Pőcze Gábor

A közoktatási intézmények minőségfejlesztésével, mérésével, értékelésével kapcsolatos fenntartói feladatok

A helyi közoktatásirányítási rendszer minőségbiztosítása kiépítésének célja a helyi közoktatásirányítási folyamatok külső és belső „vevői” elégedettséget kiváltó, költségtakarékos megszervezése. Emellett fontos cél az intézményi és a fenntartói minőségfejlesztési folyamatok ésszerű összhangjának megteremtése, a minőségfejlesztési célok összehangolt kitűzése, megvalósítása, értékelése és szükség esetén korrekciója. (A helyi oktatásirányítás PDCA-ciklusa)

A feladat azért komoly kihívás, mert sok esetben a különféle partnerek igényei és elvárásai egymásnak is ellentmondanak, s ezen ellentmondó igények optimális kielégítése a legtágabb értelemben vett társadalmi fogyasztó magától értetődő elvárása. A hétköznapok nyelvén: a helyi közoktatás irányítás minőségbiztosítása a közoktatási folyamatok megszervezésének optimumát keresi, úgy, hogy a lehető legkevesebb „vesztest” termelje. Természetesen nincs mindenki igényét kielégítő optimális megoldás, de a helyi közoktatás irányítás belső folyamatainak minőségelvű szervezése alkalmat ad arra, hogy felesleges érdeksérelmek nélkül optimalizálódjon a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása.

A fenntartói minőségirányító tevékenység a közösségi erőforrások közoktatási célú felhasználásának optimalizálása, annak érdekében, hogy a közoktatási szolgáltatások belső fogyasztói (a közoktatási intézmények) és külső fogyasztói (a szülők, a gyerekek és az iskolázásban közvetlenül nem is érdekelt adófizetők) a reálisan elérhető legnagyobb elégedettségről adjanak tanúbizonyságot, illetve a lehető legkisebb veszteséget szenvedjék el. A fenntartói minőségirányító tevékenység különleges küldetése a szolgáltatók és a szolgáltatást igénybevevők közötti közvetítés, és a közösségi erőforrások feletti ellenőrzés minél teljesebb körű biztosítása.

1. ábra:

Fenntartói közoktatási minőségfejlesztés

Minőségirányítási rendszer

                                                                                               

A fenntartói minőségirányítási tevékenység szerves része a fenntartó intézményértékelési tevékenysége.

 

Az intézményértékelés célja:

 

A fenntartói intézményértékelés célja, megbízható adatokra építve módszeresen és folyamatosan megvizsgálni, hogy a közoktatásban érdekelt felek elvárásai teljesülnek-e. Az intézményértékelés adatokra támaszkodó, az igénybevevők elvárásaihoz (szükséglet meghatározás), a fenntartói követelménytámasztáshoz, és az intézmények szakmai programjához (feladatvállalásához) igazodó, a jogi elvárásoknak való megfelelőséget feltételező és garantáló, ellenőrzésekre,  mérésekre, elemzésekre és véleményekre támaszkodó  tervszerű elemző tevékenység.

Az intézményértékelés és az önértékelés kapcsolata:

Az intézményértékelésnek a fenntartó számára szükséges tájékoztató adatokon túl az intézményi oktató-nevelő munka közvetlen tervezéséhez is segítséget kell nyújtania, többek között azzal, hogy segít kialakítani egy intézményenként árnyalt önértékelési gyakorlatot. Ennek segítségével az intézmény is folyamatosan tájékozódhat saját programja megvalósulásáról.

Az intézményértékelés egyik alapelve:

A mérési - értékelési koncepció illeszkedik az intézmények belső értékelési rendszeréhez. Minden intézmény kialakítja[2] intézményértékelés gyakorlatát, ehhez nyújt segítséget az intézmény szempontjából külsőnek nevezhető önkormányzati mérés - értékelés.

Az intézményi önértékelés célja és fogalmi meghatározása:

Az intézményi önértékelés célja az intézmény eredményeinek szakmai szempontok szerinti megvizsgálása, a kitűzött célok teljesülésének elemzése, az intézmény tervező munkájának segítése.

