Az egységes szemlélet mellet minden intézménynek magának kell fokozatosan kialakítania arculatát, jellemző vonásait, specialitásait.

A tiszántúli Református Egyházkerület Tanügyi Hivatala, részben fenntartói feladatokat lát el, részben mint iskolaügyi szervezet működik.

Az előbb felsorolt 37 önálló intézmény közül egyházkerületi fenntartásban mindössze öt van. A Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorlóiskolájának a főiskola a fenntartója, a többi 31 intézményünket egyházközségek tartják fenn. A fenntartói feladatokat a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően a legtöbb esetben nem szakemberekből álló presbitériumok igyekeznek ellátni több-kevesebb sikerrel. A Tanügyi Hivatal tanácsaival, körleveleivel, tanügy értekezletekkel igyekszik segítségére lenni a presbitériumoknak a fenntartói feladatok maradéktalan ellátása érdekében.

Melyek a Tanügyi Hivatalnak, mint iskolaügyi szervezetnek a legfontosabb feladatai? A feladatok és hatáskörök egy ún. Szabályrendeletben lettek rögzítve. E szerint a Tanügyi Hivatal:

  • Gondoskodik az egyházkerület közoktatási ügyeinek irányításáról, és összhangjának biztosításáról,
  • Szakmai segítséget nyújt az intézményvezetői feladatok ellátásához,
  • Nyilvántartja az egyházkerületben működő intézményeinknek a szabályrendeletben előírt dokumentumait: az alapító okiratot, a működési engedélyt, a hatályos SZMSZ-t, a most felülvizsgált és szükség szerint módosított pedagógiai programot, a tantárgy felosztását, az éves munkatervet, a statisztikai adatokat (mindenekelőtt a normatíva igényléshez szükséges létszámjelentést), az elfogadott költségvetés (majd a jövő év elején), az éves munkát értékelő beszámolót (a tanévzáró értekezlet jegyzőkönyvét).
  • Véleményt nyilvánít a nem kerületi fenntartásban működő intézményink esetében az intézményvezetői pályázati kiírások, meghívások, kinevezések, megbízások, valamint az intézmény éves költségvetése húsz százalékát meghaladó beruházások, fejlesztések tekintetében.
    elősegíti új református óvodák és iskolák indítását és működését az önkormányzattal, illetőleg a fenntartóval történt tárgyalásokon való részvételével,
  • Ápolja az önkormányzat és a fenntartó testület kapcsolatát.
    minden intézményt évente legalább egyszer meglátogat a hivatal, az újonnan
  • Indítottakat lehetőség szerint már szeptemberben. Tapasztalatairól, az esteleges
  • Törvénytelenségekről feljegyzést készít, azok megszüntetése érdekében intézkedik. A Tanügyi Hivatal a látogatások során vizsgálja – ha nem is mindig és mindenhol -, hogy milyen:
    • A vezetés színvonala, a fenntartóval való kapcsolata,
    • A vezetői döntések előkészítése, végrehajtása, annak ellenőrzése,
    • Az intézmény ellátottsága közlönyökkel, jogszabály (magyarázat)okkal, azok hozzáférhetősége, nyilvánosságra hozatala,
    • Az ügyintézés menete az irattározásig.

Vizsgálja:

  • A tanügyi nyilvántartásokat (beírási napló, foglalkozási napló, törzslap, bizonyítványok, jegyzőkönyvek, tantárgyfelosztás, egyéb nyomtatványok),
  • A pedagógiai tevékenység szervezését,
  • A személyi és tárgyi feltételeket,
  • A belső szabályzatokat (pedagógiai program, SZMSZ házirend),
  • A tanulókkal kapcsolatos ügyek intézését (felvételi, tankönyvrendelés, fegyelmi ügyek),
  • Érdekképviseleti szervekkel (iskolaszék, szülői szervezet, szakszervezet, DÖK) való kapcsolattartást.

Vizsgálja, hogy

  • Történik-e intézkedés a tehetséggondozás, a tehetségfejlesztés, illetve a hátrányos helyzetű tanulók segítése, felzárkóztatása érdekében,
  • Milyen színvonalú a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység.

A Tanügyi Hivatal munkáját egy óvodai, egy általános iskolai és egy középiskolai tanácsos segíti megbízással mellékállásban. Jogi kérdésekben jogi szakértőnkhöz lehet bizalommal fordulni. Az egyházkerületi zeneigazgató az intézménylátogatásokon a kiemelten kezelt egyházi ének és egyházzene oktatás minőségét, színvonalának emelését igyekszik elősegíteni.

Látogatásaink alapján elmondhatom, hogy intézményeink az elmúlt években sokat gyarapodtak. Szépültek, megújultak az épületek. Állandó anyagi gondokkal küszködve bár, de osztálytermek, tornatermek jöttek létre, és ami a legfontosabb: szakmailag is, lelkiekben is sokat fejlődtek intézményeink. Több intézményvezető elvégezte, vagy végzi a közoktatás vezetői tanfolyamot. Az új kollégákat igyekszünk beiskolázni a Keresztyén pedagógia c. akkreditált továbbképzésen. A látogatásokon tett észrevételeket, tanácsokat igyekeznek megfogadni az intézmények, és az esetleges hiányosságokat, szabálytalanságokat kiigazítani a következő látogatás idejére.

Természetesen szinte minden intézmény különösen a legkisebb normatív támogatással működő óvodák forráshiánnyal küszködnek. Ezért rendszeresen felhívjuk a fenntartók, intézményvezetők figyelmét a pályázati lehetőségekre.

                Azt is be kell vallani, hogy sokszor személyi feszültségekkel, ellentétekkel találkozunk a fenntartó és az intézményvezető között, netán intézményen belül a tantestület és a vezető között. Ezek feloldásában nehezen tudunk Debrecenből segíteni. Meg tudjuk hallgatni a különböző véleményeket, és el tudjuk mondani, hogy mi hogyan látjuk a vitás kérdéseket.

                De csak helyben, csak szeretettel, megértéssel, egymás indokainak, érveinek kölcsönös megismerésével, kompromisszumkészséggel lehet a megoldást megtalálni. Kevesebb konfliktus, ha mindenki tudomásul veszi a saját feladatait, hatáskörét, amit természetesen az igazgató munkaköri leírásában és az intézményi SZMSZ-ben kell rögzíteni. Ne keveredjenek a feladatok! Ne akarjon a fenntartó olyan ügyekbe belefolyni, amihez jobban ért a szakember, az igazgató. Bízzon jobban a fenntartó az általa is javasolt és megválasztott vezetőben. Ugyanakkor fogadja el az intézményvezető a fenntartó esetenként jogos észrevételeit, és vegye tudomásul, hogy az igazgatónak felettese fenntartó gyülekezet. Minden intézmény csak akkor tud jól, eredményesen, harmonikusan működni, ha összhang van a fenntartó és az intézményvezető között. Ha ez nem valósítható meg, akkor az intézmény érdekében jobb, ha valamelyik fél búcsút mond.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.