Dr. Salné Lengyel Mária

Fogyatékos gyermekek és tanulók helyzete az ezredforulón

Az Integráció vagy szegregáció?kérdés egyre gyakrabban hangzik el egyre több pedagógiai fórumon. Lelkes védői és ugyanolyan lelkes ellenzői akadnak mindkét választásnak, bár a kérdésfeltevés helytelen. Helytelen azért, mert a választás kötelezőségét sugallja, és azzal, hogy általánosságban szól, figyelmen kívül hagyja az egyén számára leginkább megfelelő oktatási forma választásának lehetőségét, azt a sok összetevőt, amely az integráció és szegregáció sikerét befolyásolhatja.

Vannak felnőtt barátaim, akik vakon vagy mozgáskorlátozottan, szegregáltan nevelkedve lettek jogászok, számítógépes szakemberek, pedagógusok stb., és integráltan nevelkedve jogászok, számítógépes szakemberek, pedagógusok stb. lettek.

A törvény kimondja: a fogyatékos gyermekek joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy a fogyatékosságát megállapították.

Azoknál a gyermekeknél, akiknek nevelhetősége eltér a többi gyermek nevelhetőségétől, sajátos nevelési szükségletről beszélünk. Az ebbe a csoportba tartozó gyermekek nevelése-oktatása eredményességének érdekében az óvodai, iskolai követelmények módosítását és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai segítségnyújtást kell biztosítanunk.

A sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek közé tartozik a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek megléte, a magánoktatáshoz, az integrált óvodai neveléshez és iskolai nevelés-oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, speciális tanterc és tankönyv, speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek/tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Mindezt akadálymentes vagy adaptált környezetben kell biztosítani, ott, ahol a különböző fogyatékossággal érő emberek könnyen, biztonságosan, az egyéni lehetőségeikhez képest önállóan mozoghatnak.

A fogyatékos gyermekek/tanulók „állapotának megfelelő pedagógiai ellátás”-a különböző szervezeti keretek között történhet. Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekben szegregáltan, vagy ép társaikkal együtt integráltan, „befogadó” iskolákban.

Ez a századforduló a harmadik a magyar történelemben, amikor a gyógypedagógia is jelen van a magyar társadalmi valóságban, amikor szereplői: érintettjei és képviselői hallatnak magukról, számot adnak helyzetükről, teret, lehetőséget kérnek és követelnek a maguk számára, és megoldásokat kínálnak ügyük kezelésére.

A fogyatékosokat szegregáltan nevelő-oktató intézmények 1903. óta állnak a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában, a Vakok Iskolája 175 éves, a hallási fogyatékosok oktatása 100, az értelmi fogyatékos gyermekek/tanulók nevelése-oktatási is közel száz éves. Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a többségi általános iskola egyre gyakrabban vállalja fel a másságot, és így a testi-érzékszervi fogyatékos gyermekek esetenként más fogyatékos gyermekek oktatását, nevelését is. Hiszen a világ ma az integrációra nyitott.

Az integráció optimális célja pedig lehet az, hogy a többségi intézmények, akiknek valamilyen ok miatt hosszabb-rövidebb időre szoros kapcsolata van vagy lesz a fogyatékos gyermekekkel, úgy döntsenek, hogy magasabb szintű értékeket kívánnak a fogyatékos gyermeknek közvetíteni, mint a részvét és a védettség. Hinniük kell abban, hogy a fogyatékos gyermekeknek is joga van arra, hogy tehetségét integráltan vagy szegregáltan a legmagasabb szinten kibontakoztassa.

Jelesül: minden további feltételnek úgy kell megfelelniük, hogy készek lehessenek a fogyatékos tanulók fogadására, optimális együttnevelésére.

Az utóbbi évek gyakorlata azt mutatja, hogy a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelésében-oktatásában vannak olyan tényezők, amelyek a szegregáció, ám olyanok is, amelyek az integráció irányába hatnak.

A „kihívások korában” egyik oldalról a szegregált intézmények számára az utóbbi 5-6 évben a tanulói összetétel markáns változása jelentkezett új tényezőként: a tanulók diagnózisában az előforduló kórformák a súlyosabb esetek felé tolódtak el.

A többségi intézmények egyre gyakrabban vállalják fel a „másságot”, integráltan nevelnek-oktatnak fogyatékos gyermekeket a tanulói összetétel az eddigiekhez képest más kompetenciákat kíván az intézménytől.

Az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjában 2000/2001-ben zajló kutatás a szegregált nevelés-oktatás területét érintette „az integráltan nevelt-oktatott fogyatékos tanulók helyzete” feltárása témában.

A kutatásban a kérdőíves adatfelvételt és a hozzá tartozó interjút választottuk az információgyűjtés módszereként.

A kérdőívet minden intézménybe személyesen vitték el azok a szakértők, vagy szaktanácsadók, akik részt vettek a kérdőívek összeállításában, ismerik a megye vagy az adott régió oktatási helyzetét. Megkeresték a célzott intézmények vezetőjét vagy helyettesét, a véleményeket írásban rögzítették.

Az adatok feldolgozása számítógéppel történt.

A kutatás eredménye egy világosodó kép kialakulása a többségi intézményekben a fogyatékos tanulók neveléséről-oktatásáról.

Az integráltan oktatott fogyatékos tanulók helyzete

Felmérésünk kiindulópontja az 1998/19. tanév „októberi statisztikája” volt, amelyben a közoktatási intézmények jelezték az Oktatási Minisztérium felé, hogy integráltan nevelnek-oktatnak fogyatékos gyermeket, tanulót-

A statisztika és a 2000. December elején történt felmérés létszámadatai közötti eltérések a közben eltelt egy év változásaiból adódtak. (Volt olyan intézmény, ahol már nem volt integrált tanuló, de Baranya megyében több tanulót találtunk, mint amennyi a statisztikában megjelent.)

Felmérésünk része az MTA országos kutatásának. Az Országos Közkutatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központja (OKI-PTK) a fővárosban, Baranya és Hajdú-Bihar megyében folytatta a felmérést.

Budapesten 60, Baranya megyében 27, Hajdú-Biharban 29 intézmény vezetői adtak választ a kérdésinkre.

A válaszadó intézmények között mindössze 3%-ban fordultak elő alapítványi fenntartásúak, ezek mindegyike a fővárosban található.

A befogadó intézmények tanulói összlétszáma 24537 fő, ebből fogyatékosnak jelölt tanuló 742 fő (3%).

Hisszük, hogy a reális kép kialakíthatósága akkor valósulhat meg, ha mindvégig elfogultság-és érzelemmentesen, az egyén számára a legoptimálisabb megoldás megtalálása érdekében tekintjük át az adatokat, a külföldi és hazait tapasztalatok elemző, objektív figyelembe vételével, a befogadó intézmény lehetőségeinek tárgyilagos elemzésével.

A kutatás közvetlen célja volt

• Feltárni, hogy a vizsgált térségben milyen fogyatékossággal bíró tanulókat nevelnek integráltan a többségi intézményekben.
• Vizsgálni azoknak a feltételeknek a meglétét, amelyeket a törvényi és jogszabályi háttér előír a fogyatékos tanulók fejlesztése és fejlődése érdekében,
• Kideríteni a befogadás okát. Azt, hogy mi motiválta az intézményt a befogadásra,
• Választ kapni arra a kérdésre, hogy van-e az együttnevelést vállaló intézmények között olyan iskola, amely nem csak a fogyatékos tanulók befogadásának szándékában, hanem az intézményi pedagógiai dokumentumok, tartalmi szabályozók, tantervek és fejlesztési tervek meglétének vonatkozásában is tudatosan készült új feladatára,
• Választ keresni arra, hogy hozott-okozott-e és ha igen, akkor milyen változásokat a résztvevők körében, a partnerekben ez a tény, hogy az intézmény fogyatékos tanulót nevel-oktat.

A bevezetőben világos utalást tettünk arra, hogy „mit kell tudnia” annak az intézménynek, amelyik fogyatékos tanulókat nevel, oktat.

Mindennek a kötelezettségnek a felidézésével hasznos szemlélni a továbbiakat.

A tárgyi feltételekről

Budapesten negyven intézmény (66,6% ) rendelkezik az egyéni foglalkozáshoz szükséges tanteremmel, a helyiségek átlagos alapterülete 18,63 négyzetméter. A külön teremmel nem rendelkezők a foglalkozásokat fejlesztő szobában, a tanuló otthonában, a logopédiai szobában, az osztályteremben, a tanári szobában, illetve az orvosi rendelőben tartják.

Baranya megyében 26 intézmény (96,3%) nyilatkozott úgy, hogy rendelkezik az egyéni foglalkozáshoz szükséges tanteremmel, a helyiségek átlagos alapterülete 21,45 négyzetméter. Ennek némiképp ellentmondani látszik, hogy az ebédlőt, szertárat, orvosi szobát, 1-1 intézmény, a könyvtárat 2, az osztálytermeket 6 intézmény jelölte meg a foglalkozások színhelyéül.

Hajdú-Biharban 15 intézmény (51,7%) rendelkezik az egyéni foglalkozáshoz szükséges tanteremmel, a helyiségek átlagos alapterülete 23 négyzetméter. A külön teremmel nem rendelkezők a foglalkozásokat a logopédiai szobában, az osztályteremben, a tanári szobában, illetve a tornateremben tartják.

A vizsgált intézmények dokumentumai

Budapesten a fogyatékos tanulók nevelése 13 intézményalapító okiratban szerepel, 20 intézményben jelenik meg a pedagógiai programban, és 17 intézmény rendelkezik a fogyatékosok integrációjához egyéni fejlesztő programmal is.

Baranya megyében a fogyatékos tanulók nevelése 14 intézményalapító okiratban, 15 intézmény pedagógiai programjában szerepel, és 9 intézmény rendelkezik a fogyatékosok integrációjához egyéni fejéesztő programmal.

Hajdú-Bihar megyében a fogyatékos tanulók nevelése 11 intézményalapító okiratában, 15 intézmény pedagógiai programjában szerepel, és 10 intézmény rendelkezik a fogyatékosok integrációjához egyéni fejlesztő programmal.

Hajdú-Bihar megyében a fogyatékos tanulók nevelése 11 intézmény alapító okiratában, 15 intézmény pedagógiai programjában szerepel, és 10 intézmény rendelkezik a fogyatékosok integrációjához egyéni fejlesztő programmal.

Az intézmények jelentős része legalább két éves tapasztalattal rendelkezik a fogyatékos gyermekek/tanulók együttneveléséről mindhárom helyszínen.

7. ábra

A befogadás időtartama

Alap: Budapest 60, Baranya 27, Hajdú-Bihar 27 intézmény.

A fogyatékossági kategóriák megoszlása kategóriánként és helyszínenként is nagy különbségeket jelez.

Míg Budapesten az egyéb fogyatékosság és a beszédfogyatékosság fordul elő integráltként a legnagyobb számban, addig a két megyében az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrálása jelentős számú. Vak, aliglátó és siker tanulók száma mindenütt alacsony, illetve meg sem jelennek a többségi intézményekben.

8. ábra

Fogyatékossági kategóriák:

Alap: Budapesten 742 fő, Baranyában 110 fő, Hajdú-Biharban 88 fő fogyatékos tanuló.

A fogyatékos tanulók évfolyamonkénti megoszlásában közös vonások és különbségek egyaránt láthatók.

Közös vonásként jelentkezik, hogy az integráció válaszképpen a befogadás időtartamára mindenütt az alsó tagozatra jellemzőbb. Budapesten a második és az ötödik évfolyamban a legmagasabb a létszám, Baranyában és Hajdú-Biharban a harmadik-negyedik illetve a negyedik évfolyamon. Mindenütt viszonylag kevés idő áll rendelkezésre arra, hogy megtörténhessen a felkészülés a fogyatékos tanulók fogadására a felső tagozatban.

9. ábra

A fogyatékos tanulók megoszlása évfolyamonként

Alap: Budapesten 742 fő, Baranyában 110 fő, hajdú-Biharban 88 fő fogyatékos tanuló.

A beiskolázást kezdeményezők minden helyszínen a legnagyobb arányban a szülők voltak. Ez pozitív jelzés a partnerkapcsolatok kialakíthatóságára, a szülők és a pedagógusok együttgondolkodására, közös elvek megfogalmazására és elfogadására stb. vonatkozóan.

10. ábra

A beiskolázást kezdeményezők

Alap: 146 válasz

Az, hogy mi motiválta leginkább a családokat arra, hogy integráltan taníttassák gyermeküket, szemlélhető az alábbi diagramon.

11. ábra

A család motivációi

Alap: 124 válasz

Az „egyéb” kategória részletezésében Budapesten a hiúság, a presztízs, a meggyőződés, az, hogy „nincs rá máshol lehetőség”, a szakértői bizottság szakemberének rábeszélése és „ne legyen megbélyegezve a gyerekem”, Hajdú Biharban a közelség, a műs lehetőség hiánya és a presztízs, Baranyában szintén a közlekedés kizárásának igénye, a kényelem és a presztízs jelennek meg indokként.

Az egyértelműen megnyilvánuló szülői akarat és főként a bizalom nagy felelősséget ró azokra az intézményekre, amelyeknek valamilyen ok miatt hosszabb-rövidebb időre szoros kapcsolata van vagy lesz a fogyatékos gyermekkel. Úgy kell dönteniük, hogy magasabb szintű értékeket közvetíthessenek a fogyatékos gyermekekkel. Úgy kell dönteniük, hogy magasabb szintű értékeket közvetíthessenek a fogyatékos gyermekeknek is joga van arra, hogy tehetségét-integráltan, vagy szegregáltan – a legmagasabb szinten kibontakoztassa.

Jelesül: minden további feltételnek úgy kell megfelelniük, hogy készek lehessenek a fogyatékos tanulók fogadására. A nyitottság, az innovációs késztetés mellett a többletfeladatok tudatos vállalását, a kompetenciák körének kiterjesztését is biztosítaniuk kell.

A tanulmányi követelmények még azokon a helyszíneken is nagy arányban azonosak épekével, ahol az enyhe értelmi fogyatékos tanulók integrációja a jellemző (Baranya 13 iskola 48,1%, hajdú-Bihar 8 iskola 27,5%.) Sehol sem jelenik meg relevánsan a fogyatékos tanulók speciális tantervi szerinti követelmények figyelembe vétele.

12. ábra

A tanulmányi követelmények

Alap: Budapest 60, Baranya 27, Hajdú-Bihar 29 intézmény

Az integráltak oktatott, nevelt fogyatékosok tanulmányi követelményei	Budapest	Baranya Megye	Hajdú-Bihar Megye
Minden tárgyból azonosak az épekével	35	13	8
Minden tárgyból eltérőek az épekével	2	4	11
Némely tárgyból azonosak az épekével	23	10	10

A fogyatékos tanulókat nevelő-oktató pedagógusok között mindenütt nagyon alacsony arányban vannak jelen a szakirányú képesítéssel rendelkezők.

13. ábra

A pedagógusok képesítés szerinti megoszlása

Leginkább elgondolkoztató ez olyan helyszíneken, ahol az értelmi fogyatékos tanulók együttnevelése történik. (4 fő gyógypedagógus Baranyában, 0 fő Hajdú-Biharban)

Az integráció vállalása akár bevallottan, akár nem, konfliktusokkal jár. A konfliktusok megjelennek tanulók és tanulók, pedagógusok és szülők, szülők és szülők, de pedagógusok és pedagógusok között is.

14. ábra

Konfliktusok kialakulása az integráció következtében

Alap: 111 konfliktust jelző válasz

Pedagógus és szülő: 17%

Tanulók 22 %

Pedagógusok 15%

Szülők 21%

Iskola és fenntartó 6%

Pedagógus és tanuló 19 %

Titkolni, elkendőzni ezeket nem érdemes, mert „… két vélemény, ha összekoccan, szikrát ád, és ez világosságot szül, terjeszt.” (gróf Széchenyi István)

A megkérdezettek sem a konfliktusok megjelenésében látják az integráció sikeres megvalósításának akadályait.

15. ábra

Az integráció sikeres megvalósításának akadályai

Alap: 116 intézmény vezetőjének válaszai

Személyi: 34%

Anyagi: 36 %

Tárgyi 30%

A megkérdezettek mindannyian úgy ítélik meg, hogy szükség van változtatásokra az intézményi dokumentációban, feltételekben stb. ahhoz, hogy sikeres integrált nevelés jöhessen létre.

16. ábra

A változtatás szükségessége

Alap: 339 válasz

Továbbképzések: 23%

Dokumentumokon: 20 %

Szakmai munkában 13 %

Tárgyi feltételekben 23%

Szakmai feltételekben 21 %

Jelenthet-e ennél az ábránál biztatóbbat az elemzés vége, amelyen 77%-ban (szakmai feltételek 21%, továbbképzések 23%, dokumentumok 20%, szakmai munka 13%) a szakmaiság nyújt kezet a szakmaiságnak.

Az interjúkérdésekre adott válaszok során megfogalmazódott, hogy mit tekintenek sikernek a fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézmények.

17. ábra

Amit az intézmények sikernek tekintenek

Alap: 615 válasz

Mindhárom helyszínen a legnagyobb sikerkritériumnak a fogyatékos gyermek beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintik. Lényegesen kevesebb jelzést kapott a gyermek önmagához képest történő fejlődése, továbbá az, hogy őt elfogadják és p is elfogadja a helyzetét.

Budapest kivételével mindenütt a gyógypedagógiai kompetencia biztosításától várják a legnagyobb segítséget. Hajdú-Bihar megyében a fejlesztésre felhasználható nagyobb óraszám biztosításától remélik az eredményeket, míg Budapesten leginkább az anyagi támogatást, a tárgyi feltételek meglétét hiányolják.

18. ábra

Amiben az intézmények segítséget várnak

Alap: 704 válasz

Mik lehetnek a minőségi oktatás garanciái, ha fogyatékos tanulókat nevel-oktat egy intézmény?

19. ábra

A fogyatékos gyermekek/tanulók minőségi oktatásának garanciái

Alap: 7400 adat

A tanulmányi eredményesség, a tásakkal való együtt haladás a kívánatos eredményességi mutató, továbbá Budapesten is és Baranyában az alapismeretek megléte tudjon írni, olvasni, számolni a fogyatékos tanuló. Hajdú-Biharban ez utóbbit tekintik leginkább a minőségi oktatás biztosítékának. Baranyában a szülői támogatást, továbbá Hajdú-Biharral együtt a személyi feltételek meglétét is lényegesnek tartják.

Az integráció sikerességét befolyásoló tényezők megnevezését több oldalról is vizsgáltuk.

A válaszadók szerint a siker leginkább a fogyatékos tanulók akaraterején (43%), az el- és befogadásán (31%) múlik. 9%-ban fontos a beilleszkedni tudása, 13%-ban a fogyatékosságának súlyossága és mindössze 4%-ban azon, hogy megfelel-e a követelményeknek.

A többi tanulónál azon, hogy el- és befogadják, illetve tolerálják-e fogyatékos társukat (29-29-26%) és segítenek-e neki a mindennapokban (16%).

A szülők leginkább az együttműködéssel, a folyamatos kapcsolattartással segíthetik gyermekük beilleszkedését (48 és 25%), de a fogyatékosság tényének elfogadásával (16%) és az otthoni segítség folyamatos és rendszeres biztosításával a felkészülésben, a házi feladatok elkészítésének segítésében (11%).

A fenntartótól a feltételek megteremtését (26%), a támogatást (24%), az anyagi támogatást (39%), az új szakemberek alkalmazását (11%) várják el.

Az eddigi elvárás oldalra tehát a fogyatékos tanuló akaratereje, a többi tanuló elfogadó magatartása, a szülők együttműködése, a fenntartó feltételeket (tárgyi, anyagi és személyi) biztosító támogatása kerül.

A pedagógusok részéről nagyon sok múlik azon, hogy a tanító vállalja-e a fogyatékos tanuló jelenléte miatti többletmunkát, megfelelő empátiával és toleranciával, pozitív attitűddel rendelkezik-e, érvényesül-e magatartásában a szeretet és a segíteni akarás (43-15-15-13%), mindösszesen 86%-ban jelenik meg, míg a szaktudás csak 14%-ban jelentkezik. Mivel a tapasztalatok arról szólnak, hogy a szaktudás minden területen az eredményesség egyik záloga, ez egy nagyon figyelemre méltó mutató.

Bár fogyatékos tanulók szülei kívánságára jött létre a legtöbb helyen az integráció a fogyatékosok együttnevelését-oktatását a többi szülő 44%-a fogadja el, és mindössze 9%-uk támogatja. Tiltakozik az együttnevelés ellen 29%, semleges 18%.

20. ábra

Az integráció sikerességét befolyásoló tényezők a többi szülő oldaláról

Alap: 1218 adat

Semleges: 18%

Támogató: 9%

Elfogadják: 44%

Tiltakozik: 29%

Összefoglalva tegyük a mérleg két serpenyőjébe a jelen állapot pozitívumit és negatívumait.

A befogadás érzelmi háttere	Tárgyi feltétele
A továbbképzési igény megfogalmazása a speciális szalmai kompetenciát illetően	Személyi feltételek
A változtatások tartalmainak meghatározása: dokumentációk, egyéni fejlesztési tervek	Szakértelem hiánya
	A tanulmányi követelmények azonossága

A kép, amit festettünk, nagyon tarka és egyáltalán nem rózsás. Több akadályozó, semmint segítő tényezőt találtunk a vizsgálat alatt. A jövőbe mutatás milyensége dönti el a választ a kérdésre:

Van-e esélye a fogyatékos tanulónak?

Van, ha az intézmények képesek az iskola funkcióinak adekvát fókuszálására. Konkrét terveket fogalmaznak meg a befogadásra. Ha tisztázzák az elvárásokat a fogyatékos tanulóval, nevelőtestülettel, ép társakkal, szülőkkel, fenntartókkal szemben. Ha nemcsak a fogyatékos tanulóval közvetlenül foglalkozó személy, hanem minden munkatárs bevonása megtörténik a programba.

Van esély, ha megtörténik egy rendszer kiépítése a fogyatékosok fogadására.

A bizalom megnyilvánulása az iskolával szemben a család részéről nagy elvárás és nagy felelősség.

Vannak-e a fogyatékos gyermekeknek „garanciái”? – összefoglalás

Az Integráció vagy szegregáció?kérdés egyre gyakrabban hangzik el egyre több pedagógiai fórumon. Lelkes védői és még lelkesebb ellenzői akadnak mindkét választásnak, bár a kérdésfeltevés helytelen.

Helytelen azért, mert a választás kötelezőségét sugallja, és azzal, hogy általánosságban szól, figyelmen kívül hagyja az egyén számára leginkább megfelelő oktatási forma választásának lehetőségét, azt a sok összetevőt, amely az integráció és szegregáció sikerét befolyásolhatja.

A fejlesztés akár szegregáltan, akár integráltan történik garanciákat kap a törvényi szabályozókból. Lehetőségek és a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelésével oktatásával foglalkozó intézményekre (fenntartókra) háruló kötelezettségek olvashatók ki az alábbi dokumentumokból.

Kt. 1993. évi LXXIX. Törvény

A közoktatásról

14/1994. (VI. 24.) MKM sz. rendelet

A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

23/1997. (VI. 4.) MKM sz. rendelet

A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatása tantervi irányelve kiadásáról

11/1994 (VI. 8.) MKM sz. rendelet

A nevelési, oktatási intézmények működéséről

Azért, hogy az optimális fejlesztés, a nevelés-oktatás megvalósulhasson, a felelősség mindnyájunké.

Ne feledjük: a szegregált és integrált nevelés-oktatás egyaránt fontos feladata a rászoruló gyermekek olyan fejlesztése, amely a tantárgyi-személyi feltételek megléte nélkül nem valósulhat meg, vagy súlyos akadályokba ütközik.