Az intézményi önértékelés folyamatára az alábbi lépéssort javasoljuk:     

1. A pedagógiai program kiegészítése az intézményben folyó nevelő oktató munka ellenőrzésének, értékelésének, minőségbiztosításának rendszerére vonatkozó intézményi döntések leírásával[3]. (ezt a lépést az intézmények már megtették)
2. A pedagógiai program alapján az értékelésbe bevont területek azonosítása. A pedagógiai program leírja az intézmény működésének valamennyi lényeges területét és meghatározza az értékelés lehetséges aspektusait.
3. Az átfogó értékelés során, helyzetértékelés keretében azonosítani kell az intézmény működése és a fenntartó vagy/és az iskolahasználó szempontjából különlegesen frekventált (aktuális, illetve alapvető) területeket, mert még az átfogó értékelés sem terjedhet ki az összetett működés valamennyi részletére.
4. A területek azonosítását követően meg kell határozni az adott terület pedagógiai programhoz és fenntartói tevékenységhez kötődő indikátorát. Vagyis: értékelő eszközt kell keresni az adott terület értékeléséhez.
5. Meg kell határozni az adott területen a kiválasztott (kiemelt, vagy azonosított) indikátorral mérhető, illetve értékelhető, elvárt, megkövetelt, illetve a pedagógiai programban ígért, vállalt mennyiséget, illetve minőséget.
6. Meg kell határozni az előbbieknek (terület, indikátor, elvárt mennyiség ill. minőség) megfelelő mérési - értékelési módszert.
7. Ki kell jelölni a mérést - értékelést lefolytatók körét és meg kell határozni a mérés - értékelés időpontját.
8. Fel kell dolgozni, összesíteni, rendszerezni a mért adatokat (a mérési eredményeket).
9. Értékelni kell az adatokat.
10. Le kell vonni az értékelésből adódó következtetéseket.
11. Informálni kell az érdekelteket.

Az intézményértékelés lehetséges területeit a következőképpen határozzuk meg:

1. „Az iskola nevelés - oktatás céljai. A célok annál inkább bevonhatók az értékelésbe, minél konkrétabbak, s minél kidolgozottabbak a teljesülésük kritériumai.
2. A helyi tanterv értékelése. A helyi tanterv valamennyi aspektusa különösen aktuális néhány évvel azután, hogy a fenntartó jóváhagyta a pedagógiai programokat. Az alábbi lehetséges területek szinte bizonyosan számításba jöhetnek az értékeléskor:

• tanulói követelmények és teljesíthetőségük
• tantárgyi kapcsolódások
• a tananyag mennyiségi és minőségi összefüggései (taníthatóság)
• a helyi tanterv megfeleltetése a kerettantervnek
• a tantárgyi tananyag és a tanulói értékelés összefüggései
• az évfolyamonkénti tananyag mennyisége és a tanulói terhelhetőség
• a tantárgyi cél, a tananyag és a tanulói követelmények összefüggései
• a helyi tanterv belső arányai és az iskolai szintű célmeghatározás
• a tanítás módszerei és a tananyag összefüggései

a NAT új műveltségi területeinek illeszkedése az iskola teljes tevékenységrendszeréhez a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartalmi és strukturális kapcsolatai (a tanórán kívüli foglalkozások mennyire készítik elő, illetve mennyire mélyítik el a tanulók tanórai ismereteit)[4]

3. A tanulók differenciálása során alkalmazott eljárások (Ktv. 48.§. (1) c). A tehetségfejlesztés, a képességek kibontakoztatása, a szociális hátrányok, tanulási nehézségek kompenzálása stb. iskolai tevékenységterület eredményességének értékelése gyakran elmarad. A pedagógiai program által meghatározott tevékenységek jól értékelhető eredményességük (a célok elérése) és hatékonyságuk (költségük/hasznuk) szempontjából.
4. A tanulók értékelésének komplex rendszere. A pedagógiai programnak meg kell határozni az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit. Az értékelés megválaszolhatja a tanulói értékelési rendszer követelményeknek való megfelelőségét, életkori megfelelőségét, a tanulók továbbhaladása szempontjából értékelt megfelelőségét, valamint a tanári módszerek szempontjából vizsgált megfelelést.­
5. A nevelőtestület belső folyamatainak értékelése. A pedagógiai program megvalósulása szempontjából meghatározó a nevelőtestület felkészültsége, kohéziója, elégedettsége az iskolai feltételrendszerrel és a tevékenység segítését szolgáló eszközökkel.
6. Az iskola és a környezet kapcsolatrendszere. Az átfogó intézményértékelésnek ki kell terjednie a környezettel fenntartott kapcsolatokra, a szülőkkel folytatott kommunikáció tartalmára és minőségére, a környezettől az intézmény működéséről nyerhető információk értékelésére.
7. Az egyes nevelők munkájának értékelése. A pedagógus tevékenységének értékelése azért kitüntetett területe az intézményértékelésnek, mert a pedagógiai program valamennyi célkitűzése, a pedagógiai programban meghatározott eredmények a pedagógusok munkáján keresztül valósulnak meg.[5]

Emellett intézményenként eltérő területeken jelenhet meg a pedagógiai program alapján megtervezett értékelés. A területek kiválasztásában éppúgy meg kell jelennie a külső értékelők (fenntartó, szülők) előtt és mellett a nevelőtestület szempontjainak, mint az értékelés szintjeinek meghatározásában.

Az önértékelés a fenntartói intézményértékelési gyakorlatban

Az intézményértékelés felsorolt területein a fenntartói mérési - értékelési koncepció nem támasztja egységes értékelési eljárások követelményét az intézmények elé. Az azonban egységes követelmény, hogy valamennyi közoktatási intézmény minden felsorolt szinten alakítson ki tervezett önértékelési gyakorlatot, s annak eredményeit az intézmény nyilvános értékelésében tegye közzé.

Az intézményértékelés, mint a folyamatszabályozás része

A fenntartó feladata azonosítani és a szükséges mértékben szabályozni azokat a folyamatait, amelyek hatással vannak a közoktatásirányítás minőségére és a partnerek elégedettségére. A folyamatszabályozás keretében a közoktatásirányítási folyamatok – a korábbi szabályozó dokumentumok, mint SZMSZ, munkaköri leírások, hatáskör-megosztás stb. figyelembe vételével történő – újragondolása és a partneri igények és elégedettség követelményei szerinti meghatározása történik meg.

A folyamatok szabályozásának megkezdése előtt tisztázni szükséges, hogy

• mely fenntartói folyamatok vannak közvetlen hatással a partnerek elégedettségére és elvárásaira (vélhetően valamennyi fontosabb folyamattal ez a helyzet...)
• az egyes folyamatokkal kapcsolatban melyek a leglényegesebb partneri elvárások és azok mely pontokon erősítik egymást, mely pontokon térnek el
• mik a szabályozás legfontosabb lépései, melyek a fenntartótól független, külső, jogi elvárások (ilyenek – mivel jellemzően hivatali, illetve adott esetben közigazgatási - hatósági tevékenységekről van szó - általában nagyobb számban lesznek jellemzőek, mint az oktatási intézményekben)
• milyen feladatai vannak a fenntartónak az elvárások teljesülése terén
• mik a beavatkozásra érett pontok, hol van szükség nyilvánvalóan javításra
• mik a folyamatszabályozás dokumentálásával kapcsolatos elvárások (e tekintetben is jelentős eltérések valószínűek az intézményi modellhez képest, hiszen a hivatali működés igényei eltérnek a pedagógiai szakmai tevékenység igényeitől)

A folyamatszabályozás követelményeit a fenntartói minőségirányítási modell az alábbi területekre határozza meg:

• A vezetés felelőssége és elkötelezettsége

1.1 jogi követelmények

1.2 Stratégiai tervezés

1.3 A minőségirányítási rendszer belső működési rendjének biztosítása

1.4 Vezetőségi ellenőrzés és átvizsgálás

• A partnerkapcsolatok irányítása

2.1 A partnerek azonosítása és igényeik, elégedettségük mérése

2.2 Nyomonkövetés, beválásvizsgálat

2.3 Kommunikáció a partnerekkel

2.4 szakmai és érdekegyeztetés

• Emberi erőforrások kiválasztása és fejlesztése

3.1 Kiválasztási és betanulási rend működtetése

3.2 Továbbképzési rendszer működtetése

a. Belső értékelési rendszer működtetése

b. Ösztönző rendszer működtetése

• Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása

c. A gazdasági erőforrások biztosítása

d. Épület, felszerelés, eszközök biztosítása

e. Munkakörnyezet biztosítása

• A közoktatási feladatellátás támogató folyamatai

Beszerzés

Adminisztráció

• Fenntartói irányítás

Tervezés, irányítás

Feladat meghatározás

Éves kapacitás tervezés

Szakmai együttműködés támogatása

Költségvetés tervezése

Munkáltatói feladatok

Működtetési feladatok

Mérés, értékelés

Intézményértékelés

Az értékelés tervezése

Mérés

Értékelés

A feladatellátó rendszer (intézményhálózat) értékelése

Pénzügyi, törvényességi ellenőrzés

• A közoktatási feladat-ellátási folyamatok,  tevékenység mérése, értékelése

A mérési – értékelési folyamatok gyakoriságának, módszereinek meghatározása

Indikátor-rendszer kialakítása

A közoktatási feladat-ellátási folyamatok,  tevékenységek folyamatos fejlesztése

Belső auditok

A fenntartói intézményértékelési modell a felsorolt területekhez, tevékenységekhez követelményeket rendel. A közoktatás-irányítási feladatok végzésének rendjében az önkormányzatok igen eltérő módszereket alkalmaznak. (Gondoljunk csak pl. a költségvetés-tervezés településenként sokszor nagyon eltérő gyakorlatára: bázis-elvű tervezés, tevékenység – alapú tervezés, un. null-bázisú költségvetés tervezés stb.) A módszerek megválasztásának szabadsága nem érinti értelemszerűen a szabályozandó területeket, azok a fenntartói folyamatok azonosítását követően kötelezően szabályozandók.

A fenntartói irányítás meghatározott területeken kötelező érvényű szabályozások létrehozását írja elő.

1. táblázat: A fenntartói tervezés során figyelembe veendő dokumentumok és folyamatok áttekintő táblázata:

A közoktatási feladat-ellátási folyamatra ható dokumentum	Közoktatási feladat-ellátási folyamat	Keletkező dokumentum	Befolyásolt intéz-ményi folyamat és dokumentum
Megyei Fejlesztési Terv, Regionális fejlesztési tervek	1. Feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési, fejlesztési terv	Intézkedési Terv	Beiskolázási terv Alapító okirat Működési engedély Költségvetés
Közoktatási és egyéb meghatározó tv.-ek, jogszabályok, irányelvek	2. A közoktatási feladat-ellátási és felhasználói elvárások összhangja alapján megfogalmazott nevelési-oktatási célkitűzések tervezése	Oktatási Koncepció (küldetési nyilatkozat)	Óvodai nevelési program Pedagógiai/nevelési program Továbbképzési terv
NAT - Kerettantervek Óvodai, kollégiumi nevelés országos alapprogramja	3. A partneri igények alapján végzett követelményállítás	Közoktatási feladat-ellátási követelmény- rendszer	Intézményi követelmény-rendszer
Országos mérés-értékelés (OKÉV) Vizsgaszabályzat (alapműveltségi, érettségi, szakmai)	4. Az intézményi teljesítmények szakmai – pedagógiai munka  eredményessége, értékelésének tervezése	Szakmai ellenőrzési terv Helyi kitüntetési rendelet	Intézményi mérési-értékelési rendszer
Vonatkozó jogszabályok	5. Az intézményi működés törvényességi ellenőrzésének tervezése	Törvényességi ellenőrzési terv	SZMSZ Házirend
Vonatkozó jogszabályok	6. Az intézmény gazdasági ellenőrzésének tervezése	Pénzügyi ellenőrzési terv Térítési díj – térítési díj rendelet	Intézményi szabályzatok Intézményi belső ellenőrzési terv
Tervezési feladatok	Rövidtávú	Középtávú	Hosszútávú
	Munkaterv, Költségvetés, Ellenőrzési terv	Fejlesztési terv, Intézkedési terv, Ellenőrzési terv	Oktatási koncepció

Az áttekintő táblázat lehetőséget ad arra, hogy a különböző fenntartói és intézményi szabályozó dokumentumok elkészítési rendjére vonatkozó helyben kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően a fenntartó  - együttműködve ebben az esetben az intézményekkel, mint partnerekkel – áttekintse és újraszabályozza e dokumentumok elkészítésének és elfogadásának rendjét.

A fenntartói folyamatszabályozás lehetővé és egyben kívánatossá teszi azt is, hogy a PDCA elvnek megfelelően a dokumentumok elkészítésének és szabályozásának rendje folyamatába beépüljenek a modell – leírás más pontjában jelzett intézményértékelési – mérési folyamatok eredményei.

Az intézményértékelési rendszer követelményeinek megvalósítása során mindvégig szem előtt kell tartani, hogy a fenntartói minőségirányító tevékenysége rendszerszerű megszervezésének,  kialakításának indoka a közoktatás ellátás helyi rendszerének hatékonyabb, költségérzékenyebb és a partneri igényeknek jobban megfelelő működése, így a fenntartói folyamatok szabályozása nem csak a hivatali és önkormányzati működés szabályozottabbá tételét, hanem az ennek következtében hatékonyabbá váló közoktatási szolgáltatást (is) szolgálja. A „jó” fenntartói működés tehát nem öncél, hanem a helyi közoktatási ellátás minőségének javulásában leli fel értelmét.

 

[1] Az itt közölt tanulmány egyes részei  a szerző Közoktatási Vezetőképző Intézet számára írott jegyzetének elemeire építenek.

[2] A közoktatási törvény értelmében az intézmények pedagógiai programjait ki kell egészíteni az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének leírásával. (48 § (1))

[3] Ktv. 48 §. (1).

[4] Az értékelésnek a helyi tanterv értékelésére vonatkozó fejezete a kerettantervek megjelenése és bevezetése előtt különösen aktuális, hiszen a helyi tantervek törvényi rendelkezések szerinti átalakítását készítik elő.

[5] Sok esetben indokolt az értékelést a teljes személyzetre, tehát a technikai dolgozókra is kiterjeszteni